Mindenes gyűjtemény 6. (Komárom, 1792)
A vitézi-költeményekről, vagy epicum-poemáról
bírtak vólna mint a’ Régiek, és talán azokat meg is haladhatták vólna. A’ Telemachnak írója Seneion, eggy halhatatlan munkát botsátott ki, a’ melly ha Versekbe lett vólna foglalva, talán a’ tökélletességnek mértékét megütötte vólna; de minthogy a’ többek , a’ kik e’ pályában futottak, a Keresztyén Vallásnak ideje alatt éltt Hirókat ’s dolgokat választották ki matériául, a’ mikor a’ Költemény szoros határokba szoríttatik, a’ magok munkájokban nem boldogulhattak. Két nemű Költemények járulnak valamelly Epikum Poémába , az első áll csupán tsak emberi történetekben, de a’ mellyek nagyok, tsudálatosak, rend kívül valók, de a’ mellett hitelesek. Illyenek a’ hadakozások, veszedelmek, szél veszek, vakmerő szándékok; eggy-szóval mind azok , mellyeket Vitézi-történeteknek nevezhetünk. Ezek mikor nagy ékesen- szállással vagynak elő adattatva, szánakozást, örömet, félelmet és gondoskodást gerjeszthetnek az Olvasókban, de még így nem lesz’ a’ munka egyéb, hanem Versekbe foglaltatott História, vagy Rómán. Hogy valaki eggy Vitézi-költeményt készíthessen a’ szerént az idea szerint, mellyet éleitől fogva csináltak arról magoknak az emberek, eggy másod rendben költéssel kell élni, mely az elsőnél sok B b 3 kai