Sürgöny, 1861. június (1. évfolyam, 124-148. szám)

1861-06-06 / 128. szám

magyar, nem román, és nem latin nyelveken, mely utolsó nélkül legősibb és legsarkalatosabb alkotmá­nyos törvényeink merőben érthetetlenek is. Ha tehát az absolut kormány megkívánta azt, hogy az ő monopolizált ügyvédei, az actrogált páten­sekből, Verordnungokból pritfungot tegyenek, annyival jogosabban követelheti egy alkotmányos nemzet és nép azt, hogy azok, kik az ő peres ügyeivel foglal­koznak , kiknek kezeik közzé bizalommal teszik le jo­gaik védelmét, mint ilyenek, s mint honpolgárok értsék, tudják a haza alkotmányos törvényeit, törté­nelmet és perlekedési rendszerét; sőt hogy valóság­gal értik és tudják, azt hiteles oklevéllel tanúsítsák is; annyival jogosabban megkívánják, hogy az A. C. 4. 1. 19. titulusa 2. articulusa alapján, „a causaknak since­­ritással való procurálására hittel legyenek kötelesek,“­a a hitet, melyet II. Szebenben nem az alkotmányra tettek le, újabban és más alakban tegyék le. De nem is lehet ez másként, ha a dolgok practi­­cai oldalát tekintjük is: a Klagek, Geauchok, s száz meg száz és mindég a biró önkényétől függött frisztek id­­e lejárt, a Bescheidokkal és Urtheilokkal együtt ; a Beamterek, Richterek és Ráthok magán­szobái szék-birák és consiliáriusok tanácskozmányi termeivé változtak; visszalépett a collegiális rendszer, s egy idegen nem ítélhet többé ezer honfi jogai felett, s a Landes-Advocat nem fog többé ítéletet diktálni önér­dekében. Kimondotta ezen igazságot egy pár napokkal ezelőtt az erdélyi törvénykezés szervezésére kinevezett bizottmány is Kolozsvárt múlt hó 22-én tartott ülésé­ben, midőn az országbírói értekezletek alapján, csak az 1849 előtti ügyvédeket hagyja meg ; az azon in­nenieket, szigorlat-letétel végett, a k. táblára utasítván. És most már következne szólanunk az ügyvédek 4.ik és utolsó osztályáról , kiket czikkünk elején ki­­hányattaknak neveztünk, a kiket a rendszer emberei később Winkelschreibereknek czimeztek; de nem szó­lünk, nehogy egy keserű visszaemlékezés szélsőségekre ragadjon bennünket; elég annyit mondanunk, hogy ezeknek régi ügyvédi oklevelük ismét teljes törvényes érvénybe visszalép. Gracza György, ügyvéd, k . 1 f 6 1­­1. —1. (Legújabbak szemléje.) Az olasz hadsereg békelábra állításával Victor Emanuel legújabb napi­parancsának szelleme épen nem áll ellenmondásban. A király új zászlókat eszi ki ezredei közt, és ez alka­lommal megemlékezik azon föladatról, melyet egykor atyja Olaszországnak kitűzött, a megemlékezik azon csatáiról, melyek e föladat megoldására vivattak; de egy szóval sem említi azt, a­mit netalán még ezután teljesítendűnek talál. A múlt tetteit hozza föl az új zászlók illustratiójára ; nagy öntudatot ébreszt a katonákban a múlt dicsősége iránt, de semmi lelkesedést a jövő föladatok iránt. Ez min­denesetre nagy ellentétben is állandott ama békés rendszabálylyal, mely egyébiránt nem is pusztán idegen tanácsra bekövetkezett önmérséklés , hanem jórészt az olasz pénzügyi helyzetnek is kifolyása. Tudva levő dolog, hogy az olasz financziák legalább is nagy kíméletet kívánnak. Ehhez járul egyszersmind, hogy az olasz kereskedés és ipar is igen sokáig nélkü­lözte a nyugalmas napokat, s arra, hogy újabb lendü­letet nyerjenek, szükséges, hogy a béke föntartása iránti bizalom némi gyökeret verhessen. Mindez egy­­egy ok, a­miért az olasz kormány jónak találta, a bé­ke tógáját kissé hossabb időre felölteni, s ezáltal, ha lehetséges, a békés tárgyalásoknak mezőt nyitni. Egyébiránt