Sürgöny, 1861. június (1. évfolyam, 124-148. szám)
1861-06-06 / 128. szám
magyar, nem román, és nem latin nyelveken, mely utolsó nélkül legősibb és legsarkalatosabb alkotmányos törvényeink merőben érthetetlenek is. Ha tehát az absolut kormány megkívánta azt, hogy az ő monopolizált ügyvédei, az actrogált pátensekből, Verordnungokból pritfungot tegyenek, annyival jogosabban követelheti egy alkotmányos nemzet és nép azt, hogy azok, kik az ő peres ügyeivel foglalkoznak , kiknek kezeik közzé bizalommal teszik le jogaik védelmét, mint ilyenek, s mint honpolgárok értsék, tudják a haza alkotmányos törvényeit, történelmet és perlekedési rendszerét; sőt hogy valósággal értik és tudják, azt hiteles oklevéllel tanúsítsák is; annyival jogosabban megkívánják, hogy az A. C. 4. 1. 19. titulusa 2. articulusa alapján, „a causaknak sinceritással való procurálására hittel legyenek kötelesek,“a a hitet, melyet II. Szebenben nem az alkotmányra tettek le, újabban és más alakban tegyék le. De nem is lehet ez másként, ha a dolgok practicai oldalát tekintjük is: a Klagek, Geauchok, s száz meg száz és mindég a biró önkényétől függött frisztek ide lejárt, a Bescheidokkal és Urtheilokkal együtt ; a Beamterek, Richterek és Ráthok magánszobái szék-birák és consiliáriusok tanácskozmányi termeivé változtak; visszalépett a collegiális rendszer, s egy idegen nem ítélhet többé ezer honfi jogai felett, s a Landes-Advocat nem fog többé ítéletet diktálni önérdekében. Kimondotta ezen igazságot egy pár napokkal ezelőtt az erdélyi törvénykezés szervezésére kinevezett bizottmány is Kolozsvárt múlt hó 22-én tartott ülésében, midőn az országbírói értekezletek alapján, csak az 1849 előtti ügyvédeket hagyja meg ; az azon innenieket, szigorlat-letétel végett, a k. táblára utasítván. És most már következne szólanunk az ügyvédek 4.ik és utolsó osztályáról , kiket czikkünk elején kihányattaknak neveztünk, a kiket a rendszer emberei később Winkelschreibereknek czimeztek; de nem szólünk, nehogy egy keserű visszaemlékezés szélsőségekre ragadjon bennünket; elég annyit mondanunk, hogy ezeknek régi ügyvédi oklevelük ismét teljes törvényes érvénybe visszalép. Gracza György, ügyvéd, k . 1 f 6 11. —1. (Legújabbak szemléje.) Az olasz hadsereg békelábra állításával Victor Emanuel legújabb napiparancsának szelleme épen nem áll ellenmondásban. A király új zászlókat eszi ki ezredei közt, és ez alkalommal megemlékezik azon föladatról, melyet egykor atyja Olaszországnak kitűzött, a megemlékezik azon csatáiról, melyek e föladat megoldására vivattak; de egy szóval sem említi azt, amit netalán még ezután teljesítendűnek talál. A múlt tetteit hozza föl az új zászlók illustratiójára ; nagy öntudatot ébreszt a katonákban a múlt dicsősége iránt, de semmi lelkesedést a jövő föladatok iránt. Ez mindenesetre nagy ellentétben is állandott ama békés rendszabálylyal, mely egyébiránt nem is pusztán idegen tanácsra bekövetkezett önmérséklés , hanem jórészt az olasz pénzügyi helyzetnek is kifolyása. Tudva levő dolog, hogy az olasz financziák legalább is nagy kíméletet kívánnak. Ehhez járul egyszersmind, hogy az olasz kereskedés és ipar is igen sokáig nélkülözte a nyugalmas napokat, s arra, hogy újabb lendületet nyerjenek, szükséges, hogy a béke föntartása iránti bizalom némi gyökeret verhessen. Mindez egyegy ok, amiért az olasz kormány jónak találta, a béke tógáját kissé hossabb időre felölteni, s ezáltal, ha lehetséges, a békés tárgyalásoknak mezőt