Romániai Magyar Szó, 1952. február (6. évfolyam, 1343-1367. szám)

1952-02-12 / 1352. szám

A Magyar Népi Szövetség Központi Bizottságának napilapja VI. ÉVFOLYAM, 1352. szám 1 . OLDAL ARA 20 BÁNI | 1952., február 12., kedd Szovjet módszerekkel mezőgazdaságunk további sikereiért Az elmúlt esztendő ötéves tervünk első győzelmeinek esztendeje volt. Számos gyár, üzem és vállalat dolgozója, bányáink és petró­leummezőink sokezer munkása jóval a kitű­zött határidő előtt teljesítette 1951 évi elő­irányzatát. A szovjet munkamódszerek segít­ségével dolgozóink közül egyre többen követ­ték sztahanovistáink példáját s a haza iránti forró szeretetük jeléül szinte minden nap megdöntötték az előző napon elért sikereket, messze túlszárnyalták a normát. Ennek ered­ményeképpen ipari munkásaink 104,5 száza­lékban teljesítették termelési tervüket, sok­ezer tonnával több vasércet, acélt, hengerelt vasat adtak terven felül. De nemcsak az ipari munkások értek el nagyszerű eredményeket az elmúlt eszten­dőben. Mezőgazdaságunk dolgozói is fényes győzelmeket arattak az új élet építése, a me­zőgazdaság szocialista átalakítása útján. Egész sor új kollektív gazdaság, számos me­zőgazdasági társulás, több új gép- és trak­torállomás létesült, ami lehetővé tette, hogy ötéves tervünk első aratása minden előző aratást felülmúljon. Az elmúlt esztendőben például 58,7 százalékkal több búzát, 29,7 szá­­zalékkal több tengerit, 147,3 százalékkal több gyapotot, 32,4 százalékkal több napraforgót és 126 százalékkal több cukorrépát takarítot­tunk be, mint 1950-ben. Gyönyörű eredmények! Ezek a számok mind­azokról a sikerekről beszélnek, ame­lyeket a szocializmus építése során egy év alatt értünk el a nagy Szovjetunió sokoldalú baráti segítségével. Azokat az eredményeket tükrözik, amelyeket a világ legfejlettebb mun­kamódszereinek, a szovjet munkamódszerek al­kalmaz­ásával értünk el. Az elmúlt évben, az ipari munkásság pél­dájára, mezőgazdaságunk dolgozói is, főleg a szocialista szektorban, egyre szélesebb kör­ben alkalmazták ezeket a munkamódszere­ket. Az ipari munkások eddigi eredményei mindennél fényesebben igazolják, mit jelent munkánkban, új életünk, a szocialista élet építésében a szovjet munkamódszerek alkal­mazása. Mindenekelőtt kevesebb, fáradsággal, nagyobb eredményt. Ma már sokan vannak olyanok a mezőgazdasági szektorban is, akik saját tapasztalataik alapján győződtek meg erről, így például a temesvártartományi gyer­­tyámosi kollektivisták. Gyertyámoson 1950 februárjában alakult meg a kollektív gazdaság. Az első évben bi­zony sok nehézséggel küzdöttek a kollektív gazdaság tagjai. Hiányzott a tapasztalatuk. Nem voltak hozzászokva ilyen nagyüzemű gazdaság irányításához. A munka szervezet­­lenül ment, aminek az lett a következménye, hogy alig 10 mázsás búza- és 18 mázsás ten­geritermést takarítottak be hektáronként. En­nek láttán a gazdaság vezetőtanácsa már az előlegosztáskor elhatározta, hogy a pártalap­­szervezet segítségével jobban felkészül a má­sodik évre és felhasználja a szovjet kolhozok gazdag tapasztalatait, így is történt. Szov­jet mintára megszervezték a munkát, kifej­lesztették a mellékgazdaságokat és már azon az őszön igénybe vették a bilédi GTA trakto­rait ,mezőgazdasági gépeit, ami a talaj jobb­­minőségű megművelését eredményezte. A traktoristák ezenkívül nagy segítséget nyúj­tottak a kollektivistáknak a szovjet agrotech­nikai módszerek megismerésében