Sürgöny, 1861. augusztus (1. évfolyam, 175-199. szám)

1861-08-07 / 180. szám

az ért-e, hogy ezáltal annál előbb ejthesse rajtuk a ha­lálos döfést. Megvallom, hogy ezen gondolatlanul kiejtett sza­vakon nagyon megütköztem; gondolom, hogy Babics úrnak ezen hirtelen ítélete az emberiséggel s a sza­badelvű szláv politikával ellenkezik, melynek előnye épen abban áll, hogy igazságos legyen minden nem­zetiség iránt. Valóban, ha elragadtatnánk ily szeren­csétlen politika által, azon bűnbe esnénk, mely ellen annyit panaszkodunk, és azon átkot, melyet m­án, eb­ben a bűnben levő nemzetiségekre szórunk, magunkra vonnánk­, ez egy átkot hozó testvéri gyilkosság volna. Ugyanezen szempontból c­áfolom f e­­l a c­s­i­c­s Kazi­­mir úrnak azon véleményét, mely szerint Ausztriának szláv birodalommá kellene válni, vagy elenyészni. Gondolom, hogy Ausztria szinte gyenge lábon állana, ha szláv birodalommá akarna válni, valamint most, midőn német akar lenni, vagy ha magyar kívánna lenni, mivel az egyik is, másik is, és harmadik is, természetellenes és igazságtalan. Véleményem szerint úgy állhat fönn Austria, mint szövetséges al­kotmányos állam ; ha ezt nem akarná, érezze maga a következmények súlyát, azon tarka politikájával, melyet most követ, boldogulni nem fog. Jellacsics úr többek között azt a furcsaságot (cu­­riosumot) is felhozta, hogy a magyarok a Varasd me­­gye részéről köröztetett rokonszenv-nyilatkozatra mit­­sem válaszoltak, és hogy ezen közleményre csak Sop­­ron megye felelt volna Uraim !­ba ezen helyen oly té­nyek felhozását hallom, melyek a magyaroktól lett szerencsétlen elválásunknak okozói voltak, fájdalom, hogy a régi sebek felszaggattatnak, de ennek ellent nem mondok, mert több kevesebb mérvben igazságon alapulnak, noha át nem látom czélját a szenvedélyeket ingerlő végnélküli magyarok iránti sértéseknek; de midőn az emberek a magyarokkali egyesüléshez veze­tő tényeket tagadják, s kétségbe vonják vagy elferdí­tik, s részakaratilag azon egyezési gyenge fonalat, mely egyedül képes minket jobb jövőben vezetni, szét­­szaggatják , ezt én őszinte hazafm­i igyekezetnek és testvériségnek nem tartom, és ez csak a bécsi kor­mánynak lehet hasznára. — Meggyőződve lehet Jella­csics úr, hogy valamennyi magyar municipium viszo­nozta testvéri szabadelvű kifejezésekkel Varasd me­­gyének körlevelét. Ha ezzel Jellacsics úr nincs meg­elégedve, akkor két nap múlva képes leszek ily eredeti válaszokkal e háznak egész asztalát elbontani. Hallottam ismételve állítani, hogy hogyan egye­sülhetnénk mi a magyarokkal, ha ők az 1848-iki tör­vényektől elállni nem akarnak, melyek felettünk a végítéletet mondották ki ? s hogyan lehet a mi auto­nómiánkat összeegyeztetni a felelős ministériummal ? Magyarország harczol az 1848 dik évi törvények mellett, mert azok oly kedvezményeket tartalmaznak, melyek az alkotmányra nézve megbecsülhetetlen érté­kűek, a­melyek által egyedül válik a kormány és nem­zet a szó teljes értelmében alkotmányossá, és a­melyek a mi sajátunkká is válhatnak, ha egyesülünk a ma­gyarokkal. A­mennyiben pedig ezen törvény­ek reánk nézve igazságtalanok, annyiban megismerik a magyarok ma­guk is, hogy azok módosítandók.