nyitni. Egyébiránt Turinban nagy aggodalom uralkodott annak élete miatt, kinek Olaszország jelen állását jórészt tulajdoníthatja. A Párisba érkezett utolsó tudósítások igenfüggeteg hangon szóltak gr. Cavour egészségi állapotáról. A sok érvágás igen meggyöngité őt, annál inkább, mert a gróf nem épen örvend erőteljes ifjúságnak. Ezért nagy feszültséggel néztek volt az újabb tudósítások elé. Az ide érkezett táviratok azonban, mint látjuk, még nem igazolták ez aggodalmat. A franczia sajtótörvénynek a mai közlések szerint nincs reménye az egyhangú elfogadtatásra a törvényhozó gyűlésben. Az „Opiu. nat.“ szerint azzal izgatnak ellene, hogy az vagy nagyon sokat vagy nagyon keveset ad, annyit azonban mégis nyújt, hogy a lapok nem fognak naponkénti halálos félelemben élni, pedig ez épen nem nagyon sok ugyan, de nem is nagyon kevés. Egyébiránt a mai tudósítások szerint a kormány el van határozva, a törvényhozógyűlést feloszlatni ; előbb azonban még meg kívánja erejét a megyei választásoknál próbálni, s erre nézve most az egész országban tesz erőfeszítéseket. A „Moniteur“ egy jegyzéket hozott, melyet kísérletnek tekintenek a kormány részéről, magát a clerusnak ajánlani. Ezen jegyzék mérsékletre inti azon írókat, kik elfeledék, hogy a kormánynak kötelessége, a vallást és szolgáit oltalmazni. Azt is állítják, miszerint a kormány a több lelkész fizetésének fegyelmi úton történt felfüggesztését ismét eltörlendi. A „Moniteur“ most gyakran a külügyekkel is foglalkozik, bár nem hivatalos alakban. Különösen Németország ügye az, melyet többször elővesz. Ma egy müncheni levele ismét a würzburgi katonai értekezletekre tér, hol szerinte egy külön német sereg alakítása forog fönn. E szándék okát azon bizalmatlanságban találja, melylyel a középállamok Poroszország állítólagos hegemóniás vágyait kisérik. Levelező rákfenének nevezi e bizalmatlanságot, féltékenységet, melyen a külföld csak bámul; végül nevetségessé igyekszik tenni azon német lapokat, melyek mindig csak a hadsereg növesztését ajánlják — „oly ellenség ellen, mely egyedül a tervkoholók képzeletében él.“ Ezen moniteum czikk is egy rezgése azon békehárnak, mely az európai viszonyok fölé most kifeszítve van. A szíriai ügy mindamellett sem bír előhaladni. Bizonysága ennek 1. Russell nyilatkozata. A porta nagyon látszik e helyzet súlyát érezni, s a „Patrie“ szerint igen komoly utasításokat küldött Faad pasának. Ezekben jelenti neki, hogy a szultán, midőn gárdája legjobb ezredeit alája rendeli, Szyria az egész birodalom sorsát kezébe teszi, és hogy azon esetre, ha ismét új nyugtalanságok törnének ki, Törökország azon végzetnek lenne kitéve, hogy legfontosb tartományai egyikét elvesztendi. A szóban forgó jegyzék kiemeli, hogy a szultán miniszerei azon egész felelősséget érzik, mely rájuk nehezedik, s hogy Európa el van határozva, Szyriában radical rendszabályokhoz nyúlni, ha azok szüksége ismét előkerülne. ANGOLORSZÁG: Az alsóház máj. 30-ai ülésében, melyben — mint tudjuk — a papíradó eltörlésére vonatkozó javaslat 15 szónyi többséggel elfogadtatott, a vita folytában R ab s a 11 lord a kormány elleni rágalomnak nyilvánító egy lapnak azon közlését, mintha ez utóbbi a galwayi társulattal egyezkedésre lépett volna, bizonyos izlandi tagok ellenzékének neutralizálása végett. Szerinte a kormány készebb lenne inkább tízszer bukni meg, vagy a parlamentet oszlatni szét, mintsem hogy ily egyezkedésekbe bocsátkoznék. Erre a nemes lord azt állítja, hogy a papíradó