Előre, 1962. november (16. évfolyam, 4667-4692. szám)
1962-11-16 / 4680. szám
4 TÉRT HÓDÍT AZ ELEKTRONIKA Mondhatni, alig van olyan területe a szovjet gazdasági életnek, ahol ne alkalmaznák egyre nagyobb mértékben az elektronikát. Moszkvában, jelenleg az első automata mozdonyvezető berendezést kísérletezik ki. A berendezés, amely elfér egy kis ládában, az első vagonban áll. A legtapasztaltabb mozdonyvezetőnek teljesítménye sem ér fel a pontosság szempontjából az elektronikus mozdonyvezető teljesítményével. A berendezés figyelembe veszi az állomások közötti távolságot, a vasútvonal profilját, a levegő ellenállását az alagutakban, a vagonok súlyát, a villamos mozdony kapacitását. Természetesen, egy ember nem tudja egyszerre figyelembe venni mindezeket a változó tényezőket és ezeknek szem előtt tartásával úgy módosítani menet közben a vonat sebességét, hogy ez időben érjen el a következő állomásra. A gép pillanatok alatt kiszámítja ezeknek a tényezőknek a változásait. Az eredményt — utasítás alakjában — villamos impulzusok útján juttatja el a mozdony motorjaihoz, így nemcsak a menetrendet lehet betartani, hanem a fölös energia felhasználásét is fel lehet számolni. Nemsokára üzembe is helyezik az elektronikus mozdonyvezetőt. A szovjet gépszerkesztők egyik legújabb teljesítménye programvezérlésű két befogó tüskével ellátott marógép. A mintát amely tulajdonképpen nem más, mint egy teljesen elkészített alkatrész, egy különleges, elektronikus másoló berendezéssel ellátott asztalra helyezik. A berendezés nyomonköveti a minta körvonalait és ennek megfelelően irányítja a marófejet A géppel egyidőben egyszerre két alkatrészt lehet megmunkálni. A kidolgozás pontossága a milliméter ezredrészével mérhető. A szovjet orvostudomány az utóbbi időben több mint 700 elektronikus kutató- és gyógyító berendezéssel gazdagodott. Közülük ki kell emelnünk a 16 áramkörrel működő elektroencefalográfot, amely lehetővé teszi, hogy jobban behatoljunk az agy titkaiba. Segítségével felfedezhetjük az agy bioelektrikus működésében beállott zavarokat, az agyvérzések, a különböző sérülések és daganatok pontos helyét. Az óraalkatrész-gyárakban igen fárasztó és nehéz munka a nagy tömegben gyártott parányi alkatrészek megszámlálása. A munka megkönnyítésére és a nagyobb pontosság céljából, a tudósok egy elektronikus berendezést készítettek, amely automatikusan számolja meg a 0,25—5 milliméter nagyságú alkatrészeket. A gép univerzális jellegű, mert a parányi csavarokat, köveket, tengelyeket, tehát a legkülönbözőbb formájú óraalkatrészeket, egyaránt megszámolja. De nem csak számolni tud, hanem csomagolni is. FILATÉLIA Fajállatok—bélyegen luvmiii:« A posta rövidesen új bályegsorozatot ad ki, ezúttal egészen újszerűt. A bélyegek ugyanis állatfejeket — a hazánkban tenyésztett egyes fajállatok egy-egy példányát — ábrázolják. A sorozat hét címletből áll, összesen 6,80 . lej értékben és a következő darabokból : cigája fajjuh — 20 banis értékben, merinó farkos — 40 banis értékben, román tarka fajtehén — 55 banis értékben, borzderes — 1 lejes értékben, vörös fajtehén — 1,35 lej értékben, nagy fehér fajtájú sertés — 1,55 lej értékben és Landras faj sertés — 1,75 lej értékben. A bélyegek alakja is újszerű : 26/42 milliméteres, offset nyomású, krétázott papíron, három színnyomásban, Ion Untch grafikus rajzai alapján. A sorozatot