Előre, 1961. május (15. évfolyam, 4201-4225. szám)

1961-05-30 / 4224. szám

2 Ünnepség az Akadémián Nyárády Erasmus 80. születésnapja alkalmából A Román Népköztársaság Akadé­miája hétfő délutáni ülésén Nyárády Erasmus akadémikust, az Akadé­mia Elnökségének tagját ünnepelte abból az alkalomból, hogy betöl­tötte 80. életévét. Megnyitó beszédet mondott Atana­­se Jója akadémikus, az Akadémia el­nöke, aki az Akadémia Elnöksége, a tagság és az akadémiai kutatók ne­vében üdvözölte az ünnepeltet, s kidomborította értékes tudományos munkásságát. Gh. Ionescu-Sisesti akadémikus, a Román Népköztársaság Akadémiá­jának alelnöke a biológiai és agrár­­tudományi osztály nevében köszön­tötte az ünnepeltet. A továbbiakban Emil Pop akadémikus, C. C. Geor­­gescu professzor, levelező tag és Al. Buia professzor közlést terjesztettek elő Nyárády akadémikus tudomá­nyos munkásságáról. Nyárády akadémikus köszönetet mondott az ünneplésért, s hangsú­lyozta, hogy országunkban a népi demokratikus rendszer rendkívül kedvező körülményeket biztosít a tudományos kutatómunka fejlődésé­hez. (Agerpres) Nem egy ízben megfordultam már a fővárosi Akadémiai Könyvtár ol­vasótermében. S mégis mindannyi­szor amikor belépek, mindig külö­nös, nehezen megfogalmazható­­érzés ejt hatalmába. A könyv- és újságla­­pok­ halk zizzenése, az asztalok felé hajló fejek, a csend és az ablakokon behatoló fényözön, amely áttetsző va­rázslepel gyanánt borut a titkait fel­táró vaskos monográfiákra és az óvatosan kezelt megfakult újságokra, sajátos varázst ad az olvasóterem­nek Az Akadémia Könyvtára. Kiapad­hatatlan forrás ez, amely tízezrek tudásszomját oltja, de­ úgy, hogy újabb szomjúságot fakaszt bennük s magukhoz láncolva teszi őket a tu­domány, az irodalom, az építés ka­tonáivá, parancsnokaivá. Felbecsül­hetetlen értékű fonás, több mint kilenc évtizede fakadt fel vize, de széles ösvényt ehhez a forráshoz tíz­ezrek számára csak másfél évtizede vágott a népi hatalom. Egy kis történelem A könyvtár egyidős a Román Tu­dományos Akadémiával. Az első na­gyobb könyvmennyiséget ajándékba kapta. 1867 augusztus 7-ét írtak ... Az Akadémiai Társaság alakuló gyű­lésért, Dionisie, a buzilui püspök az egybegyűltek tudomására hozta, hogy a könyvtár számára 73 darab, a XVII és XV. századból szárma­zó könyvet ajándékoz. Példáját má­sok is követték A román művelődés úttörői: Ion Ghica és Al. Odobescu magángyűjteményeikből igen értékes művekkel gyarapították az új intéz­ményt. Hogy milyen fontos szerepet szán­tak a könyvtárnak megalapítói, az kiderül abból a dokumentumból­­s, amely „Programa pentru stringerea materialului necesar la lite­rar­ea dic­­ sionarului român“ címmel vonult be a román nyelvtudomány történetébe. A szóbanforgó okirat, feladatként tűzte ki a könyvtár számára, hogy gyűjtse az 1720 előtti időszakból szár­mazó könyveket és bocsássa azokat Timotei Cipariu tudós rendelkezésé­re, hogy az kiírja és összegyűjtse azokat a szavakat és szókapcsolato­kat, amelyek nem szerepeltek az ez­­idáig megjelent szótárakban... Tizenkét esztendővel megalakulása után szekrényekben és ládákban 7033 könyv és kézirat sorakozik. Köztük a román irodalom nagyértékű kin­csei: a Vácáresttek és Bolintineanu­ vsz*». I» hazájától távol elhúnyt for­radalmár Balcescu levelei Szaporo­dik a könyvtár éremgyüjteménye is: 530 darabot számlál. A földesúri Románia mostoha vi­szonyai között a könyvtár elég las­san fejlődött, nem részesült leértő állami támogatásban. Igazában csak a hazai művelődés élharcosai s né­hány tehetős kultúrabarát viselte szí­vén a fiatal, intézmény sorsát Fel­élénkült a könyvtár tevékenysége, amikor 1884-ben Ioan Bianu, a román tudományos bibliográfia későbbi nagy szaktekintélye lett a könyvtá­ros. Bianu előzőleg huzamosabb külf­földi tanulmányúton járt s megis­merkedett a jelentős könyvtárak felépítésével, szervezési és működési elveivel. Első dolga volt kidolgozni az Akadémiai Könyvtár alapszabály­zatát, amely az 1936-ban eszkö­zölt módosításokkal mindmáig alap­ját képezte a könyvtár tevékenysé­gének Braunnak sikerült kiharcol­nia a kötelező példányok megküldé­sét minden olyan könyvből, amely az országban jelent meg (1887-ben 875, 1895-ben már 1355 kötelező pél­dány gazdagította a könyvtár könyv­állományát.) .. . 1884. Megnyílik az első 3 1*2- helyes olvasóterem, de a könyvtár még nem nyilvános. ... 1898 Az új olvasóterem meg­nyitásával a könyvtár nyilvánossá válik. .. . 1901 Az állam átadja az Aka­démiának a régi bukaresti Központi Könyvtárat (amelyet a szétzüllés fe­nyegetett). Az átadás következtében 26.01­0 művel (47.736 kötetben)­ 104 atlasszal, 136 metszettel, 87 térkép­pel, 8 albummal és 23 zenei szerze­ménnyel gyarapodott a könyvtár ál­lománya ... 1926-ban megnyílik egy ifjabb, 65 helyes olvasóterem .. . 1937-ben átadják rendeltetésé­nek a főépületet, amelyben ma is működik a Calea Victoriei-n , ... 1948-ban az Akadémia átszer­vezésével a könyvtár életében is be­következik a nagy fordulat. Gyűjte­ménye ekkor 550.000 munkát, 8200 kötet kéziratot, 200.000 történelmi dokumentumot, okiratot, 22.000 met­szetet és fényképet, 2800 térképet, 2200 atlaszt, 1060 albumot, 8000 zenei partitúrát, 30.000 régi pénzt, 25.000 érmet és 200 pecsétet számlált. A nagy fordulat után Hogy mi minden megváltozott az Akadémia Könyvtárában a Tudomá­nyos Akadémia átszervezése után, azt egy cikkben leírni lehetetlen, legfeljebb csak érzékeltetni lehet néhány példával. A szocializmus te­remtő ereje, amely megváltoztatta hazánk arculatát, itt a könyvek, a tudományos munkák birodalmában és a velük való foglalkozásban is nagy mennyiségi és minőségi ugrást eredményezett. 1948-ig főleg a nyel­vészeti, irodalmi, történeti­ kutató­munkához szükséges anyagot gyűj­tötte a könyvtár A sokoldalú gazda­sági építés és tudományos megala­pozottságú alkotó tevékenység, amely a népi demokratikus rendszerben in­dult meg, új követelmények elé állí­totta a könyvtárat. Fokozott igények jelentkeztek a fizika, technika, ipar, mezőgazdaság, orvostudomány, mate­matika körébe vágó irodalom és tu­dományos dokumentáció iránt. A könyvtár munkaközössége kül­földi és belföldi dokumentációs anyaggal látja el a kutatókat, az Akadémia különleges osztályait. Több mint 2000 külföldi tudományos in­tézettel tart fenn napjainkban tudo­mányos kapcsolatokat és bonyolít le kiadványcserét Harminc fiókkönyv­tár működését támogatja és irányít­ja S hogy milyen mértékben nőtt