eltörlése, mely adó egy fontos iparágat terhel, az ország számára nagyobb előnyöket nyújtana, mint aminőket a thea- s czukoradók leszállítása nyújtana. „Néhány nap óta“ — hozzátéve — „sokszor állíták, hogy a jövő eventualitásai tekintetéből eszélytelenség lenne a papíradóról lemondani. Ha ily homályos aggodalmak igazolhatnák valamely adó eltörlésének megtagadását, úgy soha egy adó sem fogna megszüntetni. Csak néhány szót csatolandók még ehhez. Valóban szükségesnek tartom a házat biztosítni arról, hogy se Amerikára, se bármelyik európai nagy nemzetre vonatkozólag, jelenleg semmi kilátás sincs békés viszonyaink megháboríttatására. Igaz, hogy a világra nézve változások korszaka állott be, s én távolról sem akarom azt jósolni, hogy a béke mindenesetre meg fog őriztetni; mindaz, mit mondhatok, abból áll, hogy — amennyire én tudom — az összes államok barátságos érzülettel viseltetnek honunk irányában ; hogy semmi oly függő kérdés sem létezik, mely ezen összeütközést valószínűvé tenné; s hogy a mennyire szerény eszközeink előmozdíthatandják a világon a békés egyetértés ügyét, én azokat teljesen arra szentelendem.“ (Zajos tetszés.) Ugyancsak a vita folytában Palmerston lord, Benntincknek egy észrevételére válaszolva kijelenté, hogy ő az Amerikában történő eseményekben semmi olyat sem lát, mi Angolország részéről rendkívüli fegyverkezéseket idézhetne elő, vagy ami ez utóbbinak jövedelmeit csorbíthatná, melynek a kereskedésből eredő fasegély forrásai állandóan növekednek. Az alsóház máj. 31-ei ülésében Dou- t op a királynőhöz egy oly fölirat fölterjesztését indítványozza, melyben az arra kéretnék, hogy Chinában levő képviselőjének a két hadfolytató fél közti szigorú s részrehajlatlan semlegesség fönntartását hagyja meg. Szónok azt állítja, hogy az angolok által Chinában követett politika nem semleges hatalmasság politikája; mivel azok mindent elkövettek, az elkorcsosult tatár-dynastia támogatása végett. — Baszter támogatja az indítványt. — Russell lord sajnálja, hogy az indítvány nem az általa előterjesztett okiratok fölolvasása már létetett. Ő tagadja, hogy Shangaiban, vagy máshol a császári dynastia érdekében működött volna ; — vagy hogy ez utóbbi kikötőben levő csapatok ott valamely más czélból tartatnának, mint a britt alattvalók élte, s vagyonának oltalmazása végett. Egyébiránt megvallja, hogy Angolországnak kötelessége, a két hadfolytató fél közt szigorúan semleges állásban maradni. — Buchanan az indítványt támogatja. Seymour-Fitzgerald a kormányt arra figyelmezteti, hogy ha a chinai polgári háborúban az egyik vagy másik félhez csatlakozik,— ezen háború nem leend az utolsó, melyet II.-Britanniának a mennyei birodalommal kellene folytatnia — Palmerston lord az állítja, hogy az angolok lelkiismeretes s loyális semlegességben maradtak a császár s a lázadók közt. Ez utóbbiak biztosítást adtak az iránt, hogy az angol kereskedés nem fog megháboríttatni az általuk elfoglalt tartományokban, hanem inkább tiszteletben fog tartatni. A nemes lord meg van róla győződve, mikép a Chinában levő angol consuloknak s ügynököknek adott utasítások meggátolandják, hogy Angolország az egyik vagy másik fél irányában compromittálja magát. Miután még White és Sykes ezredes némely észrevételeket tettek, az indítvány visszavonatott. FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ következő, s már táviratilag említett jegyzéket közöl: „A vallási kérdések a legutóbbi időkben oly vitatásokra adtak