­­ Gondolom, hogy e tekintetben senkinek sem jutott eszébe e gyűlésben, hogy ezen törvények alapján egyesüljünk a magya­rokkal, sőt inkább hogy a tartandó országos értekez­let által lenne meghatározandó, mennyiben legyenek ezek ránk nézve érvényesek, s mennyiben legyenek ezek sőt mások is, melyek reánk nézve sértők, módo­­sítandók ? Ha átlátjuk, hogy a Magyarországgal­ egyesülés reánk nézve hasznos, úgy bizonyosan találandunk mó­dot, mely szerint a mi önkormányzatunk a felelős mi­­nistériummal egyesíttessék, de ez az összejövetel és közös tanácskozás feladata, ha erre a sor valaha rá­kerül, azért e részben többet szólni nem akarok. Hallam ismételve említeni: miért költenénk mi a pénzünket Pesten, ha azt a Zágrábban összegyűlt or­szággyűléseink alatt is költhetjük, s így honi polgára­inkat felsegíthetjük, mintha bizony nekünk, kik a ma­gyarokkali egyesülés mellett küzdünk, az volna aka­ratunk, hogy pénzünkkel erőszakolva a magyarok er­szényét töltsük. De itt nem az a kérdés, várjon Pesten vagy Zág­rábban akarjuk-e a szabókat, csizmadiákat és korcsmá­­rosokat felsegíteni, hanem az a kérdés: hol találunk nagyobb és több biztosítékot alkotmányos szabadsá­gunk fenntartásához, a magyarokkal egyesülve Pes­ten-e, vagy magunkra hagyatva Zágrábban? s itt min­den helybeli érdek megszűnik a közös haza érdeke irányában. Előbb, mintsem beszédemet végezném, ti hozzá­tok fordulok vitéz végvidéki testvéreim. — Ti Zágráb­ba tiszta hazafm­i érzülettel és azon kívánsággal telve jöttetek, hogy segéljetek magatokon és zaklatott ha­zánkon, de alig hogy ide jöttetek, már is körülvétette­tek fondorkodók által, a mint a méz és az édes gyü­mölcs a darázsok által, és ezek azt mondták néktek, hogy vannak közöttünk arra törekedő ellenségeitek, kik ben­neteket feltétlenül kegyelemre a magyaroknak átadni tö­­rekesznek, a kiktől óvakodnotok kell, mint a mérges vi­perától. Csak egyet nem érintettek, hogy t. i. vannak itt Zágrában barátjai a bécsi absolutistikus kormány­nak is, mely is minden bajnak és nyomorúságnak oko­zója, mit ti 300 év lefolyása alatt részint velünk együtt, részint pedig tölünk az anyahontól önkényileg elválasztva, szenvedtetek, — azon kormánynak, mely a ti véreteket aránytalanul, s igazságtalanul az ő ér­dekeinek fenntartására Európa minden részén kiontat­­ta, úgy a berezinai mocsárokon, mint a Seine partjain, úgy térés német tartományain, mint az egész Olaszor­szágban. S mivel hálálta meg annyi sok vitéz tettei­teket ? mivel, hálált meg annyi keserű könyvt s páratlan áldozatot ? Örökös rabsággal, melyet az igazság, a ke­reszténység s emberiség gúnyául szenvednetek kell, vérrel annyiszor áztatott tulajdon hazátokban. De miért tanácsoljak nektek uraim ? hiszen ti százszor néztetek hideg vérrel a kegyetlen halál elé, s épen azon hidegvérüséggel vagytok képesek a hazafia­­ságot megkülönböztetni a hunyászkodó hízelgéstől; tudni fogjátok azt is, hogy ha valaki barátja lehet a maga szomszédjának, egy közös érdek és veszedelem miatt, abból nem következik, hogy maga magának s véreinek ellensége; de ki a tulajdon véres elnyomójá­nak barátja, az ellensége a hazának. Tudjátok