Városi Szemle – 3 . évfolyam – 1910.
Ismertetett munkák - Boeglin Eugene: Une capitale chrétienne: Vienne
410 Hazai és külföldi szemle községi törvény teljesen kiküszöbölte a közigazgatásból a feudalizmust (Poroszországban napjainkig hatalmas tényező, különösen a földbirtokos rendőri hatalma — gutsherrliche Polizei — által), s bár a Bach-regime elejtette, az 1860-as alkotmányos éra új életre keltette. Az 1862. évi ma is érvényes községi törvény 1849-iki elődjén alapszik és így ennek, az 1848-iki forradalom eszmeköréből fakadt törvénynek eszméi és elvei alapjai ma is Ausztria községi szervezetének és igazgatásának. Már ebből is kilátszik, hogy a községi szervezet a legszorosabb összefüggésben van a politikai erőkkel és közjogi nézetekkel. Redlich ezután egyenként vizsgálja és jellemzi az osztrák községi törvény rendelkezéseit a község fogalmáról, a községi polgárságról, a községi képviseletről, hatáskörről, igazgatásról, tisztviselőkről és az állami felügyeletről, kiterjeszkedik a 33 város statútumaira is és jellemzését abban foglalja össze, hogy az osztrák község az önkormányzat azon fölfogásának megvalósítása, amely az önkormányzat lényegét abban látja, hogy az önkormányzati testek számára minél tágabb, az államtól független életszférát teremtsen, mert ebben látja a polgári szabadság és a jogállam alapjait is. Az osztrák község területe megállapításában az államtól független polgárává azt teszi, akit akar; szerveit szabad választással alkotja meg és a képviselete az állami beavatkozástól mentes tiszta képviseleti elv szerint alakul; törvényszabta hatáskörét szabadon látja el, állami ellenőrzés nélkül maga végzi a helyi közigazgatás túlnyomó nagy részét és a rendőrségnek ő az ura, mint személyek közössége politikai érdekeket is képviselhet az állammal szemben. Végül megállapítja, hogy a legfelső bíróságok döntvénypraxisa és a központi felügyelet egyformán ennek „az államtól mentes helyi igazgatásnak" erősítésére irányul. Mi a magyarázata ennek a jelenségnek? Redlich szerint nyilván az, hogy az államtól mentes, lehetőleg szuverén (selbstbestimmend) község gondolata — talán nem egészen tudatos — számolás az osztrák állam sajátos jellemével, Ausztria százfelől összehordott országok és nemzetek, a legkülönbözőbb földrajzi, gazdasági és kulturás föltételek konglomerátuma. Mária Terézia és II. József, majd Bach centralizmusa nem volt benne megvalósítható. És így az osztrák községek és tartományok autonómiája bevallása annak a képtelenségnek, hogy az abszolutisztikus hivatalnokállamot megvalósítsák egy olyan országban, „amelyben a birodalmat alkotó sokféle nemzet az államban ugyan igen, de nem a történetileg adott állam számára is akart élni". Az élvezetes füzet függelékben közli az 1849-iki törvény érdekes indokolását. sz. e. Boeglin, Eugéne: Une capitale chrétienne sociale: Vienne. Paris: Perrin & Cie 1910. 295. 3 fr 50. A könyv egy panegyris, minden kritika és minden hatás nélkül való dicshimnusz Lueger és a keresztény-szociális párt uralmára Bécsben. Kezdetben sötétség vala, pokoli vak sötétség, aztán jöve Lueger és lőn világosság, paradicsomi, égi fényesség. Mindjárt az első oldalon például így ír: „Ha tíz évi időköz után a kíváncsi szemlélő összehasonlítja a mai Bécset az azelőttivel, nagy meglepődés kíséri lépteit. Egy összefüggéstelen, este szomorú, nappal szinte minden báj nélkül való városból hirtelen a harmónia városába lép, pazar világítás, zöld parkok, oly ragyogó és oly csinos, hogy a művészek a táj és a szépség királynőjének nevezik. Tegnap a lenézés és gúny tárgya, ma mindenki csodálja; azelőtt gazdasági intézmények nélkül való, ma a par excellence szociális város . 1897-ben eladósodva és méregtől pukkadozva, 1910-ben virágzó jólétben, mosolygó gazdagságban, hangos büszkeséggel városháza fölött; aztán, a haladás fővárosa, száz új iskolával meggyarapodva . . stb., stb. Mintha Bécs szépsége és híre csakugyan tíz éves volna! Még az új városházát is a keresztény-szociálisok kosarába rakja, pedig már régen készen állt, mikor ők bevonultak. Bécs, a „császárváros", nem volt azelőtt oly ronda és ma nem olyan fényes. Egyébként a 300 oldalas könyv egyes fejezetei a következő sorrendben tartalmazzák Bécs himnuszát: A keresztényszociális uralom kezdetei. A községesítés és a szociális intézmények: a közúti vasutak, a villamosság, a Ratskeller, a községi