Előre, 1989. június (43. évfolyam, 12906-12931. szám)
1989-06-15 / 12918. szám
4 HATÁROZOTT KIÁLLÁS A FELELŐTLEN MUNKA ELLEN A dolgozók igényes, kommunista állásfoglalása a munkanormák és a szakmai etikai szabályok súlyos megszegésének felszámolásáért a vedeai (Giturgiu megye) Állami Mezőgazdasági Vállalatban Ezekben a napokban a mezőgazdasági dolgozók teljes erejükkel részt vesznek a rendkívül sokrétű nyári mezőgazdasági munkák elvégzésében. Ezek közül első helyen állnak az egész szalmás-gabonatermés és más termékek minél rövidebb idő alatti és vesztességmentes betakarítására, elszállítására és raktározására vonatkozó munkálatok. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának nemrég lezajlott ülésén, amelyen a nyári mezőgazdasági kampány jó lebonyolítására hozott intézkedésekről szóló jelentést elemezték, Nicolae Ceausescu elvtárs azt igényelte a Mezőgazdasági Minisztériumtól, a megyei mezőgazdasági szervektől, az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek vezető kádereitől, a pártszervektől és -szervezetektől, munkálkodjanak határozottan azért, hogy az összes nyári mezőgazdasági munkálatokat rövid idő alatt végezzék el a bármiféle veszteség megelőzése és a területek másodvetésű kultúrákkal való újrabevetése érdekében. Az Államtanácsnak a jelenlegi nyári mezőgazdasági kampány legjobb körülmények közti lefolytatása biztosítására vonatkozó törvényerejű rendelete azt a kötelezettséget rója a Mezőgazdasági Minisztériumra, a Mezőgazdasági Terményfelvásárlási és Leszerződési Minisztériumra, valamint a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségére, hozzanak intézkedéseket arra, hogy az egész dolgozó személyzet, a szövetkezeti tagság, a mezőgépészek, a szakemberek, a vezető káderek és a többi dolgozók, az összes munkaképes lakosok mozgósításával minden egyes mezőgazdasági egységben és helységben a munkálatokat minél rövdesb időn belül és a legjobb minőségben végezzék el. A párt főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs felhívására nagyon sok állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységben odaadóan, magasrendű felelősséggel és igényességgel dolgoznak az árpa betakarításáért, az árpatermés elszállításáért, a másodvetésű kultúrák elvetéséért és a többi növénykultúrák ápolásáért. Mindez azt tanúsítja, hogy a falusi lakosság megértette, a pártszervek és -szervezetek támogatásával miként kell cselekednie a rá háruló feladatok legjobb körülmények közti teljesítéséért. Az erők ilyenszerű mozgósítása létezik Giurgiu megye mezőgazdaságában is. Itt a megyei pártbizottság közvetlen irányításával a pártszervek és -szervezetek, a helyi mezőgazdasági szervek, a mezőgazdasági egységek vezetősége arra törekszik, hogy az egész dolgozó személyzetet — a szövetkezeti tagokat, a mezőgépészeket, a szakembereket, a vezető kádereket és más mezőgazdasági dolgozókat — az összes mezőgazdasági munkák időbeni és jó minőségű elvégzésére mozgósítsa. A mezőgazdasági egységekre a nyári kampány munkáinak elvégzésében háruló nagy feladatok teljesítését célzó általános erőmozgósítás légköre uralkodik megyeszerte. Annál elítélendőbbek a munkanormák, a termelési rend és fegyelem, valamint az erkölcsi normák megszegését képező egyes egyedi esetek, amelyeket a mezőgazdasági egységek és a szakminisztérium egyes felelős beosztású káderei követtek el. Az elmúlt napokban hasonló, a termelési tevékenységre mélységesen negatív kihatással bíró eset történt Giurgiu megye vedeai Állami Mezőgazdasági Vállalatában. Mialatt a vállalat dolgozóit a határba mozgósították a mezőgazdasági munkák végzésére, az illető egység egyes vezető káderei, köztük Gheorghe Chira igazgató és Cristea Spiru főkönyvelő 1989. június 10- én nagy ebédet szervezett az