Új Ember, 1995 (51. évfolyam, 1/2423-53/2475. szám)

1995-02-05 / 6. (2428.) szám

12 n­/Simfe*-Mozaik 1995. február 5. Képes és képtelen évek c­opyright­ by Új Ember — olvashatjuk a kép alján. A­­bíboros-hercegprímást ábrázoló fényképfelvétel lapunk születésének korát idézi. Hetilapunk első száma 1945. augusztus 9-i dátummal jelent meg. Mindszenty József veszprémi püspök egy hónappal később, szeptember 9-én fogadta el XII. Pius akarata szerint az esztergomi érseki széket. Beiktatása október 7-én volt. Az új katolikus hetilap és az új hercegprímás nagyjából egy időben vágott neki az újjáépítés keserves időszakának. MtNOSZ£NTV­otóSEf1 Az Olvasó írja Tégy a szeretetért A fenti című íráshoz (lásd UE, 1994.12.25.) szeretnék néhány gon­dolatot fűzni. Feleségemmel vegyes házasságban élünk, s 1977., illetve 1979. óta mindketten nyugdíjasok vagyunk. Kettőnk nyugdíja nem éri el a harmincezer forintot. Elhatároztuk, hogy minden év­ben tízezer forintot adományozunk egyszer a katolikus, másszor a re­formátus egyháznak. Ezenkívül Nyíregyházán működik a „Magda­­leneum" elnevezésű fogyatékos gyermekotthon, melynek részére ez évben nyolcezer forint értékű ter­mészetbeni adományt juttattunk. Ugyancsak itt van a „Márton Áron Papi Otthon", ahol karitatív alapon jogi segítséget nyújtok, azonkívül részükre is természetbeni adományt (gyümölcsöt, zöldségfélé­ket) juttatunk . „Szájjal és lábbal festő művé­szek" kiadója részére ezer forintot küldtünk postán. Mindezeket csupán az ötletbörze részére való felhasználás céljából, és nem hivalkodásból írtuk. Dr. ... László és felesége Nyíregyháza Példát adni Sokszor felmerül emberekben a gondolat, hogy gyermekeink nem minden esetben viselkednek meg­felelően. Jézus azt mondta: Hagyjá­tok a gyermekeket, ne akadályoz­zátok őket, jöjjenek hozzám, hisz ilyeneké a mennyek országa. Más­hol, ha nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem mentek be a mennyek országába. Vajon a szülők minden esetben úgy viselkednek a családban, hogy gyermekeik ebből pozitív példamu­tatást láthatnának? Vajon nem a szülők eseti rossz példája a kiindulópontja gyerme­keikben a sokoldalú negatív maga­tartásmódok kialakulásának? Hány család imádkozik közösen estén­ként, hány család megy el szentál­dozással egybekötött szentmisére? Pedig az Úr azt mondta, ahol töb­ben egybegyűlnek az én nevemben, ott én is ott vagyok közöttük. Példaadó élettel, komoly összefo­gással talán még el lehet érni azt, amire minden keresztény ember igaz lélekkel vágyik, hogy az ifjúsá­got megjobbítva, a családi viszályo­kat kiengesztelve végre létrejöjjön egy olyan kiegyensúlyozott világ, amelyet itt, nálunk ismét Mária or­szágának lehet majd nevezni. dr. Bartos Dénes katolikus körökben is javában tart a báli szezon. Az Új Ember tár­sasági rovatának tudósítói a Város­majori Egyházközség bálján jártak január 21-én este. Közel hétszázan kavarogtak a báli forgatagban a bu­dai Móricz Zsigmond Gimnázium aulájában. A nyitó táncban először első bálos lányaikat forgatták meg az apák, majd a hagyományos tár­sastáncok követték egymást. Tíz óra körül a városmajori közösség zenekara, a Kistemplomos Lovagok nevű együttes lépett a pódiumra, s játszották a hatvanas-hetvenes évek emlékezetes dalait: a többé-kevésbé fiatal anyák-apák s ősz dalnokok között örömmel fedeztük fel Szikora József kollégánkat. A fergeteges rock and rollok — amelyek során az egyik káplán is táncra perdült — után néptánc következett