Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 5. szám = #erdélyi #magyar #egyetemisták #jövőképe - DÁNIEL BOTOND – INCZE HENRIETTA • Egyetemisták karrierhabitusa és vállalkozói hajlandósága
receni kutatásban pedig az egyetem 14 karának 500 hallgatója (Győri és mtsai 15 2020, Kun 2018). A fiatalok vállalkozói hajlandósága Erdélyben ■ A fiatalok vállalkozói tevékenységével kapcsolatosan a kárpát-medencei és ezen belül az erdélyi helyzetet a Mozaik 2001, GeneZis 2015, Magyar Ifjúság 2016 kutatásokból ismerhetjük. Ezek mellett 2007-2008-ban három kutatás is megvalósult, az egyik összességében vizsgálta a romániai fiatalokat, a másik az erdélyi román fiatalokat, a harmadik pedig az erdélyi magyar fiatalokat. A 2000-es évek elején a gazdaságilag aktív fiatalok (15-29 évesek) körében a vállalkozók vagy családi vállalkozásban tevékenykedők aránya csupán 3,6 százalékos volt (Veres 2020). Ez az arány a következő években fokozatosan emelkedett. A 2008-as adatok alapján Dalu azt is megállapította, hogy az erdélyi magyar fiatalság nagyobb arányban veszi ki a részét a vállalkozói tevékenységből, mint az erdélyi román fiatalok, hiszen az előbbi 7 százalékos, míg az utóbbi 4 százalékos aránnyal szerepel (Dalu 2011). Itt viszont ki kell emelnünk, hogy a 2008-as kutatásokban a 15-29 éves korosztály helyett a 15-35 éves korosztályt vizsgálták. A következő öt évben az erdélyi magyar fiatalok körében a vállalkozók aránya további egy százalékkal emelkedett (Barna-Kiss 2013) és azt is fontos megemlítenünk, hogy a Labour Force Survey adatai alapján, Csata szerint a vállalkozók és önfoglalkoztatók aránya 2002-2012 között mintegy 10,7-11,2 százalékos volt (Csata 2017). A LFS adatai kiemelkednek az idősoros összehasonlításból, mivel az azt megelőző és az azt követő mérések is alacsonyabb vállalkozói tevékenységet mutatnak. A GeneZYs 2015 kutatás például csupán 3 százalékot, amely más régiók adataival összevetve is a legkisebb arányt képezi ebből a szempontból (Csata 2017). Rá egy évre a Magyar Ifjúság 2016 kutatás már 6,7 százalékos vállalkozói arányt mért a régióban. A Magyarországon mért adatokkal összehasonlítva, látható, hogy az anyaországi fiatalok alacsonyabb arányban (4 százalékuk) tevékenykednek vállalkozókként (Veres 2020). Az erdélyi magyar fiatalok vállalkozói szándékairól kevesebb kutatási eredményünk van. A 2008-as felmérés eredményei szerint a 18-35 éves korosztály 9 százaléka, míg a romániai fiatalok 10 százaléka tekintette prioritásának saját vállalkozás indítását rövidtávon, azaz az elkövetkező 2-3 évben, a középtávú prioritások között további 4-5 százalékuk tette első helyre a vállalkozásindítást (Kiss és Itsai 2008, Kiss-Barna 2011, Bokor 2011, Ercsei-Kiss-Szabó 2011).Két, sajátos módszertannal végzett középiskolás kutatásban a diákok vállalkozásindítási terveit is vizsgáltuk. A módszertan azért volt sajátos a vállalkozói hajlandóság vizsgálata szempontjából, mert egy olyan kérdéssort tartalmazott, amelyben arra kértük a diákokat, hogy fogalmazzák meg jövőterveiket azzal kapcsolatosan, hogy 20, 25, 30, valamint 35 éves korukban hol fognak élni, mivel fognak foglalkozni. 2015-ben öt erdélyi megye magyar tannyelven tanuló középiskolásainak 2,8 százaléka, 2018-ban pedig a tágabban értelmezett gyergyói kistérség 1098 diákjának 3 százaléka válaszolta azt, hogy „vállalkozó”, „cégvezető”, „magánvállalkozó” lenne egy adott jövőbeli időpontban (Dániel 2019. 48.). Ez a válasz fogalmilag a vállalkozói szándékhoz áll legközelebb, mivel feltételezzük, hogy azok a fiatalok adják ezt a választ, akik határozottabb elképzeléssel rendelkeznek, nem csupán XTI/" egy felkínált elvi lehetőség kapcsán jut eszükbe az, hogy akár vállalkozók is lehet- Zenének. Amint azt korábban láttuk, ez utóbbi a vállalkozói hajlandóságot jelenti. 2022/5