Színház, 2006 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2006-04-01 / 4. szám

SZEMLE Színház­ gatásáról, szűréséről, a közlések elképesztő precizitásáról, a tördelés tökélyéről, a felépí­tés, a szerkesztés finomságairól vagy az esetleges hibákról — utóbbiakról azért nem, mert a könyv egyszerűen hibátlan, ha jól sejtem. És tényleg csak sejtem, mert nem vagyok színháztudós. Mert hát a szaktudományos, színháztörténeti elmélyülés mellett létezik természetesen egy másik, kissé könnyebb befogadása, oldottabb létmódja is a kötetnek. Lapjait forgatva megláthatjuk-elképzelhetjük, hogyan játszották egykoron kedves vagy utált darabjainkat, és — életkorától függően — most ki-ki felidézheti élete ilyen-olyan okokból emlékezetes teátrális élményét. Magam a régi operai emlékek mellett az úgyne­vezett beatkorszak hippifrizurás alakjairól készült képeket meg a nagy kaposvári éra ka­­tartikus előadásain készült fotókat néztem a legnagyobb gyönyörrel. Miközben hab­zsolva, ijesztő arckinyomatokat vágva tanultam a magyar színháztörténetet. Osiris Kiadó, 2005,389 old., 9800 Ft KIÁLLÍTÁS „Mulattattam, de nem mulattam" Thália szolgálatában 1900-1944 A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítása 2006. március 22-május 12. A kiállítás a magyar művelődéstörténet egyik leggazdagabb korszakát mutatja be. Középpontjában a magyar színjátszás legjelentősebb zsidó alkotói állnak, akik megpróbáltak színházat teremteni a legnehezebb körülmények között, ak­kor is, amikor már életük is veszélybe került. A kiállításon szerepelnek a vidéki színigazgatók sikerdarabjai (Szulamit, Új hon­polgár), a mulatók jiddis nyelvű előadásai, a korszak legjelentősebb vállalkozása, a Vígszínház megalapítása és az intézmény első évtizedeinek műsora. A korszak sokszínűségét a Nemzeti Színház művészeinek - Ivánfi Jenő, Újházi Ede, Faludi Antal, Beregi Oszkár, Gál Gyula, Bartos Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Hevesi Sán­dor - bemutatása árnyalja. Az 1907-1939 közötti évek drámairodalmát Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Szo­­mory Dezső, Lengyel Menyhért, Szenes Béla, Bús-Fekete László, Drégely Gábor, Földes Imre, Gellért Lajos művei reprezentálják. A tárlat Rátkai Márton lakásának és öltözőjének rekonstruálásával szemlélteti, hogyan élt egymás mellett polgár és művész. A kiállítás az 1939 utáni sötét esztendőket is szemlélteti, az OMIKE Művész­akció története és a munkaszolgálatos táborban rendezett alkalmi előadások mellett nem feledkezve meg azokról sem, akik bátran menekítették az üldözöt­teket, szembeszálltak a hatalommal. KIADVÁNY ÉVKÖNYV A TEATRALITÁS DICSÉRETE Április folyamán jelenik meg a 2004/ 2005-ös évadról szóló Színházi év­könyv, ami a magyar színjátszás ese­ményeit legátfogóbban bemutató nyomtatott adattár. Az immár harma­dik alkalommal új formában és bővebb tartalommal megjelenő kötet teljes képet ad a színházi élet gazdagságá­ról, bemutatja műfaji, intézményi sok­féleségét. Az eltelt három év tapasz­talatait szeretnénk összegezni a kö­zeljövőben, ezért kérjük mindazokat, akik az évkönyvet használták, hasz­nálják, hogy mondják el véleményüket a kötet tartalmáról, használhatóságá­ról. Azoknak, akik vállalják, hogy kri­tikai észrevételeiket írásba foglalják, és azt eljuttatják az Intézetbe, egy ingyenes példányt biztosítunk a kiad­ványból. Az Évkönyv bolti ára: 1220 Ft A Színháztudományi Szemle újabb kötete az orosz színház fénykorából, a XX. század első évtizedéből nyújt reprezentatív válogatást: Mejerhold, Jevrem­ov, Belij, Biok, Volosin, Szologub, Brjuszov, Vjacseszlav Ivanov színház­elméleti tanulmányai ebben a kötetben olvashatók először magyarul. Orosz színházi elméletek a XX. század első évtizedében A kötet ára: 2000 Ft 64 2006. ÁPRILIS Summary A Great Scallywag — this is how, in his obituary, Tamás Tarján adresses Gábor Agárdy (1922—2006), the wonderful actor recently deceased. Some contributions centre on the pre­sent and the possible future of our theatri­cal venues. Judit Csáki talks to actor-direc­tor Róbert Alföldi, new manager of The Ark; István Szabó calls for some urgent changes in the theatre networtk; Tamás Tarján por­trays two small theatres subsidized by the state, the Budapest Chamber Theatre and The Stage; and Zsolt Koren introduces „the structure outside the structure”: an associa­tion of 17 venues who want to express com­monly their needs and conceptions. Our critics — Tamás Koltai, Tamás Tar­ján, László Zappe, Andrea Stüber, Judit Szántó, Balázs Urbán, Judit Csáki, Andrea Tompa and Zoltán Karuczka — acquaint the reader with the following performances; István Eörsi’s On the Morning of my Death (Kaposvár), the two Oedipus-dramas by Sophocles (National), Ion Luca Caragiale's The Lost Letter (State Hungarian Theatre of Cluj/Kolozsvár), Kurt Weill’s and Bertolt Brecht’s The Threepenny Opera (Miskolc), Nikolai Erdman’s The Suicide (National), Shakespeare: As You Prefer It (Nyíregyháza), R.W. Fassbinder’s The Bitter Tears of Petra von Kant (Hungarian Theatre), two plays about women: Alan Bennett’s Talking Heads (Thália) and April de Angelis’s Playhouse Creatures (New Theatre) and finally three one-man, resp. one-woman shows: Nor­man Allen’s Nijinsky’s Last Dance (Spinoza Theatre), Doug Wright’s I’m My Own Lady (Merlin) and Lajos Parti Nagy’s Stop Ibusár (Eger). We offer four contributions on modern dancing. Tamás Halász analyzes Serpent Ballad, a new work by the Ministry of the Interior’s Dance Company, Dóra Trifonov presents three new choreographies by three female dancers of the Artus, Csaba Kutszegi examines Fremdkörper, a choreography by Chris Haring and Adám Mestyán saw Cyber Geishas II., a work by the Attila Csabai Company. In the first part of our column on world theatre, Tamás Halász introduces White Star, a production of the Gent Victoria Company, while Zsófia Bán outlines some theoretical-philosophical aspects of the same work. Two writings are also coupled in the second part: Krisztián Faluhelyi saw Frank, dancer Nigel Charnock’s one-man-show and Katalin Lőrinc publishes the conversa­tion she had with the artist himself. In the third part Fanni Nánay gives an account of a 2005 Warsaw festival devoted to the works of Jan Klata, an important young Polish director. In the column of books Zoltán András Bán voices his admiration for a beautifully illustrated volume embracing 180 years of Hungarian theatre history, from the begin­nings in 1790 up to 1980. Play of the month is Between Ourselves, a work by Péter Gazdag. XXXIX. évfolyam 4. szám

Next