meg a könyvtár „forgalma", azt igen kifejezően bizonyítja az alábbi adat is: 1947-ben 25 000 kutató 80.000 munkát tanulmányozott. Tíz évre rá, 1957-ben a kutatók száma 68.000-re, a tanulmányozott munkák száma pe­dig 300 000-re szaporodott. Nem érdektelen ideiktatni egyné­hány számot, melyek a könyvtár mai gyűjteményeinek gazdagságát tük­rözik Ezek az adatok nem ponto­sak mivel, a könyvtár gyűjteménye nem hetente, hanem naponta még pontosabban: óráról órára gyarap­szik. Az akadémiai és a hatásköré­be tartozó könyvtárakban 3.368.748 könyv áll az olvasók rendelkezésére. Jelentékenyen megnövekedett az új­ság- és folyóirat-gyűjtemény, amely ma 32.000 időszaki kiadványból áll (453.000 kötetben). A metszetek, rajzok, fényképek száma meghalad­ja a 115.000-et. A térképgyűjtemény 1516 atlaszból, 4737 lapt­érképből, 142 falitérképből és földgömbből áll. A numizmatikai kabinetben csak­nem 120.000 érmet, régi pénzt és 475 értékes pecsétet őriznek. A kézirat­gyűjtemény nagybecsű ritka darabok­kal dicsekedhet Az első román írott nyelvemlékektől kezdődően minden megtalálható itt, ami jelentős a ro­mán kultúra, irodalom fejlődése szempontjából Balcescu, Vasile Alecsandri, Eminescu, Creanga, Ca­­ragiale, Cosbuc, Rebreanu, Topli­­ceanu, Slavici, és sok más jeles­­író kéziratait őrzik itt féltő gonddal.. Nagy segítséget nyújt a kutatók­nak a magánirattár és levélgyűjte­mény: 101 közéleti személyiség, po­litikus, író, művész irattára sorako­zik itt 960 mappában. 51.000 végle­gesen, 84.000 ideiglenesen feldolgo­zott és rengeteg ma még egyelő­re feldolgozatlan episztola van a le­­vélgyűjteményben. Nemcsak jeles művészek, mint Aman. Andreescu. Grigorescu. Luchian. Enescu, de je­les külföldi személyisé­gek levelei is fellelhe­tők itt. Ezek közül meg­említjük Barbusse. Bar­tók. Bem tábornok. Dar­win. Brahms, Garibaldi. Victor Hugo. Chateau­briand leveleit. A ritkaságszámba menő igen értékes mun­kákat, a rongált állapot­ban levő kéziratokat, régi újságlapokat, hogy megvédjék a további rongálódástól, mikrofil­mekre veszik. Belföldi és külföldi kutatók egy­aránt tanulmányozhat­ják az 1250 kézirat és más kiadvány másolatát tartalmazó mikrofilm­­gyűjtemény ve­zetője beszélt, aki alaposan ismeri a könyvtár múltját, jelenét. Érthető is, hiszen 40 esztendeje dolgozik itt meg­szakítás nélkül... — Nagy szépsége is van a mi mun­kánknak - mondotta - Igen sok örömet okoz és felfrissülést jelent, ha kutatásaink során valami újat ta­lálunk, olyasmire bukkanunk, ami eddig az ismeretlenség homályában lappangott .. . Újat adni nagy öröm, még akkor is, ha ez az „új“ — régi. .. mondjuk a XVII. századból származó kézirat, vagy valamelyik román író művének első kiadása. — Min dolgoznak most? — Folytatjuk a jeles román tudó­sok életművét, felölelő bibliográfiai munkák sorozatát. Eddig már vagy 15 ilyen munka jelent meg, köztük a Gheorghe Tifeica Emil Bocovite, Petre Poni, Aurel Vlaicu életművét és a róluk szóló irodalmat ismertető könyvészeti kiadványok. A fő bibliográfussal folytatott be­szélgetés során megtudtam, hogy itt készült a Marx­ Engels művei romá­nul című kiadvány is. Ugyancsak a könyvtár könyvészeinek munkáját dicséri a Gogol a román Irodalomban című