Előre, 1966. augusztus (20. évfolyam, 5831-5855. szám)

1966-08-22 / 5849. szám

1966. augusztus 22., hétfő KÖZLEMÉNY Ion Gheorghe Maurernek, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének hivatalos Ion Gheorghe Maurer, Románia Minisztertanácsának elnöke a dán kormány meghívására Corneliu Manescu külügyminiszter kíséreté­ben 1966. augusztus 15 és 20 kö­zött hivatalos látogatást tett Dániá­ban. A látogatás során a Miniszterta­nács elnökét és a külügyminisztert fogadta őfelsége IX. Frigyes ki­rály. Ion Gheorghe Maurer, a Minisz­tertanács elnöke és Corneliu Ma­­nescu külügyminiszter találkozott és számos gyümölcsöző megbeszé­lést folytatott Jens Otto Krag mi­niszterelnökkel és Per Haekkerup külügyminiszterrel is. Az őszinteség és szívélyesség lég­körében lefolyt megbeszéléseken hasznos módon szóba kerültek kü­lönböző nemzetközi kérdések, va­lamint Románia és Dánia kapcso­latai. A kétoldalú kapcsolatokra vo­natkozó rendkívüli átfogó megbe­szélések során a miniszterek meg­elégedéssel állapították meg, hogy a két ország között nincsenek vi­tás kérdések és hogy Románia és Dánia baráti kapcsolatai és együtt­működése a kölcsönös tisztelet és előny, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás alapján kedve­zően fejlődik. A két ország közötti kereskede­lem a jelenlegi hosszúlejáratú ke­reskedelmi egyezmény keretében kedvezően fejlődik, ami hasznos­ dániai látogatásáról­ nak és előnyösnek bizonyul mind­két fél számára és megvan a lehe­tőség további növelésére. A két fél egyetértett abban, hogy megvannak a lehetőségek a köl­csönösen előnyös gazdasági, ipari és technikai együttműködésre és megállapodtak, támogatják szak­emberek látogatását különböző ipari területeken, hogy a szakem­berek tanulmányozhassák a válla­latok együttműködési lehetőségeit. Előirányozzák úgyszintén a műsza­ki-tudományos együttműködés bő­vítését a mezőgazdaság terén. Megállapodtak abban is, hogy a két ország kulturális kapcsolatait tovább erősítik és kulturális egyez­ményt dolgoznak ki. A felek úgy vélik, hogy a láto­gatás során lezajlott baráti eszme­csere jó személyes kapcsolatokat alakított ki és ösztönözni fogja Ro­mánia és Dánia baráti kapcsolatai­nak fejlődését és erősödését mind­két nép és a béke ügye érdekében. A felek nagyra értékelik a kiala­kult közvetlen kapcsolatokat, s ki­fejezték azt a közös óhajukat, hogy e kapcsolatokat fenntartják és fej­lesztik. Ion Gheorghe Maurer, a Minisz­tertanács elnöke meleg köszönetet mondott a dánai fogadtatásáért, s egyben meghívta Jens Otto Krag miniszterelnököt, látogasson el Ro­mánia Szocialista Köztársaságba. A dán miniszterelnök örömmel el­fogadta a meghívást. Ötéves távlat szintjén (Folytatás az 1. oldalról) mernék, mint munkájuk fő formá­ját, a mindennapos és perspektivi­kus feladatok megoldásában. An­nál inkább előtérbe kerül a gyűlé­sek alapos előkészítésének fontos­sága, amely biztosíték arra, hogy a VB tagjai valóban a helyzet isme­retének birtokában,­ kellő kompe­tenciával tárgyalják meg az illető terület gazdasági életének, a helyi gazdálkodásnak, a szociális-kultu­rális kérdéseknek számos vetületét. Éppen ezért tartományunkban megszokottá vált, hogy ezekre az ülésekre felelős beosztású embere­ket, az elemzésre kerülő kérdés leg­jobb szakembereit hívjuk meg, akik hozzásegíthetnek az alaposabb e­­lemzéshez, a leghelyesebb intézke­dések meghozatalához. Legutóbb így jártunk el a tartományi népta­nács végrehajtó bizottságának azo­kon az ülésein, amelyeken a beru­házási terv