Vörös Zászló, 1972. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1972-05-09 / 108. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ Megnyílt Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeuma (Folytatás az­­ oldalról) tumok az első erdélyi, havasalföldi, moldovai és dobrogeai politikai for­mációkról, a román nép XIII—XIV. századi gazdasági és katonai-politi­kai erejéről, nemzetünk nagy tör­ténelmi személyiségeiről, kiváló u­­ralkodóiról, Mircea cel Bátrin­ról, Alexandru cel Bun-ról, Hunyadi Jánosról, Stefan cel Mare-ról, Mi­­hai Viteazu-ról beszélnek, akik ra­­­gyogó dicsőséget szereztek az or­szág függetlenségéért vívott állha­tatos harcukkal. A dokumentumok szemléltetik a néptömegek állandó harcát is a feudális kizsákmányolás ellen, felelevenítik Dózsa György, Horia, Clo?ca és Cri?an legendás alakját. Külön említésre méltó a Mircea cél Bátrin rangját és címeit feltün­tető dokumentum, az Alexandru cél Bán idejéből származó nyomda, Vlad țepe? 1459-ben kelt adomány­levele Bucuresti-ről, amely az első írásos emlék Nicodim Tetraevanghe­­liar-ja, egy Stefan cel Mare idejé­ből való zászló, a Stefan leghite­lesebb portréját tartalmazó hum­ori Tetraevangheliar, a Mihai Viteazul korabeli okmányok, Szinan pasa kardja, a Macarie tirgovi?tei nyom­dájában készült misekönyv, Neae?u din Cimpulung 1521. évi levele Brassó városbirójához, Constantin Brincoveanu jogara, a sok kora­beli fegyver. Nyomon követheti a látogató az építéstechnika fejlődését az évszáza­dok során a kultúra és a művésze­tek felvirágzását, a gazdasági éle­tet az állandó külső nyomás miatt mostoha körülmények között alaku­ló egész román társadalmi életet. Az újkori történelmi osztály gaz­dag dokumentáris anyag alapján eleveníti fel a Tudor Vladimirescu vezette forradalmi megmozdulások korszakát, az 1848-as forradalmat, a Fejedelemségek egyesülését, a nemzeti függetlenség kivívásáért folytatott háborút, Románia kapita­lista fejlődését, az állami egység kiteljesítését, országunk munkás­­mozgalmának kezdeteit és fejlődé­sét. Külön terem mutatja be a kultú­ra és a tudomány fejlődését az egyesülés utáni korszaktól az első világháború küszöbéig. Több ere­deti kiállítási tárgy látható itt: a Román Akadémia alapító okmánya, Vasile Alecsandri és Ion Creanga személyi tárgyai, I. L. Caragiale íróasztala, a Déli Sarkra utazó Emil Racovița útiruhája, Eminescu princeps kiadásai, Traian Vuianak, Aurel Vlaicunak, H. Coandának, a repülés úttörőinek repülőgép ma­kettjei stb Népünk történetének kiemelkedő mozzanata az egységes román nem­zeti állam kialakítási folyamatának befejeződése 1918-ban. Az ösz­­szes románlakta területeket e­­gyesítő új történelmi keretben az ország a fejlődés új szakaszába lé­pett, fellendültek a termelőerők, nagyobb méreteket öltött a tudo­mány, a kultúra fejlődése. Ugyanak­kor elmélyültek a társadalmi ellent­mondások. A forradalmi harc nagy lendületet vesz. Megalakul a Román Kommunista Párt, a munkásosztály élcsapata. Ugyanebben az időszak­ban Románia jelentékeny diplomá­ciai tevékenységet fejt ki jeles képviselője, Nicolae Titulescu révén. Ellentmondásos korszak ez, amikor megjelennek a politikai színtéren a fasiszta elemek, akik a terror meg­honosítására törekednek, a hitleri Németországnak akarják kiszolgál­tatni az országot. Mindezek a jelen­ségek részletesen és hitelesen tük­röződnek a múzeumban. 