Előre, 1957. január (11. évfolyam, 2867-2884. szám)

1957-01-20 / 2875. szám

1957. január 20., vasárnap BARBU LAZAREANU A Román Népköztársaság Akadémiá­jának Elnöksége, az Akadémia törté­­nelemtudományi, nyelvtudományi, iro­dalmi és művészi szakosztálya, az Akadémia Könyvtára, az írószövetség közleményben jelentették be, hogy 1954 január 19-én elhunyt Barbu Lázarea­­nu akadémikus a kiváló irodalmár, történész és nyelvész, a munkásoszt­­­tály állhatatos harcosa, a Román Kom­munista Párt régi tagja Barbu Lázáreanu 1881 október 5-én született Botosaniban. Egész életét a népi kultúra tanulmányozásának és felvirágoztatásának szente­lte. Számos irodalmi tanu mányt irt, köztük Emi­­nescu, Caragiale, Creanga, Hasdeu­, Anton Pann és mások életművéről. Irodalmi monográfiákon kívül nyelvé­szeti tanulmányokat is irt 1944 augusztus 23 után Barbu Lá­zureanut kinevezték a bukaresti Ste­fan Gheorghiu egyetem rektorává 1948-ban az RNK Akadémiájának megalakítása után Barbu Lazáreanut az Akadémia tagjává és az Akadémiai Könyvtár főigazgatójává választották Két ízben beválasztották az Akadémia Elnökségébe. Mint az Akadémia tagja széleskörű tudományos tevékenységet fejtett ki, számos előadást tartott Barbu Lázáreanu gazdag irodalmi és tudományos örökséget hagyott hátra Számos újság és folyóirat munka­társa volt, sok értékes nyelvészeti-és román irodalomtörténeti cikket irt, fog­lalkozott a romániai munkásmozgalom történetével Gazdag kultúráját és ér­tékes tapasztalatait az ifjú nemzedék nevelésének, a dolgozó nép szolgála­tába állította, Barbu Lăzureanut érdemei elismeré­séül a Csillagrend II. és III fokoza­­tával, a Munkaérdemrend I és II fo­kozatújál és más kitüntetésekkel ju­talmazták. Az elhunyt ravatalát az Akadémia termében, Calea Victoriei 125 alatt dik­tják fel. Barbu Lázáreanut az Akadémia ter­méből 1957 január 21.én 11 órakor kísérik ki utolsó útjára a halottham­vasztóba. Választási híradó Temesvár tartományból A tartományban ezideig 378 Vá­lasztók Háza működik Tevékenységük igen változatos Az agitátorok készsé­­gesen adnak felvilágosítást a választó­polgárok különböző kérdéseire. Külön­böző tárgyú előadások, kultúrműsor egészíti ki a Választók Háza tevé­kenységét Tomticitánin üzemek, intézmé­nyklgyal el­nyék patronálnak Számos Választó Házat Gondosan összeállított program jel­lemzi a „Tehnometa!" vállalat kereté­ben működő Választók Háza tevékeny­ségét. Naponta többen felkeresik a Választók Házát, a gyár dolgozói va­lamint a Gloriei, O.Iosif stb. utcák lakosai részt vesznek az előadásokon, rendezvényeken Az előadások rendszeres biztosítása érdekében előadó kollektívát létesítet­tek, amelynek tagjai rövid beszámoló­­kat tartanak. Túri Hona felelős gondoskodott megfelelő számú választási­ törvényt tartalmazó brosúráról, valamennyi e­­gyüttélő nemzetiség nyelvén. A „Március­­" vállalat klubjában megnyílt Választók Házában igen kel­lemes légkör fogadja a belépőt A szé­pen berendezett teremben az agítáto­­rok készségesen nyújtanak felvilágosí­­tást az érdeklődőknek. Ennek ellenére munkájuk mégsem teljes. Ennek oka az, hogy nem gondoskodtak rendsze­res előadásokról, megbeszélésekről, kultúrműsorról, stb. A magyarázat: Aurel Periat és Pop elvtársak, akik a Választók Háza tevékenységéért fe­lelnek, ugyanakkor tagjai a temesvári déli választókerület szavazóbizottsá­­gának is, amely a Nikosz Beloiannisz klubban székel, így aztán érthető, hogy mindkét helyen nem tudnak tel­jes mértékben eleget tenni feladatuk­nak. Az NDF városi tanácsa jobban a kezébe kéne tartsa a város Választók Házai vezetését. Rendszeres ellen­őrzésre és irányításra van szükség, így nem fordulhat elő olyan eset, hogy a választópolgárok zárt ajtót találjanak, mint ahogyan a Szabad­ság-tér 2. szám alatti Választók Házá­ban, vagy a Tecnolemn-nél előfordult r­im­a falon két választókörre. U­jjpa­laJUU­lében összesen 18 Választó Ház nyílt­ Valamennyiben igen élénk politikai és kulturális te­vékenység folyik. Kollektív