Romániai Magyar Szó, 1952. február (6. évfolyam, 1343-1367. szám)
1952-02-12 / 1352. szám
Romániai Magyar Szó 2 . L. Caragialet lelkesen ünnepli az egész ország. A nagy író születésének századik évfordulója azonban nem csak a román nép ünnepe, — megemlékeznek Caragialeról a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban is. Caragialet ünneplik az összes haladó népek. A nagy román író születésének századik évfordulója tiszteletére rendezett díszülésen G. Calinescu akadémikus mondott ünnepi beszédet. Beszéde első részében G. Calinescu akadémikus I. L. Caragiale életét ismertette. Ráumtatott arra, hogy az egyszerű családból származó írónak mennyi anyagi nehézséggel kellett élete folyamán megküzdenie, hogy létét biztosíthassa, legtöbbször olyan munkát kellett vállalnia, amelynek vajmi kevés köze volt az irodalomhoz. Anyagi nehézségeit fokozta a burzsoá földesúri rendszer akkori hatalmasai részéről elszenvedett rengeteg mellőzés, üldözés Caragialenak ellenük intézett maró gúnyolódásaiért. A „polgári gárda“ egyik huligánbandája a „Viharos éjszaka“ második előadása után veréssel fenyegette meg az írót, darabját pedig másnap levették a műsorról. Az akkori Akadémia, melynek kebelében békésen szunnyadoztak a nagybirtokosokból és más hatalmasságokból összeválogatott akadémikusok, bezzeg gyorsan feleszmélt, amikor arról volt szó, hogy visszautasítsák a jutalmazást Caragiale két, színpadi műveket tartalmazó kötetéért. A megbántott, megalázott, elhallgattatással fenyegetett Caragiale végül is kénytelen volt kivándorolni. De hazaszeretete pillanatra sem lankadt, állandó honvágy kínozta. Külföldről is élénk figyelemmel kísérte a romániai eseményeket és az 1905-ös oroszországi eseményeket. Melegen rokonszenvezett a cári rendszer elnyomása alatt nyögő orosz néppel. Caragiale 1907-ben, a nagy parasztfelkelések idején Berlinben élt. Felháborodottan bélyegezte meg azokat az embertelen megtorló intézkedéseket, amelyeket a burzsoá földesúri oligarchia foganatosított a parasztság ellen, s a következő szavakkal ostorozza az oligarchia „történelmi“ pártjait: ......És ez a félművelt, vagy legjobb esetben talmi műveltségű oligarchia, amely ugyanúgy képtelen más hasznos termelésre, vagy gondolkodásra, amennyire telhetetlen, ha haszonról vagy rangról van szó, magának sajátítja ki az egész államhatalmat; kegyetlen és felháborító arcátlansággal vitatja el a parasztságnak (a nemzeti vagyon eme engedelmes, szorgalmas gyűjtői óriási tömegének) akár csak tanácskozási jogát is saját sorsa, érdekei irányításában s mindezt azon a címen, hogy tudatlan és ehhez nincsen meg a kellő politikai érettsége. A két bandára oszlott, magukat igényesen „történelmieknek" nevező liberálisok és konzervatívok, akik elvetemültebbek egy átvonuló barbárhordánál, s, akik nem ismernek sem törvényt, sem könyörülhet, sem istenfélelmet, nos, ez az oligar A külföldi küldöttek üdvözletei Pervencev Engedjék meg, hogy a szovjet nép nevében forró üdvözletemet fejezzem ki Ion Luca Caragiale, a román irodalom klasszikusának jubileuma alkalmából. (Viharos taps.) Száz év telt el a román nép harcos, nagy fiának születése óta. A szovjet nép a román néppel együtt ünnepli Ion Luca Caragiale dicsőséges jubileumát. Minden Szovjetunióban megjelenő lap cikket közölt ebből az alkalomból. Nincsen hazánkban olyan kultúrközpont, ahol ezekben a jubileumi napokban ne vennének tudomást a nagy román író műveiről. Mindenütt beszámolót, előadást tartanak róla és műveiről. Moszkvában, hazánk fővárosában a lakosság ünnepi gyűlésen hódol a nagy író emlékének. A moszkvai Állami Szatiraszínház az orosz színházak között elsőnek tűzte műsorára az „Elveszett levél” című darabot. De a többi szovjet színház is érdeklődéssel tanulmányozza Caragiale darabjait s nem kétséges, hogy Moszkva után sok szovjet város hozza majd színre Caragiale darabjait. A szovjet emberek — amint arra Sztálin elvtárs tanít bennünket —, úgy vélik, hogy minden nemzetnek, függetlenül attól, hogy kicsiny az, vagy nagy, megvan a maga minőségi