Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)

1817-05-02 / 35. szám

K—«nfon——­. . —- .... .­­ . ■ ----­ Indúlt Bétsből. Pénteken Május’ 2 - Nagy Britannia és Izlandia. „Nem soká (így szóll a’ Ministerek’ Kurírja Ápril. 12-dik napján kiadott da­rabjában) nem soká minden pallérozott Tengeri hatalmasságok kénteleneknek fog­ják magokat szemlélni, hogy ama’ Tengeri tolvajok ellen (az A­meri­kai prédálóhajókat érti), kiknek száma naponként növekedik,’s a’kik a' napnyúgotra fekvő tengereken min­den kigondolható zászlókkal rajmódjára nyüzsgenek , egy kézre d­olgozó eszközök­höz nyúljanak.Eljött az ideje, hogy minden országoknak alattvalóik megtudják, hogy arra semmi jussuk nintsen hogy mago­kat a’ szárazon vagy a’ tengereken , ra­­gadozás’ és gyilkosság’ mesterségének gyakorlására adják. Egygyik újságírónk azt erőssíté , hogy az Anglus Országró­­szék semmi olyan törvényes hatalommal nem bír, melly által az Anglus alattvaló­kat eltartóztatha­ssa attól , hogy idegen nemzeteknek belső vagy egymás közt való polgári hadakozásaikban részesüljenek. Nem hallott-é ez a’ nagy Publicista soha semmit arról az Aktáról, a’ melly ezen szó­kon kezdődik: Ne exeat regno, sem­ azokról a’ Királyi Proklamátziókról, mel­­lyek által a’ törvényekkel ellenkező pró­batételek tilalnaztatnak ? Avvagy úgynéz­­é­m, a’ maga böltsessége és törvényes gon­dolkodása szerént, minden törvényeket és Királyi Proklamátziókat, mint valami ha­szontalan papirost? Igaz az egyálaljában,­­hogy sok olyan nyughatatlan lelkek talál­­­tatnak nállunk, a’ kik nélkül könnyen el lehet a’ mi országunk, ’s a’ kiknek kon­­ dik napján, 1817-dik esztendőben. iyen megengedheti Országlószékünk,hogy oda mennyének, a’ hova nekiek tetszik, ’s a’ hova őket a’ fatum, kergetni látszik, de azonközben tsakugyan illendő és igas­­ságos dolog leszen az a’mi részünkről, hogy őket megintsük, hogy ha fegyveres kézzel valami oly hatalmasság ellen való tsatában megfogattatnak, a’ kinek Angliá­val békessége van,, az, Anglus törvé­nyek szerént fel­akasztatnak“ A’ Kurírnak ugyan ezen darabjában ilyen megjegyzés jött­ ki az Anglus újság­­levelekre nézve a táljában : —. ..Azzal vá­dolják újságleveleinket, hogy a’ Ministe­rek’ zsóldján volnának (vagy más szókkal, hogy a’ Ministerek által meg volnának pénzel fizettetve , hogy ezeknek fogják pártjokat) ; pedig ha a’ dolgot megvisgál­­juk, éppen másképpen találjuk. Tizen­­négy politikai újságleveleink vagynak, mel­­lyek minden napokon új darabokat adnak ki. Ezek között tsak hárman találtatnak olyanok, mellyek a’ Ministereknek fog­ják pártjokat, ’s ezek között is tsak az egy Kurír az (éppen az , a’ melly mind ezeket erőssíti) , a’ melly néminemű nye­reséget hajt a’ maga tulajdonosainak. Van még újságleveleink között egy negyedik is, melly hasonlóképpen a’ Ministerek’ pártját szokta fogni olykor olykor (hébe­­hóba); a’ többek minnyájok a’ Ministeri rész ellen ismert , és pedig azok a’ legjö­­vedelmesebbek (azoknak vannak legtöbb fizetőik), kik a’Ministereket legirgalmat­lanabbúl bántják. Jőnek még Londonban ki az említett , minden napi Jevcienen

Next