és bevezeté­sében. Csupán búzából 141 hektárt vetettek be keresztsorosan. Ugyancsak szovjet mód­szer szerint ültették el a burgonyát is két hektáron, ahol összesen 344 mázsa 30 kilót takarítottak be az ősszel. A tengerinél 46 és fél, a cukorrépánál több mint 290, a takar­mányrépánál pedig 500 mázsás termést ér­tek el hektáronként. Ez az egyetlen példa is elegendő arra, hogy bárki meggyőződjék a szovjet agro­technikai módszerek előnyeiről, felsőbbrendű­ségéről. A gyertyámosi kollektivisták esete azonban nem elszigetelt, egyedül álló eset országunkban. Általában, a temesvár tartományi kollektív gazdaságok mind kimagasló eredményt értek el a szovjet agrotechnikai módszerek alkalma­zásával. A keresztbevetett árpánál 30 mázsás átlagot, vagyis 12 mázsával többet értek el, mint az egyénileg gazdálkodók. A prahova­­tartományi kollektív gazdaságoknak is van mivel dicsekedniök. A keresztbevetett őszi árpából 29 mázsát arattak hektáronként. A szárhegyiek sem láttak még soha olyan rozster­mést, mint az idén az állami gazdaságban. Jól fizetett a 20 hektár földön keresztbeve­tett, kétszer triőrözött vetőmag. A megszo­kott 7—8 mázsa helyett 21 és fél mázsát eresztett hektáronként, vagyis az eddigi át­lagnak a háromszorosát. A galac tartományi Osmanu község kollektivistái is saját tapasz­talataikból tudják már, hogy a szovjet ag­rotechnikai módszerek alkalmazása nagyban hozzájárul mezőgazdaságunk felvirágoztatá­sához. Gazdaságunkban a szovjet mezőgaz­dasági útmutatások alapján a keresztbevetett búza hektáronként 32 mázsát adott, ami a terméshozam lényeges növelését és életszín­vonaluk emelkedését jelenti. A sztálintarto­­mányi kermány­ kollektív gazdaságban a keresztsoros vetésű búza hektáronként 30 mázsát eresztett, míg a községben még a leg­jobb gazda néven ismert földműves sem ta­karított be 15 mázsánál többet. Íme néhány kiragadott példa ötéves ter­vünk első évében, a mezőgazdaság átalakí­tása terén elért eredményekből. Olyan ered­mények ezek, amelyek csakis a nagyszerű szovjet módszerek alkalmazásával érhetők el s amelyek lehetővé teszik a szocializmus mi­előbbi felépítését nemcsak városon, hanem falun is. Különösen rendkívüli jelentőséggel bírnak számunkra a szovjet agrotechnika tapaszta­latai most, amikor nap-nap után egyre foko­zódik mezőgazdaságunk szocialista átalakí­tása, amikor gyorsan fejlődő szocialista ipa­runk üzeme megkívánja, hogy dolgozó pa­rasztságunk minél nagyobb mennyiségű nyersanyaggal lássa el a gyárakat, üzeme­ket, a békés építés hatalmas munkaterepeit. Ezért az 1952-es év folyamán, ötéves ter­vünk második évében dolgozó parasztságunk­nak még nagyobb erőfeszítést kell tennie, hogy támarad­ja az előző évben elért eredmé­­nyeket, hogy messze túlszárnyalja a terv előirányzatán, hogy minél több nyersanyagot és mezőgazdasági terméket adhasson szövet­ségesének, népköztársaságunk munkásosztá­lyának. Népi demokratikus rendszerünk minden tá­mogatást és lehetőséget megad dolgozó pa­rasztságunknak anhoz, hogy becsületel telje­sítse ezt a feladatát. Ezt a célt szolgálja a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének és a Román Népköztársaság minisztertanácsá­nak határozata a tavaszi mezőgazdasági kam­pány előkészítéséről, valamint idejében és jó feltételek közötti végrehajtásáról. Ez a hatá­rozat nagy segítséget nyújt a kollektív gaz­daságoknak, a GTA-k és az állami gazdasá­gok dolgozóinak, a kollektív