uraim! hogy két töltött pohár van előttünk, melynek egyikét ki kell ürítenünk, az egyik aranyból van, mely nem engedi annak tartalmát látni, és meg van töltve azon szerrel, melytől még most is keserű a szánk ize, — a másik legtisztább kristályból való, mely egész fene­kéig átlátszó, és a legtisztább szabadság forrásából, minden ez ég alatti nemzetek tulajdonából merittetett meg, de melyet az egyenetlenség és irigység miatt meg nem ragadhatunk, hogy belőle kedvünk szerint ihassunk. Én Suhaj doctor úr indítványára szavazok. Külföld. .­i. (Legújabbak szemléje.) Turinban igen szaporodnak a római camarilla elleni támadások. On­nan mint látszik, nagyon rajta vannak, hogy London­ban úgy mint Párisban a megoldás szükségét bebizo­nyítsák. Erre nézve különösen fölhasználják a nápolyi eseményeket. Tovább is mennek, állítván, hogy Ró­mából augustus hó utolsó hetére mind Nápolyban mind a modenai területen nagy csapást hajtandnak végre. Azonban nem annyira az olasz kormány szemessége, mint az összeesküvők mesés gondatlansága elárulá e tervet. így történt, hogy az olasz kormány Pansilippó­­ban elfoghatott egy bom­bonista emissarinst, s e fogás­nak köszöni, hogy most a veszélyt ismeri s azt elháríthatja. Ez t. i. ott, a rendőrség által folyto­nosan szemmel tartatva, addig járt föl s alá, mig zsebei tele valának papírokkal, s ekkor elfogatván, önkénytelen elárulója lön a bom­bonista comité­­nak, melynek elfogatása által a rendőrség kezébe es­tek 1) a fölkelésre vonatkozó papírok és tervek; 2) a bom­bonista tisztekkel és római papokkal sűrűn foly­tatott levelezés; 3) az összes titkos comitek pontos jegyzéke; 4) mintegy 10,000 franknyi bankjegyek, 1000 ft. készpénz, fegyver és töltény nem nagy meny­­nyiségben. Ezen fölfedezés most az olasz kormánynak igen jó szolgálatot tehetne, ha a franczia kormány már tényleg elérkezettnek látná a római kérdés megol­dását. A „Pays“ újabb czikkéből azonban az lát­szik kitűnni, hogy a párisi kabinet még mindig nem akar ennyire menni. E lap kijelenti, hogy oly fér­fiú, ki Francziaországot és a császárt megsértő, nem lehet többé a franczia­ sereg szeme előtt minister, azonban ebből nem vonja azon következtetést, hogy ha ezen Francziaország iránt ellenséges minister megmaradna állásában s megtartaná befolyását a sz­­atyára, úgy a franczia őrségnek Rómában maradása lehetetlenség. A „Pays“ ugyan erélyes rendszabályo­kat helyez kilátásba, ha Francziaországnak ezen elég­tétel meg nem adatnék, de semmi sem jogosít azon re­ményre, hogy ezen rendszabályok közé a franczia se­reg elvonulása is tartozni fog. Azon körrendelet, melyet a cultusminister újab­ban az aug. 15 -i ünnepély alkalmából a püspökök­­hez intézett, épen ellenkezőleg azt tanúsítja, hogy a császár nem gondol Róma odahagyására. Rendesen azon levelekben, miket a minister alkalomszerűen a clerushoz intéz, nem szokott a politika helyet foglal­ni, de a jelen körülmények oly kivételesek s a kor­mány helyzete a papsággal szemközt oly kényes, hogy Rouland most szükségesnek találá, a püspököknek emlékezetükbe hozni mindazt, a­mit a császár a ka­­tholika vallásért tett, s jellemezni azon politikát, me­lyet a császár jövőben is követni akar azon kérdé­sekben, mikbe a katholicismus érdekei belevegyü­lnek. Kijelenti, hogy a még legyőzendő nehézségek megol­dása türelmes, legális és mérsékelt politika műve le­­end. Ez nem jogosítja föl az olasz kormányt arra, hogy vágyainak gyors teljesítését remélje. A franczia kormány ezen magatartása egyébiránt Francziaországban is nyugtalanságra kezd találni. Az „Opin. nat.