Orvosi Hetilap, 1971. március (112. évfolyam, 10-13. szám)

1971-03-28 / 13. szám - A GYAKORLAT - Fenyvesi Tamás: Az alkohol-dependentiáról

társadalmi szabályok még az alkoholfogyasztást is el­ítélik. Az eredmény: skandináv típusú ivás, menekü­lési reactióként értékelhető excessusok. 5. Szocio-psychológiai tényezők által indukált al­­koholismus endémia (pl. írek, fiatalok csoportjai, baj­társi szövetségek), ahol a férfiasság, bajtársiasság, testvériség alapja az együtt-ivás. A valódi alkoholos­ betegségfolyamatot Jellinek (3) 4 szakaszba sorolja: I. Az első vagy prodromalis stádiumban a fo­gyasztók mind gyakrabban isznak a kelleténél töb­bet. Az ivás már elszakadt a fenti szocio-ökonómiai, szocio-psychológiai stb. motivatióktól, az alkohol már valamilyen panaceát jelent. Ebbe a csoportba sorolhatók azok, akik neurotikus konfliktusaik, psy­­chopathiás személyiségük vagy gyakran psychiát­­riai betegségük (pl. depressio) elől menekülnek az ivásba, ezek megkönnyebbülést, bódulatot és kábu­latot kapnak az ittasság okozta euphoriás állapot­­változásban. E secundaer ivások eseteiben az alap­betegségek felismerése és megfelelő gyógyítása elsőrendű feladat. II. A második vagy imminens fázisba soroljuk azokat, akik már azért isznak, hogy elkerüljék el­vonási tünetek jelentkezését. A kialakulóban levő alkohol­dependentia folytán ezeken a betegeken — ha nem isznak — hányinger, hányás, izzadé­­konyság, szédülés, gyengeség, remegés, ingerlé­kenység stb. jöhet létre. E szakaszban az alkohol­­dependentiát belszervi panaszok jelentkezése jel­lemzi. Gyakran forensikus psychiátriai complicatiót okoz, hogy ezek a betegek a részegségük alatt velük történtek egy részére nem emlékeznek vissza (5). III. A harmadik v. kritikus fázist az ivás feletti controll teljes elvesztése jellemzi. A beteg az ivást önként abbahagyni nem tudja, ha mégis abbahagy­ja, könnyen visszaesik és akkor megint képtelen gátat vetni az alkoholizálásnak. Gyakoriak a neu­­ro-psychiátriai károsodások, többnyire reversibilis jelleggel. IV. Irreversibilis psycho-somatikus és szociá­lis károsodások jellemzőek a 4. fázisra. Ezek a be­tegek prolongált részegség állapotában élnek. Csa­ládjukat, barátaikat, állásukat elvesztik, teljes mér­tékben elszigetelődnek. Életüket korcsmák, elme­osztályok, rendőrségi intézmények között élik. El­adósodás, lerongyolódás, prostitúció, bűncselekmé­nyek a börtönbe vezetik őket. Gyakran baleset vagy öngyilkosság vet csak véget a szomorú körfor­gásnak. A betegek környezetét közelről ismerő orvos sikeres közbeavatkozásának legfőbb lehetőségei a még nem dependens iszákosok csoportjából adód­nak. Gyakran fordulnak titkukkal orvosukhoz olya­nok, akik valamilyen külső vagy belső „noxa” ha­tására, időszakosan vagy tartósan, a kelleténél job­ban belemerültek az ivásba, ezt azonban — anél­kül, hogy erre őket bármi rákényszerítette volna — saját maguktól felismerik és teljesen tudatosan ezen változtatni igyekeznek. Ezekben az esetekben az orvos a jól kialakult orvos-beteg kapcsolat fel­­használásával, erélyes-türelmes psychagógiás veze­tési módszerekkel, esetleg enyhe tranquillo-sedativ szerek adásával maga