Világosság, 1951. január-március (7. évfolyam, 1-76. szám)

1951-03-06 / 55. szám

4 S­zabad életűit?? hősi eseményei­ben dráma, eposz és regény­témák százai rejlenek, íróink örven­detesen mindinkább ezekhez a témák­hoz fordulnak. Egy-egy kiemelkedő történelmi eseményről azonban csak kevés mű szólt, színdarab egy sem. Háy Gyula „Az élet hídja” című színműve az első, amely a történelmi valóságot örökítette meg, munkásosz­tályunk hősi erőfeszítését, a felsza­badulás után az első Duna-híd építé­sét. Erről az eseményről szól „Az élet hídja”. Hősei: az élet hősei, konflik­tusait a valóság teremtette. A szín­műben megelevenednek 1045 emléke­zetes napjai, a munkásoknak, az értel­miség legjobbjainak emberfeletti küz­delme a hídért, a jövőért. A mű hőse Bódog Mihály vasmun­kás. Kommunista. A Párt állította a hídm­unkások élére. Ezért diadalmas­kodik Bódog Mihály az acsarkodó „méltóságosok” és a jobboldali szo­ciáldemokraták felett, ezért képes le­győzni az éhség, a hideg, a termé­­­­szet pusztító erejét. Az ő alakja jel­képezi a Párt, a munkásosztály har­cát az újért, a maradiság, a régi környezet, a reakció ellen. Az író kendőzetlenül mutatja be ezt a küz­delmet, amely diadalmaskodik a ne­hézségek felett. A drámai cselekmény magva a teljes valóság: a híd épí­tése. A díszletek és a színen járó emberek eszünkbe juttatják a híd­­csata epizódjait, szeretnénk felkiál­tani­ „Igen, így volt, jól emlékszünk mindenre. A mi életünk .. . G­reilich József elvtárs ma a Híd­­fenntartó Vállalat vezérigazga­tója. 1945-ben a Kossuth-híd egyik építője volt. Egyike azoknak, akikről az író mintázta alakjait. Mit érezhe­tett ő a nézőtéren, amikor szeme előtt megelevenedett a hídépítés, melynek részese volt? „Mindenekelőtt: a téma tökéletes — így mondta Greilich elvtárs. — Nem szégyelem bevallani, elég sokat törül­­gettem a szemem a színházban ... Pedig, ha én színházban könnyeket potyogtatok, ott az élet, a valóság van jelen, sohasem a giccs .. . néhány szó kifejezi azt is, miért jelentős mű „Az élet hídja”. Ábrázolni életünk történelmi pillanatait, meg­örökíteni a valóságos küzdelmet az újért: ez irodalmunk feladata. Ebben példamutató ez a színmű, ezért fon­tos állomás nemcsak az író életében, hanem drámairodalmunkban is. ★ 7­ munka munka marad, de mi is is megváltoztatjuk. Az ember is ember marad, de azt is megváltoztat­juk.” — így ny­ondja a darabban Bó­dog Mihály. Ezt mutatja be az író a legjobbak példája nyomán. Jánosik főmérnök becsületes ember, de látását m­ég zavarja régi polgári környezete és az, hogy nem ismerte fel: nincs külön emberi és mérnöki becsület, csak egyféle becsület van. A fagyban­­kóban dolgozó, korgógyomor, elcsigá­zott munkások küzdelme láttán, a híd építésének lázában válik belőle a nép­hez hűséges, igaz ember. Varga, az ország legjobb ácsa teli van a múlt maradványaival. Még nem ismerte fel a világot jelentő különbséget a múlt és jelen között. Nem megy a hídra dolgozni__Kisebbik fia, Jani, kom­munista, — aki csatába indul és hősi halált hal a hídért. Fia halálán érzett mélységes megrendülése igazi helyére állítja őt és nagyobbik fiát: a hídon a helyük, ezt várja tőlük Jani emléke, a munkásosztály. Bódogné sem látja még a célt. Az egész ország harca azonban neki is megmutatja a helyes utat, férje oldalán. A mérnökök is az újfajta munkában edződnek, levetkőzve