három, „Első nap“ feliratú, különleges bélyegzővel ellátott boríték egészíti ki. Sétánk utolsó szakasza a Calea Grivitei sarkától az utca végéig , a Piața Victorieiig terjed, amelyet valamikor, nem is olyan nagyon régen Capul Podului-nak neveztek. A Calea Grivitei sarkán álló ház egyik legelső gazdája Constantin Facca pincemester volt. Lehet, hogy éppen ezekben a szobákban töltötte gyermekkorát fia Costache C. Facca, akinek egyéniségére nagy hatással volt a régi szokásokkal szembehelyezkedő családi hagyomány Facca, a Filharmóniai Társaság tagja, kisméretű, de merész és jelentőségteljes drámaírói tevékenységet fejtett ki. 1827-ben írt legsikerültebb művében, amelynek „A kor komédiája" címet adta, kigúnyolja az uralkodó osztály kozmopolita erkölcseit és a felfelé törtető burzsoázia meggazdagodott rétegeinek felfuvalkodottságát. Munkásságával Facca előmozdította a román nyelv és kultúra, valamint a hazai színjátszás fejlődését. Álljunk meg egy percre a mai „Mihail Sadoveanu" írók Házánál, az egykori Monteoru palotánál. Ion Mincu, a nagynevű román építész egyik kiemelkedő alkotása ez a román stílű ház Az út másik oldalán, a 168 szám alatt, a századforduló táján épült régi emeletes ház áll. Itt volt, 1928 és 1929 között a Munkás-Paraszt Tömb Központi Bizottságának székhelye, valamint az „Inainte" és „Munca zilnica“ című lapok szerkesztősége. A Román Kommunista Párt által létesített és vezetett Munkás-Paraszt Tömb legális tömegszervezet volt, amely a városi és falusi dolgozók érdekeit védelmezte és megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét a burzsoá földesúri rendszer elleni küzdelemben. Az írók Háza melletti zöld területen ma kis nyári színház működik. Valamikor ezen a helyen a Moruzi ház állott, amelyet „láncos háznak“ is neveztek. A XIX. század elején itt találkoztak a város haladó szellemű ifjai, akik Ion Cimpineanuval élükön, hévvel vitatkoztak a kor nagy problémáiról — a törvény előtti jogegyenlőségről, a cigányrabszolgák felszabadításáról, a nyomtatott szószabadságáról, az idegen egyházi fennhatóság alatt álló kolostorok emancipációjáról A házat megrongálta az 1940-es földrengés és 1942-ben lebontották. Néhány lépéssel tovább az RNK Akadémiájának kertje és épületei elé érünk. A Societatea Academica Romina néven 1866-ban létesített intézmény feladatai akkoriban a román helyesírás és nyelvtan kidolgozására és egy román szótár megszerkesztésére korlátozódtak. 1891-ben, amikor az egyetem épületéből ide, a Calea Victorieira költözött át, az „egyesület“ már 18 éve nemzeti jelleget nyert és a Francia Akadémiához hasonló szervezeti szabályzat alapján dolgozott. A régi Akadémia tiszteletreméltó tudományos tevékenységét némileg beárnyékolja az a körülmény, hogy ez a kulturális intézmény jelentős mértékben a kizsákmányoló osztályok kozmopolita és népellenes érdekeit szolgálta és ezek az érdekek vezérelték a különböző díjak és jutalmak kiosztásában, sőt az akadémiai tagok megválasztásában is Elég megemlítenünk, hogy ugyanakkor amikor egész sor kiskaliberű író elnyerte az akadémiai tagságot, olyan kiemelkedő személyiségek, mint Eminescu, Creanga vagy Caragiale nem kerülhettek be a Calea Victoriei-en székelő ,,halhatatlanok“ soraiba. 