Sürgöny, 1861. augusztus (1. évfolyam, 175-199. szám)
1861-08-07 / 180. szám
az ért-e, hogy ezáltal annál előbb ejthesse rajtuk a halálos döfést. Megvallom, hogy ezen gondolatlanul kiejtett szavakon nagyon megütköztem; gondolom, hogy Babics úrnak ezen hirtelen ítélete az emberiséggel s a szabadelvű szláv politikával ellenkezik, melynek előnye épen abban áll, hogy igazságos legyen minden nemzetiség iránt. Valóban, ha elragadtatnánk ily szerencsétlen politika által, azon bűnbe esnénk, mely ellen annyit panaszkodunk, és azon átkot, melyet mán, ebben a bűnben levő nemzetiségekre szórunk, magunkra vonnánk, ez egy átkot hozó testvéri gyilkosság volna. Ugyanezen szempontból cáfolom f el a csics Kazimir úrnak azon véleményét, mely szerint Ausztriának szláv birodalommá kellene válni, vagy elenyészni. Gondolom, hogy Ausztria szinte gyenge lábon állana, ha szláv birodalommá akarna válni, valamint most, midőn német akar lenni, vagy ha magyar kívánna lenni, mivel az egyik is, másik is, és harmadik is, természetellenes és igazságtalan. Véleményem szerint úgy állhat fönn Austria, mint szövetséges alkotmányos állam ; ha ezt nem akarná, érezze maga a következmények súlyát, azon tarka politikájával, melyet most követ, boldogulni nem fog. Jellacsics úr többek között azt a furcsaságot (curiosumot) is felhozta, hogy a magyarok a Varasd megye részéről köröztetett rokonszenv-nyilatkozatra mitsem válaszoltak, és hogy ezen közleményre csak Sopron megye felelt volna Uraim !ba ezen helyen oly tények felhozását hallom, melyek a magyaroktól lett szerencsétlen elválásunknak okozói voltak, fájdalom, hogy a régi sebek felszaggattatnak, de ennek ellent nem mondok, mert több kevesebb mérvben igazságon alapulnak, noha át nem látom czélját a szenvedélyeket ingerlő végnélküli magyarok iránti sértéseknek; de midőn az emberek a magyarokkali egyesüléshez vezető tényeket tagadják, s kétségbe vonják vagy elferdítik, s részakaratilag azon egyezési gyenge fonalat, mely egyedül képes minket jobb jövőben vezetni, szétszaggatják , ezt én őszinte hazafmi igyekezetnek és testvériségnek nem tartom, és ez csak a bécsi kormánynak lehet hasznára. — Meggyőződve lehet Jellacsics úr, hogy valamennyi magyar municipium viszonozta testvéri szabadelvű kifejezésekkel Varasd megyének körlevelét. Ha ezzel Jellacsics úr nincs megelégedve, akkor két nap múlva képes leszek ily eredeti válaszokkal e háznak egész asztalát elbontani. Hallottam ismételve állítani, hogy hogyan egyesülhetnénk mi a magyarokkal, ha ők az 1848-iki törvényektől elállni nem akarnak, melyek felettünk a végítéletet mondották ki ? s hogyan lehet a mi autonómiánkat összeegyeztetni a felelős ministériummal ? Magyarország harczol az 1848 dik évi törvények mellett, mert azok oly kedvezményeket tartalmaznak, melyek az alkotmányra nézve megbecsülhetetlen értékűek, amelyek által egyedül válik a kormány és nemzet a szó teljes értelmében alkotmányossá, és amelyek a mi sajátunkká is válhatnak, ha egyesülünk a magyarokkal. Amennyiben pedig ezen törvények reánk nézve igazságtalanok, annyiban megismerik a magyarok maguk is, hogy azok módosítandók. Gondolom, hogy e tekintetben senkinek sem jutott eszébe e gyűlésben, hogy ezen törvények alapján egyesüljünk a magyarokkal, sőt inkább hogy a tartandó országos értekezlet által lenne meghatározandó, mennyiben legyenek ezek ránk nézve érvényesek, s mennyiben legyenek ezek sőt mások is, melyek reánk nézve sértők, módosítandók ? Ha átlátjuk, hogy a Magyarországgal egyesülés reánk nézve hasznos, úgy