Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 11. kötet
R - Román Ferencz (kövesligeti) - Roman György - Roman János - Roman János - Roman József
1097 RodicskiRodiczky 1060 gezte után ügyvédi irodákban dolgozott; majd mint medgyesi lakos, a nagyszebeni Tribuna munkatársa és 1893— 1903-ig (a lap megszűntéig) szerkesztője volt. A memorandum-perben a kolozsvári kir. törvényszék, mint esküdtbíróság, izgatás vétsége miatt 1894. május 25. nyolcz havi államfogházra ítélte el. A fogságból való kiszabadulása után teljesen a hirlapírásnak élt és politikai czikkei miatt többször volt elítélve. Meghalt 1905. Budapesti Hirlap 1894. 248. sz. — Tribuna 1894. 101., 248. sz. — Enciclopedia Romana III. és Zászló János jegyzetei. Román Ferencz (kövesligeti), született 1804-ben Munkácson (Beregm.); 1825-ben II éves törvényhallgató volt Pozsonyban. Később ügyvéd lett és beregmegyei követ az 1848—49. országgyűlésen ; a kormányt Szegedre és Debreczenbe is követte s többször felszólalt Kossuth indítványa mellett; ezért 1850. július 31. a pesties, haditörvényszék halálra ítélte, Haynau azonban megkegyelmezett neki. Meghalt 1868. decz. 16-án Munkácson. — Munkája : Dana, melly által Szlemenics Pál törvénytanár úrnak, midőn boldog aszszony hava 25-dikén neve napját ünnepelné, érzéseiket nyilatkoztatják háladatos tanítványai. Pozsony, 1825. II. Hírlap 1850. 22. — Petrik Bibliogr. és gyászjelentés. Roman György, theologiai doktor, Jézus-társasági pap és egyetemi tanár volt, négy évig Nagyszombatban, született 1712. ápr. 16. Bécsben; 1727. okt. 9. lépett a rendbe ; miután több helyt tanított, 1770. aug. 25. mint tanulmányi felügyelő meghalt Nagyszombatban. Munkája : Doctrina theologica de legibus peccatis, et peccatorum poenis ; de humanis actionibus et earum ultimo fine; de sacramentis in genere et in specie. Viennae, 1767 — 70. Négy kötet. Fejér, História Acariemiae 51. 1. — Stoeger, Scriptores 304 1. — De Backer-Sommervogél, VII. 31. ]. — Petrik Bibliogr. Roman János, mezei gazda, született 1830. május 26. Kalota-Szent-Királyon (Kolozsm.), hol atyja görög katholikus pap volt; a középiskolákat és a bölcseletet Kolozsvárt végezte 1848-ban és részt vett az 1848—49. magyar függetlenségi harczban. 1856-tól Dretea község (Kolozsmegye) jegyzője volt 1870-ig; azután ugyanott gazdálkodott, a nép szokásait gyűjtötte és népkönyvtárt alapított. Meghalt ott 1904. január 24. — Munkája: Cazanie poporală despre păcatele sătenilor. Kolozsvár, 1905. (A falusiak bűneiről.) Revastii. Kolozsvár 1905. és Zászló János jegyzetei. Roman János, görög keleti vallású rumén tanító, szül. 1870-ben Sajtényben (Csanád megye); középiskoláit Makón, a tanítóképzőt Aradon a felekezeti tanintézetben végezte. Tanulmányainak befejezte után szülőfalujában választották meg tanítónak. Munkái: 1. írás- és olvasási könyv a magyar nyelv tanulására román népiskolák számára. A miniszteri tanterv alapján. Arad, 1897. (2. kiadás 1901., 3. kiad. 1904. U. ott, Ruménul is 1—3. kiadás. U. ott, 1897., 1901., 1904.) — 2. îndreptarul poporului în cause ... economice. U. ott, 1902. (A nép útbaigazítása a gazdaságban stb.) — 3. A doua carte a cetire si scriere. Makó, 1903. (Második olvasási és irási könyv.) M. Könyvészet 1903. — A m. n. múzeumi könyvtár példányairól és Zászló János jegyzete. Roman József ügyvéd, született 1829. jan. 12. Ossiben (Biharm.); gymnasiumi tanulmányait Belényesen kezdte és a joggal együtt Nagyváradon 1840 körül fejezte be. A szabadságharcz alatt írnok volt a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban és 1849. július 2-ig Pesten maradt. A szabadságharcz után, mint vagyontalan ember, hivatalt vállalni kényszerült s 1866. júliusáig folytonosan Biharmegyében működött fölváltva mint aljárásbíró