teljesítését, a helyi ipar termékeinek minőségi, kivitelezési megjavítását, a lakásalap karban­tartását és a lakóbizottságok mun­káját elemeztük. Említettem fentebb, hogy az elő­zetes, alapos dokumentáltság a kérdés színvonalas megvitatásá­nak, a VB tagok kellő hozzá­járulásának alapja a szükséges határozatok, intézkedések meg­állapításában. Éppen ezért ar­ra törekszünk, hogy a VB gyűlés elé kerülő jelentések, tájékoztatók, határozat­tervezetek, intézkedési tervek időben elkészül­jenek, a legjobb szakemberek állít­sák össze ezeket és a gyűlés előtt öt-hat nappal a VB tagok megkap­hassák őket, hogy lehetőségük nyíljon terepen ellenőrizni és ta­nulmányozni a napirendre kerülő kérdést. Annak, hogy munkánkat való­ban a magasabb követelmények szintjére emelhessük fontos felté­tele, hogy a kollektív munka elvé­nek alkalmazása ne szorítkozzék csupán a határozatok kibocsátásá­ra, vagy a kellő inézkedések meg­szabására, hanem alapvető köve­telményként terjesszük ki a VB ülés határozatainak és életben való alkalmazásáért vívott állandó, kö­vetkezetes munkára. Csakis ez le­het az alapja a kollektív munka hatékonyságának, életképességé­nek. Hogyan foghatjuk át munkánk minden területét, hogyan gyakorol­hatunk a követelmények szintjén levő irányítást és ellenőrzést? Erre válaszolva el kell mondanom törek­véseinket, ismertetnem kell munka­­módszerünket. A tartományi nép­tanács VB-je negyedévenként in­tézkedési tervet állít össze, amely a legfontosabb területeken — he­lyiipar, város és községgazdálko­dás, beruházások, lakás- és egyéb építkezések, útépítés, oktatás, egészségügy, pénzgazdálkodás stb. — a legidőszerűbb tennivalókat, foglalja magába. A helyi iparban — éppen a tervelőirányzatok minden mutatójának teljesítéséért — havi elemzéseket tartunk a tartományi néptanács színvonalán, amelyeken részt vesznek a vállalatok igazga­tói, mérnökei és főkönyvelői, az il­letékes alelnök és a tartományi nép­tan­ács helyiipari ügyosztályá­nak apparátusa. A negyedévi in­tézkedési tervben meghatározzuk azokat a munkakollektívákat is (összetételük igen komplex), ame­lyek a munka egyes területein az alárendelt néptanácsokon ellenőr­zik és irányítják a tevékenységet, így sikerült jobb támogatást és irányítást adnunk az alárendelt néptanácsoknak, elértük munká­juk jobb átfogását, és azt, hogy a tartományi néptanács is jobban tá­jékozódjék az egyes rajonokban a munka különféle területén fennál­ló helyzetben, jobban összeegyez­tesse az ellenőrzést az irányítással. Valóságba kell átültetnünk azt a tudományosan megalapozott pártpolitikát, amely a helyi gaz­dálkodás fejlesztését, a városok, községek felvirágzását, nagyará­nyú fejlődését látja előre. Ennek a feladatnak az arányai szabják meg a néptan­ácsok és végrehajtó bi­zottságaik törekvésének irányát, munkastílusuk, munkamódszereik tökéletesítésében. Az eddig szer­zett tapasztalat jó alap, amelyre támaszkodva, következetesen to­vább fejlesztve a kollektív munka módszereit, ezt a fő elvet a legna­gyobb határozottsággal alkalmaz­va, valóban a magasabb szintű he­lyi gazdálkodás perspektívája nyí­lik meg előttünk. ELŐRE Diplomáciai kapcsolatok létesítése Románia Szocialista Köztársaság és Kongó Köztársaság (Brazzaville) között A kongói kormány meghívására 1966. augusztus 14 és 18 között ro­má­n párt- és kormányküldöttség vett részt Brazzaville-ben a kon­gói forradalom harmadik évfordu­lója alkalmából rendezett ünnep­ségeken. Küldöttségünket Vasile Vlad, az RKP KB póttagja, az RKP KB