Turinban nagy aggodalom uralkodott annak élete miatt, kinek Olaszország jelen állását jó­részt tulajdoníthatja. A Párisba érkezett utolsó tudó­sítások igen­­függeteg hangon szóltak gr. Cavour egészségi állapotáról. A sok érvágás igen meggyön­­gité őt, annál inkább, mert a gróf nem épen örvend erőteljes ifjúságnak. Ezért nagy feszültséggel néztek volt az újabb tudósítások elé. Az ide érkezett táviratok azonban, mint látjuk, még nem igazolták ez aggodalmat. A franczia sajtótörvénynek a mai közlések sze­rint nincs reménye az egyhangú elfogadtatásra a tör­vényhozó gyűlésben. Az „Opiu. nat.“ szerint azzal iz­gatnak ellene, hogy az vagy nagyon sokat vagy na­gyon keveset ad, annyit azonban mégis nyújt, hogy a lapok nem fognak naponkénti halálos félelemben élni, pedig ez épen nem nagyon sok ugyan, de nem is na­gyon kevés. Egyébiránt a mai tudósítások szerint a kormány el van határozva, a törvényhozógyűlést fel­oszlatni ; előbb azonban még meg kívánja erejét a me­gyei választásoknál próbálni, s erre nézve most az egész országban tesz erőfeszítéseket. A „Moniteur“ egy jegyzéket hozott, melyet kísérletnek tekintenek a kormány részéről, magát a clerusnak ajánlani. Ezen jegyzék mérsékletre inti azon írókat, kik elfeledék, hogy a kormánynak kötelessége, a vallást és szolgáit oltalmazni. Azt is állítják, miszerint a kormány a több lelkész fizetésének fegyelmi úton történt felfüggeszté­sét ismét eltörlendi. A „Moniteur“ most gyakran a külü­gyekkel is foglalkozik, bár nem hivatalos alakban. Különösen Németország ügye az, melyet többször elővesz. Ma egy müncheni levele ismét a würzburgi ka­tonai értekezletekre tér, hol szerinte egy külön német sereg alakítása forog fönn. E szándék okát azon bizalmatlanságban találja, melylyel a középálla­mok Poroszország állítólagos hegemóniás vágyait kisé­rik. Levelező rákfenének nevezi e bizalmatlanságot, féltékenységet, melyen a külföld csak bámul; végül nevetségessé igyekszik tenni azon német lapokat, melyek mindig csak a hadsereg növesztését ajánlják — „oly ellenség ellen, mely egyedül a tervkoholók képzeletében él.“ Ezen moniteum­ czikk is egy rezgése azon békehárnak, mely az európai viszonyok fölé most kifeszítve van. A szíriai ügy mindamellett sem bír előhaladni. Bizonysága ennek 1. Russell nyilatkozata. A porta na­gyon látszik e helyzet súlyát érezni, s a „Patrie“ sze­rint igen komoly utasításokat küldött Faad pasának. Ezekben jelenti neki, hogy a szultán, midőn gárdája legjobb ezredeit alája rendeli, Szyria­­ az egész biro­dalom sorsát kezébe teszi, és hogy azon esetre, ha is­mét új nyugtalanságok törnének ki, Törökország azon végzetnek lenne kitéve, hogy legfontosb tartományai egyikét elvesztendi. A szóban forgó jegyzék kiemeli, hogy a szultán miniszerei azon egész felelősséget érzik, mely rájuk nehezedik, s hogy Európa el van hatá­rozva, Szyriában radical rendszabályokhoz nyúlni, ha azok szüksége ismét előkerülne. ANGOLORSZÁG: Az alsóház máj. 30-ai ülé­sében, melyben — mint tudjuk — a papíradó el­törlésére vonatkozó javaslat 15 szónyi többség­gel elfogadtatott, a vita folytában R a­b s a 11 lord a kormány elleni rágalomnak nyilvánító egy lapnak azon közlését, mintha ez utóbbi a galwayi társulattal egyezkedésre lépett volna, bizonyos izlandi tagok el­lenzékének neutralizálása végett. Szerinte a kormány készebb lenne inkább tízszer bukni meg, vagy a par­­l­amentet oszlatni szét, mintsem hogy ily egyezkedé­sekbe bocsátkoznék. Erre a nemes lord azt állítja, hogy a papíradó eltörlése, mely