1948-ban, a fasiszta iga alóli felszabadulásunk után kibontakozott kultúrforradalom keretében újjászervezték a régi intézményt, amely, mint az RNK Akadémiája, hazánk kultúrájának legmagasabb fóruma lett. Az Akadémia számos tudományos, művészeti és irodalmi intézménye ma tevékenyen közreműködik a szocializmus és az új kultúra építésében. A kultúra egy másik székháza emelkedik valamivel tovább , a Calea Victoriei és a St. Lemnea utca kereszteződése után. Az impozáns épületben, amely valamikor Grigore Cantacuzino tulajdona volt (akinek fiát, Gheorghe G. Cantacuzinot mesébe illő vagyonáért „a nábob“ néven ismerték), most a Zeneszerző Szövetség és a George Eneseu emlékmúzeum kapott elhelyezést. Az út jobboldalán, a St. Lemnea utca másik sarkán levő épülethez is régi emlékek fűződnek: amikor még Trubetzkoi hercegnő tulajdona volt. 1846 december 11-én a Bukaresten átutazó Liszt Ferenc nagysikerű hangversenyt adott ebben a házban. A Calea Victoriei végére érve, a Soseaua Kiseleff hatalmas gesztenyefái, vagy a Soseaua Aviatorilor hársfasorai alatt folytathatjuk útunkat a város szegélyén elterülő , tavak és élvezetes pihenésre csábító varkok felé. RADU ALBALA Bukaresti séták Calea Victoriei x. Az Enescu-múzeum 3000 éves föld alatti tűz Közép-Ázsiában, a nyugati Tian-San hegységben 3000 éve ég a föld alatt a szén. Ezt a tényt a kokszolható szénmedencék után kutató szovjet mérnökök fedezték fel. A hatalmas földalatti tűz a szén öngyulladása útján keletkezett. Századunk elején az „égő hegyek“ tévedésbe ejtették a neves német tudóst, Alexander Humboldot is, aki úgy vélte, hogy Közép-Ázsia e részén vulkán működik. Ezt a nézetet később megcáfolták az ezen a vidéken járó orosz kutatók. A látvány szépsége lenyűgözi a látogatót. Körös-körül vörösben izzó sziklák, a földön egyetlen szál fű sem nő, a sziklahasadékokból forró gátak törnek fel. Éjjel messze fénylik a kitörések lángoló füstje. A szovjet geológusok látták, hogy hideg teleken gyakran járnak ide melegedni a vadkecskék. A kutatások nyomán megállapították, hogy egyes helyeken több mint 40 szénréteg ég. Egyes rétegek vastagsága meghaladja a 10 métert is. A lelőhelyeken megkövesedett fatörzseket találtak, sőt földalatti erdőket is. Úgyszintén az elmúlt korokban élő óriásgyíkok lábnyomaira is bukkantak. x A11V í) I íí PI n az em*)cr növekedésével /lUAULUulfl js fejlődésével foglalkozó új tudomány Két anya beszélget. Mindkettő aggódik: — Nem tudom mi tévő legyek, a fiam egyáltalán nem nő. Már tizenkét éves, de olyan mintha hét lenne — mondja az egyik. — Az enyémnél meg túlzott növekedést figyelek meg — erre a másik — Vajon nem kellene orvoshoz vigyük őket? Feltétlenül! — válaszoljuk a két aggódó anyának, s ugyanakkor mindazoknak, akik növekedési és fejlődési zavarokat, tapasztalnak gyermekeiknél. Mert a korszerű orvostudománynak ma már gazdag, sokoldalú tapasztalatai vannak az ember növekedésének tanulmányozásában. A modern gyermekgyógyászat napjainkban mélyrehatóan átalakul. Tudományos körökben egyre gyakrabban szóba kerül az orvostudomány történetének és gyakorlatának egyik új fejezete — az auxológia, az ember növekedésével és fejlődésével foglalkozó tudomány. Nemrégiben Iasiban neves A növekedési zavaroknak, a növekedési kórtan klinikai formáinak számos tudományos kutatási vonatkozása van. Manapság sokat vitatják a hipofízises és az általános növekedési zavarok megelőzésének és kezelésének kérdéseit. A szakemberek bebizonyították, hogy a normális fejlődés és növekedés