Szabad Szó, 1956. október-december (13. évfolyam, 232-308. szám)

1956-10-21 / 249. szám

­ A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Japán közös nyilatkozata . A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének megbízottai 1956 október 13 és 19 között Moszk­vában tárgyalásokat folytattak Ja­pán megbízottaival. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének részéről a tárgyalásokon jelen voltak: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnökségének tagja, A. J. Mikoján, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának első alelnöke, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügy­miniszterének első helyettese és N. T. Fedorenko, a Szovjetunió he­lyettes külügyminisztere. Japán képviseletében Iciro Hato­­jama miniszterelnök, Iciro Kono földművelésügyi és erdészeti mi­niszter, valamint Sim­ici Macu­­moto kamarai képviselő vettek részt a tárgyalásokon. A kölcsönös megértés és együtt­működés légkörében lefolyt tár­gyalásokon széleskörű és őszinte eszmecserére került sor a szovjet—s japán kapcsolatokra vonatkozó kér­désekről. A két fél teljesen egyet­értett abban, hogy diplomáciai kap­csolataik helyreállítása előmozdít­ja a két állam kölcsönös megegye­zésének és együttműködésének ki­bontakozását, a távol-keleti béke és biztonság érdekében. A tárgyalások alapján a két fél megbízottai megegyeztek a követ­kezőkre nézve: 1. Jelen nyilatkozat érvénybelé­pésének napján megszűnik a hadi­állapot a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és Japán között, helyreáll köztük a béke és a jószomszédsági baráti viszony. 2. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége és Japán újra felveszik egymással a diplomáciai és konzuli kapcsolatokat. A két ál­lam haladéktalanul kölcsönösen ki­nevezi nagyköveti rangban diplo­máciai képviselőit, a Szovjetunió, illetve Japán területén felállítandó konzulátusok kérdését pedig diplo­máciai úton rendezik. 3. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége és Japán meg­erősítik, hogy kapcsolataikban az Egyesült Nemzetek Szervezete a­­lapokmányának elveihez, főként az alapokmány 2. szakaszában foglalt alábbi elvekhez igazodnak: a) Vitás nemzetközi kérdéseiket békés uton oldják meg oly módon, hogy ne veszélyeztessék a nemzet­közi békét és biztonságot és az igazságot; b) nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erőszakkal való fe­nyegetőzéstől vagy az erőszak használatától, más államok területi sérthetetlensége vagy politikai füg­getlensége ellen és más, az Egye­sült Nemzetek Szervezetének célki­tűzéseivel összeegyeztethetetlen mó­don. A Szovjetunió­ és Japán megerő­sítik, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya 51. szakaszának értelmében minden állam elidegeníthetetlen joga az egyéni vagy kollektív önvédelem. A Szovjetunió és Japán kölcsö­nösen kötelezettséget vállalnak, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem avatkoznak be a másik fél bel­­ügyeibe semmiféle gazdasági, po­litikai vagy ideológiai jellegű ok­ból kifolyólag. 4. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége támogatni fog­ja Japánnak azt a kérését, hogy ve­gyék fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. 5. Jelen közös nyilatkozat érvény­­belépésével egyidejűleg a Szovjet­unió szabadon bocsátja és hazate­lepíti Japánba a Szovjetunióban el­ítélt összes japán állampolgárokat. Azok felől a japán állampolgárok felől, akiknek a sorsa ismeretlen, Japán kérésére, a Szovjetunió to­vább fog érdeklődni. 6. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége lemond minden jóvátételi igényéről Japánnal szem­ben. A Szovjetunió és Japán kölcsö­nösen lemondanak az illető állam, ennek szervezetei és állampolgárai részéről 1945 augusztus 9-től kezd­ve támasztható minden háborús kö­vetelésről a másik állammal, ennek szervezeteivel és állampolgáraival szemben. 7. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége és Japán egyet­értenek abban, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül tárgyalásokat kezdenek szerződések és megálla­podások megkötésére vonatkozólag, hogy kereskedelmi, hajózási és egyéb kereskedelmi kapcsolataikat tartós és baráti alapokra helyezzék. 8. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége és Japán kö­zött 1956 május 14-én Moszkvában a Csendes-óceán északnyugati ré­­szén folyó nyílttengeri halászatra vonatkozólag megkötött megálla­podás, továbbá a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége és Japán között a hajótöröttek meg­mentésére vonatkozó együttműkö­désről szóló, ugyancsak Moszkvá­ban 1956 május 4-én megkötött egyezmény a jelen közös nyilatko­zat életbelépésével egyidejűleg életbe lépnek. Tekintettel arra, hogy mind a Szovjetunió, mind Japán érdekel­tek abban, hogy megóvják és ész­szerűen használják ki a természe­tes halállomány és tengerek vizé­ben fellelhető más biológiai anyag­forrásokat, a Szovjetunió és Japán az együttműködés szellemében in­tézkedéseket tesznek a halállomány megóvására és fejlesztésére és a nyílttengeri halászat szabályozása és korlátozása érdekében. 9. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége és Japán meg­állapodtak abban, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége és Japán közötti normális diplomáciai kapcsolatok helyreál­lítása után folytatni fogják a béke­­szerződés megkötésére irányuló tár­gyalásokat. Ezzel egyidejűleg a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége Japán kívánságára és szem előtt tartva a japán állam érdekeit, hoz­zájárul a Habom­a­­ szigetek és Szi­­kotan-sziget Japánnak való átadá­sához azzal a feltétellel, hogy a fenti szigetek tényleges átadására Japánnak csak a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége és Japán közötti békeszerződés meg­kötése után kerüljön sor. 10. A jelen közös nyilatkozat ra­tifikálandó. A jelen közös nyilatko­zat a ratifikálási okiratok kicseré­lése napján lép életbe. A ratifikálá­si okiratok kicserélése a lehető leg­rövidebb időn belül Tokióban tör­ténik. A fentiek megerősítése érdeké­ben, alulírott teljhatalmú megha­talmazottak a jelen közös nyilatko­zatot aláírásukkal látták el. Készült két példányban, mind­egyik példány orosz és japán nyel­ven, mindkét szöveg azonos ha­tállyal bír. Moszkva, 1956 október 19. A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége Legfelső Szovjetje Elnökségének felhatalmazásából N. BULGANYIN D. SEPILOV A japán kormány felhatalmazásából HATOYAMA K­iro KONO ICIRO MACUMOTO SIU­ICI , Afganisztán miniszterelnökének moszkvai látogatása Moszkva. (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: Muhammed Daud, Afganisztán miniszterelnöke és a kíséretében lévő személyek október 19-én dél­után látogatást tettek a Lomono­szov egyetemen. I. G. Petrovszkij, az egyetem rektora tájékoztatta a vendégeket az oktatás megszerve­zéséről, a diákok számáról és a tudományos káderek neveléséről. A beszélgetés után I. G. Pet­rovszkij rektor az egyetem törté­netét ismertető két kötetet, vala­mint az egyetem fennállásának 200. évfordulója alkalmából kibo­csátót emlékérmet nyújtott át a vendégeknek. Azután a vendégek megtekin­tették az egyetem termeit és csar­nokait. Az egyik teremben Afganisztán miniszterelnöke találkozott az egyetemi ifjúsággal. Nagyezsda Csizsova, a geológiai fakultás ötödéves hallgatója virágcsokrot nyújtott át a miniszterelnöknek, majd hangsúlyozta, hogy a moszk­vai és kabuli egyetem közötti ba­rátság hagyománnyá vált. Nagy öröm volna számunkra — mon­dotta a továbbiakban — ha afga­nisztáni ifjak is tanulnának a moszkvai egyetemen. Nagyezsda Csizsova felkérte a miniszterelnö­köt, adja át a szovjet diákok üd­vözletét az afganisztáni főiskolá­soknak. Válaszában Muhammed Daud miniszterelnök az afganisztáni egyetemisták és ifjúság forró üd­vözletét tolmácsolta a szovjet if­júságnak. Találkozásaink — mon­dotta — hozzájárulnak kapcsola­taink további megszilárdulásához. Afganisztán miniszterelnöke ez­után éltette Afganisztán és a Szovjetunió barátságát. Vasárnap, 1956 október TutiKÖZBEN NEW YORKBAN a Biztonsági Tanács mun­kálatai folytak s a világ közvéle­ménye reménykedve fordult a szue­zi kérdés békés rendezésének le­hetősége felé, egyes nyugati kö­rök újabb alkalmat