adó egy fontos ipar­­ágat terhel, az ország számára nagyobb előnyöket nyújtana, mint a­minőket a thea- s czukoradók leszál­lítása nyújtana. „Néhány nap óta“ — hozzátéve — „sokszor állíták, hogy a jövő eventualitásai tekinteté­ből eszélytelenség lenne a papíradóról lemondani. Ha ily homályos aggodalmak igazolhatnák valamely adó eltörlésének megtagadását, úgy soha egy adó sem fog­na megszüntetni. Csak néhány szót csatolandók még ehhez. Valóban szükségesnek tartom a házat biztosítni arról, hogy se Amerikára, se bármelyik európai nagy nemzetre vonatkozólag, jelenleg semmi kilátás sincs békés viszonyaink megháboríttatására. Igaz, hogy a világra nézve változások korszaka állott be, s én tá­volról sem akarom azt jósolni, hogy a béke minden­esetre meg fog őriztetni; mindaz, mit mondhatok, ab­ból áll, hogy — a­mennyire én tudom — az összes ál­lamok barátságos érzülettel viseltetnek honunk irá­nyában ; hogy semmi oly függő kérdés sem létezik, mely ezen összeütközést valószínűvé tenné; s hogy a mennyire szerény eszközeink előmozdíthatandják a világon a béké­s egyetértés ügyét, én azokat teljesen arra szentelendem.“ (Zajos tetszés.) Ugyancsak a vita folytában Palmerston lord, Benntincknek egy észrevételére válaszolva kijelenté, hogy ő az Ameriká­ban történő eseményekben semmi olyat sem lát, mi Angolország részéről rendkívüli fegyverkezéseket idéz­hetne elő, vagy a­mi ez utóbbinak jövedelmeit csorbít­hatná, melynek a kereskedésből eredő fasegély forrá­sai állandóan növekednek. Az alsóház máj. 31-ei ülésében Dou- t o­p a királynőhöz egy oly fölirat fölterjesztését in­dítványozza, melyben az arra kéretnék, hogy C­h­i­n­á­­b­a­n levő képviselőjének a két hadfolytató fél közti szigorú s részrehajlatlan semlegesség fönntartását hagyja meg. Szónok azt állítja, hogy az angolok által Chinában követett politika nem semleges hatalmasság politikája; mivel azok mindent elkövettek, az elkor­csosult tatár-dynastia támogatása végett. — B­a­s­z­­ter támogatja az indítványt. — Russell lord saj­nálja, hogy az indítvány nem az általa előterjesztett okiratok fölolvasása már létetett. Ő tagadja, hogy Shangaiban, vagy máshol a császári dynastia érdeké­ben működött volna ; — vagy hogy ez utóbbi kikötő­ben levő csapatok ott valamely más czélból tartatná­nak, mint a britt alattvalók élte, s vagyonának oltal­mazása végett. Egyébiránt megvallja, hogy Angolor­szágnak kötelessége, a két hadfolytató fél közt szigo­rúan semleges állásban maradni. — Buchanan az indítványt támogatja. Seymour-Fitzgerald a kormányt arra figyelmezteti, hogy ha a chinai polgári háborúban az egyik vagy másik félhez csatlakozik,— ezen háború nem leend az utolsó, melyet II.-Britan­­niának a mennyei birodalommal kellene folytatnia — Palmerston lord az állítja, hogy az angolok lel­kiismeretes s loyális semlegességben maradtak a csá­szár s a lázadók közt. Ez utóbbiak biztosítást adtak az iránt, hogy az angol kereskedés nem fog meg­­háboríttatni az általuk elfoglalt tartományokban, ha­nem inkább tiszteletben fog tartatni. A nemes lord meg van róla győződve, mikép a Chinában levő angol con­suloknak s ügynököknek adott utasítások meggáto­­landják, hogy Angolország az egyik vagy másik fél irányában compromittálja magát. Miután még Whi­te és Sykes ezredes némely észrevételeket tettek, az indítvány visszavonatott. FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ következő, s már táviratilag említett jegyzéket közöl: „A vallási kérdések a legutóbbi időkben oly vitatásokra adtak