alkalmat, miknek függetlenségét a kormány nem híve korlátolhatni, noha fájlalta azoknak túlhágásait. Ezen viták mindinkább személyes jellemet vessnek föl, s a lapok , röpiratok utján naponkint heves megtámadások intéztetnek a kath. papság ellen. — A kormány, — melynek kötelessége a vallást s annak szolgáit tiszteletben tartatni, — az írókat ama mérsékletre hívja föl , melytől közülük némelyek eltértek, s el van tökélve azon ilynemű megtámadások fékezését eszközölni, melyek a törvény által kijelölt vétségekké fajulnának el. — A pecséter, a belügyminister által hozzá intézett közlés folytán, — az állam ügyészséghez utasittatott két röpiratot, melyek közöl az egyiknek czime: „A papság keblében a legutóbbi időkben elkövetett bűntények, vétségek s botrányok.“ — s a másiké : „A Fleurus-utcza kis könyvei.“ — Haladéktalanul bírói vizsgálat kezdetett meg ezen kiadványok szerzői ellen.“ OLASZORSZÁG. Messiniból, május 30 ról kelt tudósítások szerint, legközelebb két század katonaság támogatandja a cataniai nemzetőrséget, egy a francaullai erődökben összegyűlt rabló csapat megsemmisítése végett. Victor Emanuel király az új zászlók kiosztása alkalmából , minek jan. 2 -án kelle történnie, következő napiparancsot intézett a sereghez: „Tisztek, altisztek s katonák ! Rövid időn 13 éve leend, hogy felséges atyám, átmenvén a Ticinón, a bon függetlensége harczának megkezdése végett, — átadá nektek a savoyai kereszttel ellátott háromszinü zászlót s ezen végzetes szavakat mondá: „Olaszország sorsa érlelődik.“ Ti ezen zászlóval ezen kedvező jóslatra fényes győzelmek által válaszoltatok, miket a balszerencse csak egy perczig állított meg. Azonban az erények ereje s a szándékokban állhatatosság azt újólag dicsőn lebegteték, távol vidékeken, Európa leghatalmasabb seregeinek zászlói mellett. — Erre átvonulván a lombardiai alkokon, — melyek még Gaetas Pastrengo emlékével voltak telve, — fényes babérokat arattatok, Francziaország elbirált sasainak közreműködésével. — Ekkor újabb fény terjedt el az egész félszigeten, s Olaszország népei, velünk együtt a nemzeti függetlenség zászlaja körül gyűlvén össze, oly tetteket vittek végbe, mikre még késő unokáink is hálával s szeretettel fognak visszaemlékezni. Jelenleg Olaszország sorsa már meg van érve. — Katonák ! Átadom nektek ezen új zászlókat, az újra szabaddá lett Olaszország nevében. Azokra a vívott csaták nevei vannak főúlva. Erényeitekre bizom a loyalitás s becsületnek ezen jelvényeit, melyeken nyolczszázados vitézség által kitűnő házam czimerei a függetlenségének visszaadott nemzet jelképével vannak egyesülve.“ Az „Espero“ szerint, a Garibaldi féle nemzeti felfegyverzés iránti javaslattal foglalkozó kamrai bizottmány bevégző munkálatát, s Fenzi lovagot, a toscánai nemzetőrség hajdani főparancsnokát választó előadójává. A bizottmány egyértelműleg elhatározó, hogy 220 nemzetörzászlóalj fog szerveztetni; mindegyik 35—40 éves erős egyénekből kiválasztott 650 — 700 személyből állván ; s e szerint száz 1000 lakosra esnék egy zászlóalj ; hogy a tisztek közvetlenül a hadügyministerium által fognak kineveztetni; — s hogy a hadügyministerium fog gondoskodni azok fölfegyverzése, s fölszereléséről. A jelentésnek legkésőbb jövő kedden vagy szerdán készen kellene lennie. OROSZORSZÁG. Mint a „Schl. Zig“-nak Varsóból jun. 1-ről írják, Gortschakoff uly holtteste bebalzsamozták s a Lazienki várkápolnában közszemlére kitétetett. Az néhány nap múlva, anélkül, hogy Varsóban nagyobb