kerestek arra, hogy szítsák a feszültséget a Kö­zép-Keleten. A minapi jordániai­­izraeli határincidensről van szó, amelyet egyes izraeli egységek­nek Kalkilia jordániai helység el­leni támadása robbantott ki. Ok­tóber 19-én a Biztonsági Ta­nács Jordániának ezzel a táma­dással kapcsolatos panasza meg­vizsgálására ült össze ... „Melegen kell tartani a helyze­tet a Közel-Keleten" — ez a po­litika tükröződik a Jordániával kapcsolatos újabb nyugati sakk­­húzásokban is. Egyes nyugati la­pok éles címek alatt közölték a hírt: ,,Izrael részéről támadás fe­nyegeti Jordániát“ — s nyomban receptet is ajánlottak a helyzet orvoslására: felvetették Jordánia „megsegítésének" szükségességét. Miféle „megsegítésre" gondol­nak ugyanazok a körök, amelyek az izraeli provokációt sugalmaz­ták? Azzal állnak elő: helyezzenek át iraki csapatokat Jordániába, a jordániai hadsereg „megerősíté­sére", s akkor nem lesz semmi baj... Ha még maga a veszélyeztetett ország vetné fel a ,,segélyigény­lés“ kérdését, érthető lenne a do­log. A valóság azonban az, hogy Jordánia nem kért effajta segít­séget, hanem — Irak ajánlotta fel.... Irak, amely tagja az An­glia védnöksége alatt megalakí­tott agresszív jellegű bagdadi ka­tonai paktumnak, s ugyanakkor szoros szövetség fűzi az Egyesült Államokhoz is. NEM NEHÉZ ÁTLÁTNI A SZI­TÁN. A nyugati sajtókommentá­rokból bárki kiolvashatja, hogy Irak „nagylelkű" javaslata mögött a nyugati hatalmak állanak, első­sorban Anglia. Eket próbálnak verni az arab államok közé. Az arab államok egysége a szuezi vitával kapcsolatban méginkább megerősödött, s ezen a helyzeten a nyugati gyarmatosítók minden­áron változtatni szeretnének. Az iraki ,,katonai segítség" fel­ajánlásával egyébként azért is siettek, mert Jordánia parlamenti választások előtt áll. Úgy tervez­ték, hogy még a választások előtt sikerül iraki csapatokat áthelyez­ni Jordániába. A jordániai vá­lasztások ugyanis komolyan ag­gasztják a brit gyarmatosítók kö­reit. Nem is ok nélkül. A parla­menti többség megszerzésében esélyes politikai pártok program­jának egyik legfőbb pontja: az or­szág belügyeibe való brit beavat­kozásra lehetőséget nyújtó 1948- as angol-jordániai szerződés fel­mondása é­s megszüntetése an­nak a megalázó helyzetnek, hogy az ország területén továbbra is brit csapatok állomásozhassanak. Hasonlóképpen fontos célkitűzése e pártoknak az együttműködés szorosabbrafűzése Egyiptommal és Szíriával, a független külpoli­tika útján. Anglia vezetőköreit ezek a kilá­tások méltán nyugtalanítják. Nem elég, hogy súlyos csorba esett te­kintélyükön a Szuezi-csatorna Tár­saság államosítása folytán, most közel-keleti befolyásukat fenyege­tő újabb csapással kell számol­­niok Jordániában. Nosza, gyor­san a tettek mezejére! Iraki csa­patokat Jordániába!... Igen ám, de megint hiba csú­szott a számításba! AZ IRAKI CSAPATÁTHELYE­­ZÉSEKRE vonatkozó iraki-jordá­­niai tárgyalások megfeneklettek. Jordánia kormánya kijelentette: nincs szüksége effajta „segítség­re". Az iraki csapatok nem léphet­ték át Jordánia határát, de nem is vezényelték vissza őket lakta­nyáikba. London utasítására ott kell maradniuk Jordánia határán, „szükség esetére" beavatkozásra készen — más szóval: a határon való jelenlétükkel nyomást kell gyakorolniuk Jordániára. Ugyan­akkor a nyugati diplomácia min­den követ megmozgatott, hogy ki­csikarja az október 21-re kitűzött jordániai választások elhalasztá­sát. A brit kormány újabb közép­keleti mesterkedései heves tilta­kozást váltottak ki az arab or­szágokban, amelyek a Jordániá­val szemben folytatott brit politi­kában a gyarmatosítók újabb me­rényletét látják. (s) Külpolitikai Jegyzetek 4IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIHIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIMIIII1IIIIIIII UHUI in MII! Akik mindenáron „melegen*” akarják tartani a helyzetet... SZABAD S­Z­ÉL N. Sz. Hruscsov vezetésével Varsóba érkezett az SZKP Központi Bizottságának küldöttsége Varsó. (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: Október 19-én Varsóba érkezett a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának kül­döttsége, hogy megvitassa a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Irodájával a két pártot érdeklő időszerű kérdéseket. A Szovjetunió Kommunista Pártja KB küldöttségében N. Sz Hrus­csov, L. M. Kaganovics, A. I. Mi­­kojan, V. M. Molotov elvtársak, az SZKP KB Elnökségének tagjai vesznek részt. Lengyel részről résztvettek a megbeszélésen E. Gerek, W. Dwo­­rakowski, A. Zawadski, R. Zam­­browski, Z. Nowak, R. Nowak, E. Ochab, A. Rapacki, K. Rokossows­­ki, F .Juzwiaki, J. Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Irodájának tagjai, S. Janzychewski, E. Stawinski, C. Chelchowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Irodájá­nak póttagjai A megbeszélésen részt vett W. Gomulka elvtárs. A megbeszélések a párt­szerű őszinteség és barátság légkörében zajlottak le. Elhatározták, hogy a közeljövőben a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Irodá­jának egy küldöttsége Moszkvá­ba utazik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Elnöksé­gével megvitassa a Lengyel Nép­­köztársaság és a Szovjetunió kö­zötti politikai és gazdasági együttműködés, valamint a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a Lengyel Egyesült Munkáspárt kö­zötti barátság és baráti együtt­működés állandó megszilárdítá­sának kérdéseit. Lelkes ünneplés a temesvári állomáson (Folytatás az 1. oldalról) nyilván már a küldöttség vonatának megérkezése óta élénken foglalkoz­tatta: — Gheorghiu-Dej elvtársi Miért nem repülőgéppel mennek? Hama­rabb odaérnének... — Nem hagynák azt a vasutasok, pionir elvtársi — volt a válasz, ami szemmel láthatóan kielégítette a kis kíváncsiskodót. Az összes jelenlévők óhajának en­gedve, Gheorghiu-Dej elvtárs rövid beszédet intézett az egybegyűltekhez és a többi között hangsúlyozta: a temesvári lakosság részéről meg­nyilvánuló meleg fogadtatás is an­nak bizonysága, hogy a román nép teljes mértékben egyetért a Román Munkáspártnak és az RNK kormá­nyának a román és jugoszláv nép, a két szocialista és baráti állam kö­zötti kapcsolatok szakadatlan meg­erősítésére irányuló politikájával. A küldöttség tagjai ezután szívé­lyes búcsút vettek a jelenlévőktől. A vonat, lelkes éljenzés közepette, el­hagyta a pályaudvart és folytatta utját Sztamora-Moravica határállo­más felé. Ezen az útszakaszon elkí­sérte a küldöttséget Isac Martin elvtárs, az RMP tartományi bizott­ságának első titkára, Beldean Ion, a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, valamint Ilie Verdej elvtárs, az RMP KV póttagja. Sztamora-Moravica határállomáson Sztamora-Moravica határállo­máson a kormány- és pártküldött­ség tagjait a község és a környék­beli falvak lakossága köszöntötte. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs ellé­pett a tisztelgő díszszázad sorfala előtt, majd a jelenlevőkhöz szólva, rámutatott arra, hogy az RMP KV és az RNK kormánya küldöttsége, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottságának és a Jugoszláv SZNK kormányának meghívására, valamint Tito elnök személyes meghívására látogatást tesz a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaságban.­­ A baráti ország vezetőivel ta­lálkozunk ott — mondotta Gh. Ghe­orghiu-Dej elvtárs —, baráti ta­nácskozásokat folytatunk, s oly kapcsolatokat létesítünk, amelyeket soha, senki nem tud többé elron­tani. — A román nép is, a jugoszláv népek is szeretik a békét és építik a szocializmust, együtt a szovjet népekkel és a kínai néppel. Meg­erősödve, még jobban harcolha­tunk legdrágább kincsünk, a béke megszilárdításáért. — Napjainkban a világon mind­inkább teret nyer az együttműkö­dés és a tárgyalások módszere. De vannak még körök, amelyek nem óhajtják a békét. Ezek a körök azonban egyre inkább elszigetelőd­nek, gyengülnek, s végül is éppen saját népeik fogják visszakozásra kényszeríteni őket. A község egyik lakosa e pilla­natban, Gheorghiu-Dej elvtárs be­szédét félbeszakítva, szerb nyel­ven felkiáltva, lelkesen éltette a román-jugoszláv barátságot. Erre válaszolva Gheorghiu-Dej elvtárs így folytatta: — Igen! Itt a határon mindig barátság és testvériség legyen. Ez az összes párt- és állami szervek, az összes tömegszervezetek harci feladata. Tanuljunk egymástól, kö­zös érdekünkben. Befejezésül Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs köszönetet mondott az egy­begyűlteknek a lelkes fogadtatás­ért és sok sikert kívánt munkájuk­hoz. A zenekar hangjai és búcsúinte­­getések közepette a vonat elindult Vrsac felé, a baráti Jugoszlá­viába. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság földjén Délben 12 óra 30 perckor, immár jugoszláv földön áll meg a vonat a Vrsac ünnepi díszbe öltözött pályaudvarán A jugoszláv dolgo­zók ezrei, háromszinű zászlócská­kat lobogtató iskolások meleg ba­rátsággal fogadják a román nép küldötteit. Hatalmas éljenzés: „Él­jen a román nép és Jugoszlávia né­peinek hagyományos barátsága!“ „Éljen a Román Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­ge!“­­­­ A vonatból kiszálló küldöttein­ket a jugoszláv párt- és állami ve­zetők köszöntik, élükön Mijalk­o Todoroviccsal, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagjával. Diszszázad tiszteleg, felhangzanak az RNK és a Jugoszláv SZNK állami himnu­szai. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs a mikrofonhoz lépve, meleghangú köszönetet mond a lelkes baráti fo­gadtatásért. Pionírok egy csoportja virág­csokrokat nyújt át Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica elvtársaknak s a kül­döttség többi tagjainak. Szívélyes bucsúzás következik, és a jugoszláv lakosság lelkes él­jenzése közepette indul a vonat, folytatja útját Belgrád felé. Megérkezés a belgrádi pályaudvarra Délután 3 órakor a küldöttség vonata befut a belgrádi pálya­udvarra. Gh. Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica, Petre Borilă, Leonte Rău­­tu, Alexandru Bîrlădeanu és Gri­­gore Preoteasa elvtársak kiszáll­nak a vonatból. Gheorghiu-Dej elvtárs és Tito elnök melegen ke­zet szorítanak. Tanulók egy cso­portja virágcsokrokat nyújt át a vendégeknek. Tito elnök kezet fog Chivu Stoica, Petre Borilă, Leonte Răutu, Al. Bîrlădeanu és Gr. Preoteasa elvtársakkal. Ezután Tito elnök bemutatja a vendégek­nek Mose Prade, Kardely, Ranko­­vics, Csolakovics, Ivan Ribar, Kocsa Popovics és Petrovics Du­sán elvtársakat. Tito elvtárs és a kíséretében lévő személyek szívé­lyesen elbeszélgetnek küldöttsé­günk tagjaival Felhangzik a disz­század parancsnokának vezény­szava. A zenekar az RNK és a Jugoszláv SZNK állami himnu­szait játsza. A diszszázad parancs­noka jelentést tesz. Gheorghiu- Dej, Chivu Stoica elvtársak és Tito elnök elhaladnak a diszszá­zad előtt. Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica elvtársak és Tito elnök a diszszázad balszárnyához érve visszafordulnak. Gheorghiu-Dej elvtárs szerb-horvát nyelven üd­vözli a katonákat. Ezután Tito el­nök bemutatja a vendégeknek az üdvözlésükre megjelent többi ma­­gasrangú személyiséget. Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­társ, a küldöttség vezetője, a belgrádi pályaudvaron nyilat­kozatot tett, amelyben a Ro­mán Munkáspárt Központi Vezetősége, a Nagy Nemzet­gyűlés Elnöksége és a Román Népköztársaság kormánya ne­vében, az egész román nép nevében köszönetet mondott a baráti fogadtatásért, s nevük­ben, szívből jövő üdvözletét tolmácsolta Jugoszlávia test­véri népeinek, Belgrád lakos­ságának, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének, a jugoszláv kormánynak és ki­váló vezetőjének, Joszip Broz- Tito elvtársnak, a Jugoszláv SZNK elnökének. — A meleg fogadtatás, amelyben bennünket részesí­tettek — mondotta a többi között Gh. Gheorghiu-Dej elv­társ —, kifejezésre juttatja a népeink közötti baráti kap­csolatokat. E kapcsolatok meg­ingathatatlan alapja: a szo­cialista rendszer, melyben a dolgozóké a hatalom, s a cé­lok közössége, a szocializmus építése, melynek útját a mar­xista-leninista tanítás világít­ja meg. Ezek, a népeink szá­mára drága, közös javak a biztosítékai a Román Népköz­­társaság és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság kö­zötti baráti kapcsolatok és együttműködés állandó fejlő­désének. Befejezésül Gh. Gheorghiu- Dej elvtárs kifejezte a kül­döttség és az egész román nép meggyőződését, hogy a jugoszláv vezetőkkel