alkalmat, miknek függetlenségét a kormány nem híve korlátolhatni, noha fájlalta azok­nak túlhágásait. Ezen viták mindinkább személyes jelle­met vessnek föl, s a lapok , röpiratok utján naponkint he­ves megtámadások intéztetnek a kath. papság ellen. — A kormány, — melynek kötelessége a vallást s annak szolgáit tiszteletben tartatni, — az írókat ama mérsék­letre hívja föl , melytől közülük némelyek eltértek, s el van tökélve azon ilynemű megtámadások fékezését esz­közölni, melyek a törvény által kijelölt vétségekké fajul­nának el. — A pecséter, a belügyminister által hozzá in­tézett közlés folytán, — az állam ügyészséghez utasitta­­tott két röpiratot, melyek közöl az egyiknek czime: „A papság keblében a legutóbbi időkben elkövetett bűnté­nyek, vétségek s botrányok.“ — s a másiké : „A Fleu­­rus-utcza kis könyvei.“ — Haladéktalanul bírói vizsgálat kezdetett meg ezen kiadványok szerzői ellen.“ OLASZ­ORSZÁG. Messiniból, május 30 ról kelt tudósítások szerint, legközelebb két század kato­naság támogatandja a cataniai nemzetőrséget, egy a francaullai erődökben összegyűlt rabló csapat megsemmisítése végett. Victor Emanuel király az új zászlók kiosz­tása alkalmából , minek jan. 2 -án kelle történnie, következő napiparancsot intézett a sereghez: „Tisztek, altisztek s katonák ! Rövid időn 13 éve leend, hogy felséges atyám, át­­menvén a Ticinón, a bon függetlensége harczának meg­kezdése végett, — átadá nektek a savoyai kereszttel el­látott háromszinü zászlót s ezen végzetes szavakat mondá: „Olaszország sorsa érlelődik.“ Ti ezen zász­lóval ezen kedvező jóslatra fényes győzelmek által vála­szoltatok, miket a balszerencse csak egy perczig állított meg. Azonban az erények ereje s a szándékokban­ állha­tatosság azt újólag dicsőn lebegteték, távol vidékeken, Európa leghatalmasabb seregeinek zászlói mellett. — Erre átvonulván a lombardiai alkokon, — melyek még Gaeta­s Pastrengo emlékével voltak telve, — fényes ba­bérokat arattatok, Francziaország elbirált sasainak köz­reműködésével. — Ekkor újabb fény terjedt el az egész félszigeten, s Olaszország népei, velünk együtt a nemzeti függetlenség zászlaja körül gyűlvén össze, oly tetteket vittek végbe, mikre még késő unokáink is hálával s sze­retettel fognak visszaemlékezni. Jelenleg Olaszország sorsa már meg van érve. — Katonák ! Átadom nektek ezen új zászlókat, az újra szabaddá lett Olaszország nevében. Azokra a vívott csaták nevei vannak főúl­va. Erényeitekre bizom a loyalitás s becsületnek ezen jelvényeit, melye­ken nyolczszázados vitézség által kitűnő házam czimerei a függetlenségének visszaadott nemzet jelképével vannak egyesülve.“ Az „Espero“ szerint, a Garibaldi féle nem­zeti felfegyverzés iránti javaslattal foglalkozó kamrai bizottmány bevégző munkálatát, s Fenzi lo­vagot, a toscánai nemzetőrség hajdani főparancsnokát választó előadójává. A bizottmány egyértelműleg elha­tározó, hogy 220 nemzetörzászlóalj fog szerveztetni; mindegyik 35—40 éves erős egyénekből kiválasztott 650 — 700 személyből állván ; s e szerint száz 1000 la­kosra esnék egy zászlóalj ; hogy a tisztek közvetlenül a hadü­gyministerium által fognak kineveztetni; — s hogy a hadügyministerium fog gondoskodni azok föl­­fegyverzése, s fölszereléséről. A jelentésnek legkésőbb jövő kedden vagy szerdán készen kellene lennie. OROSZORSZÁG. Mint a „Schl. Zig“-nak Var­sóból jun. 1-ről írják, Gortschakoff uly holt­teste bebalzsamozták s a Lazienki várkápolnában közszemlére kitétetett. Az néhány nap múlva, anélkül, hogy Varsóban nagyobb ünnepélyek lennének, vasúton Bécsbe s onnan hajón, Galaczon át, Sebastopolba fog szállíttatni, az elhunytnak végrendeleti óhajtása szerint. Hir szerint a herczeg halála gyors s könnyű volt. Varsóban a halálozás semmi különös részvétet sem volt képes előidézni, minek okai könnyen átlát­hatók.