kötet. Rövidesen megjelenik egy másik kiadványuk is: a Petőfi románul című munkáról van szó, amely antológikus jellegű könyvé­szeti kiadvány lesz. Nemcsak a Petőfi fordítók nevét, a fordítások címét, megjelenési idejét és helyét tartal­mazza, hanem helyet kap benne a fordított versek első szakasza is. . . Nem egyszben megfordultam már a fővárosi Akadémiai Könyvtár olvasótermében. S mégis mindannyi­szor, amikor belépek, mindig egy kü­lönös, nehezen megfogalmazható ér­zés ejt hatalmába...... Eddig mint egyszerű olvasó jöttem ide, de ez alkalommal a könyvtárról írni ké­szülő újságíróként léptem át küszö­bét, s amellé a nehezen megfogal­mazható érzés mellé, amelyet a könyvtár varázsa kelt, most felzár­kózott annak a tudata is, hogy a szocializmus teremtő erejétől meg­fia­talodott kilenc évtizedes intézmény csendjében is új életünk nagyszerű­sége, szépsége gyarapszik. BALOGH JÓZSEF Újat adni... Egyre sokoldalúbbá, gazdagabbá válik a könyvtár tevékenysége a tudományos bibliográ­fiai kutatások terén is. Az ezirányú munkáról Baiculescu George, a bibliográfiai osztály ve­ (Balogh Lajos rajza) *+mm. A menetjegyi­rodában találkoz­tunk. Ugyanarra a vonatra váltot­tak jegyet, amelyikre jómagam, de előtte morgolódtak egy kicsit. — Elsőre? — mondta az alacso­nyabbik, zömök, bajuszos, szürke­fejű ember. — Csakis... — így a szikárab­bik — tán nem tetszik? — Tetszik, nagyon is tetszik. Ki­csi korodban ugyebár mindig az asztal körül kergettek, ha nem első­­osztályon utaztál. — Eridi vén zsugori... inkább ki­fizetem neked a különbözetet... A vonaton ugyanabba a fülkébe ültünk. Kiderült, hogy apatársak. Zsilvöl­­gyiek mindketten, a bajuszos nyug­díjas bányász, a szikár ugyancsak nyugdíjas bányagép i­pész. A gyerekeket látogatták meg Ko­lozsváron. — Csak azt sajnálom — kacsintott reám a szikárabbik — hogy ilyen sótalan apatársam van. Tudja az elvtárs, nem tehet róla. Huszonöt évig, túr­ta a szenet, mit várjon tőle az em­ber? — Hallja a vér, ingyenélőt? — mutatott rá hüvelykujjával a bá­nyász. Amig én dolgoztam addig , a motorokat olajozgatta s ahelyett hogy kezet csókoljon a republiká­­nak az ezerkettőért, még ő áll a kert felől. — Beszélj, öreg vakond, be­szélj... mit tudod te, mi a gépé­szet —­ legyint a szikár mérgesen, de a szeme kacag. — Egyáltalán mit tudsz te? Halászni... mi? Vagy azt se— — Vicc ide, vicc oda, a halászat komoly dolog, — vág vissza a bá­nyász. — Riza — kontrázok — én is szeretek halászni. A bányásznak felcsillan a szeme, kotorászni kezd a zsebében, elővesz egy bőrtárcát, abból pedig vagy öt-hat műlegyet. — Ismeri? — mutatja az egyi­ket Pisztrángra a legjobb. — Na, úgy látom itt én aludha­tok nyugodtan — így a gépész — mert itt Petrozsényig nem fogy­nak ki a halból. — Jobb is, mert te egyébről nem tudsz beszélni, mint a fehérnépek­ről. — Te még azt se — kontráz a gépész és behunyja a szemét. — Tudja miért jó ez a légy? — folytatja a bányász. — Azért, mert amikor szépen ráejtem a víz­re (mutatja, hogyan ejti rá) a hal azt gondolja, hogy... — Ezzel bolondítja meg az em­bert — nyitja ki a szemét az apa­társ —, hogy a hal ezt gondolja, azt gondolja, ezt mondja, azt mond­ja... — ahelyett, hogy ő gondol­kozna a hal helyett, mert akkor talán fogna is va­lamit ... . — Jobb, ha alu­szol, vén kappa­n... — nem látod, hogy az elvtárs unja a sok szellemeske­dést?