“ például meghazudtolja ma a „Pays“t, az ismeretes nápolyi fegyverek ügyében, s azt állítja, hogy azok Goyon tudtával s közbenjárásával kerül­tek azon kezekbe , hová jutniok soha sem kellett volna. A francziáknak alig fog tetszeni ezen tükör, mely Goyon tök magatartását igen különös világban mu­tatja be. A porosz király látogatása ismét bizonytalanná vált, vagy legalább kétségbe vonatik; a svéd királyt ellenben aug. 5-ére bizonyosan várták. ANGOLORSZÁG. Peel Róbertnek,­­ izlandi állam­titkárrá neveztetvén ki, — újra meg kelle jelen­nie­­­a­m­w­o­r­t­h-i választói előtt. Semmi más jelölt sem lépett föl. — Mielőtt a választáshoz fogtak vol­na,—bizonyos Mayor, polgári jogát óhajtván gya­korolni, — azt kérdé az érdemes baronettől, hogy mi­ként fogadhatott el lelkiismeretesen hivatalt egy oly kormány alatt, melynek ellene szavazott egy oly kér­désben, mely annak megbukását idézhette volna elő, t­i. a papir-adó kérdésében. — Erre P­e­e­­ R. azt vála­­szolá, hogy ő csak épen most fogadé el ezen hivatalt, s azt még nem gyakorné akkor, midőn a kormány el­len szavazott. (Nevetés) Egyébiránt noha a papir-adó eltörlése ellen szavazott, — azért mégis pártolja a szabad­ kereskedést, a mi iránt az általa viselt név is kereskedik. — Erre megválasztottnak nyilváníttatván, — miután köszönetét fejezé ki választóinak, kijelenté, hogy ő Palmerston lord kormányát támogatja, a­mely a nép­rokonszenv széles alapján nyugszik. Szónok Russell lord külpolitikáját is dicsérettel halmozá el. Ő a be nem avatkozás elvét pártolja Olaszország s Ame­rika irányában. Ezután Izlandról beszélt, megígérvén, hogy elődének nyomait követendis annak részrehajlat­­lanságát utánzandja.­­ Szerinte tagadhatlan ugyan, hogy az izlandi képviselők szinte egészen elvonták közreműködésüket a kormánytól, azonban a vélemény­­eltérésnek ezen okai csupán történetesek s pilla­natnyiak. Ezen okok egyike Róma helyzete, s másika a galway-i szerződés ügye. — A­mi különösen a római ügyet illeti, — Angolország sohasem használta föl befolyását a pápa vallási suprematiájának gyöngí­­tésére. A pápa világi hatalmának korlátozását külső körülmények idézték elő. Szónok nem tartja Európa érdekeivel öszhangzónak, hogy a pápa vallási supre­­matiája valamely méltányos egyesség nélkül erkölcsi­leg megszüntettessék; — azonban tényleg a pápa vi­lági hatalmát maga az olasz nép­ vonta le; a vallási ha­talmat illetőleg pedig az angol kormány abba szintén nem avatkozott be. — Végül szónok azon reményét fe­jezé ki, hogy a kormány által követett eljárás a ki­rálynő tekintélyének megszilárdítására s a nép jólété­nek előmozdítására vezetend. Egy Londonból, f. hó 3-ról kelt sürgöny szerint F­e­r­d­i­n­á­n­d­ M­i­k­s­a austriai Főherczeg Ur, s neje