rádióhall­gatás, népi demokratikus rendszerünk vívmányait népszerűsítő előadások, kultúrműsor vonzza a látogatók szá­zait a rajon Választó Házaiba A választások előkészületei nem merülnek ki a Választó Házak tevé­kenységében Lippa rajon községei­ben és falvaiban a legutóbbi tíz nan alatt a kulturotthonokban, vörössar­kokban, több ezer dolgozó előtt tar­tottak előadásokat vívmányainkról, a régi és mostani választásokról Fesac községben is fe­­dezték be a Választók Házát. A köz­ség lakói megtalálják itt a friss hír­lapokat, elszórakozhatnak, felvilágosí­tást nyernek a legújabb bel- és külpo­litikai eseményekről. A község kollektív gazdaságában berendezett Választók Háza is igen jól van felszerelve- Könyvtár, újsá­gok, folyóiratok, társasjátékok várják az érdeklődőket. A gazdaság agitátorai naponta el­beszélgetnek a tagokkal s felvilágosí­tást adnak különböző kérdéseikre. A magyarpécskai Háziban hetenként háromszor adnak kulturmű­­sort. Az elmúlt héten 240 pécskai vá­lasztópolgár nézte végig az előadáso­kat. .­. KRAKKÓ az emlékek városa, szin­te az egész lengyel történelem ereklye tartója. Járod templomait, betérsz a Wawel-be, a kis olaszos izű paloták,­ba, mindenütt a letűnt évszázadok kö­szöntenek rád De a történelem nem állt meg Krakkó felett Az emlékek sokasodtak, minden új korszak Leadta a maga obulusát, a történelem újra és újra megújhodott a város falai között. És mikor Baedeckerrel a kezedben már kifárasztott a templomjárás, amikor már megismerkedtél a királyok és had­­vezérek tetteivel, érdemes tovább la­pozni a város történetének és neveze­tességeinek könyvét Megéri, nem fogsz csalódni, a jelenkor is sok érde­kességet tartogat számodra Nem messze az állomástól egy ne­­mesvonalú, klasszikus oromzatú palo­tára bukkanunk A bejárat felett két szó Lenin múzeum. A szocialista or­szágokban nem ritka jelenség az ilyen intézmény, de a krakkóinak megva­n a maga sajátossága Nemcsak általában tükrözi a nagy forradalmár életét, ha­­nem megismertet bennünket a krakkói Leninnel, a poronini Leninnel Vla­dimír Iljics ugyanis itt élt kisebb megszakításokkal 1912-től 1914-ig. Ide jött Prágából az OSZDMP értekezlete után amely kizárta a párt soraiból a mensevikieket új lendületet adott a bolsevikok forradalmi harcának Itt közel volt Oroszországhoz, közvetlen kapcsolatot tarthatott fenn harcos­társaival, vezette, ösztönözte bátorí­totta őket. És közben — mélyen jel­lemző ez Leninre — ismerkedett az új környezettel, a lengyel néppel, a len­­gyel dolgozókkal Belépünk a múzeumba, és felöltjük a minden lengyel múzeumban kötelező papucsot Az első szobákban Vladimír Iljics első lengyel vonatkozású emlé­kei: Susenszkojéban, a száműzetés­ben, Lenin barátságot kötött Promin­­szki lengyel emigránssal, öt gyerme­két nagyon szerette. Az egész kis múzeum a proletárnem­­zetköziség iskolája. A len­gyel-szovjet barátságnak megvan a maga történe­te — mondotta a mik­ar Gomulka elv­társ. Ez a barátság a lengyel és az orosz munkásosztály barátságaként született meg, a cári rendszer elleni közös harcban. A lengyel és litván szo­ciáldemokrata párt lapja — a Przeglad — már 1902-ben a lengyel és az orosz munkásosztály szolidaritásáról ír. Eb­ben a lapban jelenik meg Lenin cikke „A nemzeti kérdés a mi programunk­­ban“ A tájakon ott látjuk Lenin mellett a lengyel munkásmozgalom vezetőit: Rosa Luxemburgot, Dzserzsinszkijt, Machlewskijt, ott látjuk az 1905-ös lengyelországi forradalom élharcosait. A hősi évek jelszavait olvashatjuk az elfakult újságoldalakról: „Háborút a háború elleni" hangzik az 1904-es május elsejei harci felhívás „A hősi Lengyelország újra a sztrájkolók so­rába állt", „Éljen a munkások nagy testvéri egységet" hirdetik más kiad­ványok 1905-ben a lengyel és litván szociáldemokrata párt is felhívta a munkásokat az általános sztrájkra, s egy másik lapszám már a sztrájkolók elleni kozákrohamokról számol be. Ezután következnek Lenin lengyel­­országi éveit bemutató termek. 