Tükör, 1970. március-június (7. évfolyam, 14-26. szám)
1970-04-07 / 14. szám
laktanyában táborozott. Ez a laktanya — amint Gazsi József hadtörténész írja — az emberiesség szigete volt az embertelenség tengerében. A zászlóalj története a magyar ellenállási mozgalom történetének egyik legszebb, leghősiesebb fejezete. A Vilmos-laktanya a katonaszökevények, a politikai és vallási üldözöttek menedékvára volt. Tudatos és ösztönös antifasiszták gyűltek itt össze, akik Gidófalvy vezetésével sokkal többet tettek az emberekért és a városért, mint gondolnánk. Gidófalvy különítményei akadályozták meg például a Ferdinánd-híd és az újpesti víztorony felrobbantását, és Angyalföld fontos üzemeinek — Láng, Magyar Acél, Orion — a leszerelését. Ők ütöttek rajta a Petneházy utcai nyilasházon, s ők szabadították ki a nyilasok kezei közül a Munkácsy Mihály utcai zsidó árvaház 800 lakóját. Gidófalvy kapcsolatban állt a Bajcsy-Zsilinszky vezette felszabadítási bizottsággal, Vársházy Oszkár törzskarával, a Visegrádi utcai Radócsoporttal, valamint az újpesti partizánokkal is, akiket a Vilmos-laktanyában láttak el fegyverrel, egyenruhával és élelemmel. Gidófalvy Lajos nemcsak szervezte az üldözöttek védelmét, hanem sok akciót személyesen irányított. Erről Török Lóránt alezredes mondhatná a legtöbbet, hiszen Gidófalvy közvetlen környezetéhez tartozva, követte őt mindenüvé. 1945. január 8-án a nyilas csendőrök lerohanták a Vilmos-laktanyát, ekkor maga a parancsnok is üldözötté vált. A nyilas kormányzat országos körözést rendelt el kézre kerítésére. A szovjet csapatok ezekben a napokban már a Kerepesi temetőnél harcoltak, Gidófalvy úgy határozott, hogy törzsével együtt átmegy a Vörös Hadsereg alakulataihoz. A német arcvonalat a Fiumei úton kellett áttörni, az áttörés katonai fedezésére Török Lóránt csoportja kapott parancsot. Az áttörés részleteit január 11- én, Kiss József hadnagy Tavaszmező utcai lakásán beszélték meg. Itt búcsúztak el Gidófalvytól, s aztán soha többé nem látták ... Mi történt másnap, január 12- én? Senki sem tudja. Gidófalvy István, Lajos öccse a tanú arra, hogy néhány nappal előbb — mintha csak az Erzsébet-hídfő mellett feltárt római kori romokat nézegetnék — Gidófalvy Lajossal és Szay páterrel, hármasban terepszemlét tartottak. Megvizsgálták, hol futnak a robbantószerkezetek gyújtózsinórjai. Ezenkívül egyéb források is arról szólnak, hogy Gidófalvynak szándékában állt a híd megmentése. De, mint egész tevékenységét, ezt a tervét is csupán a feladatra kiszemelt csoport tagjai ismerhették. Titkukat magukkal vitték a sírba . .. Csupán azt tudjuk, hogy január 12-e éjszakáját a Dorottya utcai Grill-nyomdában töltötték — éppen a híd közelében! —, s reggel itt szálltak gépkocsira. A csoport tagjai, a parancsnokon kívül: Kiss József hadnagy, Szőnyi-Szücs András zászlós, Kiss menyasszonya, Lanker Éva. A gépkocsit Baler József szakaszvezető vezette. A szemtanúk, ha voltak, azóta hallgatnak. Ám ha valaki látta volna a fekete Austint, piros bőrüléssel, tanúvallomása még ma is fontos lenne! Végre valami bizonyosat tudhatnánk Gidófalvy és társai tragikus sorsáról. De bármi és bárhogyan is történt, az bizonyosra vehető, hogy valamennyien itt estek el, az Erzsébet-híd környékén. Hősi tettük — és a XIII/1 KISKA zászlóalj emléke — az új híd szomszédságában megérdemelne egy emléktáblát. Híd - sallangmentesen Az Erzsébet-híd elpusztult, az Erzsébet-híd újra áll. Alkotójának nevét az egész ország ismeri. Sávoly Pál akkoriban az Út- és Vasúttervező Vállalat hídirodáját vezette. Utóda ezen a poszton egyik munkatársa, dr. Petur Alajos. — Mi késztette a tervezőket arra, hogy az új Erzsébethidat kábelekre függesszék? — kérdem Petur főmérnöktől — Ennek két indítéka volt — feleli. — Az egyik, hogy a korábbi formát meg kellett tartani. A másik, hogyha a régi láncmegoldást választjuk, a láncok pótlására, tonnában, több anyagot kellett volna gyártanunk, mint az új kábelek súlya. A válasz korrekt. Mégis keveslem ... Csupán ez lett volna a kábelmegoldás indoka? Tovább beszélgetünk a hídról, és íme, egyszer csak megkapom a választ. — Az volt a szándékunk, hogy a tiszta mérnöki szerkezetet mutassuk meg. Korábbi hídjainkon — a kor műszaki ízlésének megfelelően — az építészek igyekeztek elrejteni a hidak teherhordó szerkezetét. Ezért a korlátokat, a pilonokat — jó példa erre a Szabadság-híd — teleaggatták díszekkel, így került például oda a turulmadár ... Az Erzsébet-híd teherhordó elemeit nem rejtettük el. Az elemek felülete sima, a híd egész szerkezete jól látható. A híd így, sallangmentesen nemcsak szebb, de levegősebb is, szinte átlátszó. A kilátást sem zavarja. -- A kábeleken kívül, van-e a hídon egyéb műszaki újdonság is? — kérdem. — Korszerűbb számítási módszereket alkamaztunk, s pályaként — ,feloldott síkacéllemezes”, úgynevezett ortotrop pályaszerkezetet alakítottunk ki. Ennek előnye, hogy valamennyi szerkezeti elem — főtartók, kereszttartók, hosszmerevítők — együtt dolgoznak. — Hány mérnök tervezte a hidat? — tettem föl, mint hamarosan kiderül, a képtelen kérdést. Az UVATERV négy osztályának legjobb mérnökei az alépítmény, a vasbetonszerkezetek, az acélszerkezetek és a kábel megoldásán, tervezésén dolgoztak. Az egész munkát Sávoly Pál fogta öszsze, így tudtuk megoldani azt a nem könnyű problémát, hogy a régi pilléreken olyan új hidat építsünk, amely a korábbinál könnyebb, de a teherbírása nagyobb, a pályája mégis szélesebb. Dr. Petur Alajos szobájában, a falon függ az Erzsébet-híd hatalmasan felnagyított fényképe. Mintha az igazit látnám: a fogyó hold homorú ezüst sarlóját a Duna fölött. Karcsú, merész ívére nemcsak építői, hanem mi magunk is büszkék lehetünk. A tervezés irányítója, „a hidak atyja”, Sávoly Pál már halott, övé a legnagyobb érdem. De Sávoly Pál ezt az elismerést, miként a munkát is, szétosztotta a munkatársai között. MOLNÁR AURÉL Gidófalvy Lajos Két híd-kedvesünk: a halott Erzsébet-híd és a rövid életű „Rözsi-híd” Holdsarló a Duna fölött: az új Erzsébet-híd