Magyar Szó, 2014. június (71. évfolyam, 124-148. szám)

2014-06-11 / 132. szám

TISZAVIDÉK tisza@magyarszo.com (vmSzi) RÖVIDEN Meridián Központ Törökkanizsán Hétfőn kínai küldöttség érkezett Törökkanizsára, hogy Budapest és Csíksomlyó, azaz Magyarország és Románia után Szerbiában is megnyissák az ország első számú Meridi­án Központját. A Kínából érkező delegációt dr. Kakuszi János természet­­gyógyász fogadta. Dr. Zhu Zangxiang és felesége nem csupán azért érkeztek Szerbiába, hogy a megnyitó kapcsán előadást tartsanak a könyvtárban a kínai professzor által kifejlesztett 3-1-2 meridián torna gyakorlatáról, hanem, hogy saját személyükkel is bizonyítsák a módszer hatékony­ságát. A professzor ugyanis 93, felesége 90 évesen áll ki a törökkanizsai közönség elé. A Zhu Zangxiang professzor által kifejlesztett 3-1-2 meri­dián torna az akupresszúrának, a légzésszabályozásnak és bizonyos mozgásgyakorlatoknak a gyakorlását jelenti, amelyek könnyedén elsajátíthatók mindenki számára, állí­tásuk szerint számos betegségre gyógymódul szolgálnak, és nem utolsósorban ez az általuk megélt hosszú életkor kulcsa is. Eme gyakorlatsornak az első magyarországi terjesztője, és egyben Kakuszi János tanítója dr. Eőry Ajándok volt, aki szintén részt vett a megnyitón. Ahogy azt dr. Kakuszi János elmondta, a megnyitott Meri­dián Központ fő célja az, hogy minél többen mondjanak le a gyógyszerekről, és hogy az emberek száz évig éljenek. *­­ A 3-1-2 meridián tornát mindenki megtanulhatja, mindenki csinálhatja otthon. Nem kell hozzá semmi­lyen recept, és attól sem kell félni, hogy mellékhatása van - nyilatkozta. ■ TKT Struccok a Betlehemben­­állatkert a puszta kapujában A felvételünkön látható struccpár, Lujza és Frédi szó szerint a gazdájuk, Sövényházi László, pádéi farmer tenyeréből esznek. Jól érzik magukat a farmon, az elmúlt hónapokban számos tojást rakott a struccpár, amelyeket a Palicsi Állat­kertben keltenek ki inkubátorban. A Pádé északi peremén, a Betlehem puszta bejáratánál található kiterjedt jószágfar­mon nyolcvan fejőstehén, 150 juh és 30 ló mellett megannyi egzotikus állatfajjal találkozhatunk. Laci gazda birtoka igazi állatkertté nőtte ki magát, az állatok a kedvencei, ezért tart belőlük annyi félét. Található itt egyiptomi tehén, szürke marha, jávor antilop, bivaly, rackajuh, antilop, dámvad, láma, shetlandi póni apró csikójával, sok-sok vízimadár, hattyúk, ludak, vadkacsák, papagájok és más énekesma­darak. A házi és vadállatokkal együtt közel száz állatfajban gyönyörködhetnek azok, akik veszik a fáradságot is kiláto­gatnak a Sövényházi-farmra Pádé mellé, és még belépőjegyet sem kell váltani. ■ ger ADA KÖZSÉG Segély az árvízkárosultaknak Ada község válságtörzse továbbította az obrenovaci árvíz­­károsultaknak azt a humanitárius segélyt, amelyet május derekától gyűjtöttek össze négy helyszínen a község területén. A községi válságtörzs jelentése szerint a huma­nitárius akció során jelentős mennyiségű segélyt sikerült összegyűjteni élelmiszerekből, tisztálkodási szerekből, tisztítószerekből, játékokból, ruházati cikkekből és lábbe­liből. Az adományokat a helyi lakosság, cégek és intézmé­nyek biztosították. ■ csín A hosszú élet titkáról beszéltek a jelenlévőknek Kiss Tamás Gergely József Tiszavirágvárók vándorúton A kérészek tömeges rajzása volt megfigyelhető Folytatás az 1. oldalról. A rajzás első napjaiban, az úgynevezett elővirágzás idején a hímek még nem találnak párt, a természet egyszerűen feláldozza őket, a madaraknak, a halaknak és a békáknak szaftos vacsora a 8-10 centiméterre megnövő tiszavi­rág. Amikor már minden vízi és szárazföldi tiszavirágfaló jól lakott, csak azután indul be az igazi rajzás, a kérésznász. Az első napok szerényebb rajzása után vasár­nap a Magyarkanizsa feletti Tisza-szakaszon június 8-án, hatalmas tömegben rajzottak ki a kérészek, az ekkor felbukkanó hímek már párt is találtak és igazi kérésznász vette kezdetét, a kora esti órákban kavargott a rovartömeg a víz felett. Az évente kisebb-nagyobb intenzitással megismétlődő csoda majdnem naplementéig tartott. Nemcsak az agyagos medrű folyószaka­szon volt látható óriási tömegű kérész, Zentánál, ahol meglehetősen iszapos a folyó feneke, a víz partján tartózkodók is megfigyelhették a rajzást. A Tisza közepe felett felhőnyi tiszavirág repült a víz folyása - már amennyire