gazdaságok tag­jainak, valamint a néptanácsoknak és az ösz­­szes mezőgazdasági szerveknek a tavalyinál még gazdagabb termés eléréséért folytatott harcban azáltal, hogy számos fontos intézke­dést ír elő. A tavaszi mezőgazdasági kam­pány jó előkészítésének és sikeres végrehajtá­sának érdekében a határozat pontosan elő­írja minden egyes mezőgazdasági munka, mint például a gépek és szerszámok kijavítá­sa, a vetőmagvak biztosítása és előkészítése stb. határidejét, előírja a termesztési tervek felbontását és idejében való kikézbesítését, valamint a szovjet agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazását. De, hogy ez a segít­ség még hathatósabb legyen, a határozat minden egyes intézkedése és minden egyes pontja fontos kötelezettséget ró mezőgazdasá­gunk dolgozóira. Dolgozó parasztságunknak tehát az a feladata, hogy a határozatban elő­írt intézkedéseket és kötelezettségeket mara­déktalanul teljesítse, s így felhasználva Pár­tunk és kormányunk segítségét, ez évben még gazdagabb termést takarítson be. S hogy a si­ker még teljesebb legyen, népi demokratikus rendszerünk az új év folyamán is számos új gép- és traktorállomást létesít, a meglévőket pedig újabb traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel látja el. Államunk, a munkások és dolgozó parasztok állama, még fokozottabb mértékben támogatja a sze­gény- és középparasztok arra irányuló törek­vését, hogy a föld közös megművelésére TOZ típusú társulásokat szervezzenek, vagy kol­lektív gazdaságba tömörüljenek. De ahhoz hogy mezőgazdaságunk globális termelése ez évben olyan mértékben növekedjék, mint ahogyan ezt ötéves tervünk előirányozza, elengedhetetlenül szükséges az is ,hogy dol­gozó parasztságunk minél nagyobb mértékben felhasználja a rendelkezésére bocsátott szov­jet agrotechnikai tapasztalatokat, a szovjet mezőgazdaság élenjáróinak munkamódszereit. Különösen vonatkozik ez mezőgazdaságunk szocialista szektorára, az állami és kollektív gazdaságokra, valamint a gép- és traktorál­­lomásokra. A GTA-k dolgozóinak nagyszerű alkalom a társulások megszervezése arra ,hogy fel­használják a szovjet mezőgazdasági tapasz­talatokat és a mezsgye­ nélküli, nagy kiterje­­désű földeken jó munkájukkal bebizonyítsák a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok előtt a gépi művelés hasznát és a nagy­­üzemű gazdálkodás felsőbbrendűségét. A gépállomások éppenúgy, mint az állami és kollektív gazdaságok mezőgazdaságunk pél­daképei kell legyenek, munkájukban és ered­ményeikben követendő példaként kell állja­nak egész dolgozó parasztságunk előtt. Az ötéves terv második évi előirányzatának teljesítéséért folytatott harcból hazánk min­den dolgozójának alaposan ki kell vennie a részét. Nagy feladat hárul ebben a harcban a tömegszervezetekre is, közöttük a Magyar Népi Szövetség falusi szervezeteire. Az MNSZ aktivistákra és az utcafelelősökre vár az a feladat, hogy a dolgozó parasztok so­raiban, de főleg az MNSZ-tagok között minél szélesebb körben népszerűsítsék a szovjet ag­rotechnikai módszereket, valamint azokat az eredményeket, amelyeket állami és kollektív gazdaságaink ezeknek a módszereknek alkal­mazásával értek el. Nagyszerű alkalmat nyúj­tanak erre az MNSZ-gyűlések, a kulturmű­­soros előadások, vagy az olvasókörök, ahol az agitátorok rámutathatnak, hogy dolgozó parasztságunk legjobban úgy veheti ki részét a terv teljesítéséért vívott harcból, ha minél gazdagabb