a Boro­­missza Gábor útépítő mérnök vezet­te Garabonciás együttes zenéjére. Tíz nappal a bál előtt elkelt az ösz­szes, 350 forint árú belépőjegy. Szinte mindenki hozzájárult vala­mivel a bál sikeréhez: szendvicsek­kel, süteménnyel, zene­szolgáltatás­sal, a szervezésben vagy a lebonyo­lításban való részvételével. Csak az italért kellett szokatlanul szerény árat fizetniük a vendégeknek. Ez ma Budapest legolcsóbb bálja — állapította meg Dr. Boldvai József gyógyszerész, az egyházközség el­nöke. Lambert Zoltán plébános an­nak fontosságát hangsúlyozta, hogy ne csak a templomban legye­nek együtt az egyházközség tagjai. „Igazi közösséget kell alkotnunk, enélkül nem beszélhetünk Isten or­szágának építéséről." A rock and roll és a finomabb tánclépések, a fémesen pengő gitá­rok és a hegedű meg a cimbalom hangja, az áradó jókedv mind hoz­zátartozik a keresztény ember éle­téhez. Miért is ne? (K.T.) Katolikus bál Pap-gyilkosság Iszlám fundamentalisták három szerzetest gyilkoltak meg Algériá­ban. A Fehér atyák rendjének tagjai Algírban tevékenykedtek, mint missziós papok. A fehér atyák rendjét 1868-ban alapították, azzal a céllal, hogy az Észak-Afrikában élő franciák mellett a helyi berbere­ket is szolgálhassák katolikus misszionáriusok. A szerzetesek ne­vüket ruhájukról kapták, amely tel­jesen fehér. A vallási fanatizmus újabb áldozatai: a 69 esztendős Franzosen Jean Che­­villard, a 75 esztendős Alain Dienlan­­gard és a 36 éves Christian Cheissel. Meghívó A „Hit és Fény" és Bárka közös­ségek nevét ma már Magyarorszá­gon is egyre többen ismerik. Mind­kettő a béke, a megbékélés helye, ahol a leggyengébbek, a legesen­dőbbek állnak a központban. Olyan közösségek ezek, ahol az értelmileg sérült emberek és barátaik egyen­rangúak egymással, a szó legmé­lyebb értelmében társai egymásnak, hiszen minden ember sérüléseket hordoz, egyiknek az intellektusa, másiknak talán a szíve a beteg, így igazán egymásra vagyunk utalva. A Magyarországon működő „Hit és Fény" találkozó közösségek és a Dunaharasztiban élő Bárka otthon modellje Franciaországban szüle­tett meg, szellemi atyja Jean Vernier. A francia filozófus közel harminc éve él értelmi sérültek közelében. Sokat tud azokról az emberekről is, akik megosztják életüket sérült bará­taikkal, gazdag tapasztalatokat szer­zett a kapcsolatuk bonyolultságáról. Magyarországi tartózkodása al­kalmával Jean Vanier február 5-én va­sárnap este 18 órakor a XIII. kerület Pozsonyi út 58.szám alatti református templomban elmélkedést tart és együtt imádkozik a jelenlévőkkel. Rajzos „ tanfolyam110 leckében E­­ gyszerű, keresetlen szavak­kal szólni mégoly súlyos té­mákról is — az adott témá­ban elért otthonosságot jelzi. Mindezt humorral tenni — ez pe­dig a szóban forgó tárgy iránti sze­­retetről tanúskodik. Ezen a meg­hitt, derűs, szeretetteljes hangon szól az „Imaiskola" című új kiad­vány egy keveset az imádságról. Keveset szól, de annál többet mond. A szokatlan formájú füzet ugyanis néhány szóval magyará­zott rajzok segítségével tanít imád­kozni. Görbe tükröt mutat hibáink­ról, „szent huncutsággal" láttat s meg nehezen szavakba önthető igazságokat. Sokat idézett mondás: Istennel beszélgetni - akár rövid ideig is - többet ér a róla szóló sok beszéd­nél. Az ennek szellemében készült füzet „régi és új" imádkozók, idő­sek és fiatalok számára egyaránt értékes „útikalauz", ha valaki nyitott szívvel la­pozgatja e füzetet, talán csak a­­végére érve veszi