1912 június 21-én érkezik Krakkóba és a Zwezniec utca 218. szám alatt lakik kétemeletes ház kis erkélyekkel, szá­zadvégi építkezés monarchiai stílus­ban, most emléktáblával megjelölve. És még egy emléktáblás ház a led­­wiga királynő utcában, egyszerű, egy­emeletes A múzeum anyagában sok személyes emléket találunk ebből a korszakból: az Uljanov-család krakkói bejelentőlapja, annak a háznak a be­jelentő könyve, amelyben tiiics lakott, különböző számlák, sőt egy gázszám­­lát kisérő második felszólítás is. . Azután itt van a Jagelló könyvtárnak Lengyelország leghíresebb könyvtárá­nak látogatójegyzéke Lenin nevével. DE HAGYJUK egy pillanatra a mú­zeumot. Krakkóból vezet az út a len­gyel Tátra. A Krakkó—Zakopane kö­zötti távolság nem sokkal több, mint 100 kilométer. Megjártuk ezt az utat is, amely szintén bővelkedik Lenin­­emlékekben. Zakopane előtt egy kis hegyi faluban megáll az au­tóbusz: ez itt Poronin, itt tartóz­kodott jó néhány hétig 1913 és 1914- ben Lenin gyengélkedő feleségével e­­gyü­tt Tátrai táj, tátrai levegő. „Cso­dálatos nagyszerű levegő" — lelkese­dik Lenin egyik levelében és azután a rá jellemző pontossággal megállapít­ja: „Poronin 700 méter magasan fek­szik" és összehasonlítja Krakkóval, amely ,,nedves és alacsony fekvésű”. Felséges a kilátás Poroninból. Jobbra a szlovák Tátra, balra a lengyel Tátra hó fedte csúcsai bólogatnak feléd: fe­­hérkucsmás, egyforma növésű télapók egész sora A poronini utak mentén már a tátrai patakok csörgedeznek Lehet itt pihenni, de dolgozni is. Le­­nini főleg az utóbbi érdekelte. „Sok az újság és tudunk dolgozni“. Eg mindjárt beszámol a környezetről: „A lakosok lengyel hegyiparasztok, igen furcsa nyelven beszélek velük, orosz szavakkal keverve " De­­ljics nem marad meg a furcsaságoknál Minde­nekelőtt a társadalmi helyzet érdekli, leírja a falut, lakosait: szalmatetejű házak, szegénység, csupaszlábú asszo­nyok és gyermekek; leírja a férfiak viseletét, de nem mint érdekességet, hanem mint a nyomorúság jelét. Po­ronin — írja — nem üdülőhely, mint Zakopane, itt nyugalom van. „Úgy élünk — teszi hozzá —, mint a pa­rasztok, korán kelünk és a tyúkokkal fekszünk ” Poronini leveleiből is kitű­nik: otthonosan érezte magát minden országban Mindenütt örömmel dolgo­zott és élt, ahol egyszerű emberek él­tek. Ezt a környezetet, bármilyen sze­gényes volt, barátinak, megszokottnak érezte. PORON­INBAN éri Lenint letartóz­tatása is. 1914 augusztusában, az el­ső világháború kitörése után az osz­trák hatóságok letartóztatják és né­hány napra a Novy Targi börtönbe zárják. (Körzeti székhely körülbelül 30 kilométerre Zakopanétól). A krak­kói múzeumban ezzel kapcsolatban is néhány érdekes dokumentumot őriz­nek: három neves lengyel író tiltako­zását Iljics letartóztatása ellen, Krupszkaja levelét egy szociáldemok­rata képviselőhöz Lenin kiszabadítása érdekében, Lenin táviratát a krakkói rendőrség főnökéhez. A táviratban megírja, hogy hazug és nevetséges vád alapján fogták el, és elmondja, hogy két éve tartózkodik politikai emigránsként az országban. És végül itt van a katonai ügyész távirata, amelynek alapján kiengedik börtö­néből Ezután Lenin elhagyja a Habs­burg monarchiát és Svájcban telep­szik le. Onnan tér vissza a háború utolsó szakaszában hazájába, Orosz­országba A krakkói és poronini szakasz Lenin harcos életének egyik legjelentősebb fejezete. A lengyel város és a tátrai falu két évig központja volt a forra­dalmi munkásmozgalomnak. A krak­kói múzeumban sok-sok levelet talá­lunk: színüket vesztett bélyegek, meg­sárgult borítékok, és mindegyiken ugyanaz a cím, ugyanaz a név, Vla­dimír Iljics Uljanov neve. Láttam az Humanité üzenetét, az olasz szociál­demokrata párt levelét, Brüsszelből, Stuttgartból, Leipzigből, Londonból és természetesen Oroszországból cím­­zett borítékokat. Hány szenvedélyes hangú vitát, útmutatást, választ és viszontválaszt tartalmaznak ezek a levelek. Lenin rengeteget dolgozott, szinte minden héten cikket ír a Prav daruik, amelyet 1912-ben ő bocsátott diadalmas útjára, beszédvázlatokat készít a Duma bolsevik frakciójának képviselői számára. 