egység vendégszobájában, amely aztán késő estig elhúzódott. A lakomán az igazgatón és főkönyvelőn kívül részt vett Sorin Hiotu állatorvos, valamint az Állami Mezőgazdasági Főosztályról Ion Nitulescu, a szervezési, ellenőrzési és személyzeti igazgatóság igazgatója és Ion Cojocariu főfelügyelő. Rendkívül súlyos ténynek számít az is, hogy az ebéden az egység kantinjában készített ételeket szolgáltak fel ingyen, és ráadásul szeszes italokat is fogyasztottak. Ezeket a vállalat igazgatója és főkönyvelője csempészte be kirívóan megszegve ezzel annak a törvényerejű rendeletnek az előírásait, amely megtiltja az alkoholfogyasztást az intézmények és vállalatok székházaiban. A Vedeai Állami Mezőgazdasági Vállalat pártbizottsága rendkívüli plénumának és a dolgozók képviselői rendkívüli közgyűlésének részvevői magas rendű kommunista felelősséggel és igényességgel vizsgálták meg az elkövetett tetteket és drasztikus intézkedéseket hoztak a vétkesek ellen. Felszólalásában Marin Pata mezőgépész, Victor Lazar állatorvos és Mihai Obreascu a kombájnos formáció vezetője felháborodottan mutatott rá, hogy ebben az időszakban, amikor a munkálatok nagy volumene megköveteli az egység vezetőségének és más kádereinek jelenlétét a határban, súlyosan megszegve a munkafegyelmet, valamint a rájuk háruló hatáskört és feladatokat, a vétkezők megszöktek a munkából, hogy ételt-italt szerezzenek be az ebédhez és ebbe más kádereket is bekapcsoltak, elvonva őket szolgálati feladataik teljesítésétől. A viták kétségtelen érdeme volt, hogy felelős módon ezeket az elítélendő tetteket abból a szempontból elemezték, hogy az egység miként teljesíti termelési és gazdasági feladatait. Az RKP Központi Bizottsága egyik kollektívájának a megyei pártbizottsággal együtt , kivételesen súlyos esettel kapcsolatos kivizsgálása rámutatott, hogy a történtek nem jelentenek egyedi esetet. A főkönyvelő tevékenységében gyakorlattá vált a hasonló mulatságok szervezése. Csupán az idén és a legutóbbi hónapban is a vedeai ámv-ben tartottak még hasonló mulatságokat, amelyeken az egység különböző vezető káderei és az egységen kívüli káderek vettek részt. Rámutatva az ’egység vezetőségére háruló‘ felelősségre Teodora Clejanu, a pártbizottság titkára, Gheorghe Barascu kombájnos, Marin Epure mezőgépész kidomborította, nem véletlen, hogy tavaly az egység jelentős vesztességgel zárta gazdaságipénzügyi tevékenységét, mivel a lehetőségek és a biztosított műszaki-anyagi alap színvonalánál jóval alacsonyabb hozamokat értek el. A vitában nyíltan megkérdezték, miként történhettek az egész közösség munkáját beárnyékoló és azzal szöges ellentétben álló hasonló elítélendő tettek? A kommunisták kertelés nélkül rámutattak, mindezek annak a következményei is, hogy a pártbizottság és a farmokon működő nyolc pártalapszervezet bürója a szervezeti szabályzat előírásainak értelmében nem fejtett ki állandó ellenőrzést, s nem tette azt a dolgozók közgyűlése sem. Az egység vezető tanácsa sem fejtett ki kielégítő munkát. Felszólalásában Sever Iufcea, a KISZ-bizottság titkára, Constantin Gherman főmérnök, Stan Orfan, a 2-es számú farm vezetője hangsúlyozta, hogy csökkent a kombattivitás és a bírálati szellem. Ezt a hiányosságok takargatásának légköre váltotta ki, ami kedvezett az egység vezetősége tevékenységében elkövetett visszaéléseknek. A vita valamennyi részvevője rámutatott, hogy a vétkes személyek elvesztették a közösség bizalmát, tetteik összeegyeztethetetlenek a párttagsági minőséggel, az általuk betöltött funkciókkal és szigorú, megérdemelt szankciók elfogadását kérték. Az ismertetett tettek alapján a vállalat pártbizottságának plénuma és dolgozói közgyűlése elfogadta az alábbi intézkedéseket: Gheorghe Chirát, Spiru Cristeát és Sorin Hiotut