1944. augusztus 23, amely új kor­szak kezdetét jelenti nemzeti törté­nelmünkben — a román nép két évezredes fennállásának legragyo­góbb és leghősiesebb korszakát — kiemelkedő helyen szerepel a mú­zeumban. Meggyőző eszközök és formák szemléltetik a demokratikus erők nagyszabású fellépését az Antonescu-diktatúra megbuktatásá­ért, az országnak a szovjetellenes háborúból való kivezetéséért, az ország új történelmi útjának meg­nyitásáért. A felszabadulás utáni események kronologikus sorrendben elevenednek meg: 1945. március 6-án a demok­ratikus kormány uralomra jutása, 1945 márciusában az agrárreform törvénybe iktatása, 1946. novembe­rében a demokratikus erők győzel­me a reakció fölött a parlamenti választásokon, 1947. december 30-án a monarchia megszüntetése és a Román Népköztársaság kikiáltása. Ezután az esemény után forradal­mi változások következtek be a gazdasági, társadalmi, politikai, diplomáciai, kulturális élet minden területén, amelyek 1965 augusztu­sában lerakták Románia Szocialista Köztársaság megalakulásának alap­ját, a haladás és a civilizáció újabb és újabb fokára emelték szocialista hazánkat. Románia fejlődésének újabb korszakát nyitotta meg 1969 augusztusában a X. pártkongresz­szus, amely kidolgozta az 1971 é_ 1975-ös korszakra a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építé­sének programját, valamint az or­szág 1980-ig terjedő fejlesztésének irányvonalait. Grafikonok, fényképfelvételek, makettek, világító térképek stb. mu­tatják be az állandóan alakuló, minden területen gyorsan fejlődő szocialista Romániát. A múzeum nagy érdeklődésre szá­mot tartó része a kőtár. Itt állítot­ták ki Traianus oszlopának máso­latát, és több mint 160 epigrafi­­kai dokumentumot, a hazánk terü­letén feltárt legfontosabb kötelete­ket, szobrokat és épületelemeket az i. e. IV. századtól a XIII. századig. Utolsónak a nemzeti kincseket be­mutató termet tekintik meg a ven­dégek. Itt nyomon követhető az aranym­ívesség fejlődése hazánk te­rületén a legrégibb időktől napja­inkig. Itt vannak kiállítva az el­múlt évszázadban feltárt összes fel­becsülhetetlen értékű, kincsek. A híres pietroasai lelettel talál­kozunk itt, a Closca cu puii de aur­­ral, s aranymívesek ügyességét, le­leményét tanúsító sok más dísz­tárggyal, kegyszerrel. Távozás előtt Nicolae Ceaușescu elvtárs a következőket írja be a múzeum díszkönyvébe : „Nagy érdeklődéssel néztem meg, Románia Szocialista Köztársaság­­ma, 1972. május 8-án felavatott Tör­ténelmi Múzeumát, amely szuggesz-­ tíven eleveníti fel a román nép év-' ezredes történetét, anyagi és szelle­mi kultúráját, a társadalmi szabad­ságért és nemzeti függetlenségért az együ­ttélő nemzetiségekkel együtt vívott közös harcát. A gaz­dag anyag hitelesen szemlélteti azt a hősi harcot, amelyet a kom­munista párt vezetésével vívott a munkásosztály a politikai hatalom megszerzéséért, a szocializmus ro­mániai diadaláért, és tükrözi a ro­mán nép hozzájárulását az egyete­mes civilizáció fejlődéséhez. Meggyőződésünk, hogy népünk dicsőséges történelmének e nagy­szerű bizonyítékaival a múzeum ha­tékony eszköze lesz az ifjú nem­zedék, az ország összes dolgozói hazafias, internacionalista szellem­ben való nevelésének. Melegen gratulálok a történészek­nek, a régészeknek és