sajátossága, a maga külön jellegzetessége, ami kizárólag az övé és más nemzetnél nem található. Ezekkel a jellegzetességekkel járul hozzá minden nemzet a világkultúra kincsestárához. (Taps). A szovjet emberek, akiket az a nagy sztálini elv vezérel, határozottan visszautasítják az úgynevezett nyugati civilizáció képviselőinek a kis népekkel szembeni felfuvalkodottságát és lebecsülését. Mi, szovjet emberek Caragialet azért is közelállónak érezzük hozzánk, mert olyan nép képviselője, amellyel bennünket ősrégi történelmi szálak fűznek össze. Pervencev elvtárs ezután hivatkozott az orosz és román nép közös harcaira, amelyeket Plevnánál vívtak együtt a szultánok Törökországa ellen és melynek eredményeképpen a román nép felszabadult a török iga alól, majd így folytatta: — Caragiale útja a becsületes, merész harcos tövises útja volt. A burzsoázia megdurcolta, rágalmazta és üldözte. De Caragialet nem lehetett megfélemlíteni. Caragiale alkotó tevékenységét hasznosan befolyásolták az akkori Oroszország haladó gondolkozású írói, mint például Bjelinszkij Cserniszevszkij és Dobroljubov. Élestollú közíró, szatirikus és széles látókörű író volt. Caragiale a legváltozatosabb fegyverekkel küzdött az ellenséggel. Alkotó egyéniségének értékes tulajdonsága, hogy minden harci helyzetben feltalálja magát és az ellenségét legérzékenyebb pontján sújtja. Szombaton délután, a RNK Ateneumában tartott díszüléssel, Caragiale ünneplése csúcspontját érte el. Ezen az ülésen, a RNK művészi és kulturális életének vezető személyiségei mellett részt vettek a Szovjetunió és a népi demokráchia törvényeket hoz, igazgat, ma megszegi tegnap hozott törvényeit, megváltoztatja a ma hozott törvényeket csak azért, hogy holnap azt is megszegje, a jogfolytonosság legcsekélyebb látszatát sem tartva tiszteletben, csupán pillanatnyi kizárólagos érdekeit és demokratikusnak nevezett szent szervező, fennmaradását.“ G. Calinescu — Ion Luca Caragiale műveit elemezve — rámutatott arra, hogy az író tanúja volt a burzsoá földesúri koalíció kiteljesülésének, a kapitalizmus kifejlődésének és munkásmozgalmunk kibontakozásának korszakában élt és nyíltan rokonszenvezett a munkásmozgalommal. Írói munkássága abban a mértékben izmosodott, amilyen mértékben sikerült mélyebbre behatolnia kora valóságaiba. Caragiale a monarchiaellenes verseiről és az „előkelő világ“ ellen a „Ghimpele“ és „Claponul“-ban megjelent gunyhásairól áttért az 1948-as forradalmi eszményeket eláruló liberális polgárság bírálatára. Az akadémikus kimutatta, hogy Caragiale „Viharos éjszaka“ pöffeszkedő kereskedőjének — Dumitrache urnák — alakjában remekül megfestette a reakciós jellegét haladó szellemű szólamok alá rejteni igyekvő burzsoáziát. Az író remekművével, az „Elveszett levél“lel foglalkozva a szónok kifejtette, hogy Caragiale ebben a művében a burzsoá-földesun rendszer bírálatát a burzsoázia és a földesurak legfelsőbb köreire is kiterjesztette. A darab a régi Romániában lezajlott választási küzdelmek mozzanatait ragadja meg. A harc nem két párt, két világnézet, hanem két ugyanarra a képviselői helyre pályázó megvesztegethető, gátlás nélküli, demagóg jelölt között folyik, akiknek egyedüli harci eszköze a zsarolás. Az „Elveszett levél“ sikeresen leplezi le a kizsákmányolok „demokráciáját“, a liberálisok és konzervatív pártiak részéről egyaránt játszott választási komédiát. Nem volt a burzsoá földesúri államnak olyan „legmagasabb tényezője“, vagy jelentéktelen szekértolója, akit Caragiale könyörtelenül éles tollára ne tűzött volna. A korabeli társadalomra annyira jellemző korrupciót, kegyencrendszert és erkölcsi bomlást könyörtelen erkölcsrajzban festette le. Caragiale kora erkölcsi fogyatékosságainak végtelen sorát fedte fel. Bemutatta a polgári család erkölcstelenségét, ahol a férj felesége „apró megtakarításain“ élősködik, vagy ennek „diplomáciája“ folytán kapaszkodik a ranglétrán előre. Caracudi, a riporter zavartalan lelki nyugalommal gyártja szenzációs, de hazug híreit, a divatos költők hízelkedő verseket Caragialet