­­— Jó na, nem szólok többet -­ húnyja be tréfásan a szemét az öreg. — Az elvtárs kedvéért. Halászatról beszélgetünk tovább s az öreg bányász csillogó szemmel újságolja: a hatéves terv. .végére olyan derítőket szerelnek a zsil­völgyi bányák mosodáira, hogy vé­gig kristálytiszta lesz a folyó, ga­lócát is telepítenek belé. Közben az apatárs tényleg el­alszik. A bányász rápillant. —­ Tudja, milyen, gépész, ez­­ tökéletlen? Ha valami Új­­bányagé­pet hoznak, a fiatalok mindig be­hívják, nézze meg, szóljon hozzá, hogy s mint , bánjanak a géppel. Kicsi ujjában van az egész szak­ma. Nincs olyan hét, hogy kétszer­­háromszor be ne menne a műhely­be. Ilyen gépész alig van az egész Zsilvölgyében... Húszéves korunk­tól ismerjük egymást. Az alvó ember köhint egyet és húzza tovább a csendest. A bányász leveszi a fogasról a kabátját, reáteríti. — Nehogy meg­találj hűlni-a vén­­ gomb. Gyöngéden, szeretettel simítja reá a kabátot. Fodor Sándor: NYUGDÍJASOK EC­Ö­R­E Nagy sikerrel vendégszerepelt ha­zánkban a moszkvai Majakovszkij Színház együttese. — Képünkön: je­lenet A. Stein Tavaszi hegedűk cí­­mű darabjából (C. Antonier felvétele) Izland bukaresti követe bemutatta megbízólevelét (Folytatás az­­ oldalról) Dr. Kristinn Gudmundsson, Izland követe hangsúlyozta, hogy az Izlandi Köztársaság és a Román Népköztársa­ság között 1956 óta állanak fenn dip­lomáciai kapcsolatok, hogy a két or­szág kifejlesztette egymással kereske­delmi kapcsolatait, amelyeket ki lehet bővíteni, majd pedig, hogy kulturális kapcsolatokat tartottak fenn egymás­sal mindkét fél megelégedésére. Mint hangsúlyozta, őszintén óhajtja, hogy az izlandi és a román nép között meg­erősödjenek és tovább fejlődjenek a baráti kapcsolatok és a jó egyetértés, majd pedig a legjobb­ kívánságokat tolmácsolta a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének személyesen, a Román Népköztársaság kormányá­nak és a román népnek az Izlandi Köztársaság elnöke, az izlandi kor­mány és az izlandi nép, valamint a maga nevében. Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnö­ke köszönetet mondott a jókívánsá­gokért és felkérte az izlandi követet, hogy köszönetével együtt tolmácsolja az Izlandi Köztársaság elnökének a Román Népköztársaság Államtanácsa legjobb kívánságait, hangsúlyozta, Hogy az Államtanács felvirágzást kí­ván az Izlandi Köztársaságnak és boldogságot az ország népének. A Román Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke hangsúlyozta továbbá, mindenben osztja azt az értékelést, hogy a két ország kapcsolatai tovább fejlődhetnek és erősödhetnek, utána pedig biztosította az izlandi követet,­ hogy ilyen irányú tevékenységében minden segítséget megkap a Román Népköztársaság Államtanácsától és kormányától. Ezután Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke szívélyesen elbeszélgetett dr. Kristinn Gudmundsson izlandi kö­vettel. Jelen voltak Corneliu Manescu és Anton Breitenhofer. (Agerpres) Hazaérkezel! Franciaországból a román parlamenti küldöttség létében működő Románia-Franciaor­­szág közti baráti kapcsolatokat ápoló román