Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-28 / 148. szám, hétfő

8Magyar glóbusz RÖVIDEN Meztelenül a polgármesteri hivatalba Marosvásárhely. Mindenkit megdöbbentő módját választotta a tiltakozásnak egy 41 éves szászrégeni liberális nézeteket valló polgár. Dühében, hogy nem kedvenc pártja nyert a helyhatósági választáso­kon, levetkőzött, és anyaszült meztelenül ment be a polgármesteri hi­vatalba. Itt a polgárőröknek elmondta, hogy a Nemzeti Liberális Párt választási kudarcáért tiltakozik. Az alkalmi vetkőző jó negyed órát mutogatta magát, a belső udvaron sétált fel s alá. Négy polgárőrre volt szükség, hogy a rendkívül agresszív férfit le tudják fogni, s az in­gyen cirkusznak véget tudjanak vetni. A főhőst a marosvásárhelyi pszichiátriai klinikára szállították. (Románia Magyar Szó) Szőkefalvi Mária-jelenések Marosvásárhely. Bár a katolikus egyház egyelőre nem ismeri el hi­vatalosan a szőkefalvi Mária-jelenéseket, a napokban újból - immár Magyarország mellett Dániából is - több százan gyűltek össze a Ma­ros megyei településen a vak cigányasszony által előre közölt időpontban, mikor a médium elmondása szerint megjelent neki és üzenetet adott át a Szűzanya. Az idei Mária-jelenés legfrissebb fejle­ménye, hogy Jakubinyi György gyulafehérvári érsek - miután koráb­ban körlevélben úgy vélekedett: üdvös dolog nagy számban összegyűlni, és Mária segítségét kérni, még akkor is, ha a jelenés va­lós volta nem bizonyított - elindította a Vatikánban a szőkefalvi Má­ria-jelenés elismertetésének folyamatát. (Románia Magyar Szó) Négyezerrel kevesebb diák a Vajdaságban Szabadka. A tartomány általános iskoláiban a végéhez közeledő tanévben 180 012 diák tanult, ami kb. 4000-rel kisebb létszám, mint egy évvel korábban. Ezzel gyorsulást mutat a tanulói létszám fokoza­tos csökkenése Vajdaságban, amiben talán egyedül az a pozitívum, hogy a jelenlegi iskolahálózat kielégíti a szükségleteket. A Tartomá­nyi Végrehajtó Tanács leszögezte, hogy kielégítő a nemzeti kisebbség anyanyelven történő oktatása terén is a helyzet. Egyes iskolákban, ahol a kisebbségek nyelvén is folyik tanítás, szakkáder hiányában a tanulók kénytelenek szerb nyelven tanulni. Középfokú oktatás a tar­tomány 117 tanintézményében folyik, ahol a 2003/04-es tanévben 79 378 fiatal tanult. Az előző évihez viszonyítva csaknem 3000-rel kevesebb, egészen pontosan 2894-nel kisebb a létszám, és a tagoza­tok száma is 22-vel csökkent. A középiskolákban jóval kevesebb ki­sebbségi tanulhat anyanyelvén, mint az általános iskolákban, ami érthető is - szögezi le a TVT -, hiszen kisebb a választási lehetőség a szakok között. (Magyar Szó) Ötezer beregszászi gyerek táborozhat Beregszász Több mint 5000 beregszászi gyerek fog nyári táborok­ban pihenni. Ez annyit jelent, hogy a gyerekek, tanulók 68 százaléká­nak lesz alkalma a beregszászi járásban tartalmasan, érdekesen és hasznosan eltölteni a vakáció egy részét. 2540 gyerek az iskolákban létrehozott táborokban fog pihenni, 206 a különböző vallási feleke­zetek táboraiban. (Kárpátinfo) Csedő Csaba, Csíkszereda expolgármestere kapta a Magyar Sza­badság Napja-díjat. A kitüntetett Székelyföldön több mint 10 éve küzd a határon túli magyarság szabadságáért. Nemeskürty István, Makovecz Imre, Antall Józsefné, néhányan azok közül, akik már megkapták ezt a díjat. (A Duna Televízió Híradójának felvétele) A moldvai csángómagyar falvakban valószínűleg tizenöt új tanulócsoport jön létre Magyarul tanulhatnak A következő tanévben tovább nőhet a magyar nyelvet tanuló cso­portok száma a csángómagyar fal­vakban. A magyar nyelv anyanyelv­ként való oktatását közel 300 szülő­­ kérvényezte, beadványaikat köz­jegyző által hitelesített nyilatkozat­tal is megerősítették, így remél­hetőleg nem lesz akadálya annak, hogy a moldvai csángómagyar fal­vakban 15 új tanulócsoport jöjjön létre. A csoportok a román tan­nyelvű iskolákban heti három órá­ban tanulhatják anyanyelvüket. A csángómagyar falvakban két évvel ezelőtt csak két csoport tanulhatott magyar nyelvet, az