a rosszat, ami a múltból bennük ra­gadt. Ezek az emberek nem fejlődnek simán, puszta ráolvasásra. Társadalmi összeütközések változtatják meg vala­mennyit, a régi és új harcában az új győzelme. Háy Gyula írói és dramaturgiai te­hetsége jól érzékelteti ezt a harcot a reakció, a maradiság és a természet erői ellen, — de n­em mindig elég mé­lyen, emberien. Bódogné fejlődését nem támasztja alá kellő alapossággal. Úgy tűnik, mintha férje nem tudta volna meggyőzni és ez egy becsületes pa­rasztasszonynak szinte egyik percről a másikra sikerül. Greilich elvtárs ezt így fejezte ki: „Néhány beszélgetés áb­rázolása Bódog és felesége között nem ártott volna ... így túlságosan gyors a fejlődés.” Valóban, nem domborodott ki a harc, amelyet a kommunista Bó­dog Mihály folytatott felesége tisztán­látásáért. Hasonlóképpen hiányzik ez más szereplőknél is. Dániel miniszteri tanácsos alakja sem él eléggé a szín­padon. Csupán szónoklatából ismerjük meg harcos és gazdag múltját, jelle­mét, nem pedig a cselekményből. Éppen a helyenkénti felületes jellem­zés miatt nem mindig valóságos a darab nyelvezete. Egy példát említünk csu­pán: a darab egyik legszebb, legembe­ribb jelenetében, amikor Varga értesül fia haláláról, az öreg ács így beszél: „Varga Antal fia elesett, mert az apja letévedt osztálya útjáról.” Ez a mon­dat csökkenti a gyönyörű jelenet hatá­sát, így nem beszél a valóságban fia haláláról egy olyan munkás, akitől az imént még maradt mondatokat hallot­tunk. A színmű legszebb részlete annak hatalmas erőnek a bemuta­tása, amelyet a Párt, Rákosi elvtárs vezetése, segítő keze jelentett a híd fel­építésében is. Szépen és méltóan ábrá­zolja a színdarab, hogy a legizgalma­sabb percekben, amikor a jégzajlás pusztulással fenyegeti hosszú hónapok verejtékes munkáját, maga Rákosi elv­társ intézkedik személyesen s kérésére szovjet katonák érkeznek a Kossuth­­hídhoz segítségül. Ez a jelenet gyö­nyörű kifejezője annak, hogy a szovjet emberek nemcsak a szabadságot hoz­ták el számunkra, hanem mindig se­gítenek élni is a szabadsággal. Felejt­hetetlen kép: Sztálin elvtárs paran­csára megérkezik a szovjet jégtörő­hajó és szovjet emberek indulnak harcba a mi hidunkért, a fenyegető jégtáblák ellen. Háy Gyula értékes alkotását magas­színvonalú előadásban mutatta be, a Nemzeti Színház. Az előadás mélta­tására "Visszatérünk. Demeter Imre AZ ÉLET HÍDJA Háy Gyula színműve a Nemzeti Színházban Hindi Sándor, Bihari József és Rajczi Lajos a színmű egyik legszebb jelenetében. Színészeink tapasztalataikkal segítik az üzemi kultúrcsoportokat Az üzemi és falusi kultúrmozgalom­­nak igen nagy segítséget adott a ja­nuárban megindult patronáló moz­galom. A Kongresszus tiszteletére mind több színművész ajánlotta fel segítő munkáját a kultúrgárdáknak. A Ganz Villamossági­ gyár üzemi színjátszóit Ruttkay Éva patronálja. Megismertette őket Sztaniszlavszkij módszereivel. Minden egyes színját­szóval megbeszéli alakítását. Rádai Imre a Magyar Gyapjúfonó és Szövő­gyárban segíti az üzemi színjátszókat, felkutatja a dolgozók közül azokat, akiknek tehetségük van a színjátszás­hoz. A Textil szakszervezet szavaló­iskolát indított, amelyet a Honvéd Színház művészei patronálnak Horváth Ferenc igazgató vezetésével. A vidéki színházak művészei a falusi kultúr­gárdáknak adják át szakmai tapasz­talataikat. A