kizárja a párttagok sorából és meneszti őket betöltött tisztségükből. Úgyszintén Gheorghe Cristeát is leváltották a vízépítési szektor éléről. Politikai érettségről és forradalmi öntudatról téve tanúbizonyságot, a vita részvevői kidomborították, hogy a hozott intézkedések megjavítják a munkalégkört, megszilárdítják a rendet és a fegyelmet az egységben. Már a gyűlésen konkrét javaslatokat tettek a termelésszervezés és az egész munka gyökeres javítására, hogy ily módon biztosítsák a termelési és gazdasági feladatok példás teljesítését valamennyi farmon. Az egység összes dolgozója nevében a felszólalók annak az elhatározásuknak és szilárd vállalásuknak adtak hangot, hogy időben és a legjobb minőségben végzik el az összes mezőgazdasági munkát, hogy a kijelölt feladatok szintjén teljesíthessék az összes idei tervmutatót és így az eddigi legnagyobb mezőgazdasági termelést valósítsák meg. Ugyanazon a napon tartották meg a Mezőgazdasági Minisztérium Állami Mezőgazdasági Főosztálya pártszervezetének és dolgozói gyűlésének együttes ülését, amely elemezte azokat az elítélendő cselekedeteket, amelyeket Ion Nitulescu, a szervezési, ellenőrzési, személyzeti és oktatási igazgatóság igazgatója és Ion Cojocariu, a főosztály főfelügyelője követett el. A vitákból kitűnt,most, amikor teljében a szalmásgabonák betakarításának kampányra, az említettek azért szálltak ki Giurgiu megyébe, hogy támogassák az időszaki mezőgazdasági munkák jó megszervezését és lefolytatását. Ahelyett, hogy ténylegesen hozzáláttak volna a rájuk háruló feladatok teljesítéséhez, ők is részt vettek a vedeai ámv-ben rendezett lakomán. Funkciójuknál fogva az lett volna a kötelességük, hogy megakadályozzák a mezőgazdasági egységeket a törvénysértések elkövetésében, biztosítsák Giurgiu megye valamennyi állami mezőgazdasági vállalatában a vezető káderek mozgósítását arra, hogy a közelmúltban megjelent törvényerejű rendeletnek megfelelően 3—4 nap alatt végezzenek az árpa betakarításával és jó minőségben végezzék el a többi idénymunkát. Ehelyett szemet hunytak az egységekbeli alkoholfogyasztás megtiltására vonatkozó törvényerejű rendelet megszegése felett, idejük nagy részét elfecsérelték, elvonták a folyamatos tevékenységtől e mezőgazdasági egység egyes vezető kádereit és szakembereit. Magatartásuk annál is inkább elítélendő, mivel másnap az ugyanazon megyében található Clejani Állami Mezőgazdasági Vállalatban mindketten nyolc órát töltöttek — ezalatt meglátogattak egy tehenészetet és sétát tettek a mezőn — anélkül, hogy valamit is megállapítottak volna, illetve intézkedést javasoltak volna a munka megjavítására és jobb megszervezésére ebben az egységben, amely nem a legjobb eredményeket mondhatja magáénak. A vita részvevői — Nicolae Saga, Petre Ciobotaru, Vasile Bácila, Constantin Ilie, Eneia Simion, Florea Gruia, a főosztály vezetője és Gheorghe David mezőgazdasági minisztert kiemelték: A két vezető kádernek tisztségüknél fogva az lett volna a kötelességük, hogy támogassák és megszervezzék a mezőgazdasági egységekbeli nehéz tevékenységet, biztosítsák a rend és a fegyelem meghonosítását, ne engedjék megszegni a szocialista etika és erkölcs normáit. Ezzel szemben közönyös magatartást tanúsítottak azon feladatok iránt, amelyek az Állami Mezőgazdasági Főosztály képviselőiként hárultak rájuk, nem észlelték az egységekben létező hiányosságokat, még a törvénysértést sem. A felszólalók éppen ezért azt követelték, hogy az egész irányítói és ellenőrzési munkában honosítsák meg a magasrendű fegyelmet és rendet, tanúsítsanak maximális igényességet, hogy ezáltal az állami mezőgazdasági vállalatok tevékenysége emelkedjék az új agrárforradalom támasztotta igények és követelmények, az ezen egységek szerepe növekedésére