termést takarít be, ha minél több nyersanyaggal látja el az ipart és minél több élelemmel a dolgozókat. Ezt pedig csak úgy érheti el, ha egyre nagyobb mértékben alkalmazza a szovjet munkamódszereket úgy a gabonatermesztés, mint az állattenyésztés terén. Ha így dolgozunk, ha dolgozó parasztsá­gunk sikerrel oldja meg a RMP Központi Vezetőségének és a RNK minisztertanácsának legutóbbi mezőgazdasági határozatában elő­írt feladatokat, ha dolgozó parasztságunk is túlteljesíti a tervből reá háruló feladatokat, ez évben a tavalyinál sokkal több ipari áru jut falvainkba, egyre több falusi házban gyu­lad ki­ a fény, egyre több iskola, kultúrház, egyre több szülőotthon és kórház épül a falusi dolgozók számára. Ha így dolgozunk, akkor jobban megszilárdul az új lej vásárló ereje, az új pénz vásárló erejével egyidejűleg pedig megnövekszik a városi és falusi dolgozók jö­vedelmének értéke s hazánk napról-napra vi­rágzóbbá válik, szilárdabb lesz abban a harc­ban,amelyet a nagy Szovjetunió vezette bé­kefront keretében vívunk a béke ellenségei, az angol-amerikai imperialisták és ügynökeik el­len, a háború ellen, a békéért. Caragiale emlékünnepély a Ateneumában. (2. oldal) Testnevelés és sport. (3. oldal) A Volga—Don csatorna. (4. oldal) A cukorkagyártás sztahanovistái. (5 oldal) LAPUNK TARTALMÁBÓL Temesvár tartományban meg kell gyorsítani a tavaszi mezőgazdasági kampány előkészítését. (5. oldal) Tito az amerikai monopóliumok sza­bad vadászterületévé tette Jugo­szláviát. (5. oldal) Utcai tüntetések, figyelmeztető sztráj­kok Nyugat-Németországban a bonni kormány militarista politi­kája ellen. (6. oldal) Palmiro Togliatti elvtárs az olasz parlamentben állást foglalt az USA imperialista politikája ellen. (6. ol­dal) Országos verseny indult a Vasutasok Napja köszöntésére Az ország vasúti munkásai mindenütt­­ nagy lelkesedéssel fogadták a fővárosi Vörös Grivica üzemek munkásainak, technikusainak és tisztviselőinek kezdeményezését. Minden állomáson, rendezőpályaudvaron és vasúti műhelyben új lendületet vett a versenymozga­lom, hogy új munkagyőze­mekke­l köszöntsék a RNK Vasutasainak Napját. A vill­ámgyűlése­­ken, amelyeket a verseny kezdetén tartottak, számos felajánl­ás hangzott el a terv minden mutatószámának határidő előtti teljesítésére. Ezt vállalták munkaül­ésükön a bukaresti rendezőpályaudvar munkásai és technikusai is. Elhatározták, hogy Nina Nazarova szovjet sztahanovista példájára újabb 50 gépcsopor­tot szocialista gondozásba vesznek. Ezzel egy időben az eddigieken kívül még nyelv­vál­tásnál bevezetik Antonia Zsandarova szovjet sztahanovista módszerét, a gépek menetköz­beni átadását. Szí­s körben kiterjesztik a rendezőpályaudvaron Kotleár, Vorosin és Ko­­valjov szovjet sztahanovisták módszereit is. Lelkesen fogadták a Vasutasok Napjának hírét a sasi vasúti munkások és tisztvise­ő­k is. A minisztertanácsi határozat megjelenése utáni napokban máris kimaradt munkagyő­zemeket vívtak ki. Vasile Asavei, a vasúti fő­műhelyek élesztergályosa Kotl­ár módszerével elkezdte négy ifjúmunkás szakképesítését. A mozdonyvezetők Krivonosz szovjet sztahano­vista példája szerint jelentős mennyiségű fe­hérárut sz­­lítottak terven felül. Az ország többi vasúti széli­tási egységé­nél is szervezetten folyik a verseny A moz­­donyvezetők, a pályaudvarok és műhelyek munkásai a technikusokkal kari.