Korunk 2022 (III. folyam 33.)

2022 / 4. szám = Erdélyi magyar nőirodalmi hagyomány - TOMPA ANDREA • A mosoly országai. Harsányi Zimra sok élete

XK 2022/4­hetővé, névházasságot köt egy magyar állampolgárral, így az állambiztonság nem azonosítja be őt a betiltott Ana Novac szerzőként. Ugyanakkor ez a fluid, sok etnikumú identitás fenyegetést is jelent a Securitate szemében, amely hol magyarként, hol zsidóként, hol románként azonosítja őt.24 Színésznőnek tanul, de rövidesen drámákat kezd írni. Fontos kérdés, hogy miért éppen a dráma az a műfaj, amelyben egy női szerző nemcsak alkot, hanem a főváros fontos színházában (a Bulandra elődjéről van szó) sikeressé is válhat.25 (Aztán áldozattá is, de erről később.) Úgy vélem, a dráma az a „szekunder mű­­faj”-nak tekintett terület, amely megnyílik a női szerzők előtt, a hagyományos egyéb szekunder műfajok mellett (tény- és gyerekirodalom); a színház más terü­letei - igazgatás, rendezés - ebben a korszakban meglehetősen hozzáférhetetle­nek nőként. Egy 1970-es kiadványban megjelent nyilatkozata szerint 26 a szerző egy tucat drámát írt, jómagam két dráma kiadásával találkoztam, a harmadik a betiltott és fel nem lelhető drámája, illetve ezután egy újsághír szól még arról, hogy készül egy mű. Hogy ez a „tucat” túlzás volt-e vagy valóban készültek még hasonló, ma már fellelhetetlen művek, nem bizonyítható, ahogy az ellenkezője sem. Az Előjáték (1955) közvetlenül a háború után játszódik; egy kisvárosban új színházi akadémiát hoznak létre. A szocialista realizmus szellemében megírt da­rab a fiatal és az idős nemzedéket, a színház iránti szeretetüket, az új ember színházának megteremtését mutatja be. A fiatal, kommunista, realista karaktere­ket a kritikusok nagyra értékelték. A nagy siker, még ugyanebben az évben a Kovácsék, egyből négy színpadon is bemutatják; a darab pénzt hoz állami díj formájában és sok elismerést. A da­rab a háború alatt játszódik, 1941/43-ban, Észak-Erdélyben, egy magyar család­ban, amelyben többféle politikai nézet ütközik; a fasizmus által megmételyezett fiatalember a darab végén öngyilkos lesz, míg a kommunista fiatalok reményte­li jövő felé néznek. A szülői nemzedék a tétova, hanyatló polgári értelmiséget testesíti meg. A fasizmus témája fontos a színpadon ebben az időszakban, rövi­desen pályázatot is írnak ki a dicsőséges augusztus 23-i átállás megörökítésére. Novac egyszerű, erős karaktereket, jó drámai helyzeteket, párbeszédeket ír a szo­cialista realizmus, valamint a háború meg a fasizmus megfelelő ideológiai értel­mezése szellemében. (Néhány nem kevésbé realisztikus történelmi utalás is ta­lálható a darabban, mint a gázkamrák emlegetése 1941-ben.) Novac sikere egyedülálló: hasonlóan sikeres magyar származású női szerző nem ismert ebben a korszakban (van nagyon sokat játszott román női szerző, Lu­cia Demetrius). Az állami díjat 1956-ban kapja meg, és vele 15 000 lett. Rövide­sen a párt kongresszusán is felszólal,27 huszonegy férfi között két nő: ő és Maria Banuș költő. Utolsó romániai premierjére 1957. december 24-én kerül sor, ez a Miféle em­ber vagy te? (Ce fel de om ești tu?) a Bulandra elődjében, a Teatrul Municipalban, George Teodorescu rendezésében. A darab sosem jelent meg. A főhőst János Madarasnak hívják, egy gyári környezetben kibontakozó darabról van szó, „a da­rab figyelemre méltó kísérlet arra, hogy a szocializmusba vetett formális és bü­rokratikus hit és az osztályok humanizmusának eleven eszménye közötti tragi­kus teret nyilvánvalóvá tegye”.28 A főhős egy hezitáló, hősiességétől megfosztott karakter. A darab először pozitív fogadtatásban részesül, majd ’58 márciusában egy pártgyűlésen 29 vitatják meg; végül a korszak szelleméhez híven egy név nél­küli cikk jelenik meg a pártlap, a Scinteia március 16-i számának 2. oldalán, ez- 54

Next