ünnepélyek lennének, vasúton Bécsbe s onnan hajón, Galaczon át, Sebastopolba fog szállíttatni, az elhunytnak végrendeleti óhajtása szerint. Hir szerint a herczeg halála gyors s könnyű volt. Varsóban a halálozás semmi különös részvétet sem volt képes előidézni, minek okai könnyen átláthatók. A hivatalos lapoknak csak egyike jelent meg máj. 31-én gyászszegélyivel. Suchozanet hadügyminister máj. 31-én éjjel Varsóba megérkezett, hogy ideiglenesen átvegye a helytartói állomást. — Lambert vezérhadsegéd máj. 31-ke óta szintén Varsóban mulat. Ő hadikormányzóvá volt kijelölve, azonban hír szerint nem akarja ezen állomást elfogadni, mielőtt a császártól személyesen nem kap utasításokat. Azt is állítják, mikép az előbbi hadikormányzó, Panistin tábornok a császártól audientiát kért, hogy saját eljárásáról s az itteni eseményekről átalában valóság-hű jelentést tegyen. — Ha várjon K a r n ick i a Platanoffel vannak-e bocsátva, vagy nem, még eddig senki sem tudhatja bizonyosan. — Újólag elterjedt azon hir, hogy Mihály nagyherczeg Varsóba menend. Nagy feszültséggel várják a reformkérvényeket, miket a császár hir szerint múlt kedden írt alá. Ama foglyok, kikre semmi más bűntény sem bizonyult be azonkívül, hogy ápr. 8-án a kastélytéren találtattak, most már valóban szabadonbocsáttattak. A fogságban — mint mondják — humánus bánásmódban részesültek. A hivatalos lapok is szólnak a máj. 30-ki ünnepélyes menet alkalmával történt zavarról. Név szerint a kormánylap kiemeli azon tényt, miszerint a rendőrfőnök az érseket, ki közel volt az ájuláshoz, támogatá, s a szentség fölemelésére, valamint a közelállókat kendőikkeli lebegtetésre szólító föl. Ugyanazon kútfő szerint a nép „izgató“-kat fogott be. Ama rettentő tolongás következtében, mely ezen kiáltásra támadt : „Katonaság jó!“ több balesetek történtek. Mint mondják, ezen kiásás annál inkább hitelre talált, mivel azt közvetlenül két lövés előzte meg. Az egész zavar, úgy látszik, valamely tolvaj BÉCSI BÖRZE junius 4-kén 1861. Lombard-velenczei.................. 500 frank Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp. Osztrá Lloyd ...........................100 ft pp. Váltók (devisek). Három hónapra. Augsburg 100 d. német ft (85 ft 90 '/2 kr.) 30/5% London 10 font sterling. (100 ft 23'/4 kr.) 6 „ Pénznemek. Koronás arany ......................................... Császári arany darab................................ Napoleons d’or ......................................... Orosz imperiale.......................................... Ezüst ....................................................... A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . Porosz pénztári utalvány............................ Adott Tatárott ár 144.— 98.— 82.50 117.25 138. 20.90 6.52 11.82 12.36 38.— 2128 117.59 138.75 Állampapírok. 5°/0*68 nemzeti kölcsön . ... 100 frt 5%-os metalliques..........................100 frt 47,°/o oe....................................100 frt Földtehermentesítési kötvények. 5%*os magyarországi.................100 frt 5%*os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 5%-on erdélyi..............................100 firt Velenczei kölcsön 1859 5% . . . 100 frt Részvények: Nemzeti bank (ex div.)................................ Hitelintézet 200 firt...................... Alsó-ausztria esc. bank 500 firt.................. Duna-gőzhajózási társulat 500 frt pp. • • Trieszti Lloyd 2-ik. kibocsátás 500 frt pp. . Budapesti lánczhid 500 frt pp....................... 781 —784.Adott Tar-Adott Tarár tott ár ár tott ár 79.60 79.80 Éjszaki vasút.............................................. 