elmúlt tanév­ben hét településen 137 tanulóval összesen kilenc csoport működött, szeptembertől pedig minden esély megvan arra, hogy kilenc moldvai faluban 24 csoportban, több mint 430 gyerek ismerkedhessen anya­nyelvének rejtelmeivel. (Duna TV) A csoportok a román tannyelvű iskolákban heti három órában tanulhatják anyanyelvüket (A Duna Televízió Híradójának felvétele) írni-olvasni tanultak a Csíkszeredai börtön lakói, akik közül sokan itt fogtak először ceruzát a kezükbe Elemi iskola a rácsok mögött Rendhagyó évzárót tartot­tak a Csíkszeredai börtön­ben. Az ország első magyar nyelvű börtöniskolájában I-IV. osztályos tanulmánya­it fejezte be néhány fogva tartott. Rablásért, lopásért, különböző erőszakos cse­lekményekért bezárt férfiak tanultak meg itt írni, olvas­ni, köztük olyanok is, akik itt fogtak először ceruzát a kezükbe. KRÓNIKA Miután a látogató a szabályok­nak megfelelően leadja mobiltele­fonját, személyazonossági igazol­ványát, ellenőrzik a táskáját - be­léphet a Csíkszeredai börtönbe. Két rácsos kapun lehet bejutni a drót­kerítéssel körülvett belső udvarba, ahol néhány rab sétálgat, élvezik a délelőtti napsütést. A börtönépület emeletén újabb rácsos ajtók nyíl­nak meg előttünk, majd tiszta, ren­dezett folyosó végén a klubhelyi­ségbe érünk. Itt rendezték be az osztálytermet. A 37 éves, kézdivá­­sárhelyi származású Majláth Dezső egyike azoknak a tanítványoknak, akiknek a börtönben sikerült elvé­gezniük a 4 elemi osztályt. Négy évvel ezelőtt, amikor elítélték, még írástudatlan volt. Odakint, meséli, csak keveset járt iskolába, hiszen nem volt rá lehetősége, dolgoznia kellett. Most pedig élt az alkalom­mal, és megbirkózott a tananyag­gal. „Néha nehéz volt, főleg a mate­matika. A többi jól ment. Megtör­tént, hogy munka után hazajöt­tünk, megmosakodtunk, ettünk, és mentünk az iskolába. Jó volt, sze­rettünk tanulni” - meséli a férfi, akinek még másfél évet kell tölte­nie a rácsok mögött rablásért. Azt is elmondja, hogy a következő tan­évtől még szeretne iskolába járni. Három iskoláskorú gyermeke kö­zül egyik sem tanul. Majláth hozzá­teszi: nemcsak ő akar szeptem­bertől újra visszatérni az iskolába, hanem azt szeretné, ha legalább a legkisebb, 13 éves gyereke odakint iskolába kerülne. „Levelet még nem írtam, de a nevemet már le tudom írni, másolni is tudok” - meséli. „Tudok levelet írni” Deme Eduárd Editon már levelet is írt az otthoniaknak. A 21 éves, szintén kézdivásárhelyi fiatalem­ber büszke arra, hogy neki már jól megy az írás és az olvasás. Koráb­ban - meséli - nem járt iskolába, mert nem érdekelte, most meggon­dolta magát. „Szükség van az élet­ben az írásra és az olvasásra. Most legalább tudok levelet írni haza, nem kell megkérnem mást erre. Sok mindenre tanítottak itt, írni, olvasni, számolni, arra is, hogyan kell viselkedni” - meséli. A három éve fogva tartott fiatalember, aki­nek még három évet kell leülnie, beismeri, könnyebben telnek a na­pok, ha iskolába jár. „A tanárnő na­gyon kedves volt, szerettük. Min­dennap tanított valami jóra, sokat mesélt. Ha lehet, szeptembertől folytatni szeretném” - mondja. Tár­saihoz viszonyítva szerencsés hely­zetben van a csíkkozmási Lengyel István. Egy évet és két hónapot ka­pott lopásért, de pár nap múlva szabadul. Ő is csak itt, a rácsok mö­gött tanult meg írni. Mint mondja, nem volt könnyű feladat. Otthon, a családban a testvérei sem jártak is­kolába, a börtönből írt leveleit csak édesanyja tudja elolvasni. „Sokat jelent, ha az ember tud olvasni” - jegyzi meg a 19 éves fiatalember. Örülnek a sikereknek Az ország első magyar nyelvű börtöniskolája tavaly tavasszal az Oktatási és Kutatási Minisztérium, valamint az Igazságügyi Miniszté­rium közti megállapodás eredmé­nyeként jött létre Csíkszeredában. Az iskolába jelentkező elítéltek szeptembertől júniusig vettek részt az órákon, egy-egy „tanév” anyagát két hónap alatt lehetett elsajátítani. Akinek sikerült megbirkóznia az anyaggal, 8 hónap elteltével a négy osztály elvégzéséről kapott okleve­let. „Nem csak írni-olvasni