gyűlölte a burzsoázia, mert mindig könyörtelenül találta el annak Achilles sarkát, s kíméletlenül lelepezte a tömegeket félrevezető állítólagos demokratikus módszereiket. Már 1907-ben megjósolta a román oligarchia politikai katasztrófáját és menthetetlen összeomlását. Az 1907-es parasztfelkelésben helyesen látta meg a termelő tömegeknek a bitorló oligarchia elleni polgárháborúját. Műveiben harmonikusan fonódott egybe két rendkívül fontos dolog: egyrészt az élénk politikai és közélet, másrészt a magas színvonalú irodalmi igényesség. Ez — mondhatnám — két elengedhetetlen feltétel a nép érdekeiért küzdő írónál. Ila az ember színműveit olvassa, vagy látja, maga is meggyőződik, milyen igényes volt Caragiale saját magával szemben. A színműirodalom jellegzetességeinek alapos ismerete, a szereplők jellemének pontos és sokoldalú ábrázolására irányuló készség Caragialenál harmonikusan hangolódik egybe a jelenet mély átérzésével és a szerepbe való beleéléssel. Minden színésznek megtiszteltetést jelent Caragiale darabban játszani, a közönségnek pedig ünnepi eseményszámba megy Caragiale darabot élvezni. (Taps). Darabjai időtállóak s azok a humanizmus és demokrácia harci frontján ma is az élen haladnak, ma is időszerűek. Kortársait s minden írót arra tanít, hogy álljon népe mellett, szeressen mindent, ami haladó és fejlődik, gyűlöljön mindent, ami reakciós, elmaradott és mint ilyen, pusztulásra van ítélve. Élete példájával tanítja Íróinkat arra, hogy felelősséget érezzenek Írói munkásságukkal szemben, egyéni érzéseiket és irányzatukat soha ne válasszák el a közös ügytől, s tevékenységüket mindig rendeljék a nép érdekei alá. Mi, szovjet írók örömmel figyeljük az új román szocialista nemzedék növekedését. Látjuk, miként virágzik fel szomszédunk és jóbarátunk, az önök népe. A szovjet népnek kedvesek a román nép győzelmei, nemzeti és szellemi kincsei. Úgy véljük, Caragiale ma is itt él közöttünk. Tevékenységével jogot szerzett a halhatatlanságra. (Taps). Egyre jobban növekszik Caragiale dicsősége. Ezt a nagy férfit ma a népi demokratikus Romániában a nép és kormánya közötti kölcsönös megértés légkörében ünnepeljük. Olyan országban ünnepeljük őt, ahol új tehetségek bukkannak fel, ahol növekednek és fejlődnek az alkotó erők, ahol magasra emelték az ember fogalmát. A román nép mindezt munkásosztályának és munkáspártjának köszönheti, mely a Lenin és Sztálin által kijelölt útón halad folyton előre s utján a romantikus országok művészi és kulturális életének képviselői, valamint számos kapitalista ország haladó szellemű írói is. Eljöttek, hogy a román néppel együtt hódoljanak a nagy író emlékének. Az ülésen elhangzott beszédekből közlünk részleteket: Írnak, a burzsoá akadémia pedig szemmelláthatólag soha sem fejezi be a „Magnum Mophtologicum”-ját. Caragialenak az erkölcsi fogyatékosságokat felsorakoztató művei csillognak az elmés szatírától. De Caragiale a sovinizmusnak, a nacionalizmust hirdető piperkőc szerencsevadászoknak is könyörtelen ellensége volt. Ezek az emberek tősgyökeres románoknak vallották magukat, de maguk között csak franciául beszéltek, s raccsolva üvöltötték: „le az idegenséggel“, „éljen a romanizmus!“ Caragiale felismerte a burzsoá nacionalizmus összefonódását a kozmopolitizmussal. A szónok ezután rámutatott arra, miként gúnyolta ki Caragiale műveiben a monarchiát. A burzsoá földesúri rendszer és a Hohenzollernek 40 esztendős harácsoló múltja után rendezett 1906. évi „Jubileum“ sem szabadul meg Caragiale éles bírálatától, s gúnnyal mérgezett nyilát bátran lövi ki kora „nagy bohócára“ — I. Károlyra. Ion Luca Caragialet mélységesen szerette a nép, mert ő volt a burzsoá-öldesúri rendszer legtehetségesebb, legbátrabb bírálója s a kizsákmányolt, a Catavencu világa hazug frazeológiájával elszédített nép legőszintébb barátja. Művei ma is nagy segítségére vannak népünknek abban, hogy meglássa, mi rejtőzik a burzsoázia képmutatása és demagógiája mögött. Az író a munkásosztály kiadványaiból megismerte a nagy demokrata kritikusok, az