Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)
1848-07-09 / 51. szám
22) Egy rendkívüli alkotmányiadó gyűlés rögtöni öszszehivása, megválasztva a társaság minden rendéiből, mellynek föladata, az ország alkotmányát a román nép által meghatározott ezen 21 pont alapján kidolgozni. Duhamel szép csendesen megugrott. — Részletes tudósításokat jövőre. Egy másik, jun. 25-dikéről szóló bukaresti levél afelől tudósít, hogy Oláhországban az új nyeremények kivívása Golesku Miklós és István, Rosetti I. A. Eliad János s más többeknek köszönhető. — Duhamel, az orosz tábornok, sehogy sem akart Bukarestből távozni, habár mindennap a legnagyobb gúny és sértegetéseknek valakitéve; ő a zsarnokságot erőhatalommal akará föntartani, s nem szűnt meg borzasztóan fenyegetőzni, ez által a népet megingatni reménylvén, s igy az a kormányt ismét lábra állitani.A szabadság legnemesebb bajnokai rablánczokra tűzettek, s minden arra volt elkészítve, hogy a fölötte barátságtalan orosz szomszéd hadseregét Pruthon át Oláhországba vezetendi, a herczegségek népeit a korbácsrendszer szerint még hosszú időkig kormányzandó. Hanem lehullottak a bilincsek, a zsarnokság szertetiportatott. Eliad és Golesku István alkalmat találtak fogságukból megmenekülni, s a legnagyobb gyorsasággal Romanaczba siettek, hol két nap alatt 150,000 főnyi sereget gyűjtöttek. Midőn e roppant néptömeg összegyűlt, isteni tisztelet tartatott, s ennek végeztével a nép a főváros felé indult. Eliad egy futárt küldött a belügyministerhez, s tudtára adá, hogy az eddigi kormány többé el nem ismertetik, s hogy a nép nevében már egy ideiglenes állíttatott föl. E hir a ministert villámcsapásként érte. A herczeg és az orosz tábornok Duhamel az események felől rögtön tudósitottak. Az orosz posta lovakat kért, és borzasztó fenyegetések közt Bukarestet azonnal elhagyá, és Fokschan, Galacz és Renin keresztül Oroszországba sietett. Szerencsés utat!.. A herczeg Salomon ezredessel a laktanyába ment. A tisztek összegyüjtettek. A herczeg lelkes beszédet tartott hozzájok, s kérdé: váljon esküjükhöz híven, a herczeget, a törvényt s az országot fogják e védelmezni ? A tisztek egyhangúlag válaszolák: " igen, ha herczegséged az uj alkotmányra esküszik s azt az országnak megadandja E választ a herczeg nem reménysé, s minden további felszólítás nélkül a laktanyát odahagyá. 23-kan a herczeg már részenkint elfogadó az alkotmányt. Másnap a nép nagy tömegekben csoportosult össze, az őrök mindenütt megkettőztettek, hanem a katonaság és rendőrség távol tartotta magát a néptől, mivel ez agyonkövezte volna. 1 9 éra este a herczeg udvarában borzasztó néptömeg gyűlt össze s szakadatlanul az alkotmányt követelé. Zászlók helyett 3 szinüi kendők hosszú póznákra köttettek, s szünetlenül hangzott: ,,le Banon-val! le Vilara, Jancu Manu, Balianu-val!“ sat. Tudósitó nagy nehezen juthatott a hgi palotába és pedig épen azon pillanatban, midőn Golesku Miklós és Magieru a herczeget karonfogva dolgozó kabinetébe vezeték. A hg lázas ingerültségben volt s alig tudott lábain állani. Golesku csak ingben és nadrágban volt, nyakkendő nélkül. Valószínüleg a szabadság e hős bajnoka ezen öltönyben szabadult ki börtönéből. Golesku kiáltá: „herczeg, ön kénytelen az új alkotmány ezen pontjait aláírni!“ a nép visszhangozd: „alkotmány!“ Néhány percz múlva a herczeg aláírta. Golesku a teremből kisiet. A nép felkarold őt, magasra emelé, és tombolt örömében. Ezután egy asztalra állíttatott, és olvasó, vagy is inkább a papírról leorditá a törvényt. Az örömrombolás véghetlen volt! Innét a tömeg a városba vonult, s az uj alkotmány mindenütt közhírré tétetett. — Ez alkalommal Vilera minister és Jancu Manu rendőrminister borzasztóan gunyoltattak is sértegettettek ; — más tudósítások szerint, mellyek hitelességéért azonban jót nem állunk, a nép dühe által fölkonczoltattak. A herczeg többé nem volt látható! Az uj ministereket az ablakokból kiálták ki a népnek, még mielőtt az alkotmány alá lett