folyta­tandó tanácskozások eredmé­nyei előmozdítják majd a két nép közötti barátság és együttműködés további fejlő­dését. Az állomás előtti téren egybe­­gyűlt emberek ezrei lelkesen kö­szöntötték a küldöttséget és éltet­ték a román nép és Jugoszlávia népeinek testvériségét, örök barát­ságát. HÉTFŐN, OKTÓBER 22-én. BUKAREST I. MŰSORA: 5.00: Naptár, hírek; 5.10: A hét elején jó munka, jó kedv; 5.25: Hirdetések és zene; 5.30: Fa­lusi híradó; 5.45: Dalok; 5.55: Könnyűze­ne; 6.30- Reggeli torna; 6.40: Sporthírek; 6.45: Jó reggelt, gyerekek!; 7.00: Hűek, Időjárásjelentés; 7.10: Műsorismertetés; 7.15: Indulók szovjet zeneszerzőktől; 7.30: Egyik daltól a másikig; 8.00: Köny­­nyűzene; 8.15: Sporthírek; 8.30: Szimfo­nikus hangverseny; 9.10: Román népda­lok; 9.30: „Akarod tudni?1­' — hiradó pio­nírok és iskolások részére; 10.00: Mas­cagni: Parasztbecsület című operája; 11.18: Román népi zene; 11.45: Tizenöt perc mese; 12.00: Henry Barbusse „Egyik sír, a másik nevet“ című novellája; 12.15: Déli hangverseny; 13.00: Hírek; 13.05: Hirdetések és zene; 13.10: Román népda­lok; 13.30: Az olvasók a könyvekről; 13.45: Dalok Gheorghe Dangától; 14.00: Román könnyűzene; 14.30: Vízállásjelen­tés; 14.45: Műsorismertetés; 14.48: Rach­maninov: III. szimfónia; 15.30: Hírek; 15.35: Georg Otts énekel; 15.55: Radu Dragan szerzeményeiből, cselló részére; 16.45: Népi zene a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságból; 17.00: Könnyűzene a hallgatók kívánságára; 17.30: Hírek, idő­járásjelentés; 17.45: Dalok; 18.00: Mosz­kva beszél!; 18.30: Ana Balaci és Mitică Fieraru román népi zenét adt­ak elő; 18.55: Hírek; 19.15: Kórusművek; 19.30: Rádióújság; 20.00: Hirdetések és zene; 20.10: Népi zene a halgatók kívánságára; 21.00: A Magyar Állami Fil­harmónia hangversenyén­ek közvetítése Budapest­ről, vezényel: Mario Rossi; 23.00: Hírek, sporthírek; 23.15: Könnyűzene; 23.35— 23.55: Klasszikus kórusművek. BUKAREST II. MŰSORA: 14.20: Az ország különböző városainak napi zene­karai műsorából; 14.45: Hirdetések és zene; 15.00: Hírek; 15.05: Operettadák és kettősök; 15.35: Román népdalok a sze­relemről; 16.00: Hírek, időjárásjelentés; 16.15: Dalok Achim Stelától; 16.30: Tu­dományos és technikai híradó; 10.45: Szó­rakoztató zene; 17.00: Műdalok Tudor Ciorteától — első audició; 17.54: Az or­vos tanácsadója; 18.00: Cornelia Bălu, Horea Ţupa és Ivan Enciu énekel; 18.30: Román könnyűzene; 19.00: Pergő­­lese: „Stabat Mater“ — oratorium; 19.45: Állami Orosz Kórus énekel, vezényel Svesnyikov; 20.00: Falusi hiradó; 20.15: Rádiószínház: Aurel Baranga „A diadal­­kapu“; 22.00: Hírek, sporthírek; 22.25: Tánczene; 23.00—24.00: Román szólisták és együttesek kamarazenét adnak elő. KEDDEN, OKTÓBER 23-án. BUKAREST I. MŰSORA: 5.00: Naptár, Hirek; 5.10: Könnyűzene; 5.25: Hirdeté­sek és zene; 5.30: Falusi hiradó; 5.45: Fú­­vószene; 6.00- A „Scânteia“ vezércikke; 5.15: Román népi zene; 6.30: Reggeli torna; 6.40: Az orvos tanácsadója; 645­­­Tóreggelt, gyerekek!; 7.00: Hírek, Időjá­­rásjelentés; 7.10 Műsorismertetés; 7.15: Dalok; 7.30: Könnyűzene; 8.00: Szovjet népi zenei hangverseny; 8.30: A közpon­ti sajtó szemléje; 9.00: Részletek Glinka operáiból; 10.00: Vola Ostilel, Josef Hell­­man énekel és az aradi­­Mureşul­ zene­kar játszik; 10.30: Egar Istratty énekel; 10.50: Esztrádzene; 11.30: A Rádió szim­fonikus zenekara játszik; 12.15: Népi da­lok és táncok az ország különböző ré­szeiből; 13.00: Hírek; 13.05: Hirdetések és zenit; 13.10: Déli hangverseny; 14.02: Haydn: 102. számú szimfónia; 14.30: Víz­állásjelentés; 14.45: Műsorismertetés; 15.30: Hírek; 15.35: Könnyűzene Marius Mihailtől; 16.00: Békedalok román zene­szerzőktől; 16.15­ : Technikai és tudomá­nyos híradó az Ifjúság részére"; 16.45: George Enescu műveiről; 17.30: Hírek, időjárásjelentés; 17.45: Suceava­ tarto­mánybeli műkedvelők népi zenét adnak elő; 18.00: Moszkva beszél!; 18.55: Hírek; 19.00: Könnyűzene a halgatók kívánsá­gára; 19.30: Rádióújság; 20.00: Hirdetések és zene; 20.10: Esztrádhangverseny; 20.45: Külföldi kommentár; 21.00: Nur­mambet Kadrle énekel; 21.15: A szovjet filmfesztiválról tart előadást