A Franklin kézi lexikona 3. Niczky-Zsuzsok (Budapest, 1912)

R - Romsdal - Romuald - Romulus - Romulus Augustulus - Róna József - Róna Sámuel - Róna Zsigmond - Rónaszék - Rónay Jáczint - Roncegno - Roncesvalles - Rondeau - Rondella - Ronsard Pierre de - Roosevelt Theodore - Rops Félicien - Roquefort - Roquette Otto - Rorate - Rosa Salvatero - Rosamunda

Romsdal Romsdal, vadregényes fjordos vidék Norvégia északnyugati részén. Romuald, olaszországi szent, a camal­­duliak rendjének megalapítója (950—1027.). Romulus, a hagyomány szerint Róma alapítója és első királya, Kea Silvia (i. e.) és Mars fia. Nagybátyja, Amulids, a­ki Kea Silvia atyját, Numitor albalongai ki­rályt elűzte, kitette az ikreket egy elhagyott helyre, a­hol őket aztán egy nőstény far­kas táplálta. Később egy Faustulus nevű pásztor és ennek neje, Aeca Larentia ne­velte fel őket. Mikor felnőttek, megtudták származásukat, megölték Amuliust és vissza­helyezték Numitort trónjára. K. e. 753. meg­alapították Rómát s miután K. a testvérét, Remust megölte, K. e. 716-ig egyedül ural­kodott. A monda szerint atyja az égbe ra­gadta ; a rómaiak azontúl Quirinus néven mint nemzeti istent tisztelték. Romulus Augustulus, a nyugat­római birodalom utolsó császára (4­75— 476.). Orestes pannoniai vezér fia volt Odoaker, a herulok vezére fosztotta meg trónjától. Róna I. József, szobrász, szül. Lovas­­berén­yben 1861. Bécsben tanult Hellmer tanárnál, majd a Zumbusch-féle mester­­iskolában. Főművei a komáromi Klapka­­szobor, Savoyai Eugennek a kir. várpalota előtti lovasszobra, (L. a Magyar Művészet VIII. sz. táblát.), a miskolczi és kolozs­vári Kossuth-, az Andrássy-út köröndjét diszítő Zrínyi-szobor. Ő készítette a Kere­pesi­ úti temetőben levő Klapka-síremléket, a Vígszínház valamennyi szobordíszét; dolgozott az országház és az igazságügyi palota számára is. — 2. Sámuel, orvos, rendk. tanár a budapesti egyetemen (1857— 1910.). Bőrgyógyászattal és bujakórtannal foglalkozott. — 3. Zsigmondi, meteorológus, szül. Turdosinban 1860.; 1888 óta a me­teorológiai intézet hivatalnoka, 1899. al­igazgatója lett, 1912. igazgatója. Főműve: Éghajlat. Rónaszék, kisközség Mármarosm., 1600 . Gazdag sóbányái vannak, a melye­ket már ősidő óta művelnek. Rónay Jáczint, író, a Tud. Akadémia r. tagja, szül. Székesfehérvárott 1814., megh. Pozsonyban 1889., 1872. pozsonyi nagyprépost, 1873. szkodári püspök lett. ő volt Rudolf trónörökös magyar történet­­tanára. Természettudományi, filozófiai mű­veket és emlékiratokat írt. Roncegno (­csernye), község Dél- Tirolban, a Brenta völgyében (Val Lugana), 3400 L . gyógyfürdő, arzén- és vastartalmú forrásokkal. Roncesvalles (ronszeszvallyesz),völgy­szoros a Pirenei hegységben, Spanyolország 395 és Francziaország közt; itt semmisült meg Nagy Károly seregének utóhada K. u. 778. (1. Roland). Rondeau­x (rodó), kis költemény, melyen két rím vonul végig; az 5., 8. és 13. sor után a K. kezdősora ismétlődik. Van ehhez hasonló szerkezetű zeneműfaj is, melyet szintén R.-nak hívnak. Jelent köralakú teret, virágágyat is. Rondella a gömbölyű bástyatorony a várfalak fontosabb pontján. Ronsard (rotár), Pierre de, franczia költő (1524—1585.). A klasszikus és az olasz verses formákat ő vitte be a franczia költészetbe; feje volt a «Pléiade» költői iskolának. Főműve a «Franciadén. Roosevelt (rúzvelt), Theodore, észak­amerikai államférfi, szül. Newyorkban 1858. 1895—97. ugyanott rendőrfőnök volt, az 1898.-i spanyol-amerikai háborúban egy ön­kéntes lovascsapatot vezérelt (Rough riders) és Kuba szigetén is kitüntette magát. 1898. Newyork állam kormányzója lett, 1899. az Unió alelnöke. 1901. Mac Kinley elnök meggyilkolása után ő lett az állam feje s 1905. újból megválasztották. 1909. vissza­lépett s a következő évben beutazta Euró­pát, 1910 ápr.-ban felolvasást tartva Buda­pesten is. Mint a republikánus­ párt vezére, imperialisztikus politikát folytatott, nagy erélylyel harczolva mindennemű korrupczió és főkép a trustök visszaélései ellen. 1905. ő közvetítette Oroszország és Japán közt a békealkudozásokat. Jeles író is; főkép vadászélményeiről írt érdekes könyveket. Rops, Félicien, belga festő, rézkarczoló és kőrajzoló (1833—1898.). Főkép szati­rikus (sokszor cynikus) képeket festett a modern társadalmi életből, kiváló techniká­val. Legbecsesebbek rézkarczai. Roquefort (roktór), falu Franczia­ország Aveyron départementjában, 800­­., sajtjáról híres. Roquette (rokett), Otto, német költő és irodalomtörténész, a darmstadti Poly­technikum tanára (1824—1896.). Népszerű lett Waldmeisters Brautfahrt cz. verses regéje. Rorate­l az ádventi hajnali mise neve. Rosa, Salvatore, olasz festő és réz­karczoló (1615—1673.). Leginkább tengeri képeket és csatajeleneteket festett, azon­kívül tájképeket, sajátos romantikus han­gulattal és világítással. Híresek a firenzei Pitti-palotában lévő tájképei. Mint költő is számottevő, s még zeneszerző is volt. Rosamunda, Krnimund gepida király leánya, Alboin longobard király második felesége. Alboin 566. megölte K. atyját s mikor aztán 572. arra kényszerítette K.-t, hogy atyja koponyájából igyék, ez megölette. 396 Rosamunda

Next