volna írva. Villera helyébe belügyministernek Golesku Miklós, Baliano Manó helyébe igazságügyministernek Golesku István, cultusministernek Eliad János az elnyomott „Curier Romanesc“ — szerkesztője, pénzügyministernek Magieru, és státustitkárnak Balcescu, ki épen Páriából érkezett, választattak. A kormányépületen, valamint a Koltzatornyon is tegnap óta fejér-kék-veres zászló lobog. Minden férfi s nő mellét nemzeti cocarda ékíti. Nemzetőrség fog életbe léptettetni, mellybe már ezerek és ezerek iák és iraták be magukat. Bukarestben a legrajongóbb öröm s lelkesedés uralt. A nemzetőrségbel lépésre idegen alattvalók is fölhivattak. A németek tegnap nagy gyűlést tartottak, de a tanácskozás eredményéről eddigelé még semmit sem tudhatni. A különböző nemzetek fiai hazájuk színeit viselik. Az Allg. Oest. Z. szerint egy a Jassyban levő ausztriai consul által Lembergbe junius 29én érkezett tudósítás után az oroszok Moldvát már megszálották. Ezen beütés indoka: az aldunai tartományokban kiütött lázadás. — Bibesco fejedelem t. i.junius 20 án a nép közkívánatára Oláhországnak alkotmányt adott; alig odá tudtul ezt Golesko minister az ország hatóságainak, és Duhamel orosz tábornok Bukarestből azonnal a Pruth vizén túl fekvő Orosz-Leovába utazott, s oda érkezte után június 23-án egy ágyulövéssel adott jelre 25.000 orosz sereg, melly Erzenstein parancsnoksága alatt 2. könnyűlovas, 2 dzsidás ezredből, 3. osztály kozákokból s gyalog katonaságból állott, a Pruth vizén átkelvén Moldvába beütött. A sereg utazása a legnagyobb sietséggel történt, s mivel a hidak a Pruth vizén még készen nem voltak, a katonaság egyik jelentékeny része a vizen gázolva kelt át. Ezután Duhamel Jassyba ment, s az ottani török biztosfalat Effendinek tudtul adá, hogy az orosz sereg egy része június 26 án este Sturdza moldvai fejedelem védelmére, s a rendi nyugalom fentartására Jassyt (Moldva fővárosát) megszállani fogja, azonban a nagyobb rész Oláhországba menend, hogy az ottani nyugtalanságoknak véget vessen. AUSZTRIA. A frankfurti küldöttség, melly János főherczegnek németországi Reichsverweserré lett elválasztását meghozó, julius 5-kén a „Hunyad“ gőzösön Nuszdorfba a feldunai gőzösök Bécs melletti utasó állomására megérkezvén, ott Fischof és Pannasch által üdvözöltettek, s számos kocsik kíséretében jöttek meg Bécsbe. Estre a város ki volt világítva. Másnap 6-kán 11 órakor fogadá János főherczeg a küldöttséget, s a reá ruházott főhivatal elvállalását kijelenté. Ugyanez nap ünnepélyes lakoma és estvére nagyszerű fáklyászene rendeztetett. OLASZORSZÁG, Bozzolo junius 25. — A tegnap Károly Albert hadiszállásából visszatért küldöttség azon hitt hozá, hogy a Verona megtámadásával készületekhez ma fogtak hozzá. Radeczky hír szerint Veronát seregével ismét elhagyni szándékozik, hogy a piemonti seregeket egymástól elszakítsa. Vereneze junius 25. — A különben csendes tengervárosnak most egészen hadi tekintete van; az Olaszország különféle vidékeiből érkezett harczosok az erősségeket, az ágyúkkal megrakott Lidot, a nagy vasúti hidat, és a lagúnák minden szigeteit megszálva tartják. Dobpergés, fegyvercsattogás, hadidalok hangzanak az utczákon és csatornákon, a városban mindenféle egyenruhájú harczosok járkálnak. A csapatok Pepe parancsnoksága alatt állanak, a várparancsnok pedig Antonini, ki egyik karját Vicenzánál elvesztette. Az önkénytes adakozások folynak, s még a hajófoglyok is oda adják kevés megtakarított pénzüket. Az előbbi 4x/2 milliónyi kényszerített kölcsönhöz még más 1*2 millió beszedése határoztatott. Azonban az önerőben mégsem lévén nagy a bizalom, a franczia vagy angol segély kérése utáni vágy mindinkább növekszik. Károly Albert irányában nem nagy a rokonszenv, s június 3-kát mint az alkotmányt adó gyűlés megnyitása napját mindenki nagy feszültség között várja. FRANCZIAORSZÁG. A nemzetgyűlés június 21-iki ülésében Cavaignac megjelenvén kijelenté, hogy miután Leblanc a tengerészeti tárczát el nem fogadó, Bastide eddigi külügyminister tengerészeti, Bedeau tábornok pedig emek helyébe külügyministerré neveztettek. — Lenard a nemzetigyűlés elnöke belügyministerré lévén kinevezve, a nemzetigyülés ez napi ülésében más elnököt választott. 