E. Oproiu; 21.50: „A hét zeneszerzője“-ciklus kere­tében: Henry Purcell; 22.50: Könnyűze­ne; 23.00: Hírek, sporthírek; 23.15—23.55: Szimfonikus zene. BUKAREST II. MŰSORA: 14.05: Új könyvek; 14.20: Egyik daltól a másikig; 14.45: Hirdetések és zene; 15.00: Hírek; 15.05: Szimfonikus hangverseny; 16.00: Hírek, időjárásjelentés; 16.15: Simona Cassian és Gică Petrescu énekel; 17.00: Tanuljunk oroszul énekelve; 17.20: Rész­letek Lortzing operáiból; 17.54: Az orvos tanácsadója; 18.00: Népi zene a világ minden részéből; 18.30: Könnyű román zene; 19.30: A főváros hangversenyének életéből; 20.00: Falusi hiradó; 20.45: Ka­marazene; 21.35: Brazil könnyűzene; 22.00: Hírek, sporthírek; 22.25: Kamara­zene Bachtal; 23.07—24.00: Tánczene. Nagy feladat előtt a Locomotiva T és a Resicai Energia Azt hisszük, hogy a túlzás min­den gyanúja nélkül állapíthatjuk meg, hogy mind az A-, mind a B- osztályú labdarúgóbajnokságban példa nélkül álló helyezkedési küz­delem folyik. A táblázat talán még sohasem volt annyira érdekes ol­vasmány, mint éppen napjainkban. Tegyük hozzá, nem is annyira a bajnokok személye kérdéses pilla­natnyilag — ez már körülbelül el­dőlt a CCA, illetve a Marosvásár­helyi Recolta (ez ugyan még kér­­dő­jeles), továbbá egészen bizon­yo­­san eldőlt a többiek előtt 7 ponttal vezető Sztálinvárosi Energia Stea­gul Roşu javára. A küzdelem a kiesés veszélye ellen folyik s ebben az érdekes vetélkedésben az A-osz­­tályban 7, a B-osztály I. csoportjá­ban 8, míg a II. csoportban — sze­rényen számítva — 5 együttes vesz részt. Tartományunkból — mint ismeretes — a temesvári vas­utascsapat, illetve a resicai vasas­együttes vív hetek óta „élet-halál“­­harcot a bennmaradásért. A Locomotiva, az utolsó két va­sárnap, egy idegenben és egy ha­zai pályán szerzett győzelemmel csillantotta fel előttünk a benn­maradás lehetőségének reményét. Ahhoz azonban, hogy a remény be­teljesedjék, további pont, illetve pontok kellenek. Ma, vasárnap a fő­városban szerepel a vasutasegyüt­tes, mégpedig a szintén igen ve­szélyes helyzetben levő a 9. he­lyen álló, de egy mérkőzéssel töb­bet játszott a Bukaresti Progresul ellen. Ezt a találkozót győzelmesen megvívni olyan fegyvertény len­ne, mely esetleg egyszeriben ve­szélyen kívül helyezné az alakula­tot! (Természetesen ez attól is függ, hogyan végeznek a többiek. Az elmúlt héten — egy kivételével —a valamennyi veszélyes zónában vergődő együttes győzött...) A „vasutasszív", amelyre mi gyakran hivatkozunk, nem kitalált szójáték, hanem élő valóság. Mi bízunk benne! A B-osztályú bajnokság (I. cso­port) első helyének sorsa — véle­ményünk szerint — ma dől el Resi­cán. A vendégcsapatnak győznie kell ahhoz, hogy vezető pozícióját megtartsa, illetve megerősítse. Vi­szont a vasasegyüttes a két pontot megszerezve, eltávolodhatna attól a 7 egyedből álló 17 pontos cso­porttól, amelynek maga is tagja ... A tét nagy s így a küzdelem is az lesz. A resicaiak mellett a hazai pálya szól, a vendégek mellett a papírformán felül a gólerős csatár­sor. (Gólarányuk: 44:13, míg az Energiáé 26:31!) Nem kenyerünk a jóslás, de azt állítjuk, hogy az a csapat győz, aki nyugodtabban küzdi végig a találkozót. LABDARÚGÁS. Az A-osztály mai fordulójának mérkőzései: Ara­di Fl. R. UTA--Petrozsényi Ener­gia Minerul. Dinamo Bacău—Ko­lozsvári Ştiinţa. (Micsoda nagy küzdelem lesz a két utolsó helye­zett között!) Bukaresti Progresul— Temesvári Locomotiva. Sztálin­városi Dinamo—Bukaresti Locomo­tiva. Temesvári Ştiinţa—Ploeşti Energia Flacăra. (Ez a találkozó a 2. hely sorsát döntheti el. Mi a fő­iskolások győzelmét várjuk.) ATLÉTIKA. Moszkva. Maria It­­kina a 200 m-es futásban 23.4 mp-es új Európa-csúcsot ért el. (Régi csúcs: Walaszievics (lengyel) és Stubnik (német) 23.6 mp.) Kitűnő eredmény — egyébként holtverseny — született a távolugrásban: Bon­darenko és Popov 7.69 m-t ugrott. Arad. Ma, vasárnap, 14 órakor a Vörös Lobogó-stadionban. Arad— Szeged városközi atlétikai verseny. (II. nap.) KÉZILABDA. A kiadott műsortól eltérően az Energia Tehnometal— Fogarasi Energia A-osztályú baj­nokit az Electromotor-pályán 10.30 órakor rendezik