szorosan összefügg a gyermekek a tudomány tanulmányozza a növekedést és a fejlődést, az átörökléssel és a különböző környezeti vagy a szervezet saját tényezőinek hatásával összefüggésben. Az auxológia tehát felhasználja számos más tudományág, közöttük elsősorban a sejtfiziológia, biokémia, endokrinológia, és genetika módszereit és eredményeit. Az auxológia alapvető fontosságú tudományág különösképpen az orvostudomány azon területei számára, amelyek a gyermek normális és patologikus fejlődésével foglalkoznak. Megállapítást nyert, hogy a gyermekek akkor fejlődnek és növekednek normálisan, ha belső elválasztási mirigyeik és idegrendszerük is normálisan működik. Mint ismeretes, a hormonok bizonyos szervekkel együtt az idegrendszer ellenőrzésével meszszemenően kihatnak a szervezet fejlődésére. Az ember növekedésében a legfontosabb szerepet a hipofízis tölti be, amelynek hormonja ösztönzi a szövetek és a szervek növekedését és fejlődését. A hipofízis hormonja természetesen más tényezőkkel, más hormonokkal (inzulin, pajzsmirigyhormon, stb.) hat a növekedésre. A szakemberek megállapították, hogy az ember a születéstől egészen felnőtt korig bizonyos ütemben növekszik és gyarapodik súlyban. Az átlagos növekedési és súlygyarapodási ütemet az alábbi kiegyensúlyozott, proteinekben kielégítő táplálásával, valamint a krónikus, a vitaminhiány okozta és endokrin megbetegedések leküzdésével. Az auxológia — az emberi növekedés és fejlődés tudománya — szervesen hozzátartozik mindennapi életünkhöz. NICHITA ALEXANDRU endokrinológusok, gyermekgyógyászok, fiziológusok, fiziopatológusok, biológusok és vegyészek, valamint más szakemberek eredményes tapasztalatcserét folytattak a hipofizises és általános növekedési zavarok megelőzéséről és kezeléséről. A szakemberek mélyrehatóan elemezték a különböző növekedési kóros elváltozások klinikai jellegzetességeit, keletkezésük okát, stb. Többen is javasolták, hogy 15 éves korig minden gyermeknek legyen növekedési megfigyelő lapja, továbbá, hogy az összes gyermekklinikákon és rendelőkben endokrinológiai osztályokat létesítsenek. Az auxológia tehát napról-napra egyre nagyobb tekintélyre tesz szert, ismertté válik. A növekedési zavarok évszázadok óta foglalkoztatják az orvostudósokat — írta nemrégiben Stefan Milcu akadémikus, a neves endokrinológus. Évekkel ezelőtt a növekedés biológiáját és klinikai vizsgálatát hol a biológia vagy az antropológia, hol az orvostudomány követelte magának. A tudomány haladása azonban új elemekkel gazdagította az ember ontogenezisét. Az auxológia természetesen nemcsak az ontogenezis szakkérdéseit tanulmányozza, hanem a növekedési és fejlődési folyamat legáltalánosabb formáit is — hangsúlyozta Stefan Milcu akadémikus. Az autológia felkutatja, hogy az élő anyag miként asszimilálja a környezeti tényezőket. Szintén ez táblázat szemlélteti: Fiúk Lányok Életkor magasság súly magasság súly cm kg cm kg újszülött 50 3,4 49 3,2 1 év 75 10 73 9 2 év 85 12 84 11,5 5 év 107 18,5 106 17,6 10 év 132 29 131 28,4 15 év 160 50 155 48 21 év 169—173 68—75 155—161 50—57 A leckeírás gondjai. ELŐRE Emil Racovita emlékezetére Tizenöt évvel ezelőtt, 1947 november 19-én, sűrű sorokban, hatalmas gyászmenet vonult végig Kolozsvár utcáin. A házsongárdi öreg temető százados fái alatt ekkor helyezték örök nyugalomra a román biológiai tudományok mesterét, Emil