orosz forradalmárok és a nagy orosz realista irodalom nagyjainak műveit. Műveiben gyakran hivatkozik Turgenyevre, Gogolyra, Tolsztojra, Csehovra, Gorkijra. Fájdalmasan mély kesernyés iróniája rokonvonásokat mutat Gogoly, Száltikov, vagy Csehov művészetének légkörével. A szónok ezután rámutatott arra, hogy Caragiale születése századik évfordulójának megünneplése is ragyogó bizonyítéka annak, hogy népi demokratikus rendszerünk milyen nagyra értékeli az írókat és a kultúra képviselőit. Caragiale műveinek legnagyobb tanulsága a derűlátás, az életbe vetett egészséges, rendíthetetlen hit, de főleg a dolgozó nép ereje iránt megnyilvánuló szeretet, tisztelet és bizalom. A szónok befejezésül egy részletet olvasott Caragiale egyik leveléből, ami élénken tükrözi a nagy író forró hazaszeretetét, népünk alkotó erejébe vetett mély hitét, s ez nagyalkotó erejébe vetett mély hiét, s ez arra hivatott, hogy „sajátos vonásaival hozzájáruljon a kultúrához és civilizációhoz... nép vezetője, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs irányítja. Éljen a Román Munkáspárt és annak Központi Vezetősége, élén Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárssal. (Viharos taps). Éljen és erősödjék a román és a szovjet nép barátsága. (Hatalmas tapsvihar). Éljen a román nép legjobb barátja, a világkultúra világító fáklyája, a béke zászlóhordozója, a nagy Sztálin. (Hosszas éljenzés, taps A közönség felállva hosszasan ünnepli Sztálin elvtársat.) OJAN SZAN-CUN, A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG MŰVÉSZÉNEK ÜDVÖZLETE Engedjék meg, hogy I. L. Caragiale születésének 100 éves évfordulója alkalmával tolmácsoljam a RNK íróinak, a Kínai Népköztársaság irodalmárjainak és művészeinek forró üdvözletét. A RNK gazdag kulturális hagyománnyal rendelkezik. I. L. Caragiale művei a mai napig megőrizték értéküket. Caragiale irgazmiatlanul leleplezte a földesurak és burzsoák minden aljasságát. Mi figyelemmel kísérjük a néhány év alatt a RNK-ban elért hatalmas irodalmi eredményeket, önökkel együtt mi is szívből örülünk ezeknek az eredményeknek. Kína irodalma és művészete a népet és a béke ügyét szolgálja, különösen most, amióta Mao Ce-dun által mutatott új után halad. Kína új irodalma megbecsüléssel őrzi népi irodalmának gazdag örökségét. Ugyanakkor más népek irodalmát is tanulmányozza, különösen pedig a Szovjetunió szocialista-realista irodalmát. Harcolunk a kozmopolitizmus és a polgári irodalomból ránkmaradt soviniszta elméjet ellen. A RNK és a Kínai NK között mély barátság áll fent. Ezt a barátságot az országainkban győzelmet aratott népi forradalom erősítette meg. Kifejlődött a két ország között az irodalmi és kulturális együttműködés is. Nemrégiben országaink kormányai kulturális kapcsolatot kötöttek, amely megnyitotta az utat kulturális együttműködésünk hatalmas fejlődése felé. Nekünk, az irodalom és művészet terén dolgozóknak egy a célunk: a világbéke megőrzése. LEON PRZEMSKY LENGYEL IRÓ ÜDVÖZLETE A lengyel írók meleg és baráti üdvözletét tolmácsolom. Eljöttünk ide, hogy önökkel, kedves elvtársak és barátok, a nagy Szovjetunióból és a népi demokratikus országokból való elvtársakkal, valamint más békeszerető népek képviselőivel megemlékezzünk a román irodalom és a román nép büszkeségéről, Ion Luca Caragialeról, a nagy realista íróról. Caragiale műveit Lengyeországban is ismerik, „Az elveszett levél” című színművét nemrégiben mutatták be Varsóban. Beszédét a román-lengyel barátság éltetésével fejezte be. JIRI MAREK CSEHSZLOVÁK IRO ÜDVÖZLETE Ion Luca Caragiale klasszikus román író centenáriumának ünneplését mi is nagy kultureseménynek tekintjük. Miért áll hozzánk közel Caragiale és miért állnak hozzánk közel a múlt század nagy klasszikusai? Azért mert ők mindig a nép mellett, a nép oldalán állottak. A nagy román író — aki kíméletlenül bírálta kora társadalmát és akinek műveiből az elnyomottak iránti szolidaritás szelleme sugárzik —, olyan nyelven beszélt, amelyet mi is megértünk. Most, amidőn a román és csehszlovák nép egyazon uton