1913 júliusában Poroninba vezeti az OSZDMP közpon­ti bizottsági tagjainak tanácskozá­sát, amely megvitatja a párt helyze­tét és feladatait, szeptemberben újra Poroninban a Központi Bizottságnak a pártfunkcionáriusokkal tartott tanács­kozásán elnököl, majd előadói beszé­det mond a nemzeti kérdésről. 1914- ben szintén Poroninból irányítja a brüsszeli tanácskozáson részvevő bol­sevik küldöttség munkáját. A KÉT ÉV elméleti és gyakorlati munkájának egyik sarkköve, a nemze­ti kérdés. Ekkor születnek meg fontos művei: „Kritikai megjegyzések a nem­­zeti kérdéssel kapcsolatban“, „A nem­zetek önrendelkezési jogáról" és szám­talan cikk a nemzeti kérdés különböző vonatkozásairól. Ez a két év megérle­li és kialakítja a forradalmi marxiz­mus programját a nemzeti kérdésben. Nem véletlen, hogy éppen ekkor, és éppen itt születtek meg ezek a lenini tételek. Az első világháború küszöbén állunk, amelyre az imperialista burzso­ázia már felkészült. De meg kell még nyernie az eljövendő ágyútölteléket, a népeket, meg kell bontania a munká­sok egységét, sűrű fátylat kell boríta­­nia szemükre, hogy ne lássanak tisz­tán, ne lássák miért és kiért kell fegy­­vert ragadniuk. Nincs jobb, hatéko­nyabb eszköz erre, mint a nacionaliz­mus szitása. Lenin felveszi a harcot, leleplezi a nacionalizmust, a burzsoá­zia és a jobboldali szociáldemokraták ideológiáját. Kíméletlenül és követke­zetesen küzd: óvja a munkások sorai­nak egységét, hiszen csak egységben lehet szembeszállni a háborúval, az imperialistákkal. Itt él ezekben az években az oszt­rák-magyar monarchiában, a nemzeti kérdés klasszikus hazájában. Újabb tapasztalatokat gyűjt, összeveti azo­kat az oroszországi tanulságokkal, cik­­keket ír a lengyel és litván lapokba, részt vesz a krakkói munkások május 1.-i gyűlésén, a lengyel és litván mun­kásmozgalmi értekezleten. Tanul és tanít. Látja, hogy itt minden társadal­mi kérdésnek megvan a maga nemzeti vonatkozása is, s kihámozza a külön­böző felfogásokból, elméletekből az osztályjelleget, az osztálycélokat. Szenvedélyesen támadja az oroszor­­szági ukrán földbirtokosokat, akik kro­kodilkönnyeket hullatnak a Habsburg monarchia ukránjainak sorsa felett, de közben elfeledkeznek arról, hogy bár Ausztria Európa legelmaradot­tabb állama a nemzeti kérdés terén, Oroszország még nála is elmaradot­tabb. Ragyogó példája ez — többek között — a gyakorlat és elmélet egy­ségének Lenin személyes magatartá­sában. Ezekben az években ezt írta Lenin:­­ „a marxizmus nem fér ösz­­sze a nacionalizmussal, még a „leg­igazságosabb“ „legtisztább" legfino­mabb és legcivilizáltabb nacionaliz­mussal sem”. Lenin kérlelhetetlen el­lenfele a többségi nemzet bármely elő­jogának és egyformán harcot hirdet a többségi nacionalizmus és kisebbségi nemzetiségek sovinizmusa ellen. Min­­denfajta liberális burzsoá nacionaliz­mus — hangoztatta Lenin — hallatla­nul megfertőzi a munkásokat, roppant kárt okoz a szabadság ügyének és a proletár osztályharc ügyének. Újra és újra visszatér erre a kér­désre, érvel és vitatkozik, megmagya­rázza hogy a dolgozók, a munkások egysége nemzetiségre való tekintet nélkül mindenek előtt való. Enélkül nem lehet küzdeni a szocializmusért. Programja a teljes jogegyenlőség minden nemzet, nemzetiség és nyelv számára, széleskörű területi autonó­mia, a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása. A legnagyobb megértést és érzékenységet kell tanúsítani — ta­nítja Lenin — a tisztán helyi és a tisz­tán nemzeti sajátosságok iránt. Ez a marxizmus abszolút követelménye A valóban demokratikus állam egyetlen egy nemzetnek sem fogja megenged­ni, hogy mások felett uralkodjon, má­sokat elnyomjon a közélet bármely te­rületén, bármilyen ágában ilyen szellemben szerkeszt törvény­­tervezeteket, programot dolgoz ki, elő­adásokat tart a nemzeti kérdésről Lausanneban, Zürichben, Bernben, Lipcsében, Brüsszelben, Liégeben. Itt