Városi Szemle – 3 . évfolyam – 1910.

Ismertetett munkák - Boeglin Eugene: Une capitale chrétienne: Vienne

410 Hazai és külföldi szemle községi törvény teljesen kiküszöbölte a köz­igazgatásból a feudalizmust (Poroszország­ban napjainkig hatalmas tényező, különösen a földbirtokos rendőri hatalma — gutsherr­liche Polizei — által), s bár a Bach-regime elejtette, az 1860-as alkotmányos éra új életre keltette. Az 1862. évi ma is érvényes községi törvény 1849-iki elődjén alapszik és így ennek, az 1848-iki forradalom eszme­köréből fakadt törvénynek eszméi és elvei alapjai ma is Ausztria községi szerveze­tének és igazgatásának. Már ebből is ki­látszik, hogy a községi szervezet a leg­szorosabb összefüggésben van a politikai erőkkel és közjogi nézetekkel. Redlich ezután egyenként vizsgálja és jellemzi az osztrák községi törvény rendel­kezéseit a község fogalmáról, a községi polgárságról, a községi képviseletről, hatás­körről, igazgatásról, tisztviselőkről és az állami felügyeletről, kiterjeszkedik a 33 város statútumaira is és jellemzését abban foglalja össze, hogy az osztrák község az önkormányzat azon fölfogásának megvaló­sítása, amely az önkormányzat lényegét abban látja, hogy az önkormányzati testek számára minél tágabb, az államtól függet­len életszférát teremtsen, mert ebben látja a polgári szabadság és a jogállam alapjait is. Az osztrák község területe megállapítá­sában az államtól független­ polgárává azt teszi, akit akar; szerveit szabad választás­sal alkotja meg és a képviselete az állami beavatkozástól mentes tiszta képviseleti elv szerint alakul; törvényszabta hatáskörét szabadon látja el, állami ellenőrzés nélkül maga végzi a helyi közigazgatás túlnyomó nagy részét és a rendőrségnek ő az ura, mint személyek közössége politikai érdeke­ket is képviselhet az állammal szemben. Végül megállapítja, hogy a legfelső bíró­ságok döntvénypraxisa és a központi fel­ügyelet egyformán ennek „az államtól men­tes helyi igazgatásnak" erősítésére irányul. Mi a magyarázata ennek a jelenségnek? Redlich szerint nyilván az, hogy az állam­tól mentes, lehetőleg szuverén (selbst­bestimmend) község gondolata — talán nem egészen tudatos — számolás az osztrák állam sajátos jellemével, Ausztria százfelől összehordott országok és nemzetek, a leg­különbözőbb földrajzi, gazdasági és kulturás föltételek konglomerátuma. Mária Terézia és II. József, majd Bach centralizmusa nem volt benne megvalósítható. És így az osztrák községek és tartományok autonómiája be­vallása annak a képtelenségnek, hogy az abszolutisztikus hivatalnokállamot megvaló­sítsák egy olyan országban, „amelyben a birodalmat alkotó sokféle nemzet az állam­ban ugyan igen, de nem a történetileg adott állam számára is akart élni". Az élvezetes füzet függelékben közli az 1849-iki törvény érdekes indokolását. sz. e. Boeglin, Eugéne: Une capitale chrétienne sociale: Vienne. Paris: Perrin & Cie 1910. 295­­. 3 fr 50. A könyv egy panegyris, minden kritika és minden hatás nélkül való dicshimnusz Lueger és a keresztény-szociális párt uralmára Bécsben. Kezdetben sötétség vala, pokoli vak sötétség, aztán jöve Lueger és lőn világosság, paradicsomi, égi fényesség. Mindjárt az első oldalon például így ír: „Ha tíz évi időköz után a kíváncsi szem­lélő összehasonlítja a mai Bécset az azelőttivel, nagy meglepődés kíséri lépteit. Egy összefüggéstelen, este szomorú, nappal szinte minden báj nélkül való városból hir­telen a harmónia városába lép, pazar vilá­gítás, zöld parkok, oly ragyogó és oly csinos, hogy a művészek a táj és a szép­ség királynőjének nevezik. Tegnap a lenézés és gúny tárgya, ma mindenki csodálja; azelőtt gazdasági intézmények nélkül való, ma a par excellence szociális város . 1897-ben eladósodva és méregtől pukkadozva, 1910-ben virágzó jólétben, mosolygó gaz­dagságban, hangos büszkeséggel városháza fölött; aztán, a haladás fővárosa, száz új iskolával meggyarapodva . . stb., stb. Mintha Bécs szépsége és híre csakugyan tíz éves volna! Még az új városházát is a keresztény-szociálisok kosarába rakja, pedig már régen készen állt, mikor ők bevonultak. Bécs, a „császárváros", nem volt azelőtt oly ronda és ma nem olyan fényes. Egyébként a 300 oldalas könyv egyes fejezetei a következő sorrendben tartal­mazzák Bécs himnuszát: A keresztény­szociális uralom kezdetei. A községesítés és a szociális intézmények: a közúti vas­utak, a villamosság, a Ratskeller, a községi

Next