halad, feladatunk méginkább elmélyíteni nemzeti kultúránk kölcsönös megismerését. A Caragiale centenárium megünneplése a csehszlovák írók számára ösztönzést nyújt arra, hogy Caragiale műveket fordítsanak le országuk olvasói számára. I. L. Caragiale művei lelkesítik majd népünket munkájában és a békéért folytatott harcában. SZAGDARZSAV NATOGDOJ MONGOL IRO ÜDVÖZLETE „Engedjék meg, hogy a román irodalom nagy klasszikusa Ion Luca Caragiale születésének centenáriuma alkalmából tolmácsoljam a Mongol Népköztársaság íróinak és értelmiségének forró üdvözletét.” Szágdárzsáv Nátogdoj ezután rámutatott arra, hogy mit jelentenek Caragiale művei a román irodalomnak. Megemlékezett arról a nagy veszteségről, amely az egész mongol népet, de különösen a mongol írókat érte Csojbalszán elvtartatásával. A mongol nép most még szorosabban tömörül pártja és kormánya körül. „A nagy román klasszikus író születésének centenáriumi ünnepségein való részvétellel — fejezte be beszédét Szágdárzsáv Nátogdoj — a mongol írók még fokozottabban érzik a néppel szembeni kötelezettségüket, még inkább kiveszik részüket a szovjet nép és a nagy Sztálin vezette béke és szocializmus táborának megerősítéséből.” BÖLÖNI GYÖRGY: MAGYAR IRÓ ÜDVÖZLETE A magyar írók üdvözletét hozom. Mi különösen értékeljük Caragialét, a kiváló írót, mivel korának harcos, tántoríthatatlan és szenvedélyes bírálóját, a letűnt burzsoá földesuri rendszer gazdáinak kritikusát látjuk benne. Caragiale kiváló színműveit színházainkban játszák, a magyar olvasók pedig igen jól ismerik — műveiből — a novella és karcolat román mesterét. A Magyar Írók Szövetsége Budapesten ünnepélyt rendezett Caragiale tiszteletére, ahol hódolatát fejezte ki a nagy írónak, akinek műve a román nép nemzeti kincse és ugyanakkor a miénk is, irodalmunk közös kincse. (Taps). írói kötelességünk, hogy hasznosítsuk, az egyetemes irodalom nagy íróinak alkotásait, — úgy ahogy azt ma Caragiale műveivel tesszük —, mert ezek a művek hozzásegítettek bennünket a régi burzsoá-rendszer megdöntéséhez. Caragiale csapást mért a régi rendszerre azáltal, hogy felszínre hozta annak bűneit, leleplezte a nép ellenségeit. Kövessük a nagy klasszikusok példáját, mérjünk csapást a béke ellenségeire és éles fegyverként használjuk fel Caragiale műveit ebben a harcban. A magyar írók nevében mondom Önöknek: Elvtársak, tanuljunk Caragialétól, legyünk bátrak, szenvedélyesek és tántoríthatatlanok az ellenség ellen vívott harcban. (Taps.) ANDREJ SZTOJANOV GULJASKI ÜDVÖZLETE Engedjék meg, hogy I. L. Caragiale születésének 100-ik évfordulóján közvetítsem a Bolgár Tudományt és Kultúrát Terjesztő Bizottság és az Írók Szövetségének forró üdvözletét. (Taps.) Caragiale centenáriumát mi is megünnepeltük országunkban. Színházainkban játszották Caragiale „Elveszett levél” című színdarabját, a sajtó pedig számos cikket közölt ezzel kapcsolatosan. Caragiale művei, amelyekben visszatükröződik a gyűlölet a burzsoák és földesurak ellen, szorosan össze vannak kötve a bolgár nép múltjával is. Leleplezve a román burzsoáföldesuri rendszert, Caragiale közvetve leleplezte a bolgár burzsoá-földesúri rendszer aljasságát is. Ezért Caragiale — a népe boldogságáért harcoló híres író — a bolgár nép és minden munkás nép írója is. (Taps.) Ne felejtsük el, hogy ezeket a szép órákat, amiket itt eltöltünk, annak köszönhetjük, hogy van Moszkva és van Sztálin elvtárs. Mi becsben tartjuk és becsben fogjuk mindig tartani kulturális ünnepségeinket, mert a mi erőnk hatalmas, legyőzhetetlen, az igazság és a békeszeretet ereje. Azoknak a népeknek az ereje, amelyek saját kezükbe vették sorsuk irányítását. (Taps.) HENRY PETER MATTHIS SVÉD ÍRÓ ÜDVÖZLETE örülök, hogy a Caragiale centenáriumát ünneplő lelkes gyűlésnek átadhatom a svéd nép meleg üdvözletét. Azok üdvözletét hozom, akiknek alkalmuk volt az utóbbi években meglátogatni a Román Népköztársaságot, de azokét a svéd dolgozókét is, akik újságokból, filmekről, előadásokból ismerik ezt a szép és gazdag országot és a román nép szabad, boldog életét. Tudjuk, hogy