osztályvezetője vezette, tagjai pedig Stefan Cleja nagykö­vet, külügyminisztériumi igaz­gató és Gheorghe Stoianovici kül­kereskedelmi minisztériumi taná­csos voltak. A küldöttség megbeszéléseket folytatott A. Massemba Debat ál­lamfővel, a Forradalom Nemzeti Mozgalmának főtitkárával, A. Noumazzalaye miniszterelnökkel és D. Ch. Ganao külügyminiszter­rel. Ez alkalommal Stefan Cleja nagykövet és A. Bakala, a kongói külügyminisztérium főtitkára köz­leményt írtak alá, amelynek értel­mében nagykövetségi szinten dip­lomáciai kapcsolatokat létesítenek Románia Szocialista Köztársaság és Kongó Köztársaság között. Ez az elhatározás hozzátartozik a kongói kormánynak a nem csat­lakozásra és arra irányuló politi­kájához, hogy együttműködik az összes államokkal tekintet nélkül azok rendszerére és ideológiájára, Románia Szocialista Köztársaság részéről pedig annak a külpoliti­kának a keretébe illeszkedik, amelynek értelmében együttmű­ködik minden állammal a kölcsö­nös tisztelet és a függetlenség, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előny elvei alapján. Elutazott a Szovjetunió Kommunista Pártja aktivistáinak küldöttsége Szombaton hazautazott az SZKP aktivista küldöttsége, amely V. M. Busujev elvtársnak, az SZKP Köz­ponti Revíziós Bizottsága tagjá­nak, az SZKP Központi Bizottsága vegyipari osztálya főnökének ve­zetésével tapasztalatcsere kereté­ben látogatást tett országunkban. Romániai tartózkodása során az SZKP aktivista küldöttségét fo­gadta Alexandru Draghici elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak és Állandó Elnökségének tag­ja, a KB titkára. A küldöttség meg­beszéléseket folytatott az RKP KB kohászati-vegyipari osztályán, a Vegyipari Minisztériumban és a Kőolajipari Minisztériumban, tudo­mást szerzett pártszervek és párt­­szervezetek munkájáról, látogatást tett iparvállalatokban és kulturá­­lis létesítményekben a fővárosban, valamint Ploiesti, Bákó, Olténia és Dobrudzsa tartományban. Elutazáskor a küldöttséget az Északi-pályaudvarra kikísérték a következő elvtársak: Aldea Mili­­taru, az RKP KB tagja, az RKP KB osztályvezetője, Dumitru Lazar, az RKP KB póttagja, az RKP KB helyettes osztályvezetője, Aurel Groapu, vegyipari miniszterhelyet­tes, pártaktivisták. Jelen volt A. V. Basov, a Szov­jetunió bukaresti nagykövete, vala­mint a nagykövetség több tagja. SPORT • SPORT • SPORT • • SPORT • SPORT ROMÁN SIKEREK E napokban is több román sport­küldöttség tartózkodik külföldön, több román sportoló vett és vesz részt nemzetközi vetélkedőkön. Ott vannak képviselőink Grünauban a kajak-kenu világbajnokságon, ú­­szóink, műugróink és vízilabdá­zóink Utrechtben az Európa-baj­­nokságon, Mihaela Penes és Viori­­ca Viscopoleanu Londonban raj­tolt, férfi kézilabdázóink Bukarest­ben látták vendégül Berlin csapa­tát, ifjúsági atlétáink meg Brassó- Pojánán mérték össze erejüket az NDK és Lengyelország fiataljaival. Grünauban már világbajnoko­kat is avattak, Utrechtben csak éppen, hogy megkezdődött a küz­delem, Londonban és Bukarestben véget ért a találkozó, Brassó-Pojá­­nán pedig új Európa-csúcsnak is szemtanúi voltak a nézők. És szá­munkra valamennyi szóbanforgó esemény csak sikert hozott eddig. Román sikerek Grünauban, Lon­donban, Bukarestben és Brassó- Pojánán. És micsoda sikerek! Grünau — 1966. Kajak-kenu sportunk legjobbjait immár nem kell külön bemutatnunk. Immár eddig is sokat hallattak magukról. Az elmúlt 10 esztendőben mindig főszerepet töltöttek be az Olimpiai Játékokon, az Európa- és világ­baj­nokságokon, a