­live harcol­nak, hogy 16-án, a RNK Vasutasainak Napján minél szebb eredményekül számo­lhassanak be a Pártnak és szeretett vezetőjüknek, Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak. A belső tartalékok felhasználásával takarékoskodnak A kolozsvári „Unirea” fémipari üzemek munkásai, technikusai és mérnökei a belső tartalékok fokozottabb feltárására és hasznosí­tására törekszenek. Szilárd elhatározásuk, hogy a szocialista versenyek keretében mind jobban ki fogják használni a felszerelések és gépek teljesítőképességét, állandóan csökken­tik az anyagfogyasztást, hogy ezáltal csök­kenjen a termékek önköltsége is. Mindezzel az új pénz vásárlóerejének állandó növeléséhez járulnak hozzá. Az üzemi alapszervezet kezdeményezésére négy brigád alakult azzal a céllal, hogy a még ki nem használt belső tartalékokat fel­tárja. A brigád foglalkozik a munkások újítá­si és észszerűsítési javaslatainak gyakorlati alkalmazásával, valamint az anyagfogyasz­tás csökkentésével és a berendezések tökéle­tesebb kihasználásával. Az öntödében alakult brigád megszervezte a salakban és homokban maradt vashulladékok összegyűjtését. Ezáltal lényegesen növelte a termelést. A brigád szép eredményeket ér el a nyers­anyag és üzemanyag-fogyasztás csökkentése terén is. A salak öntésénél a brigád tagjai — minden darabnál — néhány kilogramm önt­vényt takarítanak meg. A brigádülésen el­­mélyülten elemezték és tanulmányozták a drágább anyagoknak könyebben és olcsóbban beszerezhető anyagokkal való helyettesítését. A szocialista versenyekben mindjobban ki­bontakozik a munkások és technikusok nyító, kezdeményező szelleme. Bányai Gyula mes­ter a termelési folyamat átalakításával nagy megtakarításokat tett lehetővé. A szerelőműhelyben Enghy Albert mester és Köti Imre technikus olyan berendezést szerkesztett, amellyel az egyik gépnél a fú­rási művelet időtartamát 60 százalékkal csök­kentették. Az öntőbrigád a munka gépesítésével és a munka termelékenységének emelésével is sokat foglalkozik. A brigád tagjai — Apa La­jos mérnök segítségével — kallódó anyagok­ból és hulladékokból homokkeverő gépet ké­szítettek. Tervezetet fogadtak el a nagybányatartományi néptanács 4. ülésszakán a pénzreform támogatására Vasárnap ünnepélyes keretek között nyílt meg a nagybányatartományi néptanács ne­gyedik ülésszaka. Az ülésszakon a tartományi képviselőkön, a szép számban megjelent élmunkásokon kívül Szenkovics Sándor könnyűipari miniszter és Vidrascu földművelésügyi miniszterhelyet­­tes is részt vettek. Kemeres Pál, a nagybányatartományi nép­tanács végrehajtó bizottságának alelnöke je­lentésében hangsúlyozta kormányunknak és Pártunknak a pénzreformról és az árleszállí­tásról szóló határozatának fontosságát. Azu­tán pedig rátért azoknak a feladatoknak a taglalására, amelyeknek segítségével a népta­nácsaink megszilárdíthatják új pénzünket. Ennek érdekében a jelentés keretében határo­­zati tervezetet mutatott be a pénzreform tá­mogatására hozandó intézkedésekről. Ez­ a tervezet többek között hathatós intéz­kedéseket irányoz elő a helyi vállalatok fej­lesztése és az évi tervük végrehajtása érde­kében, a munkásközpontoknak közszükségleti cikkekkel való ellátására s az üzérkedés meg­­akadályozására, továbbá a húsellátás érdeké­ben az állatállomány fejlesztését irányozza elő. A tervezet ismertetését számos hozzászólás követte. Paul Leov képviselő javasolta, hogy a helyi vállalatok hozzák forgalomba áruikat az állami üzletek és a szövetkezetek útján. Hasznosnak