a párt vezetősége által megszabott feladatok színvonalára. A pártalapszervezet közgyűlése egyöntetű szavazattal jóváhagyta Ion Nitulescu és Ion Cojocariu kizárását a párttagok soraiból. Ugyanakkor a dolgozók közgyűlése elhatározta leváltásukat betöltött tisztségükből és azt, hogy szakmai felkészültségüknek megfelelően helyezzék ki őket Bucuresti municípiumon kívüli közvetlen termelőegységekbe. A vedeai ámv-ben és az Állami Mezőgazdasági Főosztályon lezajlott viták ismételten kidomborították annak szükségét, hogy az állami mezőgazdasági vállalatok egész tevékenységében erősítsék a vezető káderek felelősségét, a rendet és a fegyelmet, emeljék magasabb színvonalra az egész munkát szocialista mezőgazdaságunknak ebben a jelentős ágazatában. Arra van szükség, hogy az említett helyzetből levonják az összes következtetéseket, teljes felelősséggel dolgozzanak mindenütt az egész termés időbeni betakarításáért, a többi mezőgazdasági munka elvégzéséért, az állami mezőgazdasági vállalatok munkájának gyökeres javításáért. HATÉKONY NÖVÉNYVÉDELEM A COVASNA MEGYEI CERNATON Virágbontásra készülnek a cernati termelőszövetkezet burgonyásai, pedig a természet az övezetben szokatlanul szűkmarkúnak bizonyult, kevés csapadékot szórt a földekre. Miközben Covasna megye sok más egységében az ismétlődő záporok nyomán árvízgondokkal is küzdöttek, a cernati megfigyelőállomás műszerei alig 35 milliméter esőhullást rögzítettek. Mindezek ellenére aki most bejárja a nagyüzemi burgonyásokat, az erőteljes vegetációs fejlődés láttán aligha gondol csapadékínségre. A korai ültetésnek, a kitűnő gondozásnak köszönhetően immár a teljes termőterületet fedi, a sorközöket is jól beárnyékolja a krumpli mind dúsabb lombozata, mérsékelve, fékezve a párologtatást. A földek vízkészletének kiegészítésére azonban ilyen körülmények között is nagy szükség van, ám az eső érkeztéig a gépesítők nem tétlenkednek. Az évszak jellegéből adódóan most már a termésszabályozás döntő tényezőjévé lépett elő a hatékony növényvédelem. Közismert, hogy igen tekintélyes a burgonyát károsító betegségek és kártevők száma. A kutatók a 24 vírusos, 46 gombás eredetű fertőzési lehetőség mellett, hogy más példákat most ne említsünk, harmincnéhány olyan kártevőt sorolnak fel, amelyek elsősorban „levélfogyasztók“. Most és az elkövetkező hetekben kell tehát óvni, védeni a lombozatot különösképpen a burgonyavésztől, e napokban pedig hangsúlyozottan óvni kell a burgonyabogártól, de az ültetőanyag-termelő zónában — esetenként máshol is — az alternária (Alternaria porri sp. solani) támadásának megelőzése sem kerülheti el a figyelmet. A cernati szakvezetés érdeme, hogy bár számítanak a növényvédelmi előrejelző állomások szakavatott tájékoztatásaira, mégsem várnak a postásra, a figyelmeztető bizonylat küldemények késlekedésekor is hozzákezdenek a vegyszeres kezelésekhez. Mint például most, amikor a burgonyabogár elterjedését, kártételét kell meggátolni. — Az enyhe tél nyomán arra számítottunk, hogy a szokottnál erőteljesebb támadásra kell felkészülnünk — igazít el a permetezések jól átgondolt stratégiájában Bakcsi Ákos, a termelőszövetkezetek mérnök elnöke. — Ezúttal is beigazolódott, hogy a korai ültetés eleve mérsékli a lehetséges kártételt. Másrészt a hűvös éjszakák minden bizonynyal visszafogták a lárvák tömeges elszaporodását. Ezzel magyarázható, hogy a tavaszután, nyárelőn nem volt szükség a vegyszeres kezelésekre. Legalább is a lombozatot óvó vegyi beavatkozások tekintetében. Amint viszont a farmokon tapasztalhattuk, úgyszólván a lehetséges kapacitások szintjén üzemeltették a permetezőgépeket és berendezéseket. Az alkalmazott és mind terebélyesedő technológia új elemévé vált minálunk a lombtrágyázás. A folyamatos permetezésekkel