1944—1945— 68.50 68.75 Ausztr. államvaspálya................................ 279.50280 — 59.—59.50 Nyugati vasút.............................................. 171.50172.50 69.25 67 — 65.50 89.— 70.25 68.Pardubitzi vasút......................................... Tiszai vasút.............................................. Déli vaspálya 10% (ex div.)...................... Károly Lajos vaspálya (ex div.).................. Gracz-Köflachi............................................. Horn— 220 — 151 — 105 — 116.50 147 — 222 — 151 - 180 — N. Szombati 1-fő kibocsátás...................... 19 — 21 — 66.50 89.50 N. Szombati 2-ik kibocsátás....................... 60— 65 — Záloglevelek. A n. bank 6 év 5%-os .... 100 ft pp. 101.50102.50 178.40178.60 a n . 10 év 5%-os .... 100 ft pp. 97 — 98— 580 —582.„ „ „ sorsolh. 5% .... 100 ft pp. 89.50 90 — 443 —445.— „ „ „ 12 hó 5%...................100 ft pp. A n. bank sors. 5%...................100 ft a. é. 99.50100 — 222.—226.-86.75 87 — 395.—400.— A galicziai föld. hitelintéz. 4,/*%-os 100 ft pp. 85.50 86.50 Állam és magán sorsjegyek. 1839-diki sorsolással............100 frt 1854-diki „ ...................100 frt 1860-diki „ ..................100 frt Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira . . . A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a. é. Trieszti db......................................100 ft pp. Duna-gőzhajóz. tára. darabja . 100 ft pp. Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. Eszterházy......................................40 ft pp. Salm ..........................................40 ft pp. Paley..........................................40 ft pp. Clary ..........................................40 ft pp. St. Genois.....................................40 ft pp. Windischgrätz............................20 ft pp. Waldstein.....................................20 ft pp. Keglevich......................................10 ft pp. Elsőbbségi kötvények: Államvasp................................... 500 frank Adott ár Tartott ár 115 25115.75 90.90.50 87.75 85 — 16.25 16.75 116.60117 — 129 —130 — 101.50102 — 36.75 37.25 95.— 96 — 38 — 38.50 37.25 37.75 35.50 36— 37 75 38.25 22 — 22.50 26.25 26.75 14.50 15 — 141.50142.50 banda által idéztetett elő, mely azt nyereséges rablásra akarta fölhasználni. A rendőrfőnök máj. 31-én óvainté a közönséget a hatósági falragaszok letépésétől, s ugyanekkor közzétevé a büntetőtörvénykönyvnek illető rendeleteit, melyek ezen törvények áthágóira 3 naptól 3 hétig terjedhető fogsági büntetést szabnak. DUNAFEJEDELEMSÉGEK. Bükarest, május 24-én. A Kstargiu féle rövid életű ministerium helyét mai nap egy uj szabadelvű kabinet foglaló el, melynek tagjai következők : Golescu István belügyi és elnök ; Argiropolu Gergely igazság; Malinescu V. oktatás; Balcescu S. pénz-, Bolintineanu kül-,és ideigl. ellenőri, ás Somesiescu ideigl. hadügyi ministerek. Május 25-én meg is jelent e ministérium a gyűlésben, s előadó rövid programmját, mely mindössze abból áll, hogy azon rövid időben, míg mindkét kabinet egyesülni fog, kormányozni fogják az országot az igazság körén belül. Május 18-án középponti bizottmányi tagokat megválasztottak : Balaceanu János, Nicolescu D. Baleanu G. és Slatineanu Barbu urak. (Gaz. Trans.) AMERIKA. New-Yorkból május 18 ról kelt tudósítások szerint