790. szavazók között Marie, azelőtt a végrehajtó bizottmány tagja, nyert 414. Dufaure 297. szavazatot, s igy Marie a nemzetgyűlés elnöke lett. Szinte ezen ülésben Cavaignac értesíti a gyűlést, hogy hétfőn (július 3an) értesítendő, előterjesztendi azon intézkedéseket, mellyek június 24től fogva a nemzeti műhelyek tekintetében létettek, végre a gyűlés elhatároz, hogy a lázadás alkalmával elesett Negrier tábornok szive az invalidusok épületébe vitessék át, özvegye évenkint 3000. 5 frank nyugpénzt húzzon s ha alhadnaggá előléptettessék. Mondják, hogy azon népképviselők között, kik a lázadási napokban a veszély helyein személyesen küzdöttek , felemlítendő Hugo Victor is. Lalanne a nemzeti műhelyek igazgatója szinte az elfogottak között van. A párisi nemzetőrség osztályainak lefegyverzése folytattatik, a 8ik 9ik és 12ik osztályoktól, mellyek a lázadókkal egyetértettek, a fegyverek már elszedetek. NÉMETORSZÁG, Frankfurt junius 29én. —Tegnap junius 28án volt 17. éve, — mond a tudósító — hogy a német szövetség a budget-nek egy németországi kamara általi elvetését lázadásnak nyilatkoztatá, s az egyes német kamarák tárgyalásaira leendő felügyelés végett egy bizottmányt nevezett, a német kormányoknak pedig ezen kamarai tanácskozások vizsgálatát (censur) kötelességül téve. — Milly játéka a véletlennek , hogy ugyan az nap (1848-ban) junius 28-án — a német nemzet a német szövetségi (Bundestag) tanács feloszlatását határozza el. Welcher és Schmerling, kik maguk is szövetségi követek, mindamellett a szövetségi tanács megszüntetésére szavaztak. A július 1-je napi ülésben többi között Hecker az ismeretespublicanus ügye fordult elő. Az elnök egy iratot mutatott be a badeni kormánytól, mellyben kijelentetik,hogy Hecker egy felségsértő szökevény, s ennélfogva a nemzeti gyűlésre bizza, ha képviselővé történt elválasztatása megsemmisittessék-e vagy a reáesett szavazatok külön választassanak. Az igazolási választmány Hecker ügyét különös választmány által megvizsgáltatni javaslá, mi csakugyan el is fogadtatott. Szinte ezen ülésben az ausztriai szláv kérdés tárgyában hosszas vita után az lön határozva, hogy az ausztriai kormány a csehországi választások oltalmára fölhivassék, egyszersmind kijelentetvén, hogy a nemzeti gyűlés a csehmozgalmak ellen az ausztriai kormányt istápolni fogja. OROSZORSZÁG: Az orosz-lengyel határokról junius 27-ről írják, hogy Kalvaryban az előtti szombaton két ezred gyalogság és félezred lovasság volt. Mariopolba az előtt egy nappal 24 ágyú érkezett, s egyszersmind nagy hosszú ládák, mellyekben uj nagy ágyuk voltak. A csapatok jól élelmeztetnek, a fegyelem közötték még a régi orosz fegyelem, s olly szigorú, hogy a legkisebb kihágást rögtöni botoztatás követi. A csapatok átutazásai alkalmával a parasztok csak hálóhelyet kötelesek adni, minden egyéb szükségesekről a katonaság maga gondoskodik. PORTUGAL: Lisabonból junius 10-ről írják, hogy politikai elfogatások történtek egy fölfedezett összeesküvés következtében, melly az egész országban elágazva lenni látszik. Czélja volt, szabadkőművesi clubbok és a katonaság lcsábitása által lázadást idézni elé. A kiszemeltek többnyire megmenekültek, és 100 egyén közül csak 5 fogatott be. ANGLIA. Tíz chartistafőnök , kik legközelebb a London mellett tartott meeting alkalmával befogattak, bűnösöknek találtatván, ki hosszabb, ki rövidebb idei börtönre ítéltettek. Az egész Brittanniában a tengerpartok erősítése szakadatlan szorgalommal folytattatik, az erősítés még olly pontokra is kiterjed, mellyek még a Napóleonnak háborúk alatt is minden erősítés nélkül voltak. A „Times“ lapnak Dublinből június 25ról írják, hogy mind a városokból, mind a vidékről jövő tudósítások azt jelentik, miszerint Izlandban az egyesült