nagy nemzetközi ta­lálkozókon. Arany, ezüst és bronz­érmek fémjelzik Vernescuék eddi­gi sikersorozatát, érmek sokasága bizonyítja, hogy e sportágban Ro­mánia valóban világelső. Az volt és egyelőre az is marad. Mert Grü­nauban, a VII. világbajnokságon már a döntők első napján is ra­gyogó román sikerek születtek. If­jabb négy aranyérem, újabb négy világbajnoki cím ! Ez az első nap mérlege. És kik a legújabb román arany­érmesek ? A listavezető Aurel Ver­­nescu, aki már az első napon két­szer állt fel a győzelmi emelvény legmagasabb fokára. Vernescu vi­lágelső lett kajak egyes 500 méteren és — Solotnic­kal együtt — kajak kettes 500 méteren. Egyesben a dán Hansen ígérkezett ezúttal is Ver­nescu legnagyobb ellenfelének, de érdemes sportmesterünk Grünau­ban is „megadásra kényszerítette" a dán fiút Hiába, ez a szám a Ver­­nescué, 500 méteren valósággal ver­hetetlen. És Vernescu nem az egye­düli román versenyző, aki kettős sikert aratott. Hasonló teljesít­mény gazdája Solotnic is — a már említett elsőségen kívül, tagja volt a kajak négyesnek (1000 méter), társaival — Turcas, Ivanov, Cale­­nie — ugyancsak a legjobb időered­ményt érték el e sportág hetedik világrendezvényén. A negyedik vi­lágbajnoki cím a P. Maxim—A. Si­­mionov kenu-kettes nevéhez fűző­dik : 10 000 méteren hódították el a bajnoki címet, az esélyes szovjet és magyar pár elől. Negyedik győzel­münk, tehát meglepetés. Igen, az. De csak Grünauban. Ott, ahol Ma­xim és Simionov „befutott", ahol bemutatkoztak a világnak. Ma már ismerik nevüket, tehetségüket, a jövőben hát ők lesznek a nagy ren­dezvények esélyesei, az érmek vá­rományosai. Kajak-k­enu sportunk tehát si­kerrel vizsgázott Grünauban is. Igaz, mi csak a „félidőről" beszé­lünk, de ennek alapján is jogos a megállapítás : siker a javából. Mint már említettük, Ut­rechtben csak éppen, hogy megtartották az ünnepélyes megnyitót, így persze még nincs mondanivaló. Következik London. Mihaela Pe­nes és Viorica Viscopoleanu is első helyen végzett női gerelyhajítás­ban, illetve női távolugrásban. Pe­nes 52,40 méterrel bizonyult a leg­jobbnak, Viscopoleanu meg 6,22- vel utasította maga mögé az angol Wilsont (6,13) és az olimpiai bajnok Mary Randot (6,03). A küszöbön álló Európa-bajnokság előtt bizta­tó a két lány szereplése, az eredmé­nyek viszont jobbak is lehetnek — és kell is, hogy legyenek — a buda­pesti Népstadionban. A dobogó u­­gyanis többet igényel mind távol­ugrásban, mind gerelyhajításban. Befejezésül : Bukarest—Berlin — férfi kézilabda találkozó — 17:12 (9:4); Dan Hodiosanu (Románia) — 13.6 mp 110 méteres gátfutásban (91,4 cm magas gátak) — új ifjúsági Európa csúcs c­íme, még egy román atlétare­ménység, utánpótlásunk talán ú­­jabb oszlopos tagja. Bravó Dán! Csak így tovább... Antal András ­NÉHÁNY SORBAN • NÉHÁNY SORBAN • A Moszkvában zajló céllövő Dinamoviádon Marin Ferecaru (Bukaresti Dinamo) nagyon értékes eredménnyel — 594 találattal — első helyen végzett a kisöbű sport­puska 60 lövés­számban. • Férfi és női 200 méteres gyors­úszásban is a múlté lett a régi vi­lágcsúcs. A Lincoln-i nemzetközi versenyen Don Scholander olim­piai bajnok 1 p 56,2 mp-es időt, a tizenhat éves Pokey Watson pedig 2 p 10,5 mp-es időt ért el az emlí­tett versenyszámban. • A spanyolországi Malagában lebonyolított nemzetközi labdarúgó tornát a Tottenham Hotspur angol együttes nyerte, amely a döntőben 2:1 (1:1) arányban győzött a portu­gál Benfica ellen. • Néhány nap múlva megkezdő­dik New Yorkban is a hagyomá­nyos nemzetközi labdarúgó torna. Ez évben az FC Santos (Brazília), a Lisszaboni Benfica és az Athéni AEK vesz részt. A Santos már meg is érkezett, Pelével az élen. Egy sajtóértekezlet alkalmával Pelé kijelentette: felépültem sérülé­semből, türelmetlenül várom az Eusebióék elleni találkozót. Mint ismeretes, a világbajnoki tornán a portugál csapat 3:1-re győzött a kétszeres világbajnok brazil válo­gatott ellen. 