vélte továbbá minél több barom­fi- és haltenyészet létesítését. A határozattervezet elfogadása után elő­terjesztették a tartományi néptanács 1952-es évi munkatervét. Az új tej megszilárdítása érdekében a helyi vállalatok és kisipari szö­vetkezetek igyekeznek megjavítani munkáju­kat, több és jobb közszükségleti cikket fognak gyártani A tervezet szerint a helyi vállalatokban a mezőgazdasági termékek az 1951 -es évhez viszonyítva 400 százalékkal növekednek, a minőséget pedig 40 százalékkal javítják meg. A kisipari termelőszövetkezetek termelése 128 százalékkal, az élelmiszeripari termékek mennyisége pedig az 1951-es évhez viszonyít­va 487 százalékkal növekedik. A helyi bánya­ipar 98 százalékkal többet termel mint 1951 - ben, az ár pedig 2 százalékkal csökken. A rajonokban épülő új tégla- és cserépgyárak­kal az építkezési anyagok termelése 175 szá­zalékkal fog növekedni az elmúlt évhez ké­pest. A terv még előirányozza tíz község villa­mosítását, valamint egy új Szamos-híd építé­­sét. Az ülésszakon részvevők megfogadták: a tartományi néptanácsnak minden támogatást megadnak, hogy a munkatervben lefektetett vállalásokat sikeresen véghezvihessék. OLCSÓBB LETT A KÖNYV IS Sűrűn hullámzik a nép Bukarest utcáin. Az áruház ajtói pillanatig sem maradnak csukva. Az emberek egymás kezébe adják a kilincset. Új, értékes pénzért, olcsón vásá­rolhatnak. Az áruházak tömött polcain renge­teg áru sorakozik, semmiben sincs hiány. Az utcákon felszerelt hangszórók gyorsütemű, szívet iidító zenét harsognak. Ünnepel az ország: kormányunk és pártunk új, szilárd pénzt adott a dolgozók kezébe, csökkentet­te a közszükségleti cikkek árát. Nemcsak az élelmiszerek, ruházati cikkek ára csökkent. Jelentősen olcsóbb lett a könyv is. A kormány és a Párt határozata 15 száza­lékkal szállította le az irodalmi és tudomá­nyos könyvek árát. A könyvesboltok kirakatai, benn, a hosszú asztalok, polcok, roskadásig vannak rakva könyvekkel. Itt a „Mi könyvesboltunk" üzlet­­helyiségében csend van. Az utca zaja, a mi­krofonok hangja is csak tompán szűrődik be a könyvek birodalmába. Vásárlók hajolnak az asztalok fölé. Forgatják, nézik a szebbnél­­szebb könyveket, brosúrákat, folyóiratokat. Az egyik asztalnál komoly arcú, fiatal mun­kás áll. Már hosszú ideje tanulmányoz két könyvet. Forgatja, lapozza, szeretettel simít végig rajta. Ez az a két könyv, amire már régen vágyik Kelemen Sándor, a vasúti mű­helyek ifjúmunkása. Régen készül arra, hogy megvásárolja azokat. Most itt van a kezében, hazaviheti, betűről betűre elolvashatja. A. N. Obloglin: „A vasesztergályozás alapjai" az egyik, Juszov: „Félszázad a gép mellett" cí­mű könyve a másik. A pénzreform előtt egyik 114, a másik 41 lejbe került. Most, új lejben, 15 százalékos árcsökkentéssel 7,83 lejt, illetve 1,74 tejt fizet érte. Idősebb, 40 év körüli mosolygószemű barna asszony nyújt két könyvet a könyvesbolt al­kalmazottja felé. — Ezt a kettőt kérem, elvtársnő — s máris kezében van az alig pár lejről szóló számla 3—4 esztendős kislánya szalad kiváltani a két könyvet a kifizetett számlával, aztán bol­dogan szorítja magához képes könyvét. Még nem tudja elolvasni, de a képek beszélnek a belük helyett. Majtényi Erik: „Ismerjük meg az esztendőt" című új képeskönyve ez. 2.34 lejért a kicsi nemsokára megtanulja milyen és miért van az ősz, a tél, a tavasz, a nyár. A pedagógiai könyvek polcánál Petrik Já­nos Alimentara alkalmazott