bizonyosan találandunk módot, mely szerint a mi önkormányzatunk a felelős ministériummal egyesíttessék, de ez az összejövetel és közös tanácskozás feladata, ha erre a sor valaha rákerül, azért e részben többet szólni nem akarok. Hallam ismételve említeni: miért költenénk mi a pénzünket Pesten, ha azt a Zágrábban összegyűlt országgyűléseink alatt is költhetjük, s így honi polgárainkat felsegíthetjük, mintha bizony nekünk, kik a magyarokkali egyesülés mellett küzdünk, az volna akaratunk, hogy pénzünkkel erőszakolva a magyarok erszényét töltsük. De itt nem az a kérdés, várjon Pesten vagy Zágrábban akarjuk-e a szabókat, csizmadiákat és korcsmárosokat felsegíteni, hanem az a kérdés: hol találunk nagyobb és több biztosítékot alkotmányos szabadságunk fenntartásához, a magyarokkal egyesülve Pesten-e, vagy magunkra hagyatva Zágrábban? s itt minden helybeli érdek megszűnik a közös haza érdeke irányában. Előbb, mintsem beszédemet végezném, ti hozzátok fordulok vitéz végvidéki testvéreim. — Ti Zágrábba tiszta hazafmi érzülettel és azon kívánsággal telve jöttetek, hogy segéljetek magatokon és zaklatott hazánkon, de alig hogy ide jöttetek, már is körülvétettetek fondorkodók által, a mint a méz és az édes gyümölcs a darázsok által, és ezek azt mondták néktek, hogy vannak közöttünk arra törekedő ellenségeitek, kik benneteket feltétlenül kegyelemre a magyaroknak átadni törekesznek, a kiktől óvakodnotok kell, mint a mérges viperától. Csak egyet nem érintettek, hogy t. i. vannak itt Zágrában barátjai a bécsi absolutistikus kormánynak is, mely is minden bajnak és nyomorúságnak okozója, mit ti 300 év lefolyása alatt részint velünk együtt, részint pedig tölünk az anyahontól önkényileg elválasztva, szenvedtetek, — azon kormánynak, mely a ti véreteket aránytalanul, s igazságtalanul az ő érdekeinek fenntartására Európa minden részén kiontatta, úgy a berezinai mocsárokon, mint a Seine partjain, úgy térés német tartományain, mint az egész Olaszországban. S mivel hálálta meg annyi sok vitéz tetteiteket ? mivel, hálált meg annyi keserű könyvt s páratlan áldozatot ? Örökös rabsággal, melyet az igazság, a kereszténység s emberiség gúnyául szenvednetek kell, vérrel annyiszor áztatott tulajdon hazátokban. De miért tanácsoljak nektek uraim ? hiszen ti százszor néztetek hideg vérrel a kegyetlen halál elé, s épen azon hidegvérüséggel vagytok képesek a hazafiaságot megkülönböztetni a hunyászkodó hízelgéstől; tudni fogjátok azt is, hogy ha valaki barátja lehet a maga szomszédjának, egy közös érdek és veszedelem miatt, abból nem következik, hogy maga magának s véreinek ellensége; de ki a tulajdon véres elnyomójának barátja, az ellensége a hazának. Tudjátok uraim! hogy két töltött pohár van előttünk, melynek egyikét ki kell ürítenünk, az egyik aranyból van, mely nem engedi annak tartalmát látni, és meg van töltve azon szerrel, melytől még most is keserű a szánk ize, — a másik legtisztább kristályból való, mely egész fenekéig átlátszó, és a legtisztább szabadság forrásából, minden ez ég alatti nemzetek tulajdonából merittetett meg, de melyet az egyenetlenség és irigység miatt meg nem ragadhatunk, hogy belőle kedvünk szerint ihassunk. Én Suhaj doctor úr indítványára szavazok. Külföld. .i. (Legújabbak szemléje.) Turinban igen szaporodnak a római camarilla elleni támadások. Onnan mint látszik, nagyon rajta vannak, hogy Londonban úgy mint Párisban a megoldás szükségét bebizonyítsák. Erre nézve különösen fölhasználják a nápolyi eseményeket. Tovább is mennek, állítván, hogy Rómából