Korunk 2023 (III. folyam 34.)

2023 / 9. szám = Magyar politikai gondolkodók - HISTÓRIA MAKKAI BÉLA • A pozitív szomszédságkép(ek) formálása a regáti magyar sajtóban (1860-1918)

89 ajkú) kárvallottjainak megsegítésébe.37 A románsággal és Romániával ápolt vi­szonya bizonyos értelemben túlmutatott az üdvös lojalitáson is. Még ha van is példa az igazodó elfogultság visszautasítására. (Jelesül a Megbocsáthatatlan tévedés címmel közreadott „kabátlopás” írásban.)38 A figyelmes gesztusok so­rába tartozik, hogy a lap irodalmi szemelvényei között többször is szerepelt verseivel a királyné Carmen Sylva álnéven.39 s hosszabb cikk méltatta a „ro­mán Petőfi”, Mihai Eminescu munkásságát.40 Noha a szerző szemérmesen el­hallgatta a nagy formátumú költő izzó magyarellenességét.41 A lap egyik mun­katársa pedig a román nemzetpolitika bűvöletébe esve (nem ok nélkül) úgy lelkendezett: „..a román nép szigorú ragaszkodása minden nemzeti ügy iránt bármely nemzetnek példaképül szolgálhat”.42 A Romániai Magyar Újság (1908-1916) ■ Nem volt könnyű dolga a Lex Apponyi elfogadását követő éles politikai pengeváltások időszakában az „utódlap” Romániai Magyar Újság szerkesztői­nek sem. Akkor, amikor a román sajtó a bevándorolt magyarok kiutasítását követelte,43 s a nagy nyilvánosságot kapott vitás kérdésekben kellett tényszerű és higgadt beszámolókat közölnie.44 Tette ezt úgy, hogy csendes helytelenítés­sel tárta olvasói elé a román társlapok rosszhiszemű közleményeit, s ha alka­lom kínálkozott is a törlesztésre - nem élt vissza a helyzettel.45 S amennyiben - akár hazai - hírforrásai a mértéktartás és a tárgyilagos tájékoztatás követel­ményeinek nem feleltek meg, nem közölte híradásaikat.46 Közölte viszont a lap főmunkatársa által a gyors léptekkel fejlődő Romániáról készített országismereti kötet sikeres budapesti bemutatójának hírét,47 s történész mun­katársuk negatív előítéleteket és politikai téveszméket oszlató cikksorozatát,48 valamint a közös (pl. a törökellenes) múlt epizódjait a köztudatba visszaemel­ni próbáló írásait.49 Ugyanebbe a sorba tartoznak román modernizációról és kulturális értékekről szóló szemelvények s a dinasztia tagjai előtt tisztelgő írások.50 A világháború előestéjére azonban a magyar-román viszony rohamosan romlani kezdett. Tisza István megegyezési kísérlete a hazai románsággal lát­ványos kudarcba fulladt, részben a további kedvezmények korlátozott volta miatt, részben a Román Nemzeti Párt vezérkarának a „minél rosszabb, annál jobb” stratégiája okán.51 E politikai magatartás épp úgy a románlakta területek egyesítésének szándékából fakadt, miként a román anyaország bekapcsolódá­sa az oszmán örökség megszerzéséért folyó második Balkán-háborúba. Ez utóbbi látványos eredményt hozott: 1913-ban a bukaresti békével a kevert la­kosságú Dél-Dobrudzsa 52 is román fennhatóság alá került. S a sikereken fel­buzdulva immár a legfőbb politikai cél a román többségűvé vált Erdély meg­szerzése lett, amelyért a román kormányzat évtizedek óta titkos kampányt folytatott.53 A lap példákkal igazolta, hogy a románokat nem pusztán önvédel­mi okok, hanem területrabló szándékok mozgatják az 1883 óta szövetséges Monarchia ellenében.54 S ez állt a hátterében az egyre sűrűsödő Monarchia- és magyarellenes támadásoknak.55 A háborús mozgósításoktól kezdődően a lap a kisemberek elleni elszabadult indulatokról és tettlegességekről is kénytelen cikkezni56 annak ellenére, hogy Romániában ekkor már a közönséges rágalma­kat cáfolni merő lapokat is elkobozták, nyilvánosan megsemmisítették, olva­sóit bántalmazták.57 Ezek ellenszerét a magyar újság szerkesztője a vigasságok szüneteltetésé­ben, a (gyakran provokált) indulatok megfékezésében s a törvényes jogorvos­lat keresésében jelölte meg.58 A magyarokat ért sérelmek 59 hatására azonban az I história

Next