Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 5. szám = #erdélyi #magyar #egyetemisták #jövőképe - VITA EMESE • Az egyetemista ifjúság netán felnőtt? A felnőtté válás folyamatai az önálló életkezdéstől a párválasztásig
XK 2022/5 ezzel egyidőben munkába állnak, egyszersmind öneltartóvá válnak. A saját család kialakítása a házasságkötéssel már jóval később kezdődik, 25 éves kor körül, majd 2,5 év múlva történik a gyermekvállalás. A munkaerőpiaci részvételt és az életeseményekre vonatkozó terveket vizsgálva a tanulmányok és a pénzügyi önállósodás, a keresőtevékenység irányába történő lavírozás fázisa rajzolódott ki az ifjúkor és a felnőttség közötti átmenet meghatározó irányaként. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az elmúlt időszakot, beleértve a tanulmányban felhasznált adatok gyűjtésének és a kutatás kivitelezésének idejét is a koronavírus-járvány okozta többszintű válság diskurzusa dominálta. A bemutatott egyetemista kutatás adatai azt is illusztrálták, hogy a koronavírus-járvány hatásának következtében életbe léptetett korlátozó intézkedések (oktatási, kulturális intézmények, szórakozóhelyek, éttermek stb.) alapvetően megváltoztatták a tanuló ifjúság életmódját, életvilágát. A hallgatók tömegei, soha nem látott mértékben kényszerültek arra, hogy huzamosabb ideig visszaköltözzenek családjukhoz, nevelőikhez. Az önálló életkezdés szempontjából a szülői háztól való elkülönülés sokak számára a leválás egyik emblematikus momentuma nem vagy valamilyen pszeudoformában valósult meg. A világ normális rendjének felbomlása számos téren kihatott a fiatalok életére, akik hirtelen kényszerpályán, az ifjúsági életszakasz csorbulásai közepén találták magukat. Nem kétséges, hogy a koronavírus-járvány az utóbbi idők nagy ívű, közös sokkélménye a nemzedéknek, mely átírta a társadalmi érintkezés, a társas kapcsolatok szabályait. Noha kifejezetten nem a Covid 19 járvány hatásait vizsgálták, az elemzésből arra is fény derült, hogy a járvány következményei nem azonos módon érintették a fiatalokat. A dolgozó egyetemisták közül a járvány hatásának elszenvedői elsődlegesen a faluról származók, az idősebbek, a nőknél valamivel nagyobb mértékben pedig a férfiak. Ebből is jól látszik, hogy a közösen megélt események nem egyformán hatnak mindenkire, a megélt események másként csapódnak le a különböző társadalmi helyzetű és demográfiai csoportok életében. Nem tudhatjuk egész pontosan, hogy milyen jövőtervekkel rendelkezhettek az egyetemi hallgatók a járvány kitörése előtt, az viszont bizonyos, hogy a járvány okozta gazdasági válság alatt az anyagi-gazdasági szempontok mentén történő kalkulálás erőteljes jelenlétét figyelhetjük meg a hallgatók rövid és középtávú terveiben. Az egyetemi évek utáni letelepedés helyéről elsődlegesen gazdasági tényezők alapján döntenének, de figyelembe vennék a személyes kapcsolatok elérhetőségét is az adott településen. Tanulmányunk utolsó részében foglalkoztunk a párválasztásban szerepet játszó etnokulturális tényezők vizsgálatával. Utalhat a téma érzékenységére, hogy a hallgatók közel egyharmada nem nyilvánított véleményt ezekben a kérdésekben. Markánsan kirajzolódott viszont az erdélyi magyar hallgatók erőteljes preferenciája a magyar nyelvet értő és beszélő, a magyar anyanyelvű partner, továbbá a kulturális értékek egyezése iránt. Vallási szempontból, a felekezeti heterogámia leginkább a keresztény vallásokkal kapcsolatban képzelhető el a hallgatók szerint, és kevésbé a nem keresztényekkel szemben. A válaszokból arra is fény derült, hogy a partnerválasztás során a hallgatók nagyobb mértékben tekintik kizáró jellegűnek egy partnernél azt, ha román anyanyelvű, annál mintha, másmilyen egyéb anyanyelvű lenne leendő párjuk. Vagyis, a partnerszelekció során a magyar hallgatók nagyobb eséllyel utasítanák el a románokat és a kereszténységtől eltérő vallási meggyőződéssel rendelkezőket. Jelen tanulmány keretei között nem tudtunk kitérni mélyebb összefüggések vizsgálatára, amelyből kiderülhetne, hogy milyen tényezők befolyásolhatják 66