patronázs-mozgalom további ki­­szélesedését szolgálja majd a Magyar Művészeti Dolgozók Szakszervezetének március közepén megrendezendő an­­kétja. Világosság KEDD, 1951. MÁRCIUS 6. ünnepi műsorszámok a rádióban a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap ünnepi eseményeiből jelentős mérték­ben veszi ki részét a rádió is. A Kossuth- és Petőfi-adók hullámhosszán a barátsági hónap minden napján hallunk olyan műsorszámokat, ame­lyek a szovjet zenével, irodalommal foglalkoznak. A műsoron szerepelnek szovjet irodalmi művek rádióváltoza­tai, szovjet zeneművek és szórakoz­tató zeneszámok magyar és szovjet művészek előadásában. Szerdán este közvetíti a rádió a barátsági hónap megnyitó díszelőadását az Operaház­ból. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap első napjainak ünnepi rádióműsorai a következők: SZERDA, MÁRCIUS 7. Kossuth, 20.30: A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap megnyitó díszelőadásának közvetítése a Magyar Állami Operaházból. — Petőfi: 20.45: Szovjet népek zenéje. — 21.30: Szovjet tánczene. CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 8. Kossuth: 6.30: Az Alekszandrov-együttes énekel. — 22.25: Magyar művészek — orosz művek. — Petőfi: 15.00: Gilels és Zák két zongorán játszik. — 16.50: A világirodalom nagyjai. Puskin. PÉNTEK, MÁRCIUS 9. Kossuth: 20.30: Szovjet tánczene. — 21.00: Zenekari hang­verseny. — Petőfi: 20.00: Tarasz Sevcsenko. Irodalmi összeállítás. — 21.30: Színes mu­zsika a moszkvai rádió műsorából. SZOMBAT, MÁRCIUS 10. Kossuth: 17.10: Szovjet zeneművek. — 21.30: Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. — Petőfi: 15.00: Szovjet könnyűzene. — 16.00: Puskin a zenében. Előadás. — 13.40: Az Oszipov­­együttes műsorából. VASÁRNAP, MÁRCIUS 11. Kossuth: 20.20: Város a sztyeppén. Szofronov rádiójátéka. SZÍNHÁZAK ÉS MOZIK MŰSORA Operaház: Pillangókisasszony (OVOP. I. 8., 7). — Nemzeti: Az élet hídja (Kacsóh Pongrácz, 7). — Városi: Csí­nom Palkó (Török Imre és V. Sz. I. sor 7., 7). — Magyar: Hatszáz új lakás (7). — Madách: Rokonok (7). — Belvárosi: Üzenet az élőknek (7). — Fővárosi Ope­rett: Palota­szálló (7). — Vidám: Zűrza­varos éjszaka (7). — Ifjúsági: Sérelem (7). — Úttörő: Erős János,(4). — Zene­­akadémia: Fővárosi Zenekar, Cerny Stefanszka közreműködik (8). — Bar­­tók-terem: Vásárhelyi Magda zongora­estje (8). — Állcami Bábszínház: Tavaszi virág (3, 5). — Fővárosi Varieté: Jó reggelt, Budapest! (Gál Gyula-bérlet, fél 8). — Kamara Varieté: Akinek nem in­ge ... (7). — Rádió: Üzenet az élőknek (Kossuth, 20.15), Sevillai borbély (Petőfi, 18.40). KÜLÖNÖS HÁZASSÁG (Mikszáth regé­nye filmen): VÖRÖS CSILLAG (Lenin­­körút 45.) fél 5,­­47, 9, vas. fél 3 (prolongálva 3. hétre). URÁNIA (Rá­­kóczi-út 21.) 4, negyed 7, fél 9 (prolon­gálva). DÓZSA (Róbert Károly­ körút 61.) fél 5, Viz. 9, vas. negyed 3. SZABADSÁG (Bartók Béla-út 64.) 4, negyed 7, 9, vas. 2 (prolongálva). MÁJUS 1 (Mártírok-útja 55.) fél 5, 1/47, 9, vas. fél 3. TÁNCSICS (Csepel) 5, fél 8, vas. fél 3. MUNKÁS (Ká­polna­ Utca 3/b) 5, fél 8, vas. fél­­3. TÁTRA (Pesterzsébet) fél 6. 