Új Magyar Szó, 2006. április (2. évfolyam, 64-81. szám)

2006-04-05 / 66. szám

BI Új Magyar Szó , 2006. ÁPRILIS 5., SZERDA UNITER A­­nnak ellenére, hogy nyertünk, be kell valla­nunk: rossz meccs volt. Az UNPTER-díjak gá­lája évről évre hígabb, ízléstelenebb tévés show­­vá válik. Amolyan Andreea Marin-féle meglepetéseivé. Örvendetes, hogy a román színházi szakma kitartó­an néz és lát bennünket. Fontos előadásaink: a Woyzeck, a Godot-ra várva, a Donjuan és Faust ott vannak a lá­tókörükben. S még a Cseresznyéskert díszlete is... Bocsárdit sem tévesztették szem elől, holott nem nevezett be előadással, Bukarestben rendez Barth­a József díszlet­­tervezői segédletével... És amit nyertünk, megérdemel­ten nyertük: a 2005-ös évad legjobb előadásának díját a kolozsvári Woyzeck kapta, a legjobb női mellékszereplő díját pedig Péter Hilda, a sepsiszentgyörgyi Godot-ra várva Luckyjával , egy férfiszereppel. E két díj nem volt meglepetés. Miként az sem, hogy a legjobb előadás díjá­ra két színházunk produkcióját nevezték meg: a Godot­­ra várvát és a Woyzecket. És volt még más örömünk is ezen a gálán. Például az, hogy a legjobb rendezés díját egy valóban tehetséges és állandóan érdekes, korszerű életérzést megszólaltató, kegyetlenül őszinte - de kreatí­van őszinte! — fiatal rendező, Radu Afrim kapta. Vagy például az, hogy nívódíjat kapott Constantin Chiriac szebeni színházigazgató, aki az ott meggyökereztetett nemzetközi színházi fesztivállal élvonalba emelte szín­házát, és fontos színházi várossá tette Nagyszebeni. Jó, hogy őt nem hurrogják, fitymálják... Ahogy az nálunk szokás, ahol fesztivál idején előadás helyett macskát ke­resnek a színpadon a nagyérdemű kritikusok... És ezek után szót ejhetünk arról is, ami zavart ezen a gálaesten. Mindenekelőtt az, hogy az egy főre eső közhe­lyek száma -itt is­ sok is. A show-vezető, Ion Caramitru gyenge formában volt, s olyan kérdéseket tett fel a gála színpadát elözönlő jegyzőknek, bankároknak, követeknek, politikusoknak stb., hogy azok nem is válaszolhattak mást elkoptatott fázisoknál. Ugyanakkor a színház maga mintha teljesen kiszorult volna a neki rendezett ünnepség­ről. Láthatatlanná vált. Régen a nevezések bevezetésekor felvételről beadtak egy-egy jelenetet, amiből érzékelhető volt az illető előadás hangulata, stílusa, az illető alakítás intenzitása... Most gyanított eljárással dobták be, nehogy valami is érzékelhető legyen. Már egyébre kellett az idő. De vajon mire? Politikusok, bankárnk, jegyzők stb. kínos nyekergésére és a hozzájuk való dörgölőzésre. Egyáltalán nem lepett meg a gála fényében sütkérező politikusok ar­cátlansága. Azzal dicsekedtek, hogy az idén hallatlanul nagy pénzt -250 millió eurót - juttatnak a színházak­nak, megszűnt a nagyböjt a kultúrában. És mondja ezt a művelődésügyi miniszter, aki szakmáját illető, muzi­­kolológus, és aki az Országos Kultur­ális Alap révén mindössze 90 millió régi lejt képes kiutalni a Csíkszeredai Régizene Fesztiválr­a, amelynek megrendezésésére még egymilliárd régi lej sem elég... És az is zavart, hogy a dí­jazottak egy-két