meg. Előmérkőzésként 9.45 órai kezdet­tel a­­ Ştiinţa TV Recolta Codlea A-osztályú női bajnokit játsszák le. SAKK. Az országos sakkbaj­nokság elődöntőjében Nagyváradon Günsberger (Temesvár) vezet 4 ponttal (1 függő). Iaşi-ban Mititelu (Temesvár) vezet 5 játszmában szerzett 1­5 ponttal. Bukarestben Drimer áll az élen 4.5 ponttal. ­­ IL­I­B­A­K­OSS. Színház- és moziműsor VASÁRNAP: Állami OPERA (19.30 órakor); Sehe­­rezádé, Koppelia (balettelőadás); ÁLLA­MI SZÍNHÁZ (15 órakor): Ember, aki látta­­. halált; ÁLLAMI NÉMET SZÍN­HÁZ (19.30 órakor): Kerge birka. MAXIM GORKIJ (3, 5, 7, 9): A Pro­­tár-ügy; kiegészítésül: A hazug kislány; ALEXANDRU SAHIA (2, 4, 0, 8): A tank­brigád; ARTA (3, 5, 7, 9): Muzsika bo­nyodalmakkal; VICTORIA (3, 5, 7, 9): Kaland az Atlanti-óceán partján; IFJÚ­SÁGI MOZI (3, 5, 7, 9): A 323. számú tengeralattjáró; SZABADFALUSI MUN­­KÁSMOZI (3­5, 7): Merénylet a kikötő­ben; VÖRÖS CSILLAG; MEHALA (3, 5, 7): Körhinta; CFR KLUBMOZI (4, 6, 8): A két szomszéd. HÉTFŐN; Állami opera (19.00 órakor); Aleko; Hljsztak, MAXIM GORKIJ (3, 5, 7, 9): A Protár­­ügy; kiegészítésül: A hazug kislány; ALEXANDRU SAHIA (2, 4, 6, 8): Gábor diák; ARTA (3, 5, 7, 9): Muzsika bonyo­dalmakkal; VICTORIA (3, 5, 7, 9): Válla­lom a felelősséget; IFJÚSÁGI MOZI (3, 5, 7, 9): Tavaszi hangok; SZABAD FA­LUSI MUNKÁSMOZI (5, 7): A bűnö­zők nyomában; VÖRÖS CSILLAG, ME­HALA (5, 7): A hegyekből jöttek; CFR KLUBMOZI (4, 6, 8): Karola Lamberti. —0— 1 Apróhirdetések — BÁNSÁGI FÉMIPAR, Temesvár, De­cember 13-utca 39 telefon: 39-33, esz­tergályosokat, marósokat, kőműveseket és szakképzetlen munkásokat alkalmaz.­­ A TEMESVÁRI CIGARETTA­GYÁR azonal alkalmaz szakképzett mun­kásokat éspedig: 2 kőművest, 1 bádogost, 2 kazánfűtőt, 1 vízvezetékszerelőt, 1 má­­zoló­ festőt, 2 asztalost. Bővebb felvilá­gosítások a munkaszervezési szolgálat­nál kaphatók. (374) — A „BANATUL“ ÁLLAMI FILHAR­MÓNIA, Temesvár, Nikosz Beloj­ánnisz­­körút 2, hétfőn, november 5-én délelőtt 11 órakor versenyvizsgát tart egy sza­bad brácsás­ hely betöltésére. A kérvé­nyeket legkésőbb 24 órával a verseny megkezdése előtt be kell nyújtani. (375) — GYORS KISZOLGÁLÁST KÍVÁN­TOK? Vásároljatok az OCL Alimentara 27. sz. üzletében, Temesvár, Zsdanov­ ut­­ca 8, ahol a fizetés mindjárt az elárusí­tónál eszközölhető. (329) Ügyeletes gyógyszertárak I. kerület: a 2. számú állandó ügyeletes (Vértes-utca I); II. kerület: az 5. számú, állandó ügyeletes (Dacilor-utca 10); III. és IV. kerület: a 9. számú, állandó ügyeletes (Furtuna-ter és Gojdu-utca sarok). A Temesvár-városi ARLUS-tanács közli, hogy a Román-Szovjet Barátsági Hónap keretében vasárnap, október 21- én délelőtt 10 órakor a Miron Costin utca 2. sz. alatt. Eugen Todoran egye­­temi tanár „A szovjet irodalom hatása irodalmunkra" címmel előadást tart. •linii ■•■••ii in hm au mi iimii«iii*iiiiu«iii««iit«iiai(ni mii mi A Pártkabinet hire Hétfőn, október 22-én délután 5 órakor lesz a Pártkabinetben a poli­tikai gazdaságtan és filozófia ta­­nulmányi körök első évfolyamának szemináriuma. l*lllllllll«llllll»«i«IIIIIIIIIIIIIIIIIIHMIIIIIIIIM1t|j|Mil Ilii Ilim Temesvár város néptanácsának pénz­­ügyi osztálya közli a ház- és földtulaj-­­donosokkal," valamint mindazokkal akiknek birtokában állatok, szállítói eszközök (gépkocsik, tehergépkocsik,­ motorkerékpárok, kerékpárok stb.) van­­­ak, hogy az esedékes adóív és illetői kék befizetésének határideje október végén lejár. Felszólítják az ingatlantulajdonoso­kat és mindazokat, akik fenti javakkal rendelkeznek, hogy az adókat és díjai­kat a város területén levő bármelyik CEC-ügynökségnél, vagy a dikaszte­­riális épületben levő pénztárnál fizess­­ék be. Felhívják a ház- és telektulajdono­­­ok figyelmét arra, hogy a 224/951. sz. törvényerejű rendelet értelmében az esedékes adók be nem fizetése esetén az ingatlanokra betáblázást eszközölnek az állam javára, a járműtulajdonosokt­­ól pedig megvonják a közlekedési en­gedélyt. A fenti kategóriákba tartozók egyen­lítsék ki tehát október folyamán az esedékes adókat és illetékeket, nehogy a törvényben előírt büntetéseket kelljen velük szemben alkalmazni.

Next