­­ A hivatalos lapoknak csak egyike jelent meg máj. 31-én gyász­szegélyivel. Suchozanet hadügy­minister máj. 31-én éjjel Varsóba megérke­zett, hogy ideiglenesen átvegye a helytartói állomást. — Lam­b­ert vezérhadsegéd máj. 31-ke óta szintén Varsóban mulat. Ő hadikormányzóvá volt kijelölve, azonban hír szerint nem akarja ezen állomást elfogadni, mielőtt a császártól személyesen nem kap utasításokat. Azt is állítják, mikép az előbbi hadikormányzó, Pa­ni­stin tábornok a császártól audientiát kért, hogy saját eljárásáról s az itteni eseményekről átalában va­­lóság-hű jelentést tegyen. — Ha várjon K a r n i­c­k i a Platanoffel vannak-e bocsátva, vagy nem, még eddig senki sem tudhatja bizonyosan. — Újólag elter­jedt azon hir, hogy Mihály nagyherczeg Varsóba menend. Nagy feszültséggel várják a reform­kérvényeket, miket a császár hir szerint múlt kedden írt alá. Ama foglyok, kikre semmi más bűntény sem bizonyult be azonkívül, hogy ápr. 8-án a kastélytéren találtattak, most már valóban szabadon­­bocsáttattak. A fogságban — mint mondják — humá­nus bánásmódban részesültek. A hivatalos lapok is szólnak a máj. 30-ki ünnepélyes menet alkalmával tör­tént zavarról. Név szerint a kormánylap kiemeli azon tényt, miszerint a rendőrfőnök az érseket, ki közel volt az ájuláshoz, támogatá, s a szentség fölemelésére, valamint a közelállókat kendőikkeli lebegtetésre szó­lító föl. Ugyanazon kútfő szerint a nép „izgató“-kat fogott be. Ama rettentő tolongás következtében, mely ezen kiáltásra támadt : „Katonaság jó!“ több balese­tek történtek. Mint mondják, ezen kiá­sás annál inkább hitelre talált, mivel azt közvetlenül két lövés előzte meg. Az egész zavar, úgy látszik, valamely tolvaj­ B­ÉCSI BÖRZE junius 4-kén 1861. Lombard-velenczei.................. 500 frank Duna-gőzhajózási­ társulat . . 100 ft pp. Osztrá Lloyd ...........................100 ft pp. Váltók (devisek). Három hónapr­a. Augsburg 100 d. német ft (85 ft 90 '/2 kr.) 30/5% London 10 font sterling. (100 ft 23'/4 kr.) 6 „ Pénznemek. Koronás arany ......................................... Császári arany darab................................ Napoleons d’or ......................................... Orosz imperiale.......................................... Ezüst ....................................................... A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . Porosz pénztári utalvány............................ Adott Tat­ár­­ott ár 144.— 98.— 82.50 117.25 138. 20.90 6.52 11.82 12.36 38.— 2128 117.59 138.75 Állampapírok. 5°/0*68 nemzeti kölcsön . ... 100 frt 5%-os metalliques..........................100 frt 47,°/o­ oe....................................100 frt Földtehermentesítési kötvények. 5%*os magyarországi.................100 frt 5%*os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 5%-on erdélyi..............................100 firt Velenczei kölcsön 1859 5% . . . 100 frt Részvények: Nemzeti bank (ex div.)................................ Hitelintézet 200 firt...................... Alsó-ausztria esc. bank 500 firt.................. Duna-gőzhajózási társulat 500 frt pp. • • Trieszti Lloyd 2-ik. kibocsátás 500 frt pp. . Budapesti lánczhid 500 frt pp....................... 781 —784.