Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 4. szám = Erdélyi magyar nőirodalmi hagyomány - KISS NOÉMI – MENYHÉRT ANNA – NAGY GABRIELLA – BALÁZS IMRE JÓZSEF • Hervay Gizella – költő vagy költőnő?
65 listázza, és ehhez képest az első kötetben van például az a vers, ahol az öregasszony várja a fiát a háborúból - az nekem például nagyon erős volt... Szerintem politikai okok is vannak ebben, és én azt éreztem, hogy ebben a mai időpillanatban ez igazából annyira nem megszólítható, nem mond olyan sokat, és az első kötet viszont igen, de hát abban 1960-as versek vannak. (Felolvassa a Háború után című verset.) Szerintem ez iszonyú erős, és ehhez képest mondom, hogy a többi kevésbé. Van még néhány nagyon egyszerű, szerelmes, szomorú vers, szakítós vers, amik szintén, s utána a többi az nekem túl sok volt. K. N.: Ez a vers hrányban íródott? M. A.: ’59-ben. B. I. J.:’63-as a kötet, és az ötvenes évek végéről, hatvanas évek elejéről valók a versek benne. K. N.: Szerintem ez a Paul Celan Halálfúgásának az átírása... Eredetileg Haláltangó volt, és román nyelven jelent meg... B. I. J.: Egyébként azt fontosnak tartom, a mai Hervay-olvasatok kapcsán, hogy most egy olyan helyzet van, hogy valamennyire lehet követni azt, hogy emberek milyen verseket olvasnak, például feltesznek a blogjukra verseket, és nekem ez nagyon jó, hogy azt látom, hogy elég sok Hervayt tesznek fel... K. N.: Igen, ezt én is megnéztem, főként női tematikus blogokban sokszor felbukkan. B. I. J.: Tehát ez azt jelenti, legalábbis nekem, mert én nagy szurkolója vagyok ennek az életműnek, hogy van egy olyanfajta megnyílása azért ennek a költészetnek, fiatal olvasók felé is, ami azt jelzi, hogy működőképes szövegek vannak benne. Én hogyha majd felolvashatok egy verset, akkor a Levél helyett című verset fogom választani... M. A.: De előbb mondd el azt is, hogy miért került az első kötet anyaga, amiből felolvastam, a gyűjteményes kötet végére? B. I. J.: A történet az, hogy van ez a gyűjteményes kötet. Az idő köret, amit 1999-ben én raktam össze, ifjan és bohón, és az volt a párhuzam számomra, hogy az Ady-összesekben az első két kötet anyagát a végén szokták közölni. Két dologgal indokoltam ezt az utószóban: egyrészt azzal, hogy amikor Hervay 1978-ban összerakott egy válogatott verseskönyvet Magyarországon, A mondat folytatása címmel, akkor az addigi életművét összegezte, és ebben a válogatott kötetben egyetlenegy vers sem bukkan fel az első kötetből. (Egyébként ez szerintem részéről egy rossz döntés volt bizonyos értelemben, tehát az nekem is nagy kedvencem, amit Anna most felolvasott.) Egy másik nyoma az első kötethez való viszonyának egy Huszár Sándor által készített interjúban van, ahol arról beszél, hogy hogy is volt az ő pályakezdése és az első kötete, és akkor azt mondja Hervay, hogy azt az első kötetemet valahová úgy eltettem, hogy nem is találom, de nem is baj. Tehát ő maga szerette volna ezt elfedni, elfelejteni. N. G.: Mikor volt az, amikor ifjú költőként kellett neki szerkesztenie? B. I. J.: Egészen ifjan, ’57-ben, az Ifjúmunkásnál, tehát ő akkor húsz év körüli volt. K. N.: Egyébként ez az érési folyamat nagyon jól látszik az életművén, Hervay Gizella azt mondja, hogy kívülről csöppent az irodalomba. Szeretett verseket szavalni, illetve „unalmában” népdalformában írogatott, aztán feladta az Ifjúmunkás szerkesztőségébe, és aztán tudatosan tanult meg verset írni. Látszik nagyon szépen a kötetein, ahogy eljut az avantgárdhoz meg a hermetikus lírához: minél több időt tölt mások verseinek az olvasásával, és nyilván közben ő is fér- 2022/4