keresgél a köny­vek között. Végül I. A. Arkin: „Szülőknek a nevelésről" címü könyvét választja ki. Gyö­nyörködve nézegeti. Világoskék fedőlapján két vidám gyermek. Hátlapján még a régi ár szerepel: 432 lej. Hamar előveszi ceruzá­ját s újságja fehér szélén ki is számítja mai árát. Elosztja hússzal az összeget, aztán le­von belőle 15 százalékot és már meg is van az eredmény: 18,40 lej. — Milyen idős a gyermeke ? érdeklődik ba­rátságosan az elárusítónő. — Január 27-én, az új pénzzel együtt szü­letett — mondta felragyogó szemmel Petrik János. A könyvesbolt előtt egy kis asztalon fehér, kékbetűs füzetek sorakoznak. A RNK Minisz­tertanácsa és a BMP KV a pénzreformra és az árak csökkentésére vonatkozó Határozatát tartalmazó brosúrák egymásután fogynak el az asztalról. A járókelők nagyrésze megveszi a 20 bráni áru­könyvet s már az utcán hozzá­fog tanulmányozásához. Az „Orosz Könyv“ Victoriei-uti köny­vesboltjában is gazdag választék áll a vásár­lók rendelkezésére. Gligor Victoria, a magyar könyvosztály felelőse meséli, hogy új pénzzel néphadseregünk egyik tisztje vásárolta az el­ső könyveket. — Nem felejtem el, melyek voltak azok a könyvek, amelyeket először adtam el új pén­zen — mondja. Azt hiszem egy év múlva ugyanolyan jól fogom tudni, mint ma: Nagy István: „Legmagasabb hőfokon“ című új könyve és Leberecht: „Fény Koordiban” volt a címe a két első, új pénzen, csökkentett áron eladott könyvnek. Egyre újabb vásárlók jönnek, egyre többen távoznak csomagokkal a boltból, így van ez minden fővárosi könyvesboltban, az ország minden könyve kereskedésében. A miniszter­­tanács és a Párt Határozata értékesebbé tet­te a lejt s ezáltal könnyebben beszerezhető­­vé vált a könyv is. Több, olcsóbb könyvet a­­dott a dolgozók kezébe. Több könyvet vásá­rolhat fizetéséből a gyári munkás, több könyv jut a­ legtávolabbi falvak dolgozói, diákok, gyermekek kezébe. A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának törvényrendelete értelmében, I. L. Caregiede szülőfaluja, a prahovatartományi câmpinarajoni Vornicul Margineanu község a Caragiale nevet kapta. A névváltoztatást vasárnap, ünnepi keretek között tartották meg. Az ünnepségen résztvettek külföldi író vendégeink is. A képen: Arkadij Pervencev szovjet író beszél. A bukaresti Nemzeti Színházat „Ion Luca Caragiale Színházának“ nevezték el Ion Luca Caragiale, a nagy román író születése centenáriuma alkalmából, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa rendelettör­vényt bocsátott ki, amely szerint a Bukaresti Nemzeti Sziházat ezután „Ion Luca Cara­giale Színháznak" nevezik. Caragiale szülőfaluja a récy író nevét viseli I. L. Caragiale születése centenáriuma al­kalmából a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Ta­nácsa két rendelettörvényt bocsátott ki, ame­lyek szerint a Prahova tartományi Câmpina rajoni Vornicu Marginea községet „Caragia­le” községnek, a bukaresti 7 számú líceu­mot és a ploiesti fiu-liceumot „Ion Luca Caragiale Líceumnak” nevezik el. (Ager­­pres). K­ Vornicu Margineanu községben, Caragiale szülőfalujában, vasárnap reggel lelkes ünnep­ségek keretében „Caragiale”-ra változtatták a község nevét és emléktáblát emeltek a nagy író tiszteletére. Az ünnepségen részt vettek : Mihail Sado­­veanu mester, Mihail Beniuc, Traian Selmaru, Mihail Novicov, Boris Caragea, Maria Bo­­nus, Aurel Baranga, Petre Iosif, Dan Desliu, Eusebiu Camilar, Alexandru Jár, Mihail