ő cs. Fenségeik Osborneba érkeztek, hogy a királynőnél látogatást tegyenek. Az alsóház f. hó 1-i ülésében Griffith a kincstár első lordjától kérdi, ha várjon az egyiptomi angol főconsultól kapott-e biztosítást az iránt, hogy a szuezi csatorna készítésénél nem fognak kényszer­munkához folyamodni. Erre Palmerston lord azt válaszolja, mikép a kormány legközelebb jelentést ka­pott az egyiptomi angol fő­consultól, ki a tervezett csa­tornának egész vonalát megszemlélte. Ezen jelentés­ből úgy látszik, hogy ott számos egyének kényszerítve dolgoznak. A munkások a társulat által igen bőkezű­­leg fizettetnek ugyan, azonban nem igen sokat kérde­zik őket nézeteik iránt, mielőtt a munkálatok helyére vitetnének. Griffith azon reményét fejezi ki, hogy a kormány ezen ügyet figyelembe veendi, az alki­­rály kötelezettségeinek szempontjából. Erre Paget lord a tengerészeti tartalékra vonatkozó bilinek har­madszori fölolvasását indítványozza. A vita folytában a fegyverkezésekre vonatkozólag semmi­­j sem mon­datott Palmerston s Paget lordok s Lindsay csupán előbbi nyilatkozataik ismétlésére szorítkoztak. Ez utóbbi azonban, a­nélkül, hogy elfogadná a minis­terek által kimutatott összegeket, elismeré, hogy a franczia tengeri haderő helyzete iránt általa szolgál­tatott értesítések jelenleg többé nem oly szabatosak, mint f. évijm­. l én lehettek. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ szerint a c­s­ír­sáért f. hó 3-án 4 órára várták Párisba, 6 óra felé St Cl­o­u­d­b­a kelle indulnia. — A svéd királyt f. hó 5-re várták a st. cloud­i palotába, hova délu­táni 5 óra felé kelle megérkeznie. — A király 5 napot töltene Francziaországban. — La Ronciére Le­ N­o­u­rr­y ellenadmirál,a tengerészeti minister táborkari főnöke, nem hagyta el Páriát; a svéd király ugyanis útját siettetvén, le kelle mondani azon szándékról, mi­szerint egy tábornoki rangú tiszt küldessék eléje. Mint a „Patrie“nak B r e b t o o 1, f. hó 2-ról írják, ama városba legközelebb parancs érkezett, a „Juno“ gőz­fregát fölfegyverzése iránt. Didelot báró, ki Bosse parancsnok helyébe, a nyugat-afrikai parton levő hajóhadosztály parancsnokává neveztetett ki, az említett gőzfregátra tüzendi föl lobogóját s augustus hó második felében induland állomására. Egy az A­n­t­i 11­á­k­b­ó­l érkezett sürgöny szerint Reynaud ellen admirál,ki az antillai s nyugat-ame­rikai hajóhadosztály parancsnokává neveztetett ki, m­iu 2 án a „Catinat“ gőzcorvette-en, Brestből Fort-de- Franceba érkezett. Az admirál hivatalosan elfog­­laló állomását s a „Bellona“, vegyes­ fregatra tü­­ze föl lobogóját, melynek julius 16-én kelle­t­har­ié­s­t­o­n­b­a indulnia. OLASZORSZÁG. Mint a florenczi „Nazione“-nak Rómából, jul. 30-ról írják, Jakab atyát azon nyi­latkozatra akarták kényszeritni, hogy visszaélt szent hivatalával, midőn C­a­v­o­u­r grófot föloldozá. Jakab atya vonakodott ezt tenni. Erre megparancsolták neki, hogy R­ipába Sz. Ferencz zárdájába menjen, miu­tán az inquisitorok vallatásán keresztül ment. (?) Egy Turin­b­ól, f. hó 2-ról kelt sürgöny szerint, a nápolyi érsek Civica-Vecchiába utazott. A bourbonianusok befogatása Nápolyban folyvást tart. A