­Adott Tar-Adott Tar­ár tott ár ár tott ár 79.60 79.80 Éjszaki vasút.............................................. 1944—1945— 68.50 68.75 Ausztr. államvaspálya................................ 279.50280 — 59.—59.50 Nyugati vasút.............................................. 171.50172.50 69.25 67 — 65.50 89.— 70.25 68.­Pardubitzi vasút......................................... Tiszai vasút.............................................. Déli vaspálya 10% (ex div.)...................... Károly Lajos vaspálya (ex div.).................. Gracz-Köflachi............................................. Ho­rn— 220 — 151 — 105 — 116.50 147 — 222 — 151 - 180 — N. Szombati 1-fő kibocsátás...................... 19 — 21 — 66.50 89.50 N. Szombati 2-ik kibocsátás....................... 60— 65 — Zálog­levelek. A n. bank 6 év 5%-os .... 100 ft pp. 101.50102.50 178.40178.60 a n . 10 év 5%-os .... 100 ft pp. 97 — 98— 580 —582.­„ „ „ sorsolh. 5% .... 100 ft pp. 89.50 90 — 443 —445.— „ „ „ 12 hó 5%...................100 ft pp. A n. bank­ sors. 5%...................100 ft a. é. 99.50100 — 222.—226.-86.75 87 — 395.—400.— A galicziai föld. hitelintéz. 4,/*%-os 100 ft pp. 85.50 86.50 Állam és magán sorsjegyek. 1839-diki sorsolással............100 frt 1854-dik­i „ ...................100 frt 1860-diki „ ..................100 frt Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira . . . A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a. é. Trieszti db......................................100 ft pp. Duna-gőzhajóz. tára. darabja . 100 ft pp. Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. Eszterházy......................................40 ft pp. Salm ..........................................40 f­t pp. Paley..........................................40 ft pp. Clary ..........................................40 ft pp. St. Genois.....................................40 ft pp. Windischgrätz............................20 ft pp. Waldstein.....................................20 ft pp. Keglevich......................................10 ft pp. Elsőbbségi kötvények: Államvasp................................... 500 frank Adott ár Tar­­tott ár 115 25115.75 90.­90.50 87.75 85 — 16.25 16.75 116.60117 — 129 —130 — 101.50102 — 36.75 37.25 95.— 96 — 38 — 38.50 37.25 37.75 35.50 36— 37 75 38.25 22 — 22.50 26.25 26.75 14.50 15 — 141.50142.50 banda által idéztetett elő, mely azt nyereséges rab­lásra akarta fölhasználni. A rendőrfőnök máj. 31-én óvainté a közönséget a hatósági falragaszok letépésé­­től, s ugyanekkor közzétevé a büntetőtörvénykönyvnek illető rendeleteit, melyek ezen törvények áthágóira 3 naptól 3 hétig terjedhető fogsági büntetést szabnak. DUNAFEJEDELEMSÉGEK. Bük­arest, május 24-én. A Kstargiu féle rövid életű ministerium helyét mai nap egy uj szabadelvű kabinet foglaló el, melynek tagjai következők : Golescu István belügyi és elnök ; Argiropolu Gergely igazság; Malinescu V. oktatás; Balcescu S. pénz-, Bolintineanu kül-,és ideigl. ellenőri, ás Somesiescu ideigl. hadügyi ministerek. Május 25-én meg is jelent e ministérium a gyűlés­ben, s előadó rövid programmját, mely mindössze abból áll, hogy azon rövid időben, míg mindkét kabinet egye­sülni fog, kormányozni fogják az országot az igazság körén belül. Május 18-án középponti bizottmányi tagokat meg­választottak : Balaceanu János, Nicolescu D. Baleanu G. és Slatineanu Barbu urak. (Gaz. Trans.) AMERIKA. New-Yorkból május 18 ról kelt tudósítások szerint a massachusettsi törvényhozó­ tes­tület