kell meg­tanítani ezeket az embereket - me­séli Porsche Éva szaktanfelügyelő, aki a tanórákat tartotta. - A diákja­im 18 és 47 év közöttiek voltak, olyanok, akik soha nem jártak isko­lába. Őket elsősorban a szóbeli kommunikáció értésére kellett megtanítani.” Tavaly szeptember­ben 30 diákkal indították el az osz­tályt, olyanokkal, akik valóban ta­nulni akartak, illetve akiknek egy évnél több hátralevő büntetésük volt. A tantervet Porsche Éva készí­tette, és olyan tantárgyakat iktatott be, mint az anyanyelv, matemati­ka, földrajz, történelem. „Mivel az osztályom 90 százaléka roma szár­mazású volt, fontosnak tartottam, hogy a romák történetét is bevi­gyem a tananyagba. Ezt nagyon él­vezték” - mondja. „Talán az a tit­kom, hogy emberszámba vettem a tanítványaimat. A legapróbb sike­rért is megdicsértem őket” - árulja el Porsche Éva. Mint meséli, diákjai a kezdők lelkesedésével láttak hoz­zá a tanuláshoz, olyan tanítványai is voltak, akik 30 éves korukig még nem fogtak ceruzát a kezükbe. Lesz magyar osztály A Csíkszeredai börtöniskolában az első 4 elemi osztályt elvégzett fogva tartottak az oktatási minisz­térium által elismert érvényes ok­levelet kapnak. Egy osztályt 2 hó­nap alatt lehet elvégezni, a ma­gyar osztályban a 30 közül hatnak sikerült levizsgáznia a 4 év anya­gából. Öten 3 osztályt, heten 2 osztályt, a többiek 1 osztályt vé­geztek el - meséli Elena Belipcea­­nu, a program koordinátora. El­mondta, a börtön vezetősége ja­vaslatára azok, akik jó eredmé­nyekkel tűntek ki, kedvezőbb elbí­rálásban részesültek: soron kívül látogatót fogadhattak, vagy plusz­csomagot kaphattak. Mivel az is­kola jó híre hamar elterjedt a fog­lyok között, máris sokan jelent­keztek a következő tanévre, így a tervek szerint augusztusban válo­gatást tartanak. Újvidéken remélik, hogy hamarosan sikerül befejezni a Szabadság híd építését Hídépítészeti tanácskozás MAGYAR SZÓ Rangos nemzetközi összejövetel­nek adott otthont Újvidék, ugyanis itt tartották meg az 5. nemzetközi tanácskozást a Dunát átszelő hi­dakról. A konferencia résztvevői a Vojvodina Sport- és Üzletközpont amfiteátrumában 3 napon át cse­rélhettek véleményt, szakmunká­kat hallgathattak, tárgyalásokat folytathattak a hídépítésről. A ta­nácskozás résztvevőit Djordje Dju­­kics, a Tartományi Végrehajtó Ta­nács elnöke köszöntötte. Hogy erre a nemzetközi konferenciára épp Új­vidéken került sor, emiatt - ahogy Djukics fogalmazott - egyik sze­münk sír, a másik pedig nevet. Egy­részt azért könnyezünk, mert a mi hidainkat lerombolták, így felhív­tuk a világ hídépítőinek figyelmét, és idevonzottuk őket, mert Újvi­déknek van most a legnagyobb szüksége rájuk, másrészt örülünk, hogy vendégeink itt lehetnek ná­lunk, mert ez reményt ad arra, hogy egykori büszkeségünk, a Sza­badság híd hamarosan összeköti a Duna két partját. Abban is bízunk, hogy mielőbb megkezdődik az egy­kori Zsezselj híd építése. Újvidéknek van most a legnagyobb szüksége a hidakra (Fotó: Magyar Szó) ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 28. Kárpátalján a csehországi példát követnék Roma tanszék nyílik az Ungvári Egyetemen KARPATINFO Ungvár. Az Ungvári Nemzeti Egyetem bázisán hozzák létre Uk­rajna első roma tanszékét, amely tanárokat fog felkészíteni a cigá­nyok oktatására szolgáló vasárna­pi iskoláknak. Jelenleg négy ilyen iskola működik Kárpátalján. A Reporter internetes kiadvány szerint Kárpátalja területén jelen­leg négy vasárnapi cigány iskola működik - Ungváron, Nagyberez­­nán, Nagykomjáton és Rahón. Ugyanakkor létre kellene hozni hasonló intézményeket Munká­cson, Beregszászban, Nagyszőlő­sön és Csapon is, ahol a legtöbb képviselője él ennek a nemzeti­ségnek. A vasárnapi iskolákban ke­vés a cigány nemzetiségű tanár. A nem cigány tanárok pedig nem is­merik jól a romák történelmét, a hagyományaikat és a kultúrájukat. Nem sokkal korábban Csehország egyik egyetemén is létrehoztak egy roma tanszéket, amely sikereket ért el az oktatás terén. Ezen jó pél­dát követve hoznák létre Kárpátal­ján is a tanszéket.

Next