Racovitát. A másfél évtized, ami azóta eltelt, nem nagy idő, mégis elegendő ahhoz, hogy értékmérőként válogassunk kincs és selejt, igazi ragyogás és talmi csillogás között. A gyorsfutású évek döntése ma már világos előttünk. Emil Racovita nemes alakját az esztendők sorai még tündöklőbbé, még sokatmondóbbá tették mind a mestert, mind életművét. Mert a két fogalom elválaszthatatlan egymástól s ezért a hálás tanítvány amikor ezekkel a sorokkal akar tanítómesterének szerény emléket állítani, bölcsőtől koporsóig kívánja elkísérni őt az olvasókkal együtt. NAGY MESTEREK TANÍTVÁNYA 1868 november 15-ét írták, amikor Emil Racovita megszületett. A korai gyermekévekről keveset tudunk. Az elemi iskola padjaiban azonban Ion Creanga a halhatatlan humulesti mesemondó vezeti be őt az írás és olvasás rejtelmeibe. Tőle örökölte színes mesélőkedvét középiskolai tanárjától a geológus Cobalcescutól pedig a természettudományok iránti rajongást. A 19 éves Emil Racovita Párizsba megy, s ott — szülei kívánságára — jogot tanul de nem nagy kedvvel. Annál szívesebben látogatja a nagyhírű természettudósok kurzusait, különösképpen Lacaze Duthier és Yves Delage előadásait. Ekkor a tengerek élete érdekli s az oceanográfiai laboratóriumok csöndjében köt életre szóló ismeretséget és barátságot Alexander Onufrievics Kovalevszkijjel és Hja Mecsnyikoffal. A tanulás és kutatás mellett azonban időt talál arra is, hogy szerepet vállaljon aPárizsban tanuló román diákok szocialista körében. Éppen az ő lakásán gyűltek öszsze azok a fiatalok, akik csillogó szemekkel hallgatták Marxnak és Engelsnek tanításait , akik Racovitát tartották legméltóbbnak arra, hogy képviselje őket nem egy nemzetközi diákkongresszuson. Első önálló munkái még a geológia körében mozognak. Bennük a hazai kutatások nagy eredményeit ismerteti meg a nemzetközi tudománnyal. Ő írja le az ősormányos Dinotherium gigantissimust, mely Minzat mellől került elő s amely ma a bukaresti Grigore Antipa múzeum egyik büszkesége. Közli a hazai föld ásványkincseinek feltárását olyan kultúrpropagandát végezve ezzel, mely egyszerre ismertté tette szülőföldjét a nemzetközi fórumok előtt is. Életének azonban az adott döntő fordulatot, amikor a fiatal természettudóst, mestereinek ajánlására meghívták a „Belgiea’* hajó fedélzetére hogy biológusként vegyen részt a Gerlache hadnagy által vezetett délsarki expedícióban. A SARKKUTATÁSOK EGYIK Ú ÚTTÖRŐJE Önkéntelenül is párhuzamot kell vonnunk Emil Racovita és Darwin Károly között, aki néhány évtizeddel azelőtt a „Beagle“ fedélzetén indult arra a földkörüli útra, mely tehetségének kibontakozását lehetővé tette. Nos, a délsarki út tette Racovitát igazán kutatóvá, vérbeli explorátorrá. A Belgica 1897 augusztusában indul útnak. Átvág az Atlanti óceánon és Rio de Janeiroban köt ki. Fűtőanyagot és felszerelési tárgyakat vesz fel. Amíg pedig a rakodás meglehetősen lassú munkája folyik a kutatási vágytól égő Racovita gyorshajóra ül és előre siet, hogy Patagonia földjén kutathasson. Lóháton hatol be a „Tűzföld előszobájába“, megfigyel, gyűjt, térképez. Aztán ismét a Belgica fedélzetére száll, s a kis expedíció megkezdi dél felé tartó útját a Magellan szoros útvesztő szigetvilágában. Hajójukat zátonyra dobja egy rettentő vihar s csak két napig tartó, már már reménytelen küzdelem után tudnak megszabadulni veszélyes helyzetükből. Köd, dühöngő