kivétellel, belementek ebbe a játékba. Ők is otthon felejtették a színházat. Hálálkodtak szüleiknek, családjuknak, kollégáiknak, a támogatóknak stb., be­széltek összevissza, csak éppen eszükbe nem jutott vol­na, hogy az elismerés fejében nyújtsanak is valamit a gálaközvetítés országos méretű közönségének. Úgy, ahogy a revüszínház kategóriában díjazott Nicu Cons­tantin tette, aki előadott egy monológot, például... Vagy miként a cirkuszistává avanzsált színész, Mihai Ciuca tette, aki a kötelező hálaadást partnere­ire, a cirkusz állataira - medvékre, szamárra - is kiterjesztette. Ő hozzá­juk dörgölőzik inkább... Erről ennyit. ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN Woyzeck és Lucky győzelmei K­örömvágó ollót sem lehe­tett bevinni, tűt sem leejteni a 2006-os UNITER-díjak bukaresti Gáláján. A Nemzeti Szín­házba hétfő este belépő színházi emberek és újságírók seregét tüze­tesen átfésülték az igazoltató őrök, s a női- illetve férfi motozók, így a re­­tikülökből a szúrásra alkalmas tár­gyak - gázsprayk, kisbicskák társa­ságában - az elkobzás-asztalon vár­ták végig a Román Színházi Szövet­ség (UNITER) négy és félórásra nyúló díjkiosztását. A motozás nyil­ván nem vonatkozott a bolgár, bel­ga és román királyi házak vaku­­folyosón bevonuló képviseletére, miként a román politikum képvise­lőire (miniszterelnök, kultúrminisz­­ter) sem - akiket, az est hagyomá­nyos házigazdájaként, Ion Carami­tru UNITER-elnök a „páholyokat díszítő minőségi emberekként” kö­szöntött. A nyolc órai kezdési idő­pont előtti percekben a Ion Luca Caragiale terem bejáratánál már be­húzott súlyos függönyeinél Florin Piersic vonta magára rajongói fi­gyelmét­­ és kameráit­­, aki kedve­sen morgolódva noszogatta odébb Kötő József színháztörténészt a he­tedik sorban - mint mondta: szélén kell maradnia egy számára megle­petésnek tervezett kivonuláshoz. Aztán a színen a mecénások és díja­zottak kirajzására váltott a főszerep. Bronzkönyv Péter Hildának Az izgalom szintén a gála segédren­dezőjeként hatott, hiszen a jelölő zsűri által kiválasztott díjra esélyesek közül a második - Nina Brumusila tervezőből, Claudiu Goga rendező­ből, Ion Parhon színházkritikusból, Elisabeta Pop színházkritikusból és Emilia Popescu színésznőből álló - zsűri a gála estéjén, titkos szavazással döntötte el: kik részesülnek 2005.ös évi munkájukért a rangos díjban, így nem ritkán kedvenceik nevét ismét­lő hangok foszlánya hangzott fel a közönség egy-egy tömbjében. A 21 óra 35 perckor felszakított boríték Péter Hildának hozta meg a spárgá­val átkötött könyv formájába öntött díjat: a 2005-ös­ év legjobb, női mel­lékszerepben nyújtott alakításáért, a Tompa Gábor szentgyörgyi Godot­­ra várva rendezésének Lucky-meg­­formálójaként. „Nem gondolom, hogy ezután többet kellene bizonyí­tanom, nem változtat rajtam a díj, nagyon nehéz munkába kezdtünk Szentgyörgyön. Synge: A nyugati vi­lág bajnoka darabjába, amihez össze kell szednem magam” - válaszolja kérdésünkre a szünetre izgalomtól még mindig reszketve kimenő szí­nésznő. Két televíziós villáminterjú után végre cigarettára