Művelődés, 1962 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1962-08-01 / 8. szám
A III.ION LUCA CARAGIALE Néhány gondolat a tartományi szakasz után Az I. L. Caragiale színjátszó fesztivál eddig lezajlott három versenye azt bizonyítja, hogy hazánkban a műkedvelő színjátszó mozgalom nagy népszerűségnek örvend és a műkedvelő színészeket szeretet övezi. A városi és falusi dolgozók szocialista nevelésének a szolgálatában, mozgósításuk szolgálatában a szocialista építés kiteljesítéséért vívott harcban a műkedvelő színjátszás évről évre fejlődött és ERŐTELJES MŰVÉSZI ERŐVÉ VÁLT A III. biennális fesztiválon I 665 színjátszó együttes (9961 a kulturális létesítményeké és 1702 a szakszervezeteké), 536 bábjátszó csoport, több mint 25 000 szavaló és művészi felolvasó, 147 irodalmi összeállítást bemutató kollektíva vett részt. A II. fesztiválhoz képest a színjátszó együttesek száma több mint 1500-zal, a bábos csoportok száma 110-zel növekedett. A fesztiválon résztvevő műkedvelők száma megközelítette a 160 000-et. A kulturális-művészeti tevékenységnek ezek a lelkes művelői a verseny eddigi három szakaszán több mint 33 300 előadást tartottak, amelyeken 6 510 000 néző vett részt (egy millióval többen, mint a II. fesztiválon és három millióval többen, mint az elsőn). Kétségtelen azonban, hogy az együttesek, az előadások és főleg a nézők száma még nagyobb lett volna, ha a fesztivál összes tartományi és rajoni komissziói felelősségteljesebben viszonyultak volna a rájuk háruló feladatokhoz. Ezen a téren negatív példát jelent Oltenia tartomány komissziója. Ebben a tartományban, ahol 1234 otthon és olvasóház működik, a fesztiválon csupán 756 együttes vett részt, kevesebben, mint a II. fesztiválon. Hasonló a helyzet Galati (515 művelődési otthon részéről csupán 398 színjátszó együttes vett részt) és Iahi tartományban is 685 együttes 803 otthon részéről). Egyes tartományi komisszióknak az a törekvése, hogy a tartományi szakasz megszervezését a rajomszervekre bízzák, azt eredményezte, hogy egyes versenyközpontokban a nézők száma kicsiny volt. Bár ez ritka jelenség volt, ez a hiányosság mégis megfosztott jelentős számú nézőt attól a lehetőségtől, hogy jól megvalósított, értékes nevelő tartalmú, a tartomány legjobb együttesei által bemutatott előadásokat nézhessenek meg. A nézők érdeklődésének a fokozása a műkedvelő színjátszás tevékenysége iránt elsősorban a repertoár szakadatlan javításában és felfrissítésében gyökerezik. A szakszervezetek, a művelődési otthonok és a rajoni művelődési házak színjátszó együttesei által bemutatott a hős munkásosztályunk nagyszerű győzelmeiből és a falusi szocialista építés pártvezette folyamatában elért nagy megvalósításokból ihletett drámai művek jelentős mértékben állanak a kulturaktivisták érdeklődésének az előterében, így elevenedhettek meg a színpadon az olyan élenjáró munkások, mint az acélöntő Ponoran Mihail, Davidoglu A fekete rózsa című darabjában, mint Isaia Dragán újító, Victor Birladeanu Mikor kezdődik a jövőjében, az olyan kezdeményező szellemű kollektív gazdasági elnök, mint Neacsu, Natalia Gheorghiu Haltenyészet s víg történetében, az olyan lelkes álatgondozók, mint az öregasszony, Mihail Davidoglu Dochia anyó meg a brigádos című darabjában stb. De akkor is, ha a darab a nép harcos múltját ábrázolta, akkor is, ha a dolgozóknak a termelés minőségének a fokozására, a műszaki haladásra irányuló törekvéseit elevenítette meg, akkor is, ha a kollektív gazdaságok gazdasági-szervezeti megerősödéséért folyó harc mozzanatait tükrözte, a pártember, a kommunista alakja az előtérben volt, igazi fényében ragyogott. Sok színjátszó együttes — főleg a nagyobb tapasztalattal rendelkező — jó eredménnyel mutatott be többfelvonásos drámai művet. Mivel a biennális színjátszó fesztivál tartományi szakasza egybeesett Ion Luca Caragialénak, a nagy író halálának évfordulójával, az előadásokat ennek a megemlékezésnek a jegyében szervezték meg. Sok központban a versenyt nagy színműírónk életéről és művéről szóló rövid előadások nyitották meg és bemutatták darabjait, karcolatainak és mozzanatainak színpadi feldolgozását, valamint a Caraciale írásaiból szemelvényeket tartalmazó irodalmi összeállítást. A repertoár felújítását és feljavítását célzó feladaton kívül, amelyet nagyvonalakban megvalósítottak, a színjátszó csoportok előtt álló rendkívül fontos feladat AZ ELŐADÁSOK MŰVÉSZI MINŐSÉGÉNEK FOKOZÁSA Ezen a téren a tartományi szakaszon a legtöbb színjátszó együttesnek sikerült meggyőzően közvetítenie a közönségnek a darabok eszmei mondanivalóját, tartalmát. Az olyan együttesek, mint a Resicai Fémipari Kombináté (Al. Mirodan — A hírhedt 702-es), a Ploiesti-i 1 Mai Üzemé (V. Rozov — örökkön élők), a máramarosszigeti egészségügyi szakszervezeté (Caragiale — Az elveszett levél), vagy a Tirgu Neamti és Lugos Rajoni Művelődési Házé (Gh. Vlad — Merészség, illetve BIENNÁLIS SZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁL 52