orkánok és ismeretlen sziklalabirintusok állják útjukat. Közben pedig Racovita csónakába szállva sorra kutatja fel a jórészt ismeretlen szigetek élővilágát. Különösen a tengerek óriás emlősei a bálnák és a rendkívül gazdag madárvilág érdekli őt. Leírja természetüket, előfordulásukat fajaiknak csodálatos gazdagságát? ’ Megfigyelései ma is a legjobb forrásmunkák ezen a téren. Csakhamar feltűnnek az első jéghegyek is — az Antarktisz „nagykövetei“. Racovita költői hangú naplórészletekben írja le tündöklő, bizarr szépségüket. Aztán feltűnik a láthatáron a Bellingshausen expedíciója által felfedezett Első Sándor cár földje is. Ekkor már a 70 szélességi fokon tör előre a Belgica. Lassan beköszönt a rettentő délsarki tél is és a hajó a jégbörtön foglya lesz. A fűtött kabinokban azonban tovább folyik a tudományos munka, a megfigyelések óránkénti, szakadatlan láncolata. Az elismerésekben sincs hiány. Diplomák és érdemrendek fejezik ki a különböző tudományos testületek és intézmények háláját a gyűjtött hatalmas tudományos anyagért. Racovita azonban egy percig sem pihen. Ismét hajóra száll és a Földközi tengeren végez oceanográfiai kutatásokat. A Baleárokon meglátogatja a híres Sárkánybarlangot s ekkor egy új világ a „Csönd országa“ tárul szemei elé... FÖLDALATTI ÖSVÉNYEKEN Racovita itt válik sarkkutatóból egy új tudományágnak, a barlangkutatásnak megalapítójává. A földalatti ösvényeket járja ezentúl, s a barlangok élővilágát kutatja fel. Lefekteti alapját a speleológiának és segédtudományának a barlangi élőlényekkel foglalkozó biospeleológiának is. Amikor szülőföldjére hazatérve Kolozsvárra kerül, itt alapítja meg a világ első barlangkutató intézetét mely ma is áll és működik, eleven emlékként hódolva a nagy tudós úttörő munkásságának. Munkatársaival együtt megindítja a Biospeologica című közleménysorozatot mely a világhírű Zoológiai Archívumok folyóiratnak lesz szerves része. Mint a kolozsvári egyetem professzora, később pedig rektora is, járja be a hazai, főképpen pedig a biharhegységbeli barlangokat s a kutatások eredményeképpen már 1924- ben 1400 bel és külföldi barlang leírását közli s 150 000 példányban gyűjti össze a barlanglakó szervezetek sokaságát. Kedvenc témáját, az aszkarákok kutatását nem hanyagolja el. Megírja világhírű monográfiájukat. A tudományos munka mellett nagy pedagógusi tevékenységet is kifejt. Biológiai előadásai százakat vonzottak mindig a hajdani Pasteur intézet hatalmas amfiteátrumába. E sorok írójának is élénken emlékezetében élnek e kurzusok. A körbefutó padsorokban egymás mellett szorongtak az intézmények és üzemek dolgozói, középiskolás diákok és őszhajú nyugdíjasok egyaránt. Legvonzóbbak azok a vetítettképes előadásai voltak, melyeket a hallgatóság felkérésére szinte rögtönözve tartott szellemes csevegések formájában a délsarki expedíció érdekes és kalandos eseményeiről. Előadásai során új, haladó szellemű megvilágításba helyezte a biológiai kutatások alapját képező faj fogalmát is. Emellett számos találmányával, újításával is segítségére sietett azoknak, akik a biológiai kutatást tűzték ki életük céljául. A kolozsvári Barlangkutató Intézet egy kis szobájában áll ma az az emlékmúzeum, amelynek kiállított tárgyai hűségesen tükrözik Racovita fáradhatatlan munkásságát és tevékenységének sokoldalúságát is. Most pedig, amikor másfél évtized