van a múzeumban a krakkói Naprzod (Előre) 1913 áprilisi számának egy példánya, amely közli, hogy 1914 már­cius 8-án Lenin előadást tart a népi egyetem termében „Az oroszországi szociáldemokrácia és a nemzeti kér­dés" címmel. A LENINI ESZMÉK mély gyökeret­­ eresztenek a lengyel munkásmozga­lomban. Erről beszédes adatok­at ta­lálunk a következő termekben. ,,Együtt az orosz munkásokkal len­gyel katonák T’ — hirdeti a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzel­me után az egyik lengyel munkáslap. Éljen a nemzetek békéje és testvérisé­ge — kiáltják a Moszkvában küzdő lengyel és litván bolsevikok a Nagy Október idején Lenini szellemben szólnak hozzánk Pilszudszki Lengyel, országának kommunista lapjai, kiad­ványai 1919 után Hitet tesznek a pro­letárdiktatúra, a szocialista forrada­lom mellett, a dolgozók sorainak egy­sége mellett, küzdenek a nemzeti kér­dés megoldásáért, a lengyel és a nem­zetiségi munkások jogaiért, az anti­szemitizmus ellen. Késő van már, a múzeum kapui be­csukódnak. De kint az ősi Krakkóban ismét lépten-nyomon találkozol Lenin­­nel. Az ő nevében, az ő tanításai je­gyében folyik itt is a harc a szocia­lizmusért, az ő eszméivel találkozunk a város régi és új gyáraiban, nagy-­­ múltú egyetemén és főiskoláin. Né­­hány kilométernyire Krakkótól meglá­­tod Nowa Hutta kéményeit, a szocia­lista lengyel ipar e fellegvárát és a körülötte levő új várost. Ez sem ide­gen liftestől. Krakkóban nemcsak élt, nem csu­pán múzeumi emlék Lenin: itt is, mint mindenütt él is élni fog. VAJDA GÁBOR Megindultak a búza- és takarmány­szállítmányok a Szovjetunióból Mint ismeretes, a tavaly december­ben Moszkvában közzétett román­­szovjet nyilatkozat értelmében a Szovjetunió 1957 első felében 450.000 tonna búzát és 60.000 tonna takar­mányt szállít kölcsönképpen a Román Népköztársaságnak. A nyilatkozat ér­­telmében már január első napjaiban Akmolinszk, Aktjubinszk és más körzetekből tízezer tonna búzát indí­tottak Románia felé. Dél-Ukrajnából jelentős mennyiségű takarmány érke­zik ebből 1800 tonna már meg is ér­kezett országunkba. Ezenkívül naponta 2—3 vonatsze­relvény érkezik a Szovjetunióból kü­lönféle olyan cikkekkel, amelyek ipa­runk zavartalan működéséhez s élet­színvonalunk emelkedéséhez szüksé­­gesek Január 1. és 18. között Socola Ro­sie határállomáson mintegy 7000 ton­­na koksz, nagyobb mennyiségű mű­trágya, nyersvas, vasáru és egyéb szovjet áru érkezett hazánkba. 25 hangversenyen százezer hallgatója vo­t Yves Montandnak a Szovjetunióban Yves Montand és felesége, Simone Signorét, valamint a kíséretükben lévő művészek leningrádi és kievi­ vendég­­szereplésük után visszatértek Moszk­vába. Yves Montand egy hónapot töl­tött a Szovjetunióban s ez alatt 25 hangversenyt adott, amelyen több mint 100.000 néző vett részt. A francia művész óriási sikert aratott Az egyiptomi kerékpáros körverseny Az egyiptomi kerékpáros körver­seny VII. szakaszán, az El Gizeh— Tahrir közti 135 kilométeres távon Nencso Hrisztov bolgár versenyző fu­tott be a célba elsőnek 3 óra 49 perc 25 másodperces idővel Második he­­lyezett Tüller keletnémet sportoló 3 óra 49 perc 55 másodperces idővel. A román versenyzők ezúttal gyengén szerepeltek A csapatversenyben a Német De­mokratikus Köztársaság vezet, utána Bulgária, Lengyelország, Románia, Marokkó, Tunisz és Egyiptom csapa­ta következik. A biharpüspöki gép- és traktorállomáson javában folyik a javítási munka ELŐRE A „RIAS" nyugati rádió­állomás rendszeresen továbbított rejtjeles utasításokat a magyarországi ellenforradalmi csoportoknak BECS.