kölcsönre az aláírások igen szépen gyűlnek. A „Nationalités“ hiteles kútfőből értesül arról, hogy M i n g h e 11­­ belügyminiszer legközelebb igen szigorú vizsgálatot rendelt meg ama hivatalnok fölfe­­dezése végett, ki Mazzininak átszolgáltatá az „Unita italiana”-ban közzétett biz­almas körlevelet, — melynek tartalmát már említik. Az „Italia“ azt hiszi, hogy a legközelebb Nápoly­ban befogatott Quatrebarbes, — hova az a reac­­tio feiizgatása végett ment, — honába fog visszakül­detni. Szerinte a kormánynak ezen kegyelmi ténye an­nál nagyobb dicséretet érdemel, mivel Quatrebar­bes, Anconában történt előbbi elfogatása alkalmával adott szavát megszegte, s ekkér a legszigorúbb kato­nai büntetés alá esnek. DÁNORSZÁG. Mint már említik, Hall kü­lügy­­minister Odense­e-be utazott, hogy a király szente­sítése alá terjessze a ministeri tanácsban a b­o­l­s­t­e­i­n­i ügy iránt elfogadott legutóbbi határozatokat.­­ A „Patrie“ levelezője szerint Hall visszatértével Kopen­­hágában általánosan azon hír terjedt el, hogy a király határozottan vonakodott ezen határozatokat szente­­sítni. Ha ez valóban igy áll,­­ minden újólag kérdésbe lenne helyezve, s a barátságos hatalmasságoknak a ki­­békítés végetti törekvései véglegesen meghiúsultak volna. Ezenkívül a ministérium fölbomlása is kikerül­­hetlenné lenne. SPANYOLORSZÁG. Egy M­a­d­r­i­d­b­ó­l, július 30 ról kelt sürgöny szerint a királyi pár Santan­der­b­e­n folyvást a ragaszkodás s lelkesültség bizo­nyítványaival halmoztatik el. A „Correspondencia“ azt hiszi, hogy O’ D­o­n­n­e 11 tábornok nem hagyandja el Madridot. Ugyane lap megc­áfolja azon hírt, mintha a szabadelvű unióban részes progreszisták elé­­gületlenek lennének. — Egy M a d r i­d b ó 1, f. hó 1-ről kelt sürgöny szerint, Marokkóban anarchia s rendetlenség ural­kodik ; a kabulok 6 gazdag mór utazót okozva meg­gyilkoltak , mely bűntények büntetlenül maradtak. Egy M a d r i d b ó 1, f. hó 2 ról kelt sürgöny sze­rint az „Ibéria“ a pápa elleni megtámadás miatt 12,000 reálnyi pénzbírságra ítéltetett.­­ Legközelebb járta be az első mozdony a barcelona-saragos­­s­a­i egész vasútvonalat, egy oly vaggont vontatván, melyben az igazgató­tanács tagjai voltak. A vonat S­a­­ragossában lelkesüléssel fogadtatott. Ezen fontos vonal ünnepélyes fölavatása haladéktalanul meg fog történni. OROSZORSZÁG: A franczia lapoknak egy Krak­kóból, f. hó 1-ről kelt sürgönye szerint, a „Czas“ jelenti, hogy a királyság kormányzói személyzetében legközelebb változás fog történni. Lambert tábor­nok, a főhadi kormányzó, fogna a beligazgatással is megbizatni. — L­i­p­r­a­n­d­i tábornok venné át a ki­rályságbeli sereg főparancsnokságát, W­i­e­l­o­p­o­l­s­­k­i pedig az állam­tanács elnökségét. — Varsóban minden, Czartoryski herczeg tiszteletérel továb­bi ünnepélyek betiltattak. DUNAFEJEDELEMSÉGEK. A bukaresti hiva­talos lap szerint, a ministerium lemondásá­nak szövege, — melyet az a kamara által nyilvání­tott bizalmatlansági szavazat következtében adott be, — így hangzik: „Herczegi fenség! — Minden szempontból sajnos hosszas viták következtében, a törvényhozó gyűlés f. hó 22-ei ülésében (jul. 4-én), noha csekély