a háborúra 3 millió dollárt szavazott meg, s a kormányzót 7 milliónyi kölcsönre hatalmazó föl. — A bostoni bankok a szövetségi kölcsönből 5 milliót ajánlanak meg. —A marylandi kormányzó csa­patokat kér, a szövetségi kormány támogatása végett. A separatisták a M o n o r­e erődöt fenyegették, azon­ban visszavezettek. Nagy mérvbeni megtámadást vár­nak. Davis elnök személyesen vezetendi a csapato­kat. A kentuckyi convent megszavazó a semleges­ség fenntartását New­ Yorkból, máj. 22-ről kelt tudósítások szerint a montgomeryi congressus 50 millió dollárnyi, 20 év alatt kifizetendő s 8 pernyi kamatú kötelezvények kibocsátását rendeli meg. A szö­vetségi kormány semmi tüsténti megtámadást sem teend. Lincoln elnök hadat fog üzenni minden oly európai hatalmasságnak, mely a viszályba be fogna avatkozni, és Spanyolországot arról értesíti, hogy ha S­a­n­ D­o­m­in­g­ó­t birtokába veszi, azt saját veszé­lyére teendi. Ugyanő elfogadja az 1856-ks párisi con­gressus tengerjogi törvénykönyvét, s szintén elfogad egy can­ad­a­i önkénytesekből álló ezredet is.­­ A kentuckyi kormányzó a szövetségi csapatoknak megtilta a kentuckyi területre belépést, mely semleges terület. Charleston zárlata megszüntetett. Davis elnök Pensacolába érkezett s lelkesüléssel fogad­tatott. Egy szövetségi gőzös összerombolt egy üteget, mely a n­o­r­f­o­l­k­i kikötő bejárásait védelmező. Táviratok: London, junius 4. Russel­lord az a­l­s­ó­h­áz tegnapi Ül­mében kijelente, mikép Angolország se az amer­kai Egyesült­ Államok kalózhajói s hadihajóinak, se a déli államok martalékokat szállító hajóinak nem engedendi meg az angol, vagy gyarmati kikötőkbe bemenetelt. Francziaország hasonló eljárást követend. Az a­l­s­ó h­á­z az indiai vasutak számára, a 4 millió ft-nyi kölcsönt megajánló. Turin, jun. 3. (Párison át). Nyugtalanul töltött éj után, Cavour grófon hatodszor is eret kellett vág­a­ni, mire este annak helyzetében javulás állott be. A betegség könnyű hagymázos láz,nyugtalanító kórjelek nélkül. Turin, jun. 4. (Párison át.) Hivatalosan jelen­­­tik : Cavour grófnak múlt éjjel lázrohama volt, me­lyet lázborzongás előzött meg. Dél felé minden kórjel csökkent s az öntudat háboritlan. A „Sürgöny“ magántávirata. Bécs, jun. 5. Egy párisi távirati tudósítás, mint biztos hirt tudatja, hogy gr. Cavour egész­ségi helyzete ismét rosszabb. A kir. tanács alsóházának mai ülésében Schmerling kinyilatkoztatja, hogy a kormány a jelen gyülekezetét csak mint szűkebb birodalmi tanácsot tekinti. N­y i 111 é­v. Ajánlkozás. A gazdászatnak minden ágaiban tö­kéletesen jártas s kiképzett gazdatiszt, ki nagyobb ura­dalmaknál gazdatiszti minémüségben szolgált, és arról a legjobb bizonyítványokkal el van látva, beszél magyarul, németül, szerb, és románul, gazdatiszti pályára vissza­lépni kiván, a t. ez. birtokos uraknál gazdászatkozi szol­­gálatát ezennel felajánlja , bérmentes levelekkel N. N. betűk alatt vagy személyesen értekezhetni Pesten József­város, Kórház-utcza 3. az. Két, csínnal butorzott szoba a Danára, kiadandó. Ér­te astént ad a szerkesztőség. Színházi előadás junius 6. Nemzeti színház A t fi c s­ö k.­i Falusi életkép 5 felvonásban. Pesti német színház. Adrienne Lecouvre u r. Drama in 5 Aufzügen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, június 5-ről 5% Metalliqnes 68.25. Nemzeti kölcsön 80 20; bank­­részvények 786.—; hitelintézeti részvények 131.70; ezüst-r­agio 136.25; londoni váltók 136.— arany darabja 6.52 Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ

Next