8, vas. 3. ROYAL (Kispest) 6, negyed 9, vas. ■A4. KORZÓ (Újpest) 4, negyed 7, fél 9. BRIGÁD (Pestszentlőrinci fél 6, fél 8, vas. negyed 4. BÁTOR EMBEREK (magyarul beszélő szí­nes szovjet film): DUNA (Fürst Sán­­dor­ utca 7.) fél 5, 3/17, 9, vas. ne­gyed 3. A NAGY HAZAFI I—II. rész (magyarul beszélő művészi szovjet film): SZIKRA (Lenin-körút 120.) csak 6-kor, vas. fél 3, 7 (prolongálva). CORVIN (Kisfaludy-köz) csak fél 6-kor. FEL­­SZABADULÁS (Flórián-tér 3.) csak 6-kor, vas. fél 2-kor is. CSILLAG (Csillaghegy) csak 6-kor, vas. fél 3, 7. FELSZABADULT HINA (magyarul be­szélő színes dokumentumfilm): ADY (Somogyi Béla-út 3.) fél 4,­­6, 8. ÓBUDA (Selmeci-út 14.) fél 5, fél 7, fél 9, vas. fél 3. KÖVIRÁG (színes mesefilm): ÚTTÖRŐ (Bajcsy-Zs.­út 38.) 4, 6, vas. 10, 2, 4, 6 (prolongálva). SZOVJET PARASZTKÜLDÖTTSÉG MA­GYARORSZÁGON: FÁKLYA (Lenin­körút 88.) délután fél 5-től este 11-ig és vas. délelőtt fél 11-től este 11-ig folytatólag. A LÖSZFALAK MADARAI (színes ma­gyar madárfilm) kísérőfilm az ADY moziban. TŰZ ÉS FERGETEG (történelmi film): BÁSTYA (Lenin-körút 8.) 11, fél 2, 4, fél 7, 9. MARX (Landler Jenő­ u. 39.) fél 4, 6, fél 9. TAVASZ (Rákos­palota) 6, 8, vas. 4. PATYOMKIN PÁNCÉLOS (a szovjet film­művészet halhatatlan alkotása): BETHLEN (Bethlen-tér 3.) 4, negyed 7, fél 9, vas. %2. A kínai nép győzelme (magyarul be­szélő színes dokumentumfilm): ZUGLÓI (Angol­ utca 26.) fél 5, fél 7, fél 9. JÓZSEF ATTILA (Rákospalota) 6, 8, vas. 4. Világos út (vidám zenés szovjet film): KOSSUTH (Váci­ út 14.) 4, negyed 7, fél 9, vas. %2. Titkos megbízatás (magyarul beszéli: SAVOY (Üllői-út 4.) fél 4,­­6, 8. GLÓRIA (Thököly-út 56.) 4, 6, 8, vas. 2. A Trubadúr (Verdi operája): FÓRUM (Kossuth Lajos-utca 18.) 4, negyed 7, fél 9, vas.­­A2 (prolongálva). UGOCSA Ugocsa-út 10.) 4, negyed 7, fél 9 (prolongálva). Magas jutalom: STÚDIÓ (Akácfa-utca 4.) 4, negyed 7, fél 9, vas.­­2. Berlin eleste 1—II. rész: ALKOTÁS (Al­kotás­ utca 11.) 5, 8, vas. 2. Kis Katalin házassága (vígjáték): PÁTRIA (Népszínház­ utca 13.) 744, 6, negyed 9. ÉVA (Erzsébet királyné­­útja 36/b) 4, 6, 8, vas. 2. Vihar Grúziában I. rész (történelmi film): PHÖNIX (Rákóczi­ út 68.) 11, 1, 3, 5, 7, 9. Tarkakockás (német film): JÓZSEF AT­TILA (Kálvária­ tér 7.) 4, Ví7, fél 9. RÁKÓCZI (Csepel) fél 6, 1/48, vas. negyed 7. Istenek tanácsa: ELIT (Szt. István­ körút 16.) 5, 3/47, 9, vas. negyed 3. ADMIRAL (Mártírok­ útja 6.) negyed 5, negyed 7, negyed 9, vas. ne­gyed 3. ROXY (Rákóczi­ út 82.) fél 11, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Híradó mozi: (Lenin­ körút 13.) 1. Ma­gyar és szovjet híradó. 2. DICSÖ­­ÉG LENINNEK (francia dokument­film). 3. Tudomány és technikai hír­adó. 4. GYORSVÁGÁS (magyar kis­­film). 5. MACKÓ-NYUSZI DERBY (szí­nes szovjet rajzfilm). Reggel 9-től este 11-ig folytatólag Fény: (Újpest). 1. Magyar és szovjet híradó. 2. GYORSVÁGÁS (magyar kisfilm). 3. KASPI-TENGER KAPUJA. 4. LESZ PUSKÁS (színes szovjet rajz­film). Délután 5-től este fél 10-ig és vas. délelőtt fél 11-kor és délután fél 4-től este fél 10-ig folytatólag. N. KALMA: ROBINSONEN IGAZSÁGA (Ifjúsági Könyvkiadó) Stone Point az Egyesült Államok egyik városa. Maga a város csak a térképen egységes egész, a valóság­ban két városból áll. Az egyik a „leg­vagyonosabb 13’’ kastélyainak, villái­nak városa, a másik a munkásoké és színesbőrűeké, az egyformán sárgára festett vityillók városa. A „Mustár­­színű Mennyországban” él Charlie Robinson, a stone-pointi iskola VII. osztályos tanulója. Apja a fasizmus elleni harcban esett el, ő maga hűsé­gesen apja emlékéhez, harcol a fasi­­zálódó Amerika