Da­­vidoglu, Eugen Jebeleanu, Dumitru Corbea és számos más író. Jelen voltak a Caragiale centenáriumának megünneplésére hazánkba érkezett külföldi írók, élen a szovjet íróküldöttséggel. A névváltoztatás alkalmával a község ré­széről Petre Constantin, a községi néptanács elnöke beszélt. Rámutatott arra, hogy a Vor­nicu Margineanu név a község lakóit arra a kegyetlen kizsákmányolásra emlékezteti, amelyben apáik és nagyapáik sínylődtek a vornic nagykiterjedésű szántóföldjein. A szomszédos kőolaj­telepek munkásainak százai és a község dolgozó parasztjai szere­tettel üdvözölték a vendégeket. Pompás nép­viseletbe öltözött parasztlányok sóval és ke­nyérrel járultak a vendégek elé. A külföldi vendégek nevében Arkadij Per­vencev szovjet író beszélt. PLOESTIBEN LELEPLEZTÉK CARAGIALE MELLSZOBRÁT Vasárnap délután leplezték le Ploestiben Ion Luca Caragiale mellszobrát. A szobor le­leplezésének ünnepségén sokszáz ploesti kő­olajipari munkás, értelmiségi, diák és katona vett részt. Nicolae Apostol eseu­ sztahanovista beveze­tő beszéde után Mihail Beniuc, az írószövet­ség titkára beszélt Caragiale­ életéről és mű­veiről. Utána Ion Bocioaca, a városi, néptanács al­­elnöke méltatta Caragialet. ■­­A dolgozók tapsorkánya közepette, Mihail Sadoveanu mester és Arkadij Pervencev le­leplezte Caragiale mellszobrát. Készüljünk a tavaszi mezőgazdasági kampányra A dési GTA befejezte a mezőgazdasági felszerelések javítását A tavaszi előkészítő munkálatok egyik leg­fontosabb része: a mezőgazdasági gépek és szerszámok kijavításának idejében való el­végzése. Kolozsvár tartomány területén — a javítási munkálatokat eddig a következő szá­zalékban teljesítették: traktoroknál 71,3 szá­zaikban, ekéknél 75,2, traktorekéknél 88,5 koronáknál 82,1, kultivátoroknál 77,7, gabona­vetőgépeknél 80,3, kukorica ve­tőgépe­kn­­él 74,7, gabonarostáknál 66,2, triöröknél 85,5 szelek­toroknál 100 százalékban. Ami a gép és- és traktorállomások javítási, munkálatait illeti, itt a helyzet — ugyancsak tartományi viszonylatban — a következő: a traktorokat 78, a traktorekeket 94 és a vető­gépeket 81 százalékban javították ki.­­ A tartomány gép- és traktoráll­omásai közül a javítási munkálatok terén a dési GTA vezet, amely a javításokat 100 százalékban elvégezi­­e. Legelmaradottabbak a bánffihunyadi és az enyedi gép- és traktorállomások. A tartományban a magtisztítóközpontok 70,4 százaléka kezdte meg eddig működését,­­ a magtiszt­ást azonban még csak 15,3 százalékban végezték el. A csíráztatásról még nem kapott részletes helyzetjelentéseket a tartományi néptanács. Befejezték a mezőgazdasági szerszámok javítását Szovátán Szováta néptanácsának végrehajtó bizott­sága munkatervet készített a tavaszi vetési munkálatok előkészítésére. Hét mezőgazda­­sági szerszámjavító- és egy gép­javítóműhelyt létesített. A mezőgazdasági szerszámok és gé­pek javítását házcsoportokra osztotta fel. A néptanács összes képviselőit bevonta a tava­szi előkészületi munkálatokba, valamennyiü­­ket beosztotta házcsoportonként, hogy mozgó­­sítsa a dolgozó földműveseket a szerszámok és gépek kijavítására, valamint a trágya kihor­dására és a vetőmag tisztítására. A szovátai néptanács jól szervezte meg munkáját. Ennek eredményeként a község szegény- és középparasztjai teljes egészében befejezték már a mezőgazdasági szerszámok és gépek javítását. Gyors ütemben halad a trágya kihordása és a vetőmag tisztítása is.

Next