gyújthat, és egyelőre nem tördődve a beözönlő sms-ekkel, szüleivel siet beszélni, „hogy jól aludjanak”. Az Uniter­­díjra sorozatosan, másodszorra je­lölt, sepsiszentgyörgyi, tanulmánya­it a marosvásárhelyi színitanodában 2001-ben végző színésznő aztán igazgató-rendezőjét, Bocsárdi Lász­lót kutatja tekintetével - ám „lekap­csolják” a jelenlévő kollégák, gratu­lálok. Az ezután csatlakozóknak nem árt tudni: a Hamlet.ro színházi portálon már márciustól Péter Hil­­da-rajongóklub üzemel. „Fél Sepsi­­szentgyörgy körbe sms-ezett, nem csak a színházi emberek” - mesélte az ÚMSZ megkeresésére tegnap Pál Attila, a Tamási Áron Színház gaz­dasági igazgatója, aki a még tegnap is záporzó gratulációkat azzal hárí­totta: Hilda érdeme a díj, köszöni, de ne a színháznak gratuláljanak. Show és siker Kolozsvárra Névleges és igazi show sem maradt el az Uniter-gálán: a román keres­kedelmi adók színészekből verbuvá­lódó sztárműsorvezetői között pél­dául Florin Piersic-et állva tapsoló terem igyekezett a színre visszacsa­logatni. A különdíját saját fiától át­vevő Piersic a díjazottaknak eredeti­leg 60 másodperces beszédidőt ki­szabó szervezőket fricskázva kéthe­tes nagyapaságát is felfedve szóra­koztatta a közönséget. A négy és fél órássá nyúlt gála legizgalmasabb dí­ját nevesítő borítékot a hasonlóan betervezetlen intermezzók miatt így csak hajnali fél 1-kor sikerült ki­bontani. „A díj a társulaté” - mond­ta a 2005-ös év legjobb hazai elő­adásának, a kolozsvári Állami Ma­gyar Színház társulata Woyzeck­­előadásának ítélt UNITER-nagydí­­jat átvevő Tompa Gábor színház­­igazgató, egyben a májusi Harag György-emlékrendezvényre invi­tálva a szakmát. Aztán betakarta a színpadot és ünneplőket a csillámló konfettieső. Gergely Edit Péter Hilda eddigi második jelölésénél aratott „Irritálni" szeret előadásaival. Radu Afrim rendező A pezsgőnél Florin Piersic „nyakoncsípi" Tompát Woyzeck, a kolozsvári társulat nagydíjas produkciója. Kézdi Imola és Bogdán Zsolt UNITER-díj­azottak: Debüt-díj: Alex Mihail - a bukaresti Vígszínházban rendezett előadásáért Legjobb díszlet- és jelmezterv: Adriana Grand - a Temesvári Állami Német Színházban bemutatott előadás színpadképéért; Színházkritikusi díj: Doina Papp; Tévészínház: Dominic Dembinski rendezése, Dumitru Cru­­du: Alegerea cu Alexandru Sutto; Rádió­színház: Diagnózis - Hinca Stihi rende­zésében; Legjobb női főszereplő: Valeria Seciu - Esm­e Allen a Cum gân­deşte Amy előadásban nyújtott alakítá­sért Legjobb női mellékszereplő: Péter Hilda - Lucky megformálója a szentgyörgyi Tamási Áron Színházban bemutatott Godot-ra várva előadásban; Legjobb férfi főszereplő: Victor Rebengiuc - Preobrajenszkij a Bukares­ti Nemzeti Színház Kutyaszív előadásá­ban; Legjobb férfi mellékszereplő: Constantin Draganescu - a fővárosi Nottara Színház Martin McDonagh­­bemutatón nyújtott teljesítményéért Legjobb rendezés: Radu Afrim ren­dezése a ploiesti-i Tom­a Caragiu Szín­házban, Vaszilij Szigak­ov: Plasztilia; Legjobb előadás: Woyzeck - a Kolozs­vári Állami Magyar Színház előadása (rendező: Mihai Maniutiu);

Next