is sokszor segíthet, máskor diszkrét eljárással elősegítheti ambuláns vagy kór­házi elvonókúrák alkalmazását. Az elvonókúrák legsikeresebb esetei ebből a csoportból kerülnek ki. A psychotherapiás-psychagógiás kezelés az alkoho­listák minden csoportjánál szükséges kiegészítő eszköze az eredményes gyógyításnak. Alapja az al­koholisták akaratgyengeségéből eredő jó befolyá­solhatóság. Éber-suggestiv módszerek vagy hypno­sis ugyancsak felhasználhatók kiegészítő therapia­­ként. Semmilyen psychotherapiás segítségnyújtás nem lehet azonban egyszeri. Az alkoholisták tartós irányítást és ellenőrzést váró emberek, akiknél az orvostól eredő verbális befolyásolás mellett családi és munkahelyi segítségnyújtás, életfeltételek ren­dezése is szükséges. A sikeres kezelés legfőbb té­nyezője nem a gyógyszeres kezelés, hanem a tartós és körültekintő gondozás (!). Utóbbi gyakorlásában a körzeti orvos jelentős segítséget kaphat az orszá­gosan jól kiépült alkoholgondozó hálózattól. Elvonókúra alkalmazása önmagában végleges gyógyuláshoz ritkán vezet. Minden aktív elvonó­kúra feltétele a beteg önkéntes beleegyezése; a be­leegyezés jogi formulája nélkül csak kényszer-el­vonókezelés végezhető. Ennek elrendelése hatósági intézkedést igényel és a beteg együttműködő kész­ségének a hiánya kétségessé teszi a sikert. Elvonókúra végezhető ambulanter az alkohol­gondozó rendeléseken, valamint fekvőbeteg-gyógy­intézetekben (zárt elmeosztályok, illetve alkohol osztályok). A kúra sine qua non­ja a teljes abstinen­tia, melynek biztosításához többnyire clausurára van szükség. Az alkoholelvonó kúrák eredményes­ségét a különböző statisztikák 20—50%-ra becsü­lik (8, 18). Az abstinentia létrejötte után a betegek nagyrésze átmeneti detoxicáló kezelésre szorul. B- és C-vitamin, dextrose, minor tranquillansok alkal­mazandók. Az elvonókezelésnek többféle módszere lehetséges: 1. Aversiós kezelések. 2. Alkohol-intolerantiát létrehozó szerek. 3. Részleges intolerantia szerek. 1. Az aversiós kezeléseket többnyire Apomor­­phinnal vagy Emetinnel végezzük. Feltételes reflex kialakítására törekszünk, a hánytató hatású injek­ció és a felkínált alkohol egyidőben való beadásá­val. A kialakuló undorérzés — megfelelő körülmé­nyek közt — az alkohol önmagában való fogyasz­tásakor is fellép. Az aversiós kezelést mindenkép­pen kombinálni kell suggestív ráhatásokkal (2), a kúra befejezése után pedig szükséges a feltételes reflex ébrentartása, 2—3 havonta ismételt emlé­keztető itatásokkal. Drasztikus suggestiv ráhatás az ún. angol módszer: a kezelést 2—3 napig éjjel-nap­pal ismétlik, ezalatt a betegek enni sem kapnak, ágyuk mellett ott marad a hányadék stb. Ugyan­csak suggestiv célokat szolgál az Apomorphin ke­zelésnek csoportosan való végzése. 2. Az intolerantia kezelést Antaethyl tabletták­kal végezzük. A disulfiram az alkohol elbomlását a szervezetben megállítja, akut acetaldehyd mérgezés jön létre. Utóbbira kipirulás, kötőhártya vérbőség, cyanosis, szívdobogás, fejfájás és egészen a collap­­susig menő tensióesés a jellemző. A vérnyomás csökkenése elsősorban a diaszolés értékekben mu­tatkozik. Akut acetaldehyd mérgezés mindannyi­

Next