A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893)

C - Caraman - Carambolafa - Carapa - Carapella - Carassius - Caratacus - Caratraca - Carausius - Caravaca - Caravaggio - Caravaggio

Caraman — 146 — Caraman, francia nemesi család, 1. Biquet és Chimay. Carambolata (növ.), 1. Averrhoa. Carapa Aubl. (növ.), a meliaceák fái páratlanul szárnyalt levelekkel, apró virágokkal s csonthé­jas, 6—12 magu tokgyümölcscsel. Mind a két földrész forró vidékein 4 faja él. A C. guianensis Aubl. Braziliában és Guyanában 15—25 m. ma­gas, 0. 1 m. hosszú levelekkel, fehér virággal, 10­5 cm. átmérős gyümölcscsel, dió nagyságú, lapított maggal. Ebből sajtolják a vajnemü karapaolajat, melylyel az indusok a rovarok csípései ellen testü­ket bekenik : háziállatok bőrbetegségei ellen, sőt erős szaga és keserűsége miatt féregirtásra is hasz­nálják.Európában szappanfőzéshez adják. Brazilia-A C. G­uineensis Sweet (C. toloucomia Ferat.) faj­nak vízzel kifőzött sárgapiros olaját használják. Ez a tulukuna-olaj, vajnemű, keserű avas szagú, hánytató s 4­0—50° olvad. A C. Moluccensii Lan. gyümölcse a gránátalmához hasonló ; kérge gyo­morerősítőül használatos, gyökerében is fehér, mézganemű, ofacinális nedv van. A G. procera DC. a Karaibi szigeteken szép fát szolgáltat, de ez nem az, melyet Szenegál partjáról bois de ca­rapa néven szállítanak. BORB, Carapella di Puglia, folyó Foggia olaszországi tartományban, az Apennin­e-i lejtőjén ered és a Lago di Salpi, meg Cervano lefolyásait fölvévén, a Manfredoniai-öbölbe torkol. Carassius, a nyírthólyagú halak alrendjében a ponty­félék családjába tartozó halnem. Lásd Kárász. Caratacus, a szilurok fejedelme Britannia déli részében, a rómaiakkal háborút viselt, Cartis­mandua fejedelemnő árulása következtében azon­ban fogságukba jutott. Claudius császár Rómába hozatta Kr. u. 51. és megkegyelmezett neki, sőt viszszatérhetett hazájába, hol mint a rómaiak szö­vetségese halt meg 54. Caratraca (ejtsd: karatraka), falu Malaga spanyol tartományban, hegyes vidéken, aránylag hűvös, egészséges klímával, 1720 lak., bővizű kénes ás­ványvíz-forrással és fürdővel, amelyet 4—5000 vendég keres föl évenként. Carausius M. Aurelius Valerius, gall szár­mazású, miután mint hadvezér Kr. u. 285. kitűnt a harcban a bagaudák, azaz a fellázadt gall pa­rasztok ellen. Diocletianus és Maximianus egy hajóhad élére állították, hogy a gall parasztokat a germán kalózoktól megvédje. C azonban 287. Britanniába hajózott s hajóhadának legénysége és a légiók által császárrá kiáltatá ki magát. Con­stantius Chlorus ugyan hadjáratot viselt ellene, de nem menvén vele semmire, elismerte uralko­dótársának. C. 293. orv gyilkosságnak esett áldo­zatul. KUZS, Caravaca, kerületi székhely Murcia spanyol­országi tartományban, a C. balpartján, jól öntö­zött, termékeny vidéken, régi erőddel koronázott domb lejtőjén, (1885) 15,053 lak., papir-, olaj-, szap­pan- és bőrgyártással , a hires Herrera tervei sze­rint. 1544—1600-ig épített templommal. Caravaggio (ejtsd: karavadso), város Bergamo olaszországi tartományban, 5 km.