parlamenti csoport küldöttei­ként, a Franciaország-Románia közti baráti kapcsolatokat ápoló francia sze­nátusi csoport meghívására látogatást tettek Franciaországban. A küldöttség tagjait az Északi pá­lyaudvaron több nagy nemzetgyűlési képviselő, valamint külügyminisztériu­­mi főtisztviselő fogadta. Jelen voltak Franciaország bukaresti követségének tagjai. Stefan S. Nicolau akadémikus, a küldöttség vezetője még Párizsban maradt tudományos tanulmányok cél­jából. Horia Hulubei akadémikus pe­dig, a küldöttség tagja, tudományos megbízatással Párizsból Moszkvába utazott. Hétfőn délután visszaérkeztek a fő­városba Gheorghe Calinescu akadémi­kus, Traian Ionascu egyetemi tanár. Barbu Solomon, Radu Beligan képvi­selők, akik a Nagy Nemzetgyűlés­be­ A bolgár sajtó és kultúra napja A Bolgár NK bukaresti nagyköveté­nek lakásán hétfőn este elvtársi találko­­zót tartottak a bolgár sajtó és kultúra napja alkalmából. Az összejövetelen részt vettek a köz­­ponti sajtó, a román hírügynökség, a rádió-televízió képviselői, külföldi saj­­tótudósítók, valamint bolgár újságírók, akik az RNK Újságírószövetségének meghívására látogattak el hazánkba. Ivan Kinov, a Bolgár NK nagykövete, a bolgár kultúra és sajtó fejlődéséről be­szélt az újságíróknak. A találkozó „Az út végén“ című bol­gár film bemutatásával ért véget. (Agerpres) A Majakovszkij Színház együttese fővárosi művészek körében A moszkvai V. Majakovszkij Szín­ház művészegyüttese hétfőn délután találkozott a fővárosi színházak mű­vészeivel. Niki Atanasiu érdemes művész, a színházi és zenei intézmények mű­vészi egyesületének első titkára üd­­vözölte a vendégeket, köszönetet mondott az országunkban tartott előadásokon nyújtott művészi telje­­sítményükért. V. F. Dudin, a V. Majakovszkij Színház rendezője, az OSZSZSZK népművésze beszélt találkozásairól a román dolgozókkal, a romániai kö­zönséggel N. P. Ohlopkov a Majakovszkij Színház főrendezője, a Szovjetunió népművésze válaszolt a színművé­szek k­érdéseire, a színházak, a szer­zők, a rendezők és a színészek mun­­kájával kapcsolatos kérdésekre. Befejezésül a fővárosi színművé­­szek művészi műsort adtak elő a vendégek tiszteletére. A találkozó meleg baráti légkörben zajlott le. ■k Ugyanaznap a V. Majakovszkij Színház művészei a Televízióban léptek fel. N. P. Ohlopkov bevezető beszéde után részleteket adtak elő több színdarabból. Hazafias munkával A képviselők ösztönzésére Krisána tartomány lakossága nagy lelkese­déssel vesz részt a városok és falvak szépítésében. Pénzbeli hozzájárulás­sal és hazafias munkával az idén 30 új iskolát, kultúrotthont és orvosi ren­delőt építettek. További 54 szociális­­kulturális létesítmény építése rövide­sen befejeződik. AZ IMSZ KB MEGHÍVÁSÁRA fia­tal kőolajipari munkások küldöttsége érkezett hazánkba a Magyar Népköz­­társaságból. A küldöttséget Gazsó Pál, a KISZ Központi Bizottsága Politbüró­­jának tagja vezeti. A vendégek tíznapos látogatást tesznek hazánkban s az IMSZ-nek a kőolajipar területén kifej­tett tevékenységét tanulmányozzák. TAPASZTALATCSERÉRE Moszk­vába utaztak a Resicai Fémipari Kom­binát egyik ifjúsági termelési brigádjá­nak tagjai. A fiatalok a kommunista ifjúsági munkabrigádok tevékenységét fogják