mindazoknak, akik hozzájárultak a román nép történelme tárházának a megszer­vezéséhez, sikert kívánok a Múzeum tevékenységéhez“. A látogatás befejezésekor a mú­zeum ünnepi megnyitójának több ezer résztvevője újból melegséggel és lelkesedéssel fejezi ki nagyrabe­csülését és odaadását Nicolae Ceaușescu elvtárs, a többi párt- és államvezető iránt. A tömeg a Hora unirii-t táncolja. A párt főtitkára és Elena Ceaușescu elvtársnő, a többi vendég belép a borába. A tö­meg lelkesen éljenez, hosszasan él­teti a Román Kommunista Pártot, szocialista hazánkat. MÁJUS 9 (Folytatás az 1. oldalról) csak a hadsereget, hanem a nép összes gazdasági, pénzügyi és tech­nikai erőforrásait is mozgósította. A véráldozaton kívül Románia több 5-s0 millió tonna szénnel, fegyverrel és lőszerrel, takarmány­nyal és élelemmel, gyógyszerrel és ruhaneművel adózott a győzelem ügyének. A pártunk felhívására: „Mindent a frontért, mindent a győzelemért“ tett katonai és gazdasági erőfeszí­téseivel népünk megtisztelő helyet foglal el a fasizmus feletti győzel­met kivívott népek között. Az antihitlerista háborúban el­esett román katonák tízezreinek ál­ma — szabadság, béke, országunk függetlensége, népünk jóléte és bol­dogsága — napjaink élő valósága. A párt körül egységesen felzárkózó népünk határozottan valósítja meg az RKP X. Kongresszusán kijelölt nagyszerű feladatot: a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom fel­építése Románia földjén. Az egész ország hatalmas lendülettel mun­kálkodik a termelőerők intenzív fejlesztésén, a tudomány és kultúra felvirágoztatásán, a nép jólétének növelésén, az új ember formálásán, a társadalmi élet minden területé­nek szüntelen tökéletesítésén. Románia következetesen harcol a világbéke megőrzéséért, az összes országokkal való együttműködés kiterjesztéséért a második világhá­ború maradványainak felszámolá­sáért, a katonai tömbök feloszlatá­sáért, az idegen csapatok visszavo­násáért, a nemzeti hadseregek lét­számának csökkentéséért, olyan in­tézkedések hozataláért, melyek el­vezetnek az általános leszereléshez. Ugyanakkor számolva azzal, hogy amíg létezik imperializmus, fenn­áll a feszültség, a konfliktus és az agresszió veszélye, pártunk és ál­lamunk az antiimperialista front szélesítéséért és erősítéséért tett e­­rőfeszítések mellett, szüntelenül fejleszti az ország védelmi erőit, hogy azok bármikor készen állja­nak a hazával szembeni kötelessé­gük teljesítésére, szükség esetén harcba léphessenek a Varsói Szer­ződés tagállamai, az összes szocia­lista országok hadseregeinek olda­lán, a szocializmus és a béke ügye védelmében. A függetlenség kivívásának 95-ik és a fasizmus fölött aratott győze­lem 27-ik évfordulóján pártvezette népünk ismételten kinyilvánítja elhatározását, hogy megvédelmezi forradalmi vívmányait, következe­tesen harcol továbbra is a világbé­ke és biztonság eszméjének diada­láért. Szefam Foris születésének 80. évfordulóján Stefan Foris azok közé a kom­munista harcosok közé tartozik akiknek forradalmi tevékenysé­gét az RKP KB 1968. április plenáris ülése rehabilitálta. Az említett plenáris intézke­dései ismételten bizonyítják pár­tunk erejét, vezetőségének törek­vését a szocialista méltányosság érvényesítésére, olyan légkör meghonosítására, amely senki é­letét, becsületét és emberi méltó­ságát nem veszélyezteti. