Leroy-Beaulieu, [Paul] Pál: Az uj sociálismus és annak birálata - A MTA Könyvkiadó Vállalata (Budapest, 1888)
Második könyv - VI. fejezet. A termelés capitalisticus szervezetének hatásai
VI. FEJEZET. A termelés capitalisticus szervezetének hatásairól. Az előző fejezetek a Marx-féle elmélet legdogmatikusabb részének voltak szentelve. Most munkájának legmegkapóbb részeihez jutunk, ahol a termelés capitalisticus szervezetének tulajdonított hatásokról van szó. Hogy a collectivisták mit értenek a «termelés capitalisticus szervezete» kifejezés alatt, arra alig szükséges emlékeztetni: ez a formula szerintük nem azt a társadalmat jellemzi, amelyben sok a tőke, hanem azt a társadalmat, ahol a tőke, azaz a munkaeszközök összesége, nem a kézimunkásoké, nem is az összeségé, t. i. az államé, hanem kizárólagos, ellenőrzés nélküli tulajdona a vállalkozóknak vagy tőkepénzeseknek, akiknek száma mindig csekélyebb és csekélyebb. Ennek a capitalisticus rendszernek fő jellemvonása az, hogy a termelés minden ágát a gépek lepik el, a munkások, ahelyett, hogy munkaerejüket saját hasznukra fordíthatnák, kénytelenek azt bérbe adni. végül az, hogy fölülkerekedik és növekszik az ipari nyereség, amely Marx szerint nem más, mint fizetetlen munka. E különféle körülményekből, melyek oly előnyösek a tőkepénzesre nézve, az következik, hogy a munka után éhezik, és a munkásosztályra a lehető legtöbb fizetetlen munkát igyekszik