­­ A magyarországi ellen­­forradalmi csoportok egyik vezetőjé­­hez, Czakó András volt tábornokhoz közelálló körökből nyert értesülések­­ szerint a magyarországi ellenforra-­­­dalmi csoportok vezetői a felkelés­­ idején minden nap megkapták rádión azt a rejtjel­kulcsot, amelynek segítsé­­­­gével megfejtették a nyugat-németor­­szági RIAS rádióleadó állomás útján közölt titkos utasításokat. Az utasítá­sokat német nyelven közölték a rádió megszokott, napi műsorában, így pél­dául a RIAS december 3-án azt az utasítást adta a „Külföldi Központ" nevében a Magyarországon működő ellenforradalmi­ csoportoknak, hogy december 4 és 6. között minden áron rendezzenek zavargásokat Budapest utcáin. Amint a „Külföldi Központ" hangsúlyozta, a zavargásokra azért­­ volt okvetlenül szükség, hogy ennek­­ alapján ismét felvethessék a ,,magyar­­ kérdést" az ENSZ előtt. Felhívás az arab egységre az Eisenhower-elv eSfen KAIRO (Agerpres) — Mint a France Presse hírügynökség jelenti, az El Azhar mecsetben pénteken meg­tartott istentiszteleten többek között jelen volt Nasszer elnök, Ibn Szaud király, Szabri Aszali szíriai minisz­terelnök és az arab államfők értekez­letén részvevő jordániai küldöttség tagjai. Haszan el Bakhuri sejk, kul­tuszminiszter, az egyházi szertartás megkezdése előtt felhívással fordult az arab népekhez Beszédében vissza­utasította az „Eisenhower-elvnek" azt a tételét, miszerint a Közép-Kele­ten „légüres tér" létezne. El Bakhuri , kijelentette, hogy az arab népeket nem , lehet rabigába kényszeríteni és nem­­ lehet őket azzal ámítani, hogy képte­­­­lenek ,,betölteni a légüres teret". Az­­ arab népeket csak akkor lehet idegen­­ uralom alá hajtani, ha széthúzás van , köztük Meg kell őriznünk egységün­ ‘­ket — mondotta végül Bakhuri —, ne szolgáltassunk alkalmat az imperialis­táknak arra, hogy széthúzásunk nyo­mán uralkodjanak felettünk. Amikor Nasszer elnök és a többi ál­lamfő eltávozott a mecsetből, az egy­be­gyűlt tömeg hosszasan éljenezte ti­két és imperialistaellenes jelszavakat hangoztatott. Yemenben tovább folyik az angol agresszió NEW YORK (Agerpres). — Szeiful Iszlám Al-Hasszán herceg, Yemen­ LNSZ-küldöttségének elnöke, január 18-án az alábbi nyilatkozatot tette: „A yemeni városok és falvak elleni angol támadás tovább folyik. Az ag­resszív akciók az utóbbi hetek folya­mán egyre kegyetlenebbekké váltak, nagyon sok lakóházat és kormányépü­letet tönkretettek. Az angol csapatok minden oldalról körülzárták Harib és Kata ha yemeni városokat. Ennél az akciónál tankokat, gépfegyvereket és tüzérséget vetettek be Angol katonai repülőgépek bombázták a Maraisz és Szueib törzseket, hogy fegyverletétel­­re kényszerítsék őket. ---------­ Arab államfők tanácskozása Kairóban KAIRÓ­ (Agerpres) — Gamal Abdel Nasszer Egyiptom köztársasági el­nöke, Husszein, Jordánia királya, Szaud, Szaúdi-Arábia királya és Szab­­ri Aszali miniszterelnök — Sukri Ku­­atli szíriai elnök képviseletében — Kairóban tanácskozásra ültek össze. A január 18-án megkezdődött érte­kezleten Jordánia segélyezéséről — ami az angol—jordániai szerződés felbontása folytán vált szükségessé, — az új közép-keleti amerikai tervről és az arab államok szorosabb együtt­működéséről tárgyalnak. ---------­ Tovább terjed az európai fagyhullám Portugáliában mínusz 10 fokra süly­­lyedt a hőmérséklet. Olyan vidékről jelentik ezt, ahol a hőmérséklet rend­szerint nem süllyed fagypont alá. A nagy hóesés miatt megszakadtak a mezőgazdasági munkák. Az utóbbi napokban Spanyolország­ból is nagy hidegeket jeleznek. Az or­szág déli részén, Granadában, Anda­lúzia számos vidékén és Murciában a hótakaró eléri a 25 centimétert, az or­szág északi részén az erős fagy és a hófúvások megbénították az országúti forgalmat .A vonatok nagy késésekkel közlekednek. ★ A France Presse hírügynökség je­lentése szerint Ausztriában és Svájc­ban néhány nap óta szokatlanul ala­csonyra süllyedt a hőmérséklet. Bécs­ben mínusz 17 fokot, Grazban 24 fokot mértek. A svájci La Chaux de Fond-ban mínusz 15 fokra, az Engadin környékén mínusz 23 fokra­ süllyedt a hőmérő. Voronyezs tartomány kitüntetésének ünnepségén Molotov elvtárs nagy beszédben foglalkozott a nemzetközi helyzettel VORONYEZS (Agerpres), TASZSZ. A Szovjetunió Legfelső Szovjetjé­nek Elnöksége Lenin-renddel tüntette ki Voronyezs tartományt. A magas ki­tüntetést január 18-án ünnepélyes ke­retek­ közt nyújtotta