tulajdonképpen a tápanyagutánpótlás utolsó, még hasznosítható lehetőségeit kamatoztattuk. A sogarasi vegyipari kombinátból szállított oldat összetételéből adódóan is a hozamnövelés eddig nem hasznosított tartalékait tárta föl, a tomboló vegetáció közepette találtunk ugyanis lehetőséget a gumófelhalmozódást ösztönző hatóanyagok, közöttük mikroelemek és vitaminok bevitelére, az asszimilációs felület növelésére. Ilyen körülmények között hozammeghatározó tényezővé vált a növényvédelem, ezen belül pedig elsősorban a burgonyabogár elleni hatékony küzdelem. A szakirodalom, a kutatóállomások ajánlása alapján a négy növényre eső egy áttelelt bogár jelenti a kritikus momentumot a permetező aggregátok munkába állítására. Ezt figyelembe véve határoztunk mi is. Számolva a környezetszennyeződő készítmények visszaszorításával, de hatékony védekezésre törekedve a védekezés első fázisában a Cartlintox—50 kiszórásával gátolják a kártevők elszaporodását. Az elkövetkező permetezések során már a Fastac F C készítmény levélre juttatása segít az első, illetve a második fejlődési szakaszban lévő lárvák kártételének meggátlásában. A munkaeszköz az MPSP—3X300 típusú gép, a sikert viszont mindenekelőtt a gépesítők hozzáértése és figyelemmel végzett munkája, a farmvezető jelenléte és a teendőkhöz való hozzáállása szavatolja. A szervezett szaktanfolyamok ismétlődő tematikája volt a hektáronként kiszórandó mennyiség, a gép munkaszélessége, illetve haladási sebesség közötti öszszefüggések, joggal bizakodhatunk tehát abban, hogy a hatékonyság sem marad el. A termelőszövetkezetekben különben gondosan felkészültek a burgonyavész elleni kezelésekre. Az a körülmény, hogy egészséges gumókat ültettek, kétségtelenül megkönnyíti és hatékonnyá teszi a védekezést. A prognózisokra alapozva meghatározó tényezőként kezelik a permetezések időpontjának helyes megválasztását, így egy-két kezelés akár ki is küszöbölhető, mérsékelhetik ezáltal a vegyszerfelhasználást, s a költségszinteket. Terv készült arra is, hogy a kezeléseket a burgonyavészre érzékenyebb fajtákkal kezdik (Ostara, Super, Gloria, Dezire és nagy termőterületről lévén szó, a permetezőgépek mellett számítanak helikopterekre is. A hatékony növényvédelem feltételezi a jó munkaszervezést. A követelményekkel számolva a farmok között arányosan osztották szét a gépeket, megtörtént a szakmai felkészítés. Egy kicsit a holnapi követelményeket szem előtt tartva határozták el egy korszerű növényvédelmi központ felépítését, ahol megfelelő körülmények között és biztonságosan készíthetik el majd az oldatokat, hatékonyabban érvényt szerezhetnek a környezetvédő előírásoknak és elvárásoknak. E célból különben agráripari líceumot végzett szakmunkások továbbképzését is programba iktatták, hiszen napjainkban növekvő szakismeretre van szükség a növényvédelmi feladatok ellátását illetően, ahhoz, hogy eredményesen küzdhessék le a burgonya levélbetegségeit és kártevőit. Flóra Gábor ELŐRE - 1989. június 15. A folyamatos energiatermelés, az energiával való körültekintő gazdálkodás elsődleges nemzetgazdasági érdek. Felvételünkön: az oradeai villamos erőmű TERMELÉSI TÖBBLETEK - ÜTEMESEN A ZALAIM ÖNTÖTTVAS- ÉS ACÉLSZERELVÉNY-GYÁRTÓ VÁLLALATBAN (Folytatás az 1. oldalról) nyék, csőidomok termelésére is. A harmadik fázisban főleg az acélszerelvények gyártását futtatták fel, így a második szakasz kapacitásához képest 150 százalékos növekedést értek el, de ugyanebben a periódusban tértek rá az 1983-ig csak behozatalból származó, a vegyi és energetikai iparban nélkülözhetetlen rugós biztonsági szelepek gyártására. Ez alatt a tizennyolc év, alatt a termelés több mint a tízszeresére, a munkáslétszám pedig több mint háromszorosára nőtt. But Flóriántól, a gazdasági, tervezési osztály főnökétől tudjuk meg, hogy a vállalat fennállása óta a rohamos fejlesztéssel együtt járó problémák ellenére minden évben teljesítette tervelőirányzatait. Ami természetesen az idei esztendőre is érvényes megállapítás, hiszen az eddig eltelt hónapokban 1500 tonna nyersacél és 31 000 darab acélszerelvény-többletet jelenthettek az árutermelési terv maradéktalan teljesítése körülményei közepette, ugyanakkor az ezer lej árutermelésre számított össz- és anyagi költségeket 0,3 százalékkal csökkentették. Mindezek aztán az össznyereség 2,3 százalékos túlszárnyalását vonták maguk után. — Eredményeink magukról beszélnek — összegezi But Florian —, ami nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nyugodtan, karba tett kézzel ülhetünk és várhatjuk a további fejleményeket. Úgy véljük ugyanis, hogy nem szabad megelégednünk azzal, amit már elértünk, mert így csak a stagnálás, a visszafejlődés malmára hajtanánk a vizet. Az önelégültség káros voltára figyelmeztetett különben Nicolae Ceausescu elvtárs az RKP KB áprilisi plenáris ülésén mondott beszédében, amikor kiemelte, hogy jobb munkával ellensúlyozhattuk volna egyes fogyatékosságainkat, akár jobb mérleggel is jelentkezhettünk volna. Az egyre növekvő igények kielégítésére törekedve, a harmadik fejlesztési időszakban kétrészes korszerűsítési program kidolgozásáról és életbe ültetéséről döntöttünk — veti közbe Kovács Gyula mérnök, a tervezési és az új termékek bevezetésével foglalkozó műhely vezetője. — Az első szakasz az 1984—1988-as éveket ölelte át, amikor főleg önerőből, a már létező lehetőségek kamatoztatásával alakítottuk ki mai termékstruktúránkat, indítottuk be, fejlesztettük tovább az átmeneti elzáró szelepek, a kívül és belül fekvő orsómenetes oktolózárak, az átmeneti visszacsapó szelepek, az elzárócsapok, a szennyfogó szűrők, a különböző szívókosarak, a termodinamikus kondenzedények, a légelszívó és légtelenítő szerelvények, a ferde ülésű átmeneti szelepek stb. gyártását. A külföldi és hazai megrendelők kéréseinek megfelelően, évente körülbelül száz típusban és méretben gyártjuk e termékeket. Minden évben felújítjuk és újratervezzük gyártmányainkat, aminek következtében minden ötéves tervidőszakban 75—80 százalékos a felújítási mutatónk, s ebből 40—45 százalék a teljesen új termék, a többi pedig olyan módosítás, amely nyersanyag megtakarításához, a munkatermelékenység növekedéséhez vagy a műszaki-üzemi jellemzők javításához járul hozzá. Termékskálánk nagyon sokrétű, típustól és mérettől, anyagtól és felépítéstől függően. Például a névleges átmérők 15 mm-től 300 mm-ig, a névleges nyomás pedig 64 atmoszféráig terjedő tartományban mozognak. Folyamatosan és párhuzamosan több fajta anyagból öntünk alapszerkezeteket, amelyekből aztán az alkalmazási médium szerint több mint kétezer változatban készülnek terméksorozataink (havonta a fizikai termelés körülbelül ezer fajta kisebbnagyobb termékből áll össze). Az 1980-as évek elejétől jelentősen nőtt a kereslet a kőolajvegyészetben és a nukleáris iparban használatos szerelékek iránt. Ezeknek a fagypont alatti 200 C°-os hőmérsékleten való üzemelés feltételeinek is eleget kell tenniük. Tudni kell, hogy 1985- ig ezek a termékek importból származtak, ma már folyamatosan gyártunk úgynevezett kriogén alkatrészeket, és nem csak belföldi piacra. Így bátran állíthatjuk, hogy termékeink a nemzetgazdaság majd minden terén, kezdve az öntözőberendezésektől az ipari egységeken és építőtelepeken át a kőolajvegyészeti kombinátokig, az országos energetikai hálózat hő- és nukleáris központjaiig jelen vannak, és az eddigi visszajelzések alapján kiválóan megállják helyüket. Ez év második felében kezdődik majd el, már az RKP KB Politikai Végehajtó Bizottsága június 2-i ülésén