augustus hó utolsó hetére mind Nápolyban mind a modenai területen nagy csapást hajtandnak végre. Azonban nem annyira az olasz kormány szemessége, mint az összeesküvők mesés gondatlansága elárulá e tervet. így történt, hogy az olasz kormány Pansilippóban elfoghatott egy bombonista emissarinst, s e fogásnak köszöni, hogy most a veszélyt ismeri s azt elháríthatja. Ez t. i. ott, a rendőrség által folytonosan szemmel tartatva, addig járt föl s alá, mig zsebei tele valának papírokkal, s ekkor elfogatván, önkénytelen elárulója lön a bombonista comiténak, melynek elfogatása által a rendőrség kezébe estek 1) a fölkelésre vonatkozó papírok és tervek; 2) a bombonista tisztekkel és római papokkal sűrűn folytatott levelezés; 3) az összes titkos comitek pontos jegyzéke; 4) mintegy 10,000 franknyi bankjegyek, 1000 ft. készpénz, fegyver és töltény nem nagy menynyiségben. Ezen fölfedezés most az olasz kormánynak igen jó szolgálatot tehetne, ha a franczia kormány már tényleg elérkezettnek látná a római kérdés megoldását. A „Pays“ újabb czikkéből azonban az látszik kitűnni, hogy a párisi kabinet még mindig nem akar ennyire menni. E lap kijelenti, hogy oly férfiú, ki Francziaországot és a császárt megsértő, nem lehet többé a franczia sereg szeme előtt minister, azonban ebből nem vonja azon következtetést, hogy ha ezen Francziaország iránt ellenséges minister megmaradna állásában s megtartaná befolyását a szatyára, úgy a franczia őrségnek Rómában maradása lehetetlenség. A „Pays“ ugyan erélyes rendszabályokat helyez kilátásba, ha Francziaországnak ezen elégtétel meg nem adatnék, de semmi sem jogosít azon reményre, hogy ezen rendszabályok közé a franczia sereg elvonulása is tartozni fog. Azon körrendelet, melyet a cultusminister újabban az aug. 15 -i ünnepély alkalmából a püspökökhez intézett, épen ellenkezőleg azt tanúsítja, hogy a császár nem gondol Róma odahagyására. Rendesen azon levelekben, miket a minister alkalomszerűen a clerushoz intéz, nem szokott a politika helyet foglalni, de a jelen körülmények oly kivételesek s a kormány helyzete a papsággal szemközt oly kényes, hogy Rouland most szükségesnek találá, a püspököknek emlékezetükbe hozni mindazt, amit a császár a katholika vallásért tett, s jellemezni azon politikát, melyet a császár jövőben is követni akar azon kérdésekben, mikbe a katholicismus érdekei belevegyülnek. Kijelenti, hogy a még legyőzendő nehézségek megoldása türelmes, legális és mérsékelt politika műve leend. Ez nem jogosítja föl az olasz kormányt arra, hogy vágyainak gyors teljesítését remélje. A franczia kormány ezen magatartása egyébiránt Francziaországban is nyugtalanságra kezd találni. Az „Opin. nat.“ például meghazudtolja ma a „Pays“t, az ismeretes nápolyi fegyverek ügyében, s azt állítja, hogy azok Goyon tudtával s közbenjárásával kerültek azon kezekbe , hová jutniok soha sem kellett volna. A francziáknak alig fog tetszeni ezen tükör, mely Goyon tök magatartását igen különös világban mutatja be. A porosz király látogatása ismét bizonytalanná vált, vagy legalább kétségbe vonatik; a svéd királyt ellenben aug. 5-ére bizonyosan várták. ANGOLORSZÁG. Peel Róbertnek, izlandi államtitkárrá neveztetvén ki, — újra meg kelle jelennieamworth-i választói előtt. Semmi más jelölt sem lépett föl. — Mielőtt a választáshoz fogtak volna,—bizonyos Mayor, polgári jogát óhajtván gyakorolni, — azt kérdé az érdemes baronettől, hogy miként fogadhatott el lelkiismeretesen hivatalt egy oly kormány alatt, melynek ellene szavazott egy oly kérdésben, mely annak megbukását idézhette volna elő, ti. a papir-adó kérdésében. — Erre Pee R. azt válaszolá, hogy ő csak épen most fogadé el ezen hivatalt, s azt még nem gyakorné akkor, midőn a kormány ellen szavazott. (Nevetés) Egyébiránt noha a papir-adó eltörlése ellen szavazott, — azért mégis pártolja a szabad kereskedést, a mi iránt az általa viselt név is kereskedik. — Erre megválasztottnak nyilváníttatván, — miután köszönetét fejezé ki választóinak, kijelenté, hogy ő Palmerston lord kormányát támogatja, amely a néprokonszenv széles alapján nyugszik. Szónok Russell lord külpolitikáját is dicsérettel halmozá el. Ő a be nem avatkozás elvét pártolja Olaszország s Amerika irányában. Ezután Izlandról beszélt, megígérvén, hogy elődének nyomait követendis annak részrehajlatlanságát utánzandja. Szerinte tagadhatlan ugyan, hogy az izlandi képviselők szinte egészen elvonták közreműködésüket a kormánytól, azonban a véleményeltérésnek ezen okai csupán történetesek s pillanatnyiak. Ezen okok egyike Róma helyzete, s másika a galway-i szerződés ügye. — Ami különösen a római ügyet illeti, — Angolország sohasem használta föl befolyását a pápa vallási suprematiájának gyöngítésére. A pápa világi hatalmának korlátozását külső körülmények idézték elő. Szónok nem tartja Európa érdekeivel öszhangzónak, hogy a pápa vallási suprematiája valamely méltányos egyesség nélkül erkölcsileg megszüntettessék; — azonban tényleg a pápa világi hatalmát maga az olasz nép vonta le; a vallási hatalmat illetőleg pedig az angol kormány abba szintén nem avatkozott be. — Végül szónok azon reményét fejezé ki, hogy a kormány által követett eljárás a királynő tekintélyének megszilárdítására s a nép jólétének előmozdítására vezetend. Egy Londonból, f. hó 3-ról kelt sürgöny szerint Ferdinánd Miksa austriai Főherczeg Ur, s neje ő cs. Fenségeik Osborneba érkeztek, hogy a királynőnél látogatást tegyenek. Az alsóház f. hó 1-i ülésében Griffith a kincstár első lordjától kérdi, ha várjon az egyiptomi angol főconsultól kapott-e biztosítást az iránt, hogy a szuezi csatorna készítésénél nem fognak kényszermunkához folyamodni. Erre Palmerston lord azt válaszolja, mikép a kormány legközelebb jelentést kapott az egyiptomi angol főconsultól, ki a tervezett csatornának egész vonalát megszemlélte. Ezen jelentésből úgy látszik, hogy ott számos egyének kényszerítve dolgoznak. A munkások a társulat által igen bőkezűleg fizettetnek ugyan, azonban nem igen sokat kérdezik őket nézeteik iránt, mielőtt a munkálatok helyére vitetnének. Griffith azon reményét fejezi ki, hogy a kormány ezen ügyet figyelembe veendi, az alkirály kötelezettségeinek szempontjából. Erre Paget lord a tengerészeti tartalékra vonatkozó bilinek harmadszori fölolvasását indítványozza. A vita folytában a fegyverkezésekre vonatkozólag semmij sem mondatott Palmerston s Paget lordok s Lindsay csupán előbbi nyilatkozataik ismétlésére szorítkoztak. Ez utóbbi azonban, anélkül, hogy elfogadná a ministerek által kimutatott összegeket, elismeré, hogy a franczia tengeri haderő helyzete iránt általa szolgáltatott értesítések jelenleg többé nem oly szabatosak, mint f. évijm. l én lehettek. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ szerint a csírsáért f. hó 3-án 4 órára várták Párisba, 6 óra felé St Cloudba kelle indulnia. — A svéd királyt f. hó 5-re várták a st. cloudi palotába, hova délutáni 5 óra felé kelle megérkeznie. — A király 5 napot töltene Francziaországban. — La Ronciére Le Nourry ellenadmirál,a tengerészeti minister táborkari főnöke, nem hagyta el Páriát; a svéd király ugyanis útját siettetvén, le kelle mondani azon szándékról, miszerint egy tábornoki rangú tiszt küldessék eléje. Mint a „Patrie“nak B r e b t o o 1, f. hó 2-ról írják, ama városba legközelebb parancs érkezett, a „Juno“ gőzfregát fölfegyverzése iránt. Didelot báró, ki Bosse parancsnok helyébe, a nyugat-afrikai parton levő hajóhadosztály parancsnokává neveztetett ki, az említett gőzfregátra tüzendi föl lobogóját s augustus hó második felében induland állomására. Egy az Anti 11ákból érkezett sürgöny szerint Reynaud ellen admirál,ki az antillai s nyugat-amerikai hajóhadosztály parancsnokává neveztetett ki, miu 2 án a „Catinat“ gőzcorvette-en, Brestből Fort-de- Franceba érkezett. Az admirál hivatalosan elfoglaló állomását s a „Bellona“, vegyes fregatra tüze föl lobogóját, melynek julius 16-én kellethariéstonba indulnia. OLASZORSZÁG. Mint a florenczi „Nazione“-nak Rómából, jul. 30-ról írják, Jakab atyát azon nyilatkozatra akarták kényszeritni, hogy visszaélt szent hivatalával, midőn Cavour grófot föloldozá. Jakab atya vonakodott ezt tenni. Erre megparancsolták neki, hogy Ripába Sz. Ferencz zárdájába menjen, miután az inquisitorok vallatásán keresztül ment. (?) Egy Turinból, f. hó 2-ról kelt sürgöny szerint, a nápolyi érsek Civica-Vecchiába utazott. A bourbonianusok befogatása Nápolyban folyvást tart. A kölcsönre az aláírások igen szépen gyűlnek. A „Nationalités“ hiteles kútfőből értesül arról, hogy M i n g h e 11 belügyminiszer legközelebb igen szigorú vizsgálatot rendelt meg ama hivatalnok fölfedezése végett, ki Mazzininak átszolgáltatá az „Unita italiana”-ban közzétett bizalmas körlevelet, — melynek tartalmát már említik. Az „Italia“ azt hiszi, hogy a legközelebb Nápolyban befogatott Quatrebarbes, — hova az a reactio feiizgatása végett ment, — honába fog visszaküldetni. Szerinte a kormánynak ezen kegyelmi ténye annál nagyobb dicséretet érdemel, mivel Quatrebarbes, Anconában történt előbbi elfogatása alkalmával adott szavát megszegte, s ekkér a legszigorúbb katonai büntetés alá esnek. DÁNORSZÁG. Mint már említik, Hall külügyminister Odensee-be utazott, hogy a király szentesítése alá terjessze a ministeri tanácsban a bolsteini ügy iránt elfogadott legutóbbi határozatokat. A „Patrie“ levelezője szerint Hall visszatértével Kopenhágában általánosan azon hír terjedt el, hogy a király határozottan vonakodott ezen határozatokat szentesítni. Ha ez valóban igy áll, minden újólag kérdésbe lenne helyezve, s a barátságos hatalmasságoknak a kibékítés végetti törekvései véglegesen meghiúsultak volna. Ezenkívül a ministérium fölbomlása is kikerülhetlenné lenne. SPANYOLORSZÁG. Egy Madridból, július 30 ról kelt sürgöny szerint a királyi pár Santanderben folyvást a ragaszkodás s lelkesültség bizonyítványaival halmoztatik el. A „Correspondencia“ azt hiszi, hogy O’ Donne 11 tábornok nem hagyandja el Madridot. Ugyane lap megcáfolja azon hírt, mintha a szabadelvű unióban részes progreszisták elégületlenek lennének. — Egy M a d r id b ó 1, f. hó 1-ről kelt sürgöny szerint, Marokkóban anarchia s rendetlenség uralkodik ; a kabulok 6 gazdag mór utazót okozva meggyilkoltak , mely bűntények büntetlenül maradtak. Egy M a d r i d b ó 1, f. hó 2 ról kelt sürgöny szerint az „Ibéria“ a pápa elleni megtámadás miatt 12,000 reálnyi pénzbírságra ítéltetett. Legközelebb járta be az első mozdony a barcelona-saragossai egész vasútvonalat, egy oly vaggont vontatván, melyben az igazgatótanács tagjai voltak. A vonat Saragossában lelkesüléssel