clubbok gyorsan szaporodnak s a fenállók növekesznek. A legutósó szombaton csupán, Limerickben egyszerre hat új club keletkezett, ma pedig (június 25én) az összes dublini grófsági fegyverfoghatók felett nagy szemle fog tartatni. — A mint a dolgok jelenleg állanak, kétkedni nem lehet, hogy mig a sarló a földekre kivitetik, Schmith O' Brien terve valósulni és Izlandban pár száz ezer fegyveres, polgári háborúra készen állani fog. Felelős szerkesztő: I 11 u cz Oláh János. Figyelmeztetésül a gyógyszerészet ügyében. A válaszfalak, mellyek az ipar s jólét előmozdítását gátolák, részint megingattattak, részint már le is döntettek ; — de a köztünk okleves-segédek s gyógyszertártulajdonosok között nem hogy ledöntöttek volna, vagy legalább ingadoznának, hanem úgy látszik, hogy még erejükben tízszeresedni akarnak; mi kitetszik azon gyűlés szelleméből, mellyet július 2-án néhány önérdekeiket féltő pest-budai gyógyszertár-tulajdonosok tartottak, minden fölszólítás és hirdetés nélkül; és e gyűlés elnöke Virczler, a nagy hazafi, ki előtt csak engedelemkérés után szólhatott az, ki hzánk diplomatikai nyelvén akarta előadni elveit, mondom Virczler és vele hisön érzésű Wagner, Boor és Stadler, az egyedárusság, a haladás s egyesek jólétét elörő hű bajnokuk; — és mi csak a despotismus alatt nyögünk, midőn a szabadság napja már a kaptákra is rálövelte éltető sugárait; és mi tűrünk olly zsarolásokat, miket bizonyos tanár rajtunk véghezvitt, midőn a megjelnendő „Fűvész-tan“ára már tizenhat éve szedi az előfizetést , s mi reményünket vesztve, a már olly rég készíteted s meg fizetett tan helyett most legalább is bűvésztant várunk, és még most is olly elveket állitanak fel, mellyek a szabadság s egyesek jóléte előmozdítását korlátolják, mint például: ki uj gyógyszertárt akar nyitni, az a már mellette létező gyógyszertárnak csökkent jövedelmét tartozik kárpótlani stb. Nem, tovább azt nem tűrhetjük, hogy tizenegy évi tanulmányi fáradságunk után még 10-20 évig segédeskedjünk olly egyének alatt, mint Hideg, Boor, Elend, Adler s több illyenek, hanem eddigi német grémium által monopolizált ügyeinket a ministeriuma bízzuk, melly végett e következőkre kérjük: a) Minden olly helyen uj gyógyszertár nyittassék, hol kisebb városban tízezer váltó forint, nagyobban húszezer forint árulást tesz, mint Szeged, Pest, hol jelenleg legalább is még hat gyógyszertár nyithalik, és még is lesznek náluknál kevesebb birtokunk, és becsületesen elélhetnek. b) Fiók-gyógyszertárt állítani szabad ne legyen senkinek, sőt ha valaki eddig is bsr, kényszerítessék az eladásra. c) Mindenki, ki már egyszer nyitott gyógyszertárt, vagy tulajdonos volt, gyógyszertárát bármikor eladhassa, de többet ne nyithasson. d) Provisor mellett csak özvegy gyógyszerésznek bírhassanak gyógyszertárt. — e) Gyógyszertár-nyitás csak olly okleveles segédeknek, kik vagy helybeliek, vagy közel vidékiek, ezek nem létében pedig csupán honfiaknak engedtessék meg. A csőd végkép szüntessék meg az olly új gyógyszertár-nyitásra, midőn valaki arra megkerestetik, és a hatóság beleegyezésével van. f) Egyedül minister úr, és azon hatóság, hol a gyógyszertár kerestetik, rendelkezhessék, nem azon grémium, mellynek tagjai mások elnyomásával akarják magokat fölemelni. — Többen az okleveles segédek közöl. 200 Negyvenharmadik év- Kiadja Kultsár István özvegye. — Nyomalik TrattnerKárolyinál úri utcza 453. szám alatt. Ajánlkozás Nevelőnek. Egy ifjú, ki tanulmányait részint Pesten, részint a bécsi egyetemben végző, és latinul magyarul és németül hibátlanul beszél, valamelly úri házhoz nevelőül ajánlkozik. Bővebb tudósítást a szerkesztőség ad. 3—3 Értesítés. Folyó évi julius 10-én lakásomat a halpiaczra 510-ik sz. alatti saját hazámba, fogván áttenni — a tisztelt közönséget e felől értesíteni kívánom azon jelentéssel — egyszersmind, hogy a nemzeti vivóintézet a belvárosban zöldpiaczon Neinrich-féle házban létezik. Kelt Pesten ifj. Fridrich Ferencz nemzeti vivómester. 3—3