tanulmányozni. NÉGY NAPIG Gaiac tartományban vendégszerepelt az OSTA meghívására hazánkban tartózkodó kirgiz művész­együttes. A vendégművészek a focsani Állami Filharmónia termében tartott rendkívüli dal k­ét balettesttel búcsúztak a Galac tartományi közönségtől. A BRASSÓI tudományos brigádok a napokban értekezletet tartottak a Poli­technikai Intézet amfiteátrumában. Be­­számolók hangzottak el az 50 tudomá­nyos brigád tevékenységéről. A brigá­dok év eleje óta több mint száz község­­be és faluba látogattak el, ahol a dol­gozók legváltozatosabb kérdéseire vála­­szoltak. A SZAKSZERVEZETEK Központi Tanácsának meghívására hétfőn a fő­városba érkezett Justo Pastor Zerque­­ra, a kubai biztosító és hitelintézetek­ben és ezek leányintézményeiben al­kalmazott dolgozók országos szövetsé­gének főtitkára. KÉT ÚJ ÁRUHÁZ nyírt Szatmáron. A főtéri Elegant üzletben gyermekkon­fekciót, a Magazinul Libertátis áruház­ban pedig textilárut, gyapot- és pamut­szöveteket, férfi és női készruhákat és cipőárut kaphat a vásárlóközönség. A BÁNAT TARTOMÁNYI szentpé­­teri kollektivisták nagy jövedelemre tesznek szert az idén az állattenyész­tésből. Többek között 700 darab sertés átadására szerződtek, melyből 360-at már be is­ adtak. Csupán ebből, meg az eddig értékesített tejmennyiségből 331.000 lejt kaptak. EZER NÉGYZETMÉTER színes üve­get gyárt naponta a schieni üveggyár. Ilyen üveget eddig nem készítenek az országban. A gyár további új termé­kei: a hő­ és hangszigetelő üveg. A TESTEDZÉSRŐL és a gyógytor­náról tárgyalnak lasiban, a Politech­nikai Intézetben rendezett tudomá­nyos értekezleten, amelyet a Testneve­lési és Sportunió lasi tartományi mód­szertani-tudományos tanácsa és az Orvostudományi Társaság rendezett. TÖBB MINT 100 PIONÍR és tanuló szerepelt vasárnap a brassói Állami Színházban rendezett balett-előadáson. A táncokat a brassói Pionír-palota ta­nárai tanították be. SOKEZER KIRÁNDULÓ kereste fel vasárnap a Fogaras közelében lévő, gyönyörű fekvésű Nárciszpojánát. A Carpati Turisztikai Hivatal szervezé­sében Bukarestből, Ploiestiből és az ország más vidékeiről érkeztek kirán­dulók. GYERMEKVÁROST építenek a gyermeknap tiszteletére Nagyváradon. Ebből az alkalomból eladással egybe­kötött kiállítást is rendeznek gyermek­ruhákból és ajándéktárgyakból. A SÁRKÖZI fogyasztási szövetkezet áruházában 70.000 lej értékű konfek­ció árut, 50 kerékpárt, 5 motorkerék­párt, 7 mosógépet, 21 bútorgarniitúrát, 10 varrógépet és 25 rádiókészüléket vásároltak a dolgozók ez év első ne­gyedében. A NAPOKBAN mutatták be Moszk­vában­­. Csuhraj ismert szovjet film­rendező „Derült ég“ című új filmjét Mint ismeretes, Csuhraj rendezte ,,A negyvenegyedik“ és „Baltada a ka­tonáról“ című nagy sikert aratott fil­meket. BUKAREST KÖZELÉBEN, Dobroesa község kollektív gazdaságában rende­zett kiállítást a fővárosi Simu múzeum a képzőművészeti alkotások népszerűsí­tésére. 