észre, hogy egészen addig imádkozott. (Lélek és Élet Alapítvány. A kiadvány az Új Ember könyvesboltjában is kapható.) szigeti Határ és híd A határ azt jelenti: eddig és ne to­vább. A határ elválaszt, a határ a megismerés gátja, a szabadság kor­látja. A határ azt jelenti: itt van vége az egyik hatalomnak, ott kezdődik a másik. A híd azt jelenti: átmehetsz. A híd összeköt, a híd a felfedezés útja, a hídon járót nem korlátozza a folyó­sodra. A híd azt jelenti: jöjj, ismerd meg a túlsó oldali világot. A hatalom mezsgyéi nem szeretik az átjárás szabadságát. A hatalom határos. A hatalom határai sérthe­tetlenek. A hatalom robbantja a hi­dat. A hatalom irtózik a megisme­réstől. Csak önmagát szereti. A híd átjárható. A híd nem sérthe­tetlen, föl lehet robbantani. A hidat újjá lehet építeni. Újra lerombolni és újra felépíteni. A híd meg akarja mutatni a másik oldalt. A híd a sze­retet. szitó A SZENTATYA az ifjúság világnapján Mi a fiatalok szerepe Isten né­pén belül, hogyan folytathatják Krisztus messiási küldetését? Mi a feladatotok? Erről elmél­kedtünk tegnap este a vigília ün­nepségén. Azt mondhatja erre valaki: „Táncoltak, énekeltek, de közben elmélkedtek.” Termé­keny elmélkedés volt ez arról a küldetésről, amelyet Krisztustól kaptatok. Az elmélkedés történ­het tánccal és énekkel, sőt szó­rakozással is. A tegnapi nagyon szórakoztató elmélkedés volt. Utána csak sokára tudtam el­aludni. S most, kipihenve ma­gam egy különleges meghívást szeretnék hozzátenni. Arra szólítalak föl benneteket, hogy segítsetek meggyógyítani azt a mérhetetlenül sok kudar­cot és szenvedést, amely annyi családot sújt szerte a világon. A szülők és az idősebbek néha azt érzik, hogy elveszítették a kapcsolatot veletek, és ez elke­seríti őket, ahogyan Mária és József is megijedt, amikor rájöt­tek, hogy Jézus tőlük elszakad­va ott maradt Jeruzsálemben. Sok idősebb szülő úgy érzi, hogy elhagytuk őket. Ennek nem szabad megtörténnie! En­nek másképpen kellene lennie. Gyakran mégis ez következik be. Néha túlságosan kritikusak vagytok a felnőttek világával szemben (én is így voltam evvel valaha), néha pedig ők nagyon kritikusak veletek szemben (és ez is igaz). Ez nem újdonság, és a kritika gyakran nem is alapta­lan. De soha ne feledjétek, hogy életeteket és neveltetésteket a szüleiteknek köszönhetitek. Többnyire személyes áldozatok árán gondoskodtak nevelése­tekről. Nekik köszönhetitek, hogy bevezetést kaptatok kö­zösségetek, hazátok kulturális és társadalmi örökségébe. Igen sokszor szüleitek voltak első ta­nítóitok a hitre. A szülők tehát jo­gosan várják el gyermekeiktől, hogy megláthassák erőfeszíté­seik eredményét, mint ahogyan a gyermekeknek és a fiatalok­nak is megvan a joguk ahhoz, hogy a szüleik szeressék őket, és segítsék egészséges fejlődé­süket. A negyedik parancs ezt ír­ja elénk. Ajánlom, hogy elmél­yedjétek át ezt a parancsot. Építsétek a párbeszéd és az igazi közösség hídját szüleitek­kel. Ne különüljetek el tőlük. Ma­radjatok velük érintkezésben! Segítsétek elő azt, hogy lebont­sák a nemzedékek között épült korlátokat! Legyenek újra egy­ségben egymással a különböző nemzedékek! Jézus hozzátok is szól: „Én küldelek titeket.” A családi ott­honban­­szólít meg először: „Kül­delek.” És így szól a szülőkhöz is: „Elküldöm a fiadat. Elküldöm a lányodat.” Majd így szól mind­nyájatokhoz: „Kövess engem.” .Amint az Atya küldött engem — mondja Jézus —, úgy küldelek én is titeket.” Manila, 1995. január 15.

Next