4500 éves leletek A híres Cucuteni-Baiceni-i régé­szeti lelőhelyen a legutóbbi ásatá­sok során a régmúlt idők anyagi és szellemi életének újabb fontos tanújelei kerültek napvilágra. Felszínre hoztak lakásmaradvá­nyokat, festett kerámiatárgyakat, réztárgyakat — nyakékeket, gyű­rűket stb. — szövőszékekhez hasz­nált égetett agyagnehezékeket és más tárgyakat. Valamennyi körül­belül 4500 évvel ezelőtt készült. Más leletek, közöttük több, rend­kívül nagyméretű kunyhó, kézzel formált kerámiatárgyak, görög am­foramaradványok, kő- és vasszer­­számok a késői vaskorszakból, vagyis körülbelül 2100 évvel ez­­előttről származnak. A legutóbb feltárt réteg a késői géta-dák korszak (II—III- század) számos tanújelét tartalmazza. Eb­ből a rétegből kézzel és fazekas­korongon készült agyagtárgyak, ró­mai amforatöredékek, különböző tárgyak, közöttük csatok, kések, nyakékek stb kerültek napvilágra. Az amforák arról tanúskodnak, hogy a vidék lakossága intenzív kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn más területekkel. (Agerpres) Készül a Dákok című játékfilm A Retyezát északkeleti részén, a Riul Mare völgyében, Sarmizege­­tusa közelében, ahol csaknem 2000 évvel ezelőtt a dákok és a rómaiak harcai folytak, szombaton meg­kezdték a Dákok című játékfilm utolsó, külső felvételeinek forga­tását. Filmre veszik a lovasság csatáját, a dákok visszavonulását a hegyekbe és megörökítenek más nagy fontosságú történelmi mozza­natokat. A filmesek csoportját Sergiu Ni­­colaescu rendező vezeti, az opera­tőr Constantin Ciubotaru, állami díjas. Mint ismeretes, a Titus Po­­novici forgatókönyve alapján ké­szülő filmben Decebal szerepét Amza Pellea, Domitianus császár szerepét Kovács György, a nép művésze alakítja. A római tábor­nokok szerepében Pierre Brice és Georges Marschall jelenik meg. Decebal lányának szerepét José Marie Nat alakítja. A román parlamenti küldöttség látogatása a Szovjetunióban Florea Isuiu, az Agerpres külön­­tudósítója jelenti Moszkvából . Teodor Marinescu, Románia Szo­cialista Köztársaság moszkvai nagykövete szombaton fogadást adott a nagykövetség termeiben abból az alkalomból, hogy látoga­tást tesz a Szovjetunióban Romá­nia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének küldöttsége, élén Gheorghe Neculával, a Nagy Nemzetgyűlés alelnökével. A fogadáson részt vett F. K. Il­­jasenko, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének alelnöke, I.I. Paleckisz, a Nemzetiségi Szov­jet elnöke, P. M. Georgadze, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének titkára, A. I. Miko­­jan, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének tagja, I. V. Konotop, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének tagja, az SZKP Moszkva tartományi bizott­ságának első titkára, F. L. Iljicsov, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese, V. A. Penkovszkij had­seregtábornok, a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének helyettese, I. Szamodajev, a moszkvai városi szovjet első alelnöke, a Legfel­sőbb Szovjet számos képviselője, állandó bizottsági tagok, táborno­kok és