Korunk 2022 (III. folyam 33.)

2022 / 5. szám = #erdélyi #magyar #egyetemisták #jövőképe - DÁNIEL BOTOND – INCZE HENRIETTA • Egyetemisták karrierhabitusa és vállalkozói hajlandósága

A vállalkozói hajlandóság a ■ A vállalkozói hajlandóság tulajdonképpen az emberek vállalkozásindításra irányuló nyitottságára utal. Rögtön az elején ki kell emelnünk, hogy a szakiro­dalomban több szerző is amellett érvel, hogy fontos különbséget tenni a vállal­kozói hajlandóság, a vállalkozói szándék és a tényleges vállalkozói tevékenység között (Kruegel-Brazeal 1994, Sandu 1999, Lengyel 2008, Lengyel 2009). Kruegel és Brazeal már 1994-ben megfogalmazta, hogy nem elégséges a vál­lalkozni nem hajlandók és a vállalkozni hajlandók elhatárolása, hanem szükség van arra is, hogy a vállalkozni hajlandókat megkülönböztessük a ténylegesen vállalkozni szándékozóktól is. Véleményük szerint a vállalkozói hajlandóság csupán egyfajta nyitottságot jelent a vállalkozás elvi lehetősége iránt, de nem je­lent meg határozott vállalkozói szándékot, terveket (Kruegel-Brazeal 1994 id. Lengyel 2008. 429.). Ezek alapján Lengyel úgy véli, hogy a vállalkozói hajlam csupán egy szimpátia alapú választás kifejeződése. A kérdezés során egy elvi lehetőséget kínálunk fel, amire mindenki a tapasztalatai, benyomása, hajlandó­sága szerint válaszol. Különbség van tehát a hajlandóság (inklináció) és a szán­dék (intenció) között (Lengyel 2009. 120.). A vállalkozói szándék ezzel szemben azt fejezi ki, hogy mennyire tartják vonzónak a válaszadók önmagukra nézve a vállalkozói karriert a belátható jövőben, általában néhány éven belül (Lengyel 2009. 120.). Ehhez hasonló tipológiával találkozunk a román nyelvű szakiroda­lomban is. Dumitru Sandu tipológiájában négy ideáltípust különböztet meg, amely a vállalkozóvá válás folyamatát is jól tükrözi. Az első kategóriába azok az egyének tartoznak, akiknek nincs saját vállalkozásuk és nem is szándékoznak vállalkozásba kezdeni. A második csoport tagjai vágyakoznak a vállalkozói kar­rierpálya iránt, de ez a vágyakozás nem társul konkrét vállalkozói szándékkal és magatartással. Velük ellentétben, mások nem rendelkeznek vállalkozással, viszont szándékuk és terveik elég határozottak. A negyedik csoportba pedig azok tartoznak, akik működő vállalkozások tulajdonosai (Sandu 1999). Palkó és Sólyom a kategóriák megnevezését a nem vállalkozók, „vágyakozók”, „szándék szerinti” vállalkozók és „magatartás szerinti” vállalkozóknak fordítják (Palkó- Sólyom 2006). Látjuk tehát, hogy a vállalkozói hajlandóság nem jelenti azt, hogy nyomban meg is valósul a vállalkozás (vagy akár egyáltalán megvalósulna a jövőben), csu­pán egy vonzó lehetőséget jelent. Ennek ellenére nagyon fontos alappillére a vál­lalkozói létnek, hiszen ez a nyitottság mindenképp szükséges ahhoz, hogy az egyén belevágjon egy saját vállalkozás létrehozásába. A vállalkozói hajlandóság számít az első fontos lépésnek a vállalkozóvá válás folyamatában (Sáfrányné Dr. Gubik 2018). Nem jelenti azt, hogy a vállalkozói hajlam garantálja a vállalkozói jövőt, de szoros kapcsolatban áll vele (Koltai-Szalka 2013). Szintén fontos megjegyeznünk, hogy a különböző szerzők más-más fogal­makkal jelölik ezeket a típusokat, állapotokat. Találkozunk a vállalkozói hajlam, szándék, terv, potenciál stb. megnevezésekkel. Ezért nagyon fontos, hogy min­dig figyeljünk az adott fogalmak tartalmára és azonosítsuk, hogy az egyes kifeje­zések mögött hajlandóságról vagy konkrét szándékról beszélünk-e. A vállalkozásindítási döntést magyarázó tényezők ■ A vállalkozásindítási döntést magyarázó és azt előre jelezni kívánó elméletek XTI/" két nagy csoportra oszthatók. Az egyik csoportba tartozó elméletek a társadalmi AUX és kulturális környezet vállalkozásindítási döntésre gyakorolt hatását helyezik 2022/5

Next