Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)
R - Rezek Román - Reznák János - Richter Béla - Richter Richárd - Riesz Béla
Rezek Gyöngyösön teológiát tanult. 1923-ban szentelték pappá. 1932-1943 között házfőnök és plébános Salgótarjánban, ezalatt felépítette a gyárváros modern templomát. 1943-tól 1949-ig Nyíregyházán házfőnök. 1941-től a Harmadik Rend vizitátora. A népmisszió kiemelkedő képviselője. Országszerte 400 nyolcnapos és több száz háromnapos lelkigyakorlatot tartott. Népszerű szónok volt, az évente ismétlődő orsz. búcsúk gyakori meghívott vendége. Rezek Román (Gödöllő, 1916. aug. 3.-Sao Paolo, 1986. máj. 8.): költő, műfordító, teológus. Gödöllőn érettségizett 1934-ben a premontreiek gimnáziumában, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá. 1941-től a rend kőszegi gimnáziumában francia műszakos tanár. 1944-ben mint tartalékos tábori lelkész francia hadifogságba esett, innen 1945 októberében szabadult. A franciao.-i Magyar Katolikus Misszióban dolgozott. 1965-ben érkezett Brazíliába, ahol az ottani me bencés közösség tagjaként tevékenykedett haláláig. Alapítója és szerk.-je volt a párizsi Ahogy Lehet irodalmi folyóiratnak. Magyarra fordította Teilhard de Chardin minden írását 28 kötetben, és kommentálta világképét. 1981 -ben jelent meg Teilhard-antológiája: Út az Ómega felé, a Szent István Társulat kiadásában. Mo.on tanulmányait a Vigilia és a Teológia c. folyóiratok és a Teológiai Évkönyv közölte. Teljes kéziratos hagyatéka a Pannonhalmi Főapátság Főkönyvtárának birtokában van. M. Négy tanulmány Charles Péguy-ről majd Prohászka filozófiájáról (1942-44); Szent Ágoston: Hozzád kiáltok (fordítás, Köln, 1952); Mélyen szállunk (versek, Párizs, 1952); Elmélkedések a szépségről (művészetfilozófia, München, 1954); Deusou nada - Isten vagy semmi (reflexiók a modern ateizmusról, Sao Paulo, 1975). Reznák János (Cegléd, 1930. dec. 12.-Cegléd, 1988.jún. 1.):birkózó. 1947-től 1966-ig a Ceglédi Vasutas Sport Egylet, közben 1950-től 1951-ig a Szegedi Honvéd birkózója. A szabadfogás nehézsúlyban 1963-ban világbajnoki 3. helyezett, 1961-ben VB 4., 1962-ben VB 5., 1965-ben VB 6. 1951-től 1964-ig 10-szeres m. bajnok. 1958-tól 1966-ig 3-szeres m. válogatott. Richter Béla (Homokbálványos, 1904. márc. 26.-Bp., 1982. aug. 17.): jogász. Jogi doktori diplomáját a szegedi tudományegyben 1926-ban szerezte. Avatásakor már joggyakornok volt, később a szegedi törvényszéken, majd a szegedi ítélőtáblán tanácsjegyző. 1934-ben Szegeden többedmagával megalapította az öt évfolyamot megért Jog c. folyóiratot, melynek társszerk.-je is volt. 1938-ban a szegedi, 1939-ben a fővárosi kir.-i ügyészséghez került. 1947-ben a „A peres eljárás alaptanai" tárgykörből magántanárrá képesítették. 1947-ben a Bp.-i Főállamügyészséghez főállamügyész-helyettesnek nevezték ki, majd ennek megszűnése után a Pest m.-i ügyészség alelnöke lett, majd a bp.-i államügyészséghez került. 1953-tól nyugdíjba vonulásáig (1972) vállalati jogtanácsos volt az Erőműjavító és Karbantartó Vállalatnál. Monográfiáinak, értekezéseinek tárgya a polgári eljárási jog. — F. m. A polgári jogszolgáltatás jövője (Szeged, 1935); A polgári per bizonyítási rendszerének reformja (Bp., 1937); Politikai irányeszmék hatása a polgári perjogra (Szeged, 1938); A perorvoslatok alaptanai (Bp., 1943); Irod. Habermann Gusztáv: R. B. (1904-1982) (Jogtud. Közl., 1983. 3. sz.). Richter Richárd (Miskolc, 1920. máj. 8.—Miskolc, 1979. jún. 5.): bányamérnök, egy.-i tanár. Bányamérnöki oklevelét a műegy. soproni bányamérnöki karán szerezte (1942), ahol 1947-ig a geodéziai és bányaméréstani, majd a mechanikai tanszéken adjunktusként oktatott. 1948-52-ben a borsodi és az ózdi bányakerületekben üzemvezető. Tervei szerint fejlődött nagyüzemmé a farkaslyuki szénbányászat, és megvalósult a vízdús homokok alatti fejtési rendszer Egercsehiben. 1955-ben egy.-i docens, majd 1964-től egy.-i tanár a miskolci Nehézipari Műszaki Egy. bányaműveléstani tanszékén. 1971-1978 között a földtanteleptani tanszéket vezette. Tudományos és oktatói tevékenysége a kőzet- és talajmechanikára, a biztosítószerkezetek mechanikájára és a műszaki földtan egyéb területeire terjedt ki, mely témákból mintegy 120 m. és idegen nyelvű tanulmánya jelent meg. Számos szabadalma és országosan elterjedt újítása ismeretes a bányabiztosítás témakörében. Kezdeményező szerepe volt az egy.-i bányamérnöki továbbképző tanfolyamok beindításában. - F. m. A bányászati kőzetmechanika elméleti és gyakorlati kérdései (Bp., 1960). - Irod. R. R. (Bány. és Koh. L., 1979). Riesz Béla (Szeged, 1931. máj. 23.-Szeged, 1986. okt. 22.): pedagógus, a neveléstudomány kandidátusa (1985). 1954-ben a Szegedi Pedagógiai Főisk.-n orosz szakos tanári oklevelet szerzett. 1953-57-ben a szegedi tudományegy. marxizmus-leninizmus tanszékén tanársegéd, 1957-ben a bp.-i Lenin Intézetben marxizmus-leninizmus előadói oklevelet kapott. 1957-60-ban intézeti tanár a szegedi középfokú, 1960-63-ban a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben. 1963-70-ben a sze- 758