1712 ORVOS működik jelenleg Ko­­lozs tartományban, 1152-vel több mint 1938-ban. A mentőállomások száma 14-szerese az 1938. évinek, a mentő­autók száma pedig 56-ra növekedett. AZ ANGOL ÖNTŐMUNKÁSOK szakszervezete, amely Gagarint dísz­tagjává választotta, a közelmúltban Gagarin arany emlékérmet adott ki. SZORGALMASAN gyűjtik az ócs­­kavását Marosestin a vasúti munkások, a vegyigyár, a gépállomás, az állami gazdaság dolgozói és az iskolások. Az idén több mint 132 tonna fémhulladé­kot gyűjtöttek és szállítottak f el a kől hászoknak. FÉMBŐL KÉSZÜLT, műanyaggal burkolt 400 széket küldött a fővárosi Tehnometalica szövetkezet a tenger­parti üdülőhelyekre. A közeljövőben ugyanilyen asztalokat és újabb tétel széket is szállítanak a tengerparti új szállodák, létesítmények berendezésére. MEGJELENT AZ KISIPARI SZÖVETKEZETI üzlet­sor épül Bákóban. Az épületben lesz szabó és cipészműhely, fehérneművar­roda, bőrdíszmű, kötöttáru és szűcs műhely, óra, rádió és hangszerjavító, képkeretező és vegytisztító egység. 2300 ÓRA hazafias munkát végeztek az év elejétől mostanáig Magyarfráta (Kolozs tartomány) község lakói a kul­túrotthon és az új iskola építésénél. Ezenkívül 410 hektár legelőt tisztítot­tak meg és 2000 kiló ócskavasat is gyűjtöttek. AZ IDÉN 50 százalékkal több kró­mozott evőeszköz, 58 százalékkal több nikkelezett háztartási cikk, 53 száza­lékkal több aragáz főzőkályha és 80 százalékkal több zománcozott edény kerül forgalomba, mint az elmúlt év­ben. 31.000 NÉGYZETMÉTERNYI jó mi­nőségű kelmét gyártott előirányzatán felül a temesvári Gyapjúipar munka­­közössége. Növekedett a munkatermelé­kenység és a terven felül megtakarított összeg meghaladja a 300.000 lejt. EZ IDEIG több mint 1000 tonna ko­rai zöldség került a bukaresti piacok­ra. Ez csaknem 200 tonnával több mint amennyit a terv előirányzott. CONVECTOR nevű újfajta fűtőtest sorozatgyártását kezdte meg a fővá­rosi fémszerkezeteket és készülékeket gyártó vállalat. A convector 1 kiló fémje óránként 80 kilokalória hőt sugá­roz, a régi fűtőtest 15 kilokalóriájával szemben. A ,,PATRICE LUMUMBA" egyesü­­let belga és afrikai diákjai elhatároz­ták, hogy Brüsszelben folyóiratot ad­nak ki „Umoja“ (Egység) név alatt, amely az afrikai függetlenségi harccal foglalkozik majd. A FŐVÁROSI ISKOLÁK bábos szak­körei és a Tandarica bábszínház június 1, a nemzetközi gyermeknap alkalmá­ból rendkívüli előadásokat rendeznek. 114 ÚJ MODELL.O kosztümkabátra, szkampolóra, térkénből készült függö­nyökre kötöttek szerződést a második félévre kereskedelmi szerveink a fő­városi Tinara Garda kötöttárugyárral a bemutatott mintakollekcó alapján. 350 000 MÁRKA ÉRTÉKŰ gyógy­szert kötszereket, orvosi műszereket küldött a Német Demokratikus Köz­társaság Vöröskeresztje Kubába azok­nak a lakosoknak a részére, akik a Kuba elleni agresszió idején sebesül­tek meg. DIÁKOK ALKOTÁSAIBÓL nyílt a napokban festőművészeti grafikai és textilkiállítás a kolozsvári Diákkultúr­­ház keretében, 0.1 ABB ÜZLETTEL bővült a tordai kereskedelmi hálózat: a Köztársasági útón rövidáru üzlet nyílt meg a na­pokban. (Gyöngyössy László levelező) FACSADON, Lugoson, Karánsebe­­sen Herkulesfürdőn át Vörösacélon mutatta be nagy sikerrel a resteai Ál­lami Színház művészegyüttese a „Ha­rap Alb“ című balettet. A művész­együttes Aninán és Oravicán is tart előadást. AZ USA-BAN 1957-1960 között hat 3 ,14 év közötti gyermek halt meg fehérvérűségben. A tudósok véleménye szerint a megbetegedések oka rádióak­­tív sugárzás volt. legújabb száma 1961. május 30., kedd

Next