a massachusettsi törvényhozó testület a háborúra 3 millió dollárt szavazott meg, s a kormányzót 7 milliónyi kölcsönre hatalmazó föl. — A bostoni bankok a szövetségi kölcsönből 5 milliót ajánlanak meg. —A marylandi kormányzó csapatokat kér, a szövetségi kormány támogatása végett. A separatisták a M o n o re erődöt fenyegették, azonban visszavezettek. Nagy mérvbeni megtámadást várnak. Davis elnök személyesen vezetendi a csapatokat. A kentuckyi convent megszavazó a semlegesség fenntartását New Yorkból, máj. 22-ről kelt tudósítások szerint a montgomeryi congressus 50 millió dollárnyi, 20 év alatt kifizetendő s 8 pernyi kamatú kötelezvények kibocsátását rendeli meg. A szövetségi kormány semmi tüsténti megtámadást sem teend. Lincoln elnök hadat fog üzenni minden oly európai hatalmasságnak, mely a viszályba be fogna avatkozni, és Spanyolországot arról értesíti, hogy ha San Domingót birtokába veszi, azt saját veszélyére teendi. Ugyanő elfogadja az 1856-ks párisi congressus tengerjogi törvénykönyvét, s szintén elfogad egy canadai önkénytesekből álló ezredet is. A kentuckyi kormányzó a szövetségi csapatoknak megtilta a kentuckyi területre belépést, mely semleges terület. Charleston zárlata megszüntetett. Davis elnök Pensacolába érkezett s lelkesüléssel fogadtatott. Egy szövetségi gőzös összerombolt egy üteget, mely a norfolki kikötő bejárásait védelmező. Táviratok: London, junius 4. Russellord az alsóház tegnapi Ülmében kijelente, mikép Angolország se az amerkai Egyesült Államok kalózhajói s hadihajóinak, se a déli államok martalékokat szállító hajóinak nem engedendi meg az angol, vagy gyarmati kikötőkbe bemenetelt. Francziaország hasonló eljárást követend. Az alsó ház az indiai vasutak számára, a 4 millió ft-nyi kölcsönt megajánló. Turin, jun. 3. (Párison át). Nyugtalanul töltött éj után, Cavour grófon hatodszor is eret kellett vágani, mire este annak helyzetében javulás állott be. A betegség könnyű hagymázos láz,nyugtalanító kórjelek nélkül. Turin, jun. 4. (Párison át.) Hivatalosan jelentik : Cavour grófnak múlt éjjel lázrohama volt, melyet lázborzongás előzött meg. Dél felé minden kórjel csökkent s az öntudat háboritlan. A „Sürgöny“ magántávirata. Bécs, jun. 5. Egy párisi távirati tudósítás, mint biztos hirt tudatja, hogy gr. Cavour egészségi helyzete ismét rosszabb. A kir. tanács alsóházának mai ülésében Schmerling kinyilatkoztatja, hogy a kormány a jelen gyülekezetét csak mint szűkebb birodalmi tanácsot tekinti. Ny i 111 év. Ajánlkozás. A gazdászatnak minden ágaiban tökéletesen jártas s kiképzett gazdatiszt, ki nagyobb uradalmaknál gazdatiszti minémüségben szolgált, és arról a legjobb bizonyítványokkal el van látva, beszél magyarul, németül, szerb, és románul, gazdatiszti pályára visszalépni kiván, a t. ez. birtokos uraknál gazdászatkozi szolgálatát ezennel felajánlja , bérmentes levelekkel N. N. betűk alatt vagy személyesen értekezhetni Pesten Józsefváros, Kórház-utcza 3. az. Két, csínnal butorzott szoba a Danára, kiadandó. Érte astént ad a szerkesztőség. Színházi előadás junius 6. Nemzeti színház A t fi c sö k.i Falusi életkép 5 felvonásban. Pesti német színház. Adrienne Lecouvre u r. Drama in 5 Aufzügen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, június 5-ről 5% Metalliqnes 68.25. Nemzeti kölcsön 80 20; bankrészvények 786.—; hitelintézeti részvények 131.70; ezüst-ragio 136.25; londoni váltók 136.— arany darabja 6.52 Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