ilyenkor folyik a víz­­ irányába. Dél felé tartottak a nagy rajok, ami olyankor tapasztalható, amikor a szaporodásra legalkalmasabb mederszakaszokon úgymond túlszaporodik a tiszavirág, a „felesleg” új élet­teret próbál keresni magának és a nagytestű rovarok több kilométerre elvándorolnak a kike­lésük helyétől. Zentánál olyan furcsa jelenségre is felfi­gyeltek egyesek, hogy a hídhoz északról érke­ző feltorlódó kérészrajok nem a víz felett, hanem a híd magasságába emelkedve, a híd szerkezeti elemi között repültek át és úgy foly­tatták az útjukat dél felé. Távcsővel figyelve a vonuló kérészrajokat, kitűnt, hogy rövid farkú, tehát nőstény kérészek repülnek nagy tömegben. Bár a megtermékenyített nősté­nyek is csak néhány órát élnek, ennyi idő is elegendő arra, hogy akár több tíz kilométeres távot is megtegyenek és ott próbálják lerak­ni az új élet alapját, a testükben hordozott megtermékenyített petéket. Egy-egy nőstény akár 6000 petét is rakhat, amelyek, ha szeren­cséjük van és találnak agyagos mederszakaszt, akkor abba befúrva magukat, három éven át tartó fejlődést követően, egy meleg júniusi napon kirajzanak a zavaros vízből. A Tisza vajdasági szakaszát ismerve, a déli irányba, a törökbecsei zárógát felé vonuló kérészrajoknak nem sok esélyük van alkalmas életteret találni. A gát felé közeledve ugyanis a lassuló vízből lerakódik a hordalék, egyre isza­posabb a folyó medre. Akad még néhány folyó­kanyar, ahol a víz alámossa a nyugati partot és a szég part menti meder oldalába esetleg befúr­hatják magukat a kérészlárvák. Nem csak a Tiszában él a tiszavirág, néhány hete a Tartományi Természetvédelmi Intézet egyik munkatársa örömmel újságolta, hogy május utolsó hetében több helyen is virág­zott a Temes, amelyben ugyanaz a kérészfaj él. Ami logikus is, hiszen a Tisza mellékfolyó­in, egykor az Arankán is megfigyelhető volt a kérészrajzás. Gergely József A tiszavirágnász lenyűgöző természeti jelenség A magyar nyelvért másodszor Tavaly a budapesti Ferencváros önkormányzata alapította meg hatá­ron túli testvértelepülései számára a „A magyar nyelvért” emlékdíjat. Magyarkanizsa községben a díjat a magyar nyelv egyik kiváló mesteréről, a Kanizsai Újság, később pedig az Új Kanizsai Újság alapító főszerkesztője után, dr. Papp Györgyről nevezték el. A díjat minden évben annak a községbeli nyolcadikos diáknak adják, aki általános iskolai tanulmányai során a legjobb eredményt érte el magyar nyelvből. Idén a díjra két esélyes volt, érdekesség, hogy mindkettő az Október 10. Általános Iskola diákja, közülük pedig végül a kispiaci Somogyi Anett érdemelte ki, aki számtalan versenyen szerepelt az elmúlt négy évben. - Azt nem tudom, összesen hány versenyen vettem részt, többször értem el községi és körzeti helyezéseket, két országos versenyre is kiju­tottam, ahol mindkétszer harmadik helyezést értem el, emellett szava­ló-, mesemondó-, és fogalmazási versenyeken is részt vettem - mondja Anett, aki nemcsak itthon, hanem Magyarországon is képviselte már iskoláját, legutóbb Budapesten, ahol a Petőfi Sándor Irodalmi Verse­nyen második lett. Anett elmondása szerint nagyon szereti a magyar nyelvet. - A magyar nyelv nagyon érdekes, mennyi mindent ki tud fejezni, és ha jól megtanulom a szabályokat, akkor jobban ki tudom fejezni magam és a megértés is könnyebb. Valójában a tantárgyak közül a természet­­tudomány az, ami igazán érdekel, jobban el tudom magam képzelni például orvosként, mint nyelvészként, de a tanárom biztatott, hogy van érzékem hozzá és ne hagyjam abba a versenyeket, a tanulmányaimat is ez irányban szeretném folytatni, mégpedig a szabadkai Svetozar Markovic gimnáziumban, természettudományi szakon. A kispiaci lánynak Budapesten egy ünnepségen kellett volna átven­nie június 6-án a díjat, de aznap ballagott odahaza, így azt előző nap szerényebb keretek között vette át Ferencváros humánügyi bizottságá­nak elnökétől. Mivel rangos elismerésről van szó, itthon is megismétel­ték az átadást a ballagási szertartás keretében, ahol a magyarkanizsai önkormányzatból Huzsvár Ervin, a képviselő-testület elnöke adta át az emléklapot. ■ K.R. Somogyi Anett kispiaci tanuló kapta idén a díjat 2014. június 11., szerda Véradás Kispiacon A Vöröskereszt aktivistái ma Kispiacon véradási akciót szerveznek A jelentkezőket 8 és 10 óra között várják a Tűzoltóotthonba. (CZ)

Next