többséggel, bi­zalmatlansági szavazatot nyilvánított fenséged ministe­­riuma ellen. — A gyűlés szavazatának indokolását nem szükség itt méltányolnunk ; — ez az egész ország által elítéltetett; s abban több mint elegendő okokat lehet ta­lálni a gyűlés szétossztására. Azonban fenséged kormá­nya, — a helyzet komolysága által sugaltatva s tekin­tetbe vévén ama rövid időközt, mely az ülésszak bezára­tásától még elválaszt bennünket, — azt hívé, miszerint az ország érdeke kívánja, hogy ne folyamodjék oly rend­szabályhoz,melyből — a jelen körülmények közt—újabb izgatottság eredhetne. — Következőleg a ministerium fenséged kezeibe teszi le lemondását stb. Golesco, Argyropoulo , Malinesco, B­alin­t­i­n­e­au­o, Samecesco, Balcesco. —jun. 24. 1861.“ Erre következik a fejedelemnek egy oly rende­lete, mely elfogadja a ministerek lemondását, — B­al­ce­s­c­o pénzügy-ministert állásán meghagyja, az uj cabinet végleges megalakultáig, — Ghika János ezredest hadügy-ministerré nevezi ki, — s a több­­ministeriumok igazgatóinak meghagyja, hogy az Ügye­­ket ideiglenesen tovább is kezeljék. A „Gaz. Tv.“ nak írják Bukarestből július 21-ről. A Golescu ministerium leköszönése után több rendbeli tanácskozások tartottak egy új — Isten tudja hányadik — ministerium alakítása végett, de ezelőtt 5 nappal még semmi sem tudatott egy másik ministérium alakításáról; a kamara jobb oldala reménye, hogy az az ő kebeléből fog kiszemeltetni. Bizonyos, hogy Kre­­tzuleszky Miklós bízatott meg az új kabinet alakításá­val, de váljon miféle elemekből már ? „Unirea" állítja, miszerint Konstantinápolyból egy sürgöny érkezett volna Bukarestbe, melynél fogva a fejedelemségek ügyében tartott értekezletek elnapoltatok volna határ­talan időre, okot pedig erre a Goleszky-féle kormány utolsó ad­át szolgáltattak volna. Stirbein herczeg mint a törvényhozó gyűlés elnöke f. hó 10-én, minthogy a tagok nem gyűltek volt össze teljes számmal, azt be­­zártnak nyilvánítá, mert a három havi határidő lejárt, e szerint tehát a fejedelemségekben je­lenleg sem kamara sem ministerum nem találtatik. — Jassiban szintén tartatott június 25-én egy nagy népgyülés a „Formosa“ mezőn, hol a moldovai bojá­rok fraternizáltak a falusi néppel, s elfogadták ők is a bukaresti „Campulu libertarian keletkezett ” az ural­kodóhoz intézett petitiónak pontjait, t. i. unió nemzeti fejedelem alatt, a választótörvény általánosítása, és a parasztok birtokképesítése, és Moldovában is bizott­mányok alakíttatnak e petitio aláírása végett ép úgy mint Oláhországban. Egy elkerülhetetlen catastropha kiütése van készülőben a déli Kárpátok alján. Legú­jabb Bukarestből: „Egy új kabinet tökéletes szervezéséig Balcescu Constantin pénzügyi minister úr meghosszabbítandja functióit, s a tanács ügyeit vezetni fogja. Gika Sánd. János ezredes kineveztetik véglege­sen hadügyministernek; a többi ministeriumokban az igazgatók ad interim minőségben gerülni fogják az ügyeket.