múltával ott jártunk az emlékmúzeum falai között, tucatnyi kitüntetés és diploma tárult elénk falakat elborító vitrineket megtöltő sokaságban. Racovita halála után kerültek elő igen jellemző módon, egy laboratóriumi szekrény legalsó polcának rejtekéből. Újságpapírba csomagolva pihentek ott évtizedeken át. Címzettjük sohasem kérkedett velük — inkább eltitkolta őket, az igazi nagyság jellemző szerénységével. „Az én érdemrendjeimet tanítványaira sokasága képezi" — mondotta egyszer e sorok írójának. S valóban ők azok az eleven érdemrendek akik ércnél maradandóbban őrzik és ápolják a nagy tudós és felfedező emlékét, tudományos hagyatékát is ... Ifj. Dr. XANTUS JÁNOS DIVAT KÉT RÉSZBŐL... Az idei őszön és télen is divatos viselet a kétrészes szövetruha. Tervezésénél szabadon érvényesül a képzelőerő, rendkívül változatos modellek hordhatók úgy, hogy mindenki alakjához, termetéhez, korához mérten választhatja ki a számára legelőnyösebbet közülük. Képeink a kétrészes szövetruhák, legkülönbözőbb változatait mutatják be : 1. rajz Újvonalú, kockás kétrészes szövetruha. A felsőrész érdekessége a ferdén szabott rész, két nagy gombbal. Az enyhén harangos szoknya szintén rézsútos szabású. 2. rajz. Eredeti szabású modell, elálló gallérja a kabátrészen áthaladó kettős tűzésből indul. Gomb helyett a ruha anyagából készült három mosni fogja össze a kabátot. Egyenes szoknyával viselik. 3. rajz: Egyenes felsőrészű ruha, a kabátka egyszínű anyagból készített alsó szegélye ugyanabból az anyagból készült csokorban végződik. A szoknya elől három berakással. 4. rajz. Alkalmi kétrészes ruha elálló, hosszú sárgallérral, testhez simuló derekán két nagy gombbal. A szoknya egyenes, elől derékvonaltól induló két ránccal. 5. rajz. Fiatal lányokat jól öltöztető, divatos ruha, egyetlen dísze a vállnál elhelyezett művirág vagy kerámia bross. (Az Előre számára tervezte Melania Popescu) 1962. november 16., péntek tudja-e, hogy... ? ... a Cernavoda-i híd — felavatásakor — a világtechnika egyik legkimagaslóbb teljesítményének számított ? Építésénél 17 000 tonna vasat és 110 000 köbméter építőkövet használtak fel. Al. Saligny mérnök ezzel a híddal tette nevét világszerte ismertté. ... napelemekkel működő rádiót szerkesztettek a Szovjetunióban ? A rádiókészülék nappal ezekkel az elemekkel, éjjel pedig a nappal feltöltött akkumulátorokkal működik. ... amikor a Szaharában a Sirocco fúj, a homokszemek egymáshoz dörzsölődése folytán villamos áram keletkezik? Villamos árammal telik meg az emberek ruhája, a sátrak vászna, sőt a tevék szőre is és a legcsekélyebb érintésre szikrázik. ... az afrikai vipera — tudományos nevén Bitis — nagyobb tojásokat rak mint a tyúk ? ...hazánk védett területeinek a száma meghaladja a százat? Ezeken a védett területeken ritka, tudományos, gazdasági és történelmi szempontból fontos természeti kincseinket óvjuk. Legutóbb a Duna-deltában létesítettünk két nagy kiterjedésű védett területet. ... fővárosunk több utcája az 1877-i függetlenségi háború után nyerte mai nevét ? Akkor lett Calea Victoriei a Podul Mogosoaie-ból, Calea Rahovei a Podul Calicilorból, Calea Plevnei a Podul de Pamintból és Calea Grivitei a Drumul Tirgovisteból. ... a világ első fémből készült hídjai Kína hegyvidékein épültek? A Tatu nevű folyó mély szakadékban lévő medre feletti vashíd 1706-ban épült és ma is használatban van.