tengernagyok, kulturális személyiségek, tömegszervezetek képviselői, újságírók. Teodor Marinescu köszöntötte a vendégeket és a román és a szov­jet népek barátságának további fejlesztésére emelte poharát. A román küldöttség nevében po­hárköszöntőt mondott Gheorghe Necula elvtárs, aki köszönetét fe­jezte ki a vendégszeretetért, amely­ben a román parlamenti küldött­séget az összes meglátogatott helységekben részesítették. Szovjet részről pohárköszöntőt mondott I­ I. Paleckisz, a Szovjet­unió Legfelsőbb Szovjetje Nemze­tiségi Szovjetjének elnöke. A fogadás a meleg barátság lég­körében folyt le. Alkotmánynapi ünnepségek Magyarországon Az MTI jelentése szerint au­gusztus 20-án a Magyar NK-ban megünnepelték az Alkotmány Napját. Ez alkalomból országszerte ünnepségek zajlottak le, új ipar­­vállalatokat, gyárrészlegeket, szo­ciális-kulturális objektumokat ad­tak át rendeltetésének. A rádió­ban és a televízióban beszédet mondott Dobi István, a Magyar NK Elnöki Tanácsának elnöke. Ünnepi gyűlésekre került sor a megyei és járási székhelyeken. Az ünnepségeken felszólaltak párt­os államvezetők. Véget ért az amerikai légiforgalmi sztrájk Péntek este véget ért az USA légiforgalmának csaknem 60 szá­zalékára kiható sztrájk, a leghosz­­szabb és a legköltségesebb az ame­rikai polgári repülés történetében. A 42 napja sztrájkoló repülős­­me­­lők elfogadták az új kollektív szer­ződést, amelyet a repülőszerelők nemzetközi szakszervezete kötött a TWA, Eastern, National­ United és North-West légiforgalmi társa­ságokkal. A szavazás teljes ered­ménye még nem ismeretes, de a repülőszerelők 68 százaléka már ratifikálta az új munkaszerződést. Eddig csak San Franciscóban és Los Angelesben utasították vissza a szerződést, a többi városban 52 és 80 százalék között váltakozó többséggel elfogadták. Minthogy a szavazásnál egysze­rű többségre volt szükség, a repü­lőszerelők szakszervezete hivatalo­­san kihirdette a sztrájk megszün­tetését. ELŐRE — Szerkesztőség és kiadóhi­vatal : Bukarest Piața Scintei) nr. I. — Telefon • 18 03 02 - Előfizetések a postahivataloknál levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scintei 40.080 ­ Moszkvából jelenti az Agerpres: Augusztus 20-án Moszkvába ér­kezett az ARLUS Főtanácsának küldöttsége, amely élén dr. Vasile Mirza professzor, akadémikussal, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagjával, az ARLUS Főtanácsának tagjával részt vesz a Románia fasiszta iga alóli felszabadulásának 22. évfor­dulója alkalmából a Szovjetunió­ban sorra kerülő rendezvényeken. Ugyancsak szombaton a Román Kultúra Napjai keretében a moszk­vai Druzsba könyvesboltban meg­nyílt a román könyvdekád. A könyvüzlet kirakatában és stand­jain Eminescu, Caragiale, Creanga, Agribiceanu, Rebreanu, Odobescu, Sadoveanu, Arghezi, Calinescu, Je­­beleanu, Vinea, Blaga és más ro­mán klasszikusok és jelenkori írók művei, az egyetemes irodalom klasszikus alkotásainak román for­dításai, gyermekirodalmi alkotá­sok, romániai útikalauzok stb. lát­hatók A könyvdekád ünnepélyes megnyitásán részt vett az ARLUS Főtanácsának küldöttsége, élen dr. Vasile Mirza akadémikus profesz­­szorral, az RKP KB tagjával, az ARLUS Főtanácsának tagjával. Ott volt a román nagykövetség több tagja is. Megnyitó beszédet mondott Va­­szilij Fomicsev, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett működő Nyomdaipari Állami Bizottság al­­elnöke. Az ARLUS küldöttsége ne­vében felszólalt Dumitru Almas író. Prágából jelenti az Agerpres . Románia fasiszta iga alóli felsza­badulásának 22. évfordulója alkal­mából Petre Constantin alezredes, Románia prágai katonai attaséja augusztus 19-én találkozott a nyu­gati katonai körzet katonáival. A román katonai attasé méltatta a jelenlevők előtt az 1944. augusztus 23-i fegyveres felkelés jelentősé­gét, beszélt a román nép sikereiről a szocializmus építésében és tag­lalta hazánk fejlődési távlatait. Augusztus 23. tiszteletére Bratis­­lavában bemutatták a Lázadás cí­mű román játékfilmet. Az ugyan­abból az alkalomból tartott ünne­pi esten részt vett A. Dubcek, a Csehszlovákiai KP KB Elnökségé­nek tagja, a Szlovákiai KP KB el­ső titkára és más hivatalos sze­mélyek, valamint Románia Szo­cialista Köztársaság prágai nagy­­követségének képviselői. Pekingből jelenti az Agerpres . A Külföldi Kultúrkapcsolatok Bizottsága, a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a Kínai-Román Ba­ráti Társaság augusztus 20-án Pe­­kingben összejövetelt rendezett Románia felszabadulásának évfor­dulója tiszteletére. Az összejövetel film-díszbemutatóval zárult. Részt vettek : Dzsao Guan-hua helyettes művelődésügyi miniszter, Csu Tu­­nan, a Külföldi Kultúrkapcsolatok Bizottságának alelnöke, Sziao Csin-csu, helyettes művelődésügyi miniszter, Csu En-lun, a Kínai-Ro­mán Baráti Társaság alelnöke. Jelen volt Aurel Duma, Románia pekingi nagykövete, valamint a nagykövetség több tisztviselője. Az idei kínai-román kulturális együttműködési terv keretében Pe­­kingben szombaton 2000 ember je­lenlétében román képkiállítás nyílt meg. Jelen volt Aurel Duma, Románia pekingi nagykövete és a Kínai NK-ban tartózkodó román festőművész-küldöttség. Varsóból jelenti az Agerpres : Románia fasiszta iga alóli fel­­szabadulásának 22. évfordulója al­kalmából sajtóértekezletet tartot­tak Románia Szocialista Köztársa­ság varsói nagykövetségén. Részt vettek a lengyel központi sajtó, a hírügynökségek, a rádió képvise­lői, valamint a szocialista országok nagykövetségeinek sajtóattaséi. Ti­­beriu Petrescu, Románia Szocialis­ta Köztársaság varsói nagykövete beszélt az újságudóknak augusz­tus 23 jelentőségéről és a román nép sikereiről a felszabadulás óta eltelt 22 esztendő alatt. Budapestről jelenti az Agerpres . Románia felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából Dumitru Turcus, Románia Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövete filmbemutatót rendezett. Vetítésre került a Betyárok című román film, amelyet a jelenlevők nagy érdeklődéssel fogadtak. A bemu­tatón részt vett a magyar politikai és kulturális élet számos személyi­sége és Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. Phenjanból jelenti az Agerpres . A phenjani Kangszun kohászati üzemben ünnepi gyűlést tartottak Románia felszabadulásának 22. év­fordulója tiszteletére. Részt vett a vállalat számos dolgozója, a helyi párt és állami szervek képviselői. Jelen volt Nicolae Popa, Románia nagykövete a Koreai NDK-ban, valamint a nagykövetség több munkatársa. Kim Dong Yun, az üzem igazgatója méltatta a román nép sikereit a szocializmus épí­tésének művében. Felszólalt Nico­lae Popa, Románia phenjani nagy­követe is. Az összejövetel az üzem művészegyüttesének ének- és tánc­műsorával zárult Athénből jelenti az Agerpres . A Görög-Román Baráti Liga au­gusztus 23 tiszteletére kulturális ünnepséget rendezett az athéni Athineon moziban. Jelen volt szá­mos politikus, képviselők, kulturá­lis és művészeti személyiségek, At­hénben akkreditált nagykövetek, görög és külföldi újságírók, vala­mint igen nagy