fogadtatott. Ezen fontos vonal ünnepélyes fölavatása haladéktalanul meg fog történni. OROSZORSZÁG: A franczia lapoknak egy Krakkóból, f. hó 1-ről kelt sürgönye szerint, a „Czas“ jelenti, hogy a királyság kormányzói személyzetében legközelebb változás fog történni. Lambert tábornok, a főhadi kormányzó, fogna a beligazgatással is megbizatni. — Liprandi tábornok venné át a királyságbeli sereg főparancsnokságát, Wielopolski pedig az államtanács elnökségét. — Varsóban minden, Czartoryski herczeg tiszteletérel további ünnepélyek betiltattak. DUNAFEJEDELEMSÉGEK. A bukaresti hivatalos lap szerint, a ministerium lemondásának szövege, — melyet az a kamara által nyilvánított bizalmatlansági szavazat következtében adott be, — így hangzik: „Herczegi fenség! — Minden szempontból sajnos hosszas viták következtében, a törvényhozó gyűlés f. hó 22-ei ülésében (jul. 4-én), noha csekély többséggel, bizalmatlansági szavazatot nyilvánított fenséged ministeriuma ellen. — A gyűlés szavazatának indokolását nem szükség itt méltányolnunk ; — ez az egész ország által elítéltetett; s abban több mint elegendő okokat lehet találni a gyűlés szétossztására. Azonban fenséged kormánya, — a helyzet komolysága által sugaltatva s tekintetbe vévén ama rövid időközt, mely az ülésszak bezáratásától még elválaszt bennünket, — azt hívé, miszerint az ország érdeke kívánja, hogy ne folyamodjék oly rendszabályhoz,melyből — a jelen körülmények közt—újabb izgatottság eredhetne. — Következőleg a ministerium fenséged kezeibe teszi le lemondását stb. Golesco, Argyropoulo , Malinesco, Balintineauo, Samecesco, Balcesco. —jun. 24. 1861.“ Erre következik a fejedelemnek egy oly rendelete, mely elfogadja a ministerek lemondását, — Balcesco pénzügy-ministert állásán meghagyja, az uj cabinet végleges megalakultáig, — Ghika János ezredest hadügy-ministerré nevezi ki, — s a többministeriumok igazgatóinak meghagyja, hogy az Ügyeket ideiglenesen tovább is kezeljék. A „Gaz. Tv.“ nak írják Bukarestből július 21-ről. A Golescu ministerium leköszönése után több rendbeli tanácskozások tartottak egy új — Isten tudja hányadik — ministerium alakítása végett, de ezelőtt 5 nappal még semmi sem tudatott egy másik ministérium alakításáról; a kamara jobb oldala reménye, hogy az az ő kebeléből fog kiszemeltetni. Bizonyos, hogy Kretzuleszky Miklós bízatott meg az új kabinet alakításával, de váljon miféle elemekből már ? „Unirea" állítja, miszerint Konstantinápolyból egy sürgöny érkezett volna Bukarestbe, melynél fogva a fejedelemségek ügyében tartott értekezletek elnapoltatok volna határtalan időre, okot pedig erre a Goleszky-féle kormány utolsó adát szolgáltattak volna. Stirbein herczeg mint a törvényhozó gyűlés elnöke f. hó 10-én, minthogy a tagok nem gyűltek volt össze teljes számmal, azt bezártnak nyilvánítá, mert a három havi határidő lejárt, e szerint tehát a fejedelemségekben jelenleg sem kamara sem ministerum nem találtatik. — Jassiban szintén tartatott június 25-én egy nagy népgyülés a „Formosa“ mezőn, hol a moldovai bojárok fraternizáltak a falusi néppel, s elfogadták ők is a bukaresti „Campulu libertarian keletkezett ” az uralkodóhoz intézett petitiónak pontjait, t. i. unió nemzeti fejedelem alatt, a választótörvény általánosítása, és a parasztok birtokképesítése, és Moldovában is bizottmányok alakíttatnak e petitio aláírása végett ép úgy mint Oláhországban. Egy elkerülhetetlen catastropha kiütése van készülőben a déli Kárpátok alján. Legújabb Bukarestből: „Egy új kabinet tökéletes szervezéséig Balcescu Constantin pénzügyi minister úr meghosszabbítandja functióit, s a tanács ügyeit vezetni fogja. Gika Sánd. János ezredes kineveztetik véglegesen hadügyministernek; a többi ministeriumokban az igazgatók ad interim minőségben gerülni fogják az ügyeket.