át V M. Molotov, az S­ZKP KB Elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke. A tartomány több dolgozójának fel­szólalása után V M. Molotov a Szov­jetunió Legfelső Szovjetjének Elnök­sége, a Minisztertanács és az SZKP Központi Bizottságának nevében me­legen üdvözölte Voronyezs tartomány dolgozóit­, majd részletesen elemezte a Szovjetunió gazdasági sikereit az ipar és a mezőgazdaság terén s ismertette a szocialista építés még meg nem ol­dott feladatait. A külpolitikai kérdésekről szólva, V. M. Molotov hangsúlyozta: más orszá­gokkal való kapcsolatainkban a béke és a népek közti barátság megszilárdí­tása vezérel bennünket. A Szovjetunió szilárdan kitart békepolitikája mellett. Mi nem fenyegetünk senkit A szovjet állam szembeszáll a hódítások, az ag­­ressziós tervek és a gyarmati uralom politikájával és éberséget tanúsít az imperialista hatalmak mesterkedései­­vel szemben. V­­. Molotov a továbbiakban be­szélt a közel- és közép-keleti helyzet­ről, az ottani gazdag olajmezők meg­­kaparintását célzó Eisenhower—Dul­­les-doktrináról. Elmondotta, hogy az USA az arab országok belügyeibe való fegyveres beavatkozást tervez s terveinek igazolására képtelen rá­galmakat terjeszt a Szovjetunióról. V. M. Molotov kidomborította, hogy a Szovjetunió rokonszenvvel kíséri a szabadságukért és nemzeti független­ségükért küzdő arab népek harcát. A továbbiakban V. M. Molotov le­szögezte hogy akárcsak az Egyiptom elleni, angol-francia-izraeli agresszió, az új amerikai terv is csak kudarcra van ítélve. Az imperialisták németországi mi­litarista terveivel kapcsolatban V. M. Molotov kiemelte: A német nép so­raiban kialakultak azok az erők, ame­lyek más békeszerető népekkel együtt kitartóan küzdenek a békéért. A második világháború után kiala­kult szocialista világtábor népei — az emberiség mintegy egyharmada — meg tudják védeni nemzeti független­ségüket, szabadságukat, a dolgozók létérdekeit. Az utóbbi idők eseményei — foly­tatta az előadó — ékesszólóan be­­bizonyították a proletár nemzetközi­ség forradalmi elveinek jelentősé­gét; ezek az elvek vezérlik az ös­­­szes szocialista országokat s rend­kívül fontosak szabadságuk, nem­zeti függetlenségük biztosítása szempontjából. V. M. Molotov utalt a legutóbbi ma­gyarországi eseményekre Az ellenfor­radalmi erők kétségbeesett kísérletet tettek a kapitalizmus, a földesurak és a tőkések uralmának visszaállítására A külső imperialista erők tervei sze­rint aktivizált horthysta bandák sok becsületes magyart csalárdul félreve­zettek. Az ellenforradalmi akciót azok kezdeményezték, akik újabb háborús tűzfészekké akarták változtatni ezt az országot. Ez az akció természetesen a szocialista tábor országainak erőteljes ellenállásába ütközött. Magyarország példája mutatja, hogy mennyire meg­nőttek és megszilárdultak a szocializ­mus világrendszerének erői, mennyire összeforrottan és egyre erőteljesebben érvényesülnek a proletárnemzetköziség magasztos elvei akkor, amikor a mun­kásosztály és a dolgozók létérdekeinek, a nemzetközi szocializmus érdekeinek megvédéséről van szó. A továbbiakban V. M. Molotov kifej­tette, hogy a „békeövezet” kialakulása is bizonyítja az imperializmus pozí­­cióinak gyengülését. Hangsúlyozta*, hogy a szocialista országokon kívül egész sor ázsiai és afrikai ország — köztük India, Burma Indonézia, E­­gyiptom, Szíria — csatlakozott ehhez az övezethez. Ez országok népei egy­re határozottabban emelik fel szavu­kat a béke megvédéséért, a népek köz­ti barátság megszilárdításáért. A szo­cializmus országai minden lehető tá­mogatást megadnak az imperializmus­sal szembeszálló, szabadságukért és nemzeti függetlenségükért küzdő né­peknek. Osztályellenségeink — mondotta V. M .Molotov — gyengíteni akarták a Szovjetuniót A Szovjetunió azonban tántorít­hatatlanul halad előre, emeli a szovjet népek jólétét. V. M Molotov ezután a Voronyezs tartományi mezőgazdasági dolgozók sikereiről beszélt és további kitartó munkára buzdította őket A Nagy