egymás kultúrájának és művészetének kölcsönös megismerése gazdagabbá teszi mindkét népet, ugyanakkor pedig hozzájárul a béke megszilárdításához is. A népek közötti egyre tevékenyebbé váló kulturkapcsolatok hozzájárulhatnak egymás kölcsönös megismeréséhez, a népek közötti egyetértés és a béke megszilárdításához. (Taps). CHARLES LOUIS PARON BELGA ÍRÓ ÜDVÖZLETE Caragiale centenáriumának megünneplése az önök országában újra bebizonyítja a béketábor felsőbbrendűségét az angol-amerikai imperialistákkal szemben, akik csak a háborút, a rombolást és a halált adhatják az emberiségnek. A háborús uszilók nem tűrik a kultúra létezését sem. Ugyanúgy, ahogy Franciaországban elhallgatták Balzac halálának centenáriumát, nálunk, Belgiumban is eltitkolták a „This Eulenspiegel”, nemzeti irodalmunk főműve szerzőjének, De Coster halálának 50. évfordulóját. Charles Louis Paron a továbbiakban rámutatott arra, hogy Caragiale centenáriumának méltó megünneplésével, a román nép ismét hozzájárult a világirodalom gazdagításához, egy jobb világért, a békéért vívott harchoz. Az író hangsúlyozta, hogy a Román Népköztársaság ezzel segítséget ad a belga népnek a hazájában vívott kemény harcokhoz. Ezután a következőket mondotta: Köszönetet mondunk mindazoknak, akik meghívtak bennünket és lehetővé tették számunkra, hogy részt vegyünk a kultúra és a béke e nagyszerű megnyilvánulásán. Köszönetet mondunk a Román Népköztársaság munkásainak, íróinak és művészeinek. Köszönetet mondunk a román nép vezetőinek, akik hosszú, nehéz éveken át fáradhatatlanul harcoltak a békéért és népünk boldogságáért. Köszönetet mondunk a Szovjetuniónak, amelynek segítsége nélkül nem lehetnénk itt ma együtt. Köszönetet mondunk a kultúra nagy korifeusának, a békeharc zászlóvivőjének, a dolgozó emberiség reménységének: Joszif Viszszárionovics Sztálinnak. (Taps és hosszas éljenzés a népek nagy vezérének tiszteletére.) MELPO AXIOTI HALADÓ GÖRÖG ÍRÓNŐ ÜDVÖZLETE Nagy élmény számomra, hogy köztetek lehetek és elhozhattam nektek görög elvtársaim testvéri üdvözletét. Boldog vagyok, hogy veletek együtt ünnepelhetem a román nép nagy íróját, Ion Luca Caragialet. A görög nép nagyon hálás nektek, mert Népköztársaságotok meleg otthont és szülői fogadtatást biztosított gyermekeinknek, akiket a Görögországot leigázó amerikai imperialisták üldöznek. Hálásak vagyunk, mert a román nép, szervezetein keresztül mindig segített bennünket azokban a tiltakozó kampányokban, amelyeket azért folytattunk, hogy népünk hőseit kiragadjuk a halál karmaiból. Amikor a görög nép harcával kiűzi majd az amerikai imperialistákat és szolgáikat, meghívunk majd benneteket román elvtársak, hogy együtt ünnepeljük meg Athénben a Görög Népköztársaságot! (hatalmas taps.) ARVO TURTIAINEN FINN ÍRÓ ÜDVÖZLŐ BESZÉDE MI finnek, szintén abban az örömben és megtiszteltetésben részesültünk, hogy résztvehettünk népetek nagy írója, Ion Luca Caragiale emlékének megünneplésén. Caragiale egyike az irodalom mestereinek, akik világosan feltárták műveikben azt a rendszert, amelyben éltek, a nép elnyomásának és kizsákmányolásának rendszerét. Népetek nyelvében különösen megragadott egy fölemelő szó: Traiasca (éljen!). Ezt a szót kiáltom most a finnországi haladó írók és művészek nevében a Román Népköztársaság felé, népetek felé, a román irodalom, zene- és képzőművészet képviselői felé. (taps.) HANS CRISTIAN SCHERFIG DÁN IRO ÜDVÖZLETE Teljes szívemből köszönöm a román elvtársaknak, hogy lehetővé tették az ünnepségen való részvételemet. A haladó dán írók üdvözletét tolmácsolom. Nagyon sajnálom hogy nem üdvözölhetem önöket a bebörtönzött Börge Haumannak, a „Land og Folk” központi lap főszerkesztőjének részéről is, akit azért csuktak le, mert megírta az igazságot. Az én országomban nagyon büszkék az „utak” az alkotmányban biztosított szólás és sajtószabadságra. Sajnos, gyakran ez a szabadság átváltozik a hazugság terjesztésének szabadságává. Az igazság az ő részükre veszélyes. A Dániában megjelenő lapok közül csak egyetlen újság írja meg az igazságot. A