Román Tájékoztató, 1952 (4. évfolyam, 1-21. szám)
1952-02-05 / 3. szám
Születésének századik évfordulóján ÜNNEPELNEK AZ ÜZEMEK MUNKÁSAI A sztálinvárosi Vörös Partizán üzem munkásklubjában három nyelven tartották meg az ünnepséget. A Vasile Roaita üzemek könyvtárában Caragialesarok készül. A munkások már mind kivették a könyvtárból Caragiale műveit. Az üzemek olvasókörei pedig vitákkal egybekötött előadásokat szerveznek Cartagiale műveinek ismertetésére. A Bucuresti-i Dinamo gyár élmunkásai és sztahanovistái: Marin Rizea, Constantin Neagu, Tanase Albu elől járnak nem csupán a termelésben, de Caragiale műveinek olvasásában is. Az üzemek színjátszó csoportjai Caragiale dramatizált karcolatait hozzák színre. ION LUCA CARAGIALE-RÓL NEVEZTÉK EL KOLLEKTÍV GAZDASÁGUNKAT Aznap piros és nemzetiszínű zászlókkal díszítették fel a bobdai házakat. Nagy ünnepre készültek a község szegény- és középparasztjai, a kollektív gazdaság felavatására. A bobdai közös gazdaság alapító tagjai gazdaságukat a nagy román író nevéről, Ion Caragiale kollektív gazdaságnak nevezték el. A kezdeményező bizottság tagjai: Vancea Stefan, Baia Traian és Gura has Ion, szakadatlan harcot vívtak a gazdaság létesítése ellen fondorkodó kulákokkal. Megszervezték bobdai dolgozó földművesek közös látogatásait a szomszédos kollektív gazdaságokba. Amit ott, a kollektív gazdaságokban saját szemüikkel láttak a bobdaiak, az végleg meggyőzte őket és egyúttal megsemmisítette a kulákok aljas szándékú hazudozásait is. A látogatások után kiebrudalták soraikból Ámon és Baia kulákokat, akik megpróbáltak befurakodni a gazdaság tagjai közé. Az ünnepi alakuló gyűlésen Váradi János, a BMP timiiparatartományi bizottságának titkára tudatta, hogy a RMP központi vezetősége jóváhagyta az új kollektív gazdaság megalakítását. A kezdeményező bizottság jelentésének ismertetése után a 47 dolgozó parasztcsaládból alakult gazdaság megválasztotta a kollektív gazdaság vezetőségét. A megalakítási ünnepség után a kultúrotthonban gazdag kultúrműsort mutattak be, melynek keretében a timisoarai Állami Színház művészei J. L. Caragiale egyik színművét mutatták be AZ Ú. NEMZEDÉK iskolások, egyetemi hallgatók sem maradnak el ebből a harcos és mozgósító erejű ünneplésből. A szatmári iskolákban ünnepségeket rendeznek és a Mi könyvesboltunk Caragialekönyvkiállítását látogatják. Iasiban — olvassuk tovább az újságok tudósítását — az egyetemi hallgatók és városi iskolások vitadélutánokat rendeznek. Az 1-es és 2-es iasi fiúlíceumban pedig ünnepi faliújságot készítenek, ünnepelnek a színházak is. Ez az ünneplés nemcsak abban merül ki, hogy Caragiale darabjai a múlthoz képest összehasonlíthatatlanul nagy számban kerülnek a közönség elé az ország különböző színpadain. Bár ez a tény nem kisjelentőségű. Vessünk csak pillantást a következő egyetlen adatokra: míg a múltban hatvanöt esztendő alatt mindössze 129-szer játszották a Viharos éjszaká-t 1884-től 1944-ig 200-szor adták elő az Elveszett levele-t, most 1948 és 1951 között az Elveszett levele-t 17 színházban 939-szer a Viharos éjszaká-t 887-szer, Farsangot pedig 146-szor adták a elő, pedig ez utóbbit 59 év alatt mindössze 70-szer játszották a múlt rendszer színházaiban. Népköztársaságunk színészeinek, rendezőinek és technikusainak hűségesen és reális művészettel kell tolmácsolniok Caragiale mondanivalóját. A Cluj-i Állami Román Opera Caragiale Bizottságot alakított, amely a nagy író szövegeire írt dalművek újjáértékelésével foglalkozik. A fővárosi Ifjúsági Színház színészei, technikusai ilyen szellemben készülnek Caragiale színpadra átdolgozott a karcolatainak előadására. Az ország különböző városainak színházai a Caragiale-bemutatókat új módon, a szocialista realizmus művészetével, Caragiale műveinek és mondanivalójának elmélyült tanulmányozásával mutatják be. A constancai Nemzeti Színház pedig csarnokában képkiállítást rendez a Caragiale színművei jeleneteinek bemutatására. A KÉPZŐMŰVÉSZEK rajzokkal, festményekkel, szoborművekkel készülnek Caragiale életművének méltó megörökítésére. Keli művész Nem egy élvonalkészül Caragiale! ábrázoló művekkel: Irimescuban, Kós András, Benczédi Sándor, Vetro Arthur szobrászművészek, Balázs Péter, Adler Adolf festőművészek — hogy csak néhányat említsünk. — Caragiale-festményt és szobrot készítettek, vállalván a feladatot hogy kifejezzék nagyszerű jelenünkért, melyben Garagiale is hitit — s megmutassák a jövő távlatait. Caragiale az egész dolgozó nép számára segítséget nyújt a békés építő munkában, az ellenséggel vívott harcbán. Caragialét ünnepli dolgozó népünk Jelenet I. L. Caragiale «Farsang» c. darabjából A «Zűrzavaros éjszaka» c. darab bemutatása Jelenet a «Zűrzavaros éjszaka» c. darabból 9