Októberi Szocialista Forra­­dalom közelgő 40 évfordulójával kap­csolatban V. M. Molotov a következő­ket mondotta: Az események kibontakozása beiga­zolta a marxi-lenini eszmék helyessé­gét; a marxizmus-leninizmus tudomá­nyosan bebizonyította, hogy a kapita­lizmus pusztulása és a proletárforra­dalom győzelme elkerülhetetlen A szovjethatalom a munkásosztály, a dolgozó parasztok szolgálatába állítot­­ta az államot, amely ma tántoríthatat­­lanul a nép igazi érdekeit szolgálja. A beszéd elhangzása után az egy­begyűltek levelet intéztek a Szovjet­­unió Legfelső Szovjetje Elnökségéhez, a Minisztertanácshoz és az SZKP Köz­ponti Bizottságához Ugyanaznap délután V­­. Molotov nagy beszédet mondott a voronyezsi Lenin-téren tartott nagygyűlésen is. Az egybegyűltek viharos lelkesedéssel fogadták a beszédet. 3 ERŐ ÉS IGAZSÁG E­rő és Igazság — ez sugárzik a Szovjetunió és a Kínai Nép­­köztársaság kormányküldöttségeinek tárgyalásairól kiadott közös nyilat­kozatból. Az igazság, amely e nyilatkozatból kisugárzik, a népek igazsága. A Szovjetunió, a népi Kína és olda­lukon a szocialista tábor többi or­szága ezt az igazságot védelmezi. A népek jogát ahhoz, hogy békében és nyugalomban éljenek. Minden nép jogát ahhoz, hogy szabad és független nemzeti életet éljen s hogy maga válassza meg gazdasági és társadalmi berendezkedésének for­máit, egyszóval: a népek követelé­sét arra, hogy a békés egymás mel­­lett élés öt alapelve irányítsa a nem­zetek közötti kapcsolatokat. Hogy minden nemzetközi vitás kérdést tárgyalások útján, a háború és az erőszak kizárásával oldjanak meg. E nagyszerű igazságok térhódítá­sa folytán vesztüket érző háborús körök, az utóbbi hónapokban roham­ra indultak a béke és a haladás erői ellen. Egyiptomban és Magyarorszá­gon a fegyverek erejével, s az egész világon — „eszmei" síkon — a hi­degháború újjáélesztésével, a Szov­jetunió befeketítésével, a szocializ­must építő népek és általában a szo­­cializmus erőinek galád megrágal­­mazásával. Szándékaik azonban ku­darcot vallottak. Kudarcot vallottak — de ebbe nem tudnak beletörődni. A közös nyilat­kozat éberségre inti az összes béke­­szerető népeket s arra, hogy legye­nek készen hosszas, kitartó és kö­vetkezetes harcra az agresszív im­perialista erők ellen. Az erő, amely e nyilatkozatból sugárzik, mindenek előtt a nagy, megbonthatatlan szövetség, a világ első szocialista állama, a Szovjetunió, és a szocializmus útjá­­ra lépett 600 milliós Kína között. Az erő­k a szocialista tábor összes né­peinek szilárd egysége, 100 millió ember testvéri szövetsége a marxiz­mus-leninizmus zászlaja alatt. Az ellenség jól tudja, milyen erőt kép­visel ez az egység Ezért tört és tör oly veszett dühvel ennek megbontá­sára. Ez irányú kísérletei is kudar­cot vallottak és kudarcra vannak ítélve a jövőben is Az erő — az emberiség nagyobbik fele, amely a béke­övezetben száll síkra a háború ellen, a szocialista országokon kívül Ázsia és Afrika nemrég függetlenné vált államai - s közöttük az új nagyhatalom, India — amelyek a semlegesség útján ha­ladnak s az agresszív imperialista erőkkel szemben a béke oldalán ál­lanak. A közös nyilatkozat joggal álla­pítja meg: a világ minden táján napról napra nőnek azok a társa­dalmi erők, amelyek a háború ellen, a békéért szállnak síkra. Az impe­rialista táborban ezzel szemben napról napra élesednek és mélyül­nek az egyes hatalmak közötti el­lentétek a nyersanyagokért, a pia­cokért, a befolyási övezetekért folyó harcban. A béke egyesült erői — a szocialista országok, a független nemzeti politikát folytató országok és más országok békeszerető népei — messze túlszárnyalják az agres­­­szív imperialista tömbök erejét. Mind az erő, mind az igazság a mi oldalunkon van. Következhetnek még súlyos harcok, sok nehézséget kell még leküzdenü­nk De a végső győzelmet biztosítja szántunkra az egységünkben rejlő erő és az, hogy igaz ügyért harcolunk Ennek dokumentuma a szovjet-kí­­nai tárgyalásokról kiadott közös nyi­latkozat

Next