többiek hazugságokat terjesztenek a Szovjetunióról és a népi demokratikus államokról. Én nem adtam hitelt ezeknek a hazugságoknak, mégis be kell valljam önöknek, nagyon meglepődtem, hogy milyen szép eredményeket értek el önök nagyszerű országukban. Szent kötelességemnek fogom tartani, hogy honfitársaimnak elmondjam az igazat az önök országáról, beszéljek az önök kultúrájának gazdag kincseiről, amelyet nagyon megbecsülnek és arról az új népkultúráról, amelyet most teremtenek meg. Azt hiszem, hogy hálámat legjobban úgy fejezhetem ki, ha elmondom az igazságot mindarról, amit önöknél láttam és hallottam. Úgy gondolom, hogy ezzel hozzájárulok a béke nagy ügyéhez. STEFAN HOCHREINER OSZTRÁK IRO ÜDVÖZLŐ BESZÉDE Ausztria haladó íróinak küldötte vagyok Mélyen meghatottak a Ion Luca Caragiale évforduló ünnepségei. Ez az ünneplés megmutatta, hogy a román nép mily nagy szeretettel és tisztelettel emlékezik meg nagy írójáról. Ez alkalommal magam is megismerhettem a román nép gazdasági és kulturális téren kivívott sikereit Ezek a sikerek a népi demokratikus országok jellemvonásai. A szocializmus eszméjének legyőzhetetlen erejét és a kapitalizmus fölötti győzelmes felsőbbrendűségét mutatják ezek a sikerek. Ausztria dolgozói nagy szeretettel tekintenek ezekre az eredményekre. Az osztrák nép ezeket a szabadságért folyó harcában példának és ösztönzésnek tekinti. Erkölcsi fegyvert jelentenek a nagy Caragiale művei. Megmutatják a kizsákmányolok igazi arcát. Az ő műve közös kincse valamennyi szabadságért harcoló dolgozónak. (taps.) MIMI SVERDLUP LUNDEN NORVÉG ÍRÓNŐ ÜDVÖZLETE Köszönetet mondok a I. L. Caragiale centenárium Jubileumi Bizottságának, hogy meghívott országukba és igy módom nyílt látni, hogyan építi a román nép új életét és hogyan fejleszti kultúráját. Románia nagyon messze van tőlünk és mi nagyon keveset tudunk az önök országáról. Ezért, különösen örülök, hogy meglátogathattam ezt az országot, hogy megismerhettem lakosait, és hogy elmesélhetem népemnek mindazt, amit itt láttam. Nem sok napot töltöttem el önök között, de örömmel állapíthatom meg, hogy önök mindent megtesznek, hogy fényt derítsenek mindarra, ami értékes a múlt kultúrájában, a nép művészetében. , A nagy Caragiale centenáriumának ünneplése megmutatta nekem, hogyan harcolnak önök a békéért, mert béke nélkül ez a munka hiába. Jó lenne, mert béke nélkül az emberek nem lehetnek boldogok, mert béke nélkül nem létezhet boldog jövő, sem itt, sem az én országomban és sehol a világon. Teljes szívemből boldogságot kívánok az önök nagy munkájához és békét valamennyiünk részére. Torda vajonban jól halad a tüzelő és épületfa szállítása Torda rajon néptanácsa arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben elősegítse a dolgozók tüzelőanyaggal való ellátását. Ennek érdekében a tömegszervezetek segítségével széleskörű felvilágosító és mozgósító munkát fejtett ki. A legszebb eredményt Bányabükk, Pótsága, Ajtón és Szind községek, valamint Torockó érte el. Ezek a községek terven felül többszáz köbméter tűzifát szállítottak le január első felében. Az élenjáró községek más községekkel együtt összesen 2823 köbméter tűzifát szállítottak be a városi munkásoknak, iskoláknak és intézeteknek. Jára község az előirányzott 500 köbméter épületfa anyagmennyiséget még 67 köbméterrel toldotta meg. Egy-egy községben azonban, — mint Borrév, Sütmeg, Hagymás, Túr és Szentmihályfalva —, a felvilágosító munka hiánya miatt nem kielégítő az eredmény. A lemaradt községek néptanácsainak feladata, hogy a tömegszervezetekkel karöltve ösztönözzék a lemaradt községek lakóit, hogy haladéktalanul teljesítsék kötelezettségüket. NEMES MIKLÓS levelező. G. Calinescu akadémikus beszéde az I. L. Caragiale születése 100-ik évfordulója tiszteletére rendezett díszülésen Arkádij szovjet író beszéde Caragiale emlékünnepély a Ateneumában Kulturális és művészi életünk vezető személyiségei és külföldi íróvendégeink beszédei 1952., február 12., kedd Új munkáslakások Borgóprundon A besztercerajoni Borgóprundon, a B*?