Ismerettár, a magyar nép számára, 9. kötet. Ptolemaeus - Szárd nyelv (Pest, 1863)
R - Romagnolok - Románok - Romaika - Román - Romana, Pedro Caroy Sylva - Románcza - Román nyelvek - Romanow
319 Romagnolok Romanow 320 rosa területe, lejtői s hegyes portugál, spanyol, franczia és tájéki mérsékeltek, aruthi vagy román nyelv. Romagnolok (vlv. Romá- Romanow, régi orosz bonyolok), Romagna lakosai. Várnemzetség, mely a XVII-ik Románok, lásd : Oláhok, században az orosz trónra ju VIII. köt. 66. 1. Romaika, neme a görög nemzeti táncznak, mely csak férfiak által sejtetik. Román, 1. Regény, Romana,Pedro Caro y Sylva, marquis, spanyol tábornok, született 1770-ben Majorca szigeten. Lipcsében végezte tanulmányait, igyekezetét leginkább az irodalomra fordítván. Ezután spanyol katonának állott s 1807-ben ama spanyol sereg parancsnokává lett, melyet Napóleon Németországba rendelt. Jelentékeny s befolyásos állását felhasználván Fünen szigetről katonáit szerencsésen visszavitte Spanyolországba, s serege élén mind maga mind számos guerillavezérei nagy veszteségeket okoztak a francziáknak. Fáradozásai következtében már 1811- ben a halál vetett véget e hőslelkű férfiú életének. Hamvai Cartaxoban takarittattak el. Románcza 1. Regényke. Román nyelvek, támadtak a nyugatrómai császárság elenyésztekor a római birodalomhoz tartozó azon európai tartományokban, melyekben a latin nyelv divott, s származtak a latinból, mely alapul szolgált s főrész maradt, vegyülve a bevándorló barbár népek nyelvelemeivel. Ilyenek az olasz, tott. 1613 — 1730-ig a férfi ág viselte a koronát, azóta a női ág uralkodik. Származását a monda szerint a IV. század elején élt Weydewud lithvani herczegtől nyeri. E család története csak II. Ivánnal, a rettenetessel kezdődik. Ez 1534— 84-ig uralkodott és első volt az orosz uralkodók közt, ki magát czárnak nevezte, mely czímet azután utódai is megtartották, Kegyetlen zsarnok uralkodó volt. Neje volt Jurgewics Román leánya, Anastasia , ennek fivére a bojár Nikita Romanowics Jurgew 1585-ben néhány előkelő tanácsnokkal a gyönge Fodor, II. Iván fia mellé kormánysegédül rendeltetett, de Boris Gudenow, Fédor sógora által elfizetett s meghalt 1586-ban. Hét gyermeket hagyott, négy Boris által meggyilkoltatott, három életben maradt, és ezek egyike, Fédor, II. Iván leányát vette nőül. E házasságból származott Romanoiv Mihály, kivel a Romanow ház emeltetett az orosz trónra; ő maga 1613 — 1646 uralkodott. A birodalom jólétét emelkedni iparkodott, s fia Alexis (1646 — 1676) postákat és gyárakat alapított a birodalomban. Alexis után következett III. Fodor, ezután testvére II. Iván, és ennek félvére I. Péter.