ellen. Kétszeresen ne­héz harc az övé. Hiába nyílteszű, hiába a legjobb tanulója osztályának, a szíve hiába tiszta, izmai hiába acé­losak, ha kisfiú még és ráadásul — néger. Phainy —­ az iskola igazgatójának fia — és barátja, Roy Mason elhatá­rozták, hogy kibuktatják osztálybizalmi tisztségéből a „füstösképűt.” Ezek a fasiszta süvölvények a megvesztege­téstől a fenyegetésig, a zsarolástól a nyílt terrorig végiggazemberkedik Trumanék egész skáláját. Mikor ku­darcot vallanak, még aljasabb mód­szerhez folyamodnak céljuk elérésé­ben: Charlie Robinson életére tör­nek. A merénylet következtében Char­lie súlyosan megsebesül. Betegágyá­hoz érkezik nagybátyja, James Robin­son, a világhírű néger énekes és Charlie sokszor talán öntudatlan harca, min­den elnyomott harcává válik. Ame­rika, az egész imperialista világ mai urai ellen. James Robinson a Béke Hívei Kongresszusa után a Szovjetunióban hangversenyezett, innen tér vissza ha­zájába. Magával hozza a szovjet embe­rek barátságát, Sztálingrád építőinek hősiességét, a szocializmus országá­nak nyugodt derűjét, a Kreml rubin­­csillagainak ragyogását és magával hozza a szovjet népek csengő dalait. Amerika mai urai el akarják hallgat­tatni James Robinsont, a néger éne­kest. Mikor a munkások kérésére szülő­városában is fellép, a város diktátorai, Millard gyáros és Sphixy bíró, a rendőrséggel botrányt robbantatnak ki a hangversenyen. A botrány ürügyén Jamest és Charlie Robinsont letartóz­tatják és velük együtt állítják bíróság elé barátaikat is: Richardson tanárt, Girlcs és Queeney munkásokat! A vád: Amerikaellenes tevékenység. Az ítélet:a három évi börtön, vagy 100.000 dol­lár. Százezer dollár hatalmas pénz, a „Mustárszínű Mennyország“ együtt­véve nem ér ennyit—de az Egyesült Államok népének és a világ békéért harcoló népeinek sokszázezer, sokmil­­lió dollárt is megér James Robinson és társainak kiszabadulása. Világ­szerte gyűjtés indul és az alaptalan váddal elítélt békeharcosok kilépnek a börtön kapuin. Az utolsó jelenet: Charlie Robinson búcsúzik barátaitól, indul a Szovjet­unióba. Nagybátyja elkíséri útjára, de később majd visszatér, hogy hangjá­val tovább harcoljon azok ellen, akik új háborúba akarják taszítani a vilá­got. Ez Charlie Robinson története. De ez a történet több is, mint Charlie Robinson VII. osztályos néger kisfiú­­története. A regény: a fasizmus ellen küzdő, az elnyomásba soha bele nem nyugvó, a szabadságért harcoló amerikai nép és ifjúság története. Harc ez a könyv és fegyver a koreai agresszió ellen, a nyugatnémet had­sereg felállítása ellen, harc a békéért. II. Kalma nagyszerű könyvével kapcsolatban felvetődik az ifjúsági irodalom kérdése is. Ez a probléma sokkal szerteágazóbb, hogy sem egy beszámoló keretében bőven lehessen róla beszélni, mégis meg kell kérdezni íróinktól ismét és ismét: miért húzó­doznak még mindig attól, hogy az if­júság számára írjanak. Az ifjúság ne­velése fontos feladat. Az irodalom jó eszköz ennek a feladatnak az elvégzé­sére. Tanuljanak íróink a szovjet ifjú­sági irodalomtól. II. Kalmától ta­nulják meg például azt, hogy a jó ifjúsági regény, mint írói munka is lehet jelentős, sőt kell is, hogy az le­gyen. Mert a „Robinsonék igazsága“ kitűnő, fordulatos írási kár, hogy Áchim András fordítása általában szürke. ★ Hadd fejezzem be ezt a könyvismer­­tetést a könyv utolsó soraival: „A hajó, fedélzetén Charlieval las­san elhagyja New York kikötőjét. Fel­hőkarcolók ásítozó fogai közt lassan a távolba vész a szabadság kifejezés­telen tompazöld szobra. Charlie haját hűvös, üdítő szellő borzolgatja, mely talán éppen az igazi Szabadság messzi partjairól kerekedett.’' Lányi Márton A marxizmus-leninizmus alapos elsajátítása nélkül nem lehetünk jó szakemberek Magyar ösztöndíjas levele az ivanovoi egyetemről Kedves Szüleim! Több levelemben foglalkoztam már a félévi vizsgákkal. Az elmúlt hét folyamán eredményes munkát végez­tem: két félévi vizsgát tettem le. Na­gyon kemény hét volt ... A szó leg­szorosabb értelmében éjjel-nappal ta­nultunk. Az első vizsgát fizikából tet­tem le. Előtte való éjszaka még ál­momban is a fizikai törvényeket mondogattam, de akkor, amikor a szovjet professzor elvtárs elé kerül­tem, minden izgalmam elmúlt. A kö­vetkező napon a marxizmusból kel­lett vizsgáznunk. Amikor fizikából, anatómiából, vagy a többi tantárgy­ból vizsgáztunk, és nyelvtudásunk nem volt kielégítő,­­ meg tudtuk mutatni, vagy a táblára rajzoltuk a feleletet és így megérttettük a tanár­ral, amit mondani akartunk. A marx­izmusból azonban így nem lehet vizs­gázni, az első magyar hallgató mégis sikeresen letette a vizsgát és öröm­mel mesélte, hogy a feladott két fő­kérdés mellett utólag még azt is meg­kérdezte a professzor: mikor született Rákosi elvtárs? Ezt nekünk, magya­roknak valóban tudnunk kell. Gondol­tuk, hogy a következőkben esetleg Sztálin vagy Lenin elvtárs születésé­nek évszámát fogja kérdezni. Gyorsan összedugtuk fejünket és ellenőriztük, hogy mindnyájan pontosan tudjuk-e. Mikor a második csoport bement, foko­zódott az izgalom, amely akkor érte el tetőfokát, amikor a vizsga a bent­­lévők részére véget ért. A nagy izgalom ellenére mindnyájan jól vizsgáztunk, hiszen a marxizmus­­leninizmus egyik legkedvesebb tan­tárgyunk. E nélkül a tudomány nélkül­­ jó szakemberek nem lehetünk, ezen­kívül a marxizmus-leninizmus alapos elsajátításával bizonyítjuk be Pártunk iránti szeretetünket is. A sikeres vizsga után elmentünk a moziba. Bár’ mínusz 20 fok volt, mindnyájan vidáman ugráltunk a csú­szós járdán és fagylaltot majszoltunk. A „Távol Moszkvától” című nagyon szép, színes filmet néztük meg. Itt a moziban a filmelőadás előtt a vetítő­teremmel szomszédos helyiségben min­dig egy félórás koncert van. Van a moziban azonkívül mindenütt olvasó­terem is. Az olvasóterem dekoráció­ján felfedeztük Rákosi elvtárs arcké­pét, a népi demokráciák vezető elv­társai között. Jóleső érzéssel és nagy szeretettel álltunk előtte, amikor egy elvtárs megszólított bennünket és rá­mutatva Rákosi elvtárs arcképére, megkérdezte, hogy ismerjük e őt? Rákosi elvtársról kezdtünk beszélni! Szó­ szót követett és a beszélgetésbe a körülöttünk lévők is bekapcsolódtak. Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy a zenekar Liszt XII. rapszódiá­jának egyvelegét játssza. Nagyon meg­örültünk az ismerős magyar dalla­moknak, de még boldogabbak lettünk, amikor megtudtuk, hogy ezt a számot műsoron kívül­­ nekünk játsszák! Nagy, viharos tapssal köszöntük meg a szép magyar rapszódiát. Kedves Anyukám és Apukám, zárom levelemet, mert késő van. Még csak annyit, hogy Kim, a koreai barátom is üdvözöl mindnyájatokat. Sok csókkal: ERZSI. (Hartai Erzsébet orvostan­hallgató, Ivanovo.)

Next