“ Táviratok. Zágráb, zug. 6. Az országgyűlés mai ülésében a bán azt indítványozza, hogy miután a legutóbbi ülésben a központi bizottmány minoritása indítványá­nak csupán első pontja döntetett el a birodalmi ta­­nácsba a követ-nemküldés szellemében, most ezen in­dítványnak két más pontja tárgyaltassék s határoz­­tassék el, melyek közöl az egyik arra vonatkozik, mi­szerint a többi austriai népekkel közösenül elismert tárgyak egyesség útján rendeztessenek. Stojanovics­­nak azon indítványa, miszerint a birodalmi tanácsból követ­ nemkü­ldésre vonatkozó legutóbbi határozat ál­tal minden eziránti indítvány elesvén, s ezért minden vita lehetetlen lévén, egy, mindkét kir. javaslatra vá­laszul szolgáló feliratot kell kidolgozni, élénk vitát idéz elő. Végül szavazásra kerülvén a dolog, a bán in­dítványa 69 szavazattal 46 ellen elvettetett. Egy 9 tagból álló bizottmánynak kellend a feliratot kidol­goznia, melynek egyes pontjai tárgyalásba fognak vé­tetni. A legközelebbi ülés szerdán lesz. Milano, aug. 5. A „Perseveran­za“nak To­ri­n­b­ó 1 4-ről jelentik . A R­ó­m­á­b­ó­l ide érkezett leg­utóbbi tudósítások szerint a pápa tökéletesen fölgyó­gyult s szilárdul ragaszkodik eddig követett politi­kájához. Nápoly, aug. 3. (Párison át.) A rablások foly­vást tartanak. G­er­v­asi befogatott. T n r i n, aug. 4. Ma az „Opinione“ jelenti. A hollandi király kormánya elismeri az olasz király­ságot. Az erre vonatkozó elismerési okmány már út­ban van. N­e­w-Y­o­r­k, jul. 20. A M­a­n­a­s­s­a­s ellen elő­­nyomuló szövetségi csapatok a rejtett ütegek által födött ellenség részéről megtámadtattak s visszavonu­lásra kényszerittettek. N­e­w-Y­o­r­k, jul. 25. A szövetségi csapatok a m­a­n­a­s­s­a­s-i ütegeket megtámadták, s 1 órai harcz után azok közöt­t az elfoglaltak, a­midőn a separa­tist­ák erősbitéseket nyervén, a szövetségi csapatokat futásra kényszeríték, azokat Fairfaxig üldözték, s az egész tüzérséget elvették. A veszteség mindkét részről roppant. A szövetségi csapatok Alexand­riába vonultak vissza. Rendkívüli erőfeszítések lé­teznek a támadás megújítása végett, s 80,000 ember állittatik ki. N­y i 111 é­v. (Beküldetett) Vidékiek, kik Bécsbe jönnek, hogy a bécsi egyetem híres orvos és tanárai által gyógyítás vagy gyógyműtét alá vétessenek, dr. Löw féle m­a­gángyógyintézetben, az ehhez különösen elrendezett, a Lipótvárosban, Dunasoron, 8. szám alatt levő házban mind azt föltalálják, mit nekik csak a családi kör leg­jobb ápolása képes nyújtani: csinosan és czélszerűen berendezett, különválasztott szobák és termek, töké­letes orvosi felügyelet, hiú ápolás, jó konyha, fűtés, világítás, ágy- és szobanemű-mosás, szolgálat, gyógy­szerek, mindennemű fürdők, a legjobb izzó-és zuhany­­fürdők, úgymint tökéletesen berendezett hidegvíz-gyó­­gyítás. Napi díj mind­ezért: 3 ft 50 kr, 4 ft 30 kr, 5 ft 50 kr, és előpénz lététe mellett szobák pontosan tartatnak fönn. Színházi előadás augustus 7. Nemzeti színház Fenn az ernyő nincsen kas. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. Pesti német színház. Zwei von anno dazumal. Volksstüok mit Gesang in 3 Abteilungen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, augustus 5-ről, 6% Metalliquee 68.60. Nemzeti kölcsön 81.00. bank­részvények 760. hitelintézeti részvények 175 50- ezvet­­agio 136.—­ londoni váltók 137.— arany díja 6.66. Felelős szerkesztő : VÉRTES ERNŐ.

Next