“ Táviratok. Zágráb, zug. 6. Az országgyűlés mai ülésében a bán azt indítványozza, hogy miután a legutóbbi ülésben a központi bizottmány minoritása indítványának csupán első pontja döntetett el a birodalmi tanácsba a követ-nemküldés szellemében, most ezen indítványnak két más pontja tárgyaltassék s határoztassék el, melyek közöl az egyik arra vonatkozik, miszerint a többi austriai népekkel közösenül elismert tárgyak egyesség útján rendeztessenek. Stojanovicsnak azon indítványa, miszerint a birodalmi tanácsból követ nemküldésre vonatkozó legutóbbi határozat által minden eziránti indítvány elesvén, s ezért minden vita lehetetlen lévén, egy, mindkét kir. javaslatra válaszul szolgáló feliratot kell kidolgozni, élénk vitát idéz elő. Végül szavazásra kerülvén a dolog, a bán indítványa 69 szavazattal 46 ellen elvettetett. Egy 9 tagból álló bizottmánynak kellend a feliratot kidolgoznia, melynek egyes pontjai tárgyalásba fognak vétetni. A legközelebbi ülés szerdán lesz. Milano, aug. 5. A „Perseveranza“nak Torinbó 1 4-ről jelentik . A Rómából ide érkezett legutóbbi tudósítások szerint a pápa tökéletesen fölgyógyult s szilárdul ragaszkodik eddig követett politikájához. Nápoly, aug. 3. (Párison át.) A rablások folyvást tartanak. Gervasi befogatott. T n r i n, aug. 4. Ma az „Opinione“ jelenti. A hollandi király kormánya elismeri az olasz királyságot. Az erre vonatkozó elismerési okmány már útban van. New-York, jul. 20. A Manassas ellen előnyomuló szövetségi csapatok a rejtett ütegek által födött ellenség részéről megtámadtattak s visszavonulásra kényszerittettek. New-York, jul. 25. A szövetségi csapatok a manassas-i ütegeket megtámadták, s 1 órai harcz után azok között az elfoglaltak, amidőn a separatisták erősbitéseket nyervén, a szövetségi csapatokat futásra kényszeríték, azokat Fairfaxig üldözték, s az egész tüzérséget elvették. A veszteség mindkét részről roppant. A szövetségi csapatok Alexandriába vonultak vissza. Rendkívüli erőfeszítések léteznek a támadás megújítása végett, s 80,000 ember állittatik ki. Ny i 111 év. (Beküldetett) Vidékiek, kik Bécsbe jönnek, hogy a bécsi egyetem híres orvos és tanárai által gyógyítás vagy gyógyműtét alá vétessenek, dr. Löw féle magángyógyintézetben, az ehhez különösen elrendezett, a Lipótvárosban, Dunasoron, 8. szám alatt levő házban mind azt föltalálják, mit nekik csak a családi kör legjobb ápolása képes nyújtani: csinosan és czélszerűen berendezett, különválasztott szobák és termek, tökéletes orvosi felügyelet, hiú ápolás, jó konyha, fűtés, világítás, ágy- és szobanemű-mosás, szolgálat, gyógyszerek, mindennemű fürdők, a legjobb izzó-és zuhanyfürdők, úgymint tökéletesen berendezett hidegvíz-gyógyítás. Napi díj mindezért: 3 ft 50 kr, 4 ft 30 kr, 5 ft 50 kr, és előpénz lététe mellett szobák pontosan tartatnak fönn. Színházi előadás augustus 7. Nemzeti színház Fenn az ernyő nincsen kas. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. Pesti német színház. Zwei von anno dazumal. Volksstüok mit Gesang in 3 Abteilungen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, augustus 5-ről, 6% Metalliquee 68.60. Nemzeti kölcsön 81.00. bankrészvények 760. hitelintézeti részvények 175 50- ezvetagio 136.— londoni váltók 137.— arany díja 6.66. Felelős szerkesztő : VÉRTES ERNŐ.