számú közönség. Ott volt dr. M. Bǎlanescu, Romá­nia Szocialista Köztársaság athéni nagykövete és a nagykövetség több tagja. Leonida Szpaisz tábor­nok, a Görög-Román Baráti Liga elnöke méltatta a két nép közötti hagyományos baráti kapcsolatokat. Ezután G. Alekszandrisz tenger­nagy beszámolt nemrégi romániai látogatásának élményeiről. Ismer­tette a román nép gazdasági ered­ményeit. A két baráti ország és nép között fennálló jóviszonyról szólva kidomborította ezek jelenle­gi fejlesztési lehetőségeit mindkét nép javára. A szónok rámutatott hogy Románia Szocialista Köztár­saság Minisztertanácsa elnökének rövidesen sorra kerülő görögor­szági látogatása beszédes bizonyí­téka a Románia és Görögország közötti jóviszonynak. Elhangzott Románia Szocialista Köztársaság és Görögország állami himnusza, majd a két ország nem­zeti zászlóival övezett vásznon le­vetítették a Solymár-nemzetség cí­mű román játékfilmet. Az ünnepség meleg és őszinte baráti légkörben folyt le. Kairóból jelenti az Agerpres . Augusztus 23 alkalmából Mircea Nicolescu, Románia kairói nagy­követe filmbemutatót rendezett. Ott voltak a Külügyminisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium főtisztviselői, diplomáciai képvise­letek vezetői és a diplomáciai tes­tület, más tagjai, művészeti és kul­turális dolgozók, újságírók. NEMZETKÖZI ÉLET - - ________ ■ ■ - ■ ----------—...................................................... ■ Megemlékezések külföldön augusztus 23-ról Szeizmikus katasztrófa Törökországban Ankarából jelenti az Ager­pres . Szombatra virradólag súlyos következményekkel járó föld­rengés volt Kelet-Anatóliában (Törökország). A három órán át rövid időközökben egymást kö­vető heves földlökések teljesen romba döntötték Varto város­kát. Varto és Mus helység kö­zött hegycsuszamlás miatt meg­szűnt minden összeköttetés, a telefon- és távíróvezetékek el­szakadtak. Mindez gátolja a mentési munkálatokat. Egy mozihelyiségben több mint száz nézőre szakadt rá a tető, egy mecset romjai alatt pedig 40 halottat találtak. A földrengés Erzerumban, Bingolban és Mus­­ban is érezhető volt, de ezek­ben a városokban nem okozott jelentősebb kárt. A legutóbbi ideiglenes hiva­talos jelentés 1116 halottról és mintegy 800 sebesültről szá­lol be. A török kormány rendkí­vüli segélyintézkedéseket ho­zott. A főváros és Erzerum kö­zötti légivonalon közlekedő re­pülőgépeket és a légierők repü­lőgépeit lefoglalták, hogy orvo­sokat, sebészeket és ápolónő­ket szállítsanak a katasztrófa színhelyére. Szünet nélkül fo­lyik az első segélyt nyújtó csa­patok szervezése, amelyeket rendkívül nehéz körülmények között juttatnak el az elemi csapás sújtotta övezetekbe. Su­leyman Demirel miniszterelnök Izmirbe utazott a mentési mun­kálatok irányítása végett. Közben ugyanebben a tarto­mányban az előzőhöz hasonló erősségű földrengés volt szom­bat délben. Az újabb katasztró­fa következtében Varto, Hunis és Mouch helységekben az elő­ző földrengés után épségben maradt épületek is összedőltek. Az Anatolia török hírügynök­ség adatai alapján a France Presse több mint 2000-re be­csüli a halottak számát. A hi­vatalos körök pillanatnyilag nem közölnek pontos számada­tokat, s hangoztatják, hogy a távközlési rendszerben előállt nehézségek miatt lehetetlen az adatok összesítése. Demirel miniszterelnök, a kormány több tagjának kísére­tében szombaton Erzerumba érkezett. Sürgős intézkedések történtek az elemi csapás súj­totta vidék lakosságának fel­segélyezésére és a sebesültek megmentésére.

Next