-nyire Treviglio­tól, (1881) 7909 lak., Polidoro Caldara és Michel­angelo di C. szülővárosa. Caravaggio (ejtsd: karavadso), 1. tulajdonképen Michelangelo Mer­isi (Merisio, Amerigi, Merisi, Amerighi) da C., híres olasz festő, a XVII. szá­zadbeli olasz naturalista festők vezére, született Caravaggioban 1569., meghalt Porto d'Ercole­ben 1609. A művészet elemeit Milánóban sajátí­totta el, majd Velencében Giorgonét vette minta­képéül, Rómában néhány hónapig d'Arpino műter­mében dolgozott, mígnem del Monte bíboros vette pártfogásába és néhány évig nyugodtan, csak elle­nes gúnyjától háborítva élhetett. 1606. azonban egy véres tett elkövetése miatt kénytelen volt Rómából menekülni. Rómából Nápolyba, innen Máltába, Szicíliába, majd ismét Nápolyba mene­kült rossz hírneve elől ; ezen három év alatt foly­tonos harcban élt a hatóságokkal, folytonos civó­dásban környezetével. 1607-ben már Nápolyban sem volt tovább maradása, ekkor a pápa megke­gyelmezvén neki, Rómába akart menekülni, de a nápolyi hatóság útjában elfogta, mindenét elko­bozta, bezárta , fogsága után pedig emésztő láz fogta el, még csak a Porto d'Ercoleig vonszol­hatta eltörődött testét, s itt fejezte be kalandos éle­tét. Rövid és hányatott élete dacára is igen sok képet festett. Érdeme először is az, hogy az olasz festők közül ő festett először teljes odaadással, igazi nagy genreképeket, még pedig függetlenül németalföldi elődeitől. Mert míg ezeknek genre­képei többé-kevésbbé kézműves vagy nyárspolgári fölfogásról tanúskodnak, C. már romantikus tár­gyak választása által is fölöttük áll. Ilyen festmé­nyei : A jósnő és az ifjú a capitoliumi múzeumban Rómában, híres Hamis játékosai a római Sciarra palotában, bájos Zenésznő­je a bécsi Liechtenstein­gyűjteményben.Nevezetes még e korból a Pihenő az egyiptomi menekülésen és két elragadó allegorikus festménye a berli múzeumban, melyek egyike a fék­telen földi szerelmet, másika a földi szerelem legyő­zetését a mennyei szeretet által ábrázolja. Ezen művek és következő festményei folyamán C.-nek egy másik modora fejlődött ki. Az alakokat mind plasztikusabban alakítja, a háttért teljesen besöté­títi, míg az előtér vakító fényben úszik, amivel találóan fejezi ki nyugtalan, vad egyéni jellemét. Ilyen modorban festvék már a római S. Luigi de Francesi templomban levő Máté-képet, míg a hoz­zájuk tartozó oltárkép a berlini múzeumban lát­ható, freskói a római S. Maria del Popolo templom­ban, Mária halála a Louvreban, egyes festményei Európa legnagyobb gyűjteményeiben, végre a megragadó, bár a fölfogásban kissé durva, Krisz­tus sírbatétele a vatikáni gyűjteményben. Alle­gorikus és mitologikus festményei ritkák, például szolgálhat a budapesti országos képtárban levő szatírokat ábrázoló festmény (607. sz.), ha talán a mester egyik követőjétől származik is. Valószí­nűleg C. festette szintén az országos képtárban levő és első és második modorát együttesen re­mekül feltüntető kártyázók­at (610. sz.) és az ugyanott őrzött, a művészt magát ábrázoló arc­képet (611. sz.), mely a Louvreban látható Alof de Vignacourt arcképe mellett legkitűnőbb arcképei közé tartozik. É. L. 2. C. Polydoros (tulajdonképen a Caldara), olasz festő, született Caravaggióban, Bergamo mellett 1495., megh. Messinában 1543. 18 éves korában Amely szók a C betliben nincsenek meg, a K-ban keresendők! 11* Caravaggio

Next