* náth Andor papírgyár munkásait a múlt rendszerben kegyetlenül kizsákmányolták. Egészségtelen odúkban laktak és betegség, éhség pusztította őket. A felszabadulás után rendszerünk gondoskodása folytán itt is új élet kezdődött a munkások számára. Az utóbbi években számos korszerű munkástömbház épült a papírgyár szorgalmas dolgozói részére. A napokban ismét 12 család költözött kényelmes új otthonokba. Új, egészséges lakosztályokat kaptak Constantin Gheorghiu, Ion Farcas Filoti Gheorghe Zvoboda és más élmunkások. Megkezdték a húsbeszolgáltatást Temesvár tartományban Temesvár tartomány falvaiban és községeiben január 29-én megkezdték a húsbeszolgáltatást. A dolgozó parasztok tudják azt, hogy a beszolgáltatással megszilárdítják az új pénzt, éppen ezért készséggel tesznek eleget beszolgáltatási kötelezettségüknek. Ezt bizonyítják az eddig elért eredmények is. Temesvár rajonban csupán egy nap alatt 2500 kiló húst adtak be az államnak, többek között 7 darab (744 kiló) disznót, 16 juhot (680 kiló) és nagymennyiségű szárnyast. Az I. számú nyugtát Ambrus Vince, ujmosnicai középparaszt kapta, aki elsőnek tett eleget beszolgáltatási kötelezettségének. 35 kiló húst adott be, vagyis 10 százalékkal haladta túl az első negyedévi előírást. Élenjárnak még a húsbeszolgáltatásban: Szilágyi János és Max Károly, ugyancsak ujmosnicai dolgozó parasztok, akik 25, illetve 10 százalékkal szolgáltattak be többet az előirányzott negyedévi húsmennyiségnél. Helyi erőforrások feltárása Bánffihunyad rajonban Az elmúlt évben Gyerővásárhely község környékén, Bánffihunyad rajonban, sárgaföld réteget és más ásványi nyersanyagokat fedeztek fel. A néptanács nagy gondot fordít a kitermelésre és értékesítésre. Marótláka községben egy új kőbányát nyitottak meg, amely nagymennyiségű építőanyaggal látja el a környéket. Jósikfalván az erdőkitermelésnél a deszkahulladékokat gyümölcsszállító ládák készítésére használják fel. Kiskalota község villamosításánál ugyancsak helyi erőforrásokat használtak fel. A néptanácsok nagy gondot fordítanak a helyi erőforrások feltárására és értékesítésére. A helyi erőforrások jövedelméből már egy téglagyárat építettek. A néptanácsokat tevékenységükben az állandó bizottságok és a néptanácsi képviselők támogatják. A hátszegi Vöröskereszt működéséről A Vöröskereszt hátszegi szervezete ideiben egészségvédelmi téren értékes tevékenységet fejtett ki a rajonhoz tartozó falvakban és községekben. Többek között 206 részvevővel 12 Egészségvédelemre kész" tanfolyamot rendezett, amelyekből kettőt Szilvás és Demsus községekben. Szerveztek öt egészségügyi kezelőhelyet is. A rajon orvosainak segítségével pedig 113 egészségügyi előadást tartottak. A dolgozó parasztság támogatására négy egészségügyi karavánt küldtek Klopotiva, Malomviz, Borbátviz és Tustya községekbe, ahol 900 dolgozót részesítettek ingyenes kezelésben. A Vöröskereszt hátszegi szervezete ezenkívül 22 csoportot létesített a ragályos betegségek felkutatására. Rádióműsor A ROMÁN NÉPKÖZTARSASÁG RÁDIÓÁLLOMASAINAK MAGYARNYELVŰ MŰSORA Szerda, 1952., február 13. R. TEMESVÁR I. 397 m hh. 6 óra 50 perckor: Hírek. Zene. R. ROMANIA 1935 és BUKAREST II. 285 m hh 12 óra 30 perckor: Hírek. Hírmagyarázat. Zene. R. TEMESVÁR I. 397 m hh 16 órakor: Hirek. 16 óra 15 perckor: „Ismerjük meg hazánkat”: Börvely, a kollektivista falu. 16 óra 25 perckor: Kulturkrónika. R. ROMANIA 1935, BUKAREST II. 285 és TEMESVÁR I. 397 m hh 19 óra 30 perckor: A Szocializmus Országából: A Volga — a nagy orosz folyó. 19 óra 50 perckor: Hírmagyarázat. R. ROMANIA és TEMESVÁR II. 22 óra 35 perckor: Hhrek. CSÜTÖRTÖK, 1952. FEBRUÁR 14. R. TEMESVÁR I. 397 m hh. 6 óra 50 perckor: Hirek. Zene. R. ROMANIA 1935 és BUKAREST II. 285 m hh. 12 óra 15 perckor: Hirek. Hírmagyarázat. Zene. R. TEMESVÁR I. 397 m hh. 14 órakor Hirek. 16 óra 15 perckor: Ismeretterjesztő előadás: A földgáz. 16 óra 25 perckor: Mit olvassunk? R. ROMANIA 1935, BUKAREST II. 285 és TEMESVÁR I. 397 m hh 19 óra 30 perckor: Faluóra. R. ROMANIA és TERMESVAR II. 22 óra 35 perckor: Hirek.