elhangzott pártfőtitkári orientációk figyelembevételével, modernizálási programunk újabb szakasza, amelynek eredményeként 1992-re az öntöttvasszerelvény-kapacitás 3000 tonnával, az acélé pedig 2000 tonnával lesz nagyobb, de javul a minőség, nő a munkatermelékenység és bővül a termékszerkezet is. Pece Panfil mérnök, az üzem főtechnológusa az elmondottakat az új műszaki eljárások bevezetésével kapcsolatos elképzelésekkel és megvalósításokkal egészíti ki. A termékszerkezet változatossága természetesen a gyártási folyamatok rugalmasságát feltételezi. Ha ezzel összefüggésben eláruljuk, hogy termelésünk 80 százalékát saját műhelyeinkben készített speciális készülékeknek a klasszikus gépekre való rászerelése révén érjük el, akkor, gondolom, mindenki előtt világos, hogy törekvésünk messzemenően egybeesik pártunk főtitkárának azzal az orientációjával, amelyet az RKP Központi Bizottságának áprilisi plenáris ülésén fogalmazott meg, s amely figyelmeztet arra, hogy akkor, amikor „korszerűsítésről beszélünk, azt kell értenünk alatta, hogy új technológiákat valósítunk meg minél alacsonyabb fogyasztásokkal, biztosítva a kiváló minőségű termékeket, új berendezéseket jobb teljesítménymutatókkal“. Tehát azon vagyunk, hogy az általános, klasszikus megmunkáló gépeket adaptáljuk szükségleteinkhez, s szerelvénygyártáshoz, saját vagy esetleg átvett elgondolások alapján, de feltétlenül helyi kivitelezésben. Felsorolnék párat megoldásainkból: az esztergákra rászereltünk egy futóbábot, amely az alapműveletek mellett különböző lyukasztásokat, felületi dörzskezelést is végez; többtengelyes fejjel láttuk el fúrógépeinket, növelve így az egyidejű lyukfúrás lehetőségét. De kísérletezünk új, komplex gépek helyi előállításával is, aminek egyik eredménye a már jól bevált szerelvénytest-megművelő aggregát, vagy a kétoldalról szimultán üzemelő, többtengelyes, állítható fejes fúróaggregát. Különböző, a nagy gépeken gazdaságosan el nem végezhető munkaműveletekre számos speciális készüléket terveztünk, gyártottunk és használunk jó eredménnyel. Ahol szükséges volt, ott a teljesen új technológiák bevezetésétől sem riadtunk vissza, például kidolgoztuk az áramlás alatti réteghegesztést, ami eddig kézi kovácshegesztéssel történt. Az új berendezés használatával a termékek minősége érezhetően javult, miközben anyagtakarékosságot is elkönyvelhettünk. Továbbá új tükrösítő gépeket és automata test-, fedő-, orsómegmunkáló gépsorokat szereltünk be és módosítottuk ezeknek megfelelően a gyártási folyamatokat. A korszerűsítés és a minőség mellett elkötelezett munkaközösség nem csak itthon, hanem külföldön is learathatta szorgalmának gyümölcseit. Amint arról Bariga Ferenc, az export-osztály vezetője tájékoztat, 1971-ben exportra szánt termelésük egészében az NDK-ba és Csehszlovákiába vette útját. Ezek voltak az első lépések, mert tavaly már öntöttvas szerelvényekből 6,3- szer többet adtak el külföldi partnereknek, mint a bemutatkozás évében, s ha mérlegre tesszük az acélszerelvényekkel elért forgalmat is, akkor értékben tizenötszörös a növekedés. Így, ha 1971-ben négy mérettípust két ország vásárolt, akkor ma a több mint 360 típusú áru tizenhét országba jut el, az összes szocialista országba, több fejlődő államba, de az NSZK-ba, Franciaországba, Ausztriába és immár három éve az Amerikai Egyesült Államokba is. Végezetül Morar Alexandru, a vállalat pártbizottságának titkára, a dolgozók tanácsának elnöke hangsúlyozza, hogy a termelésben eddig elért eredményekre alapozva, a munkaközösség szilárd elhatározása messzemenően eleget tenni a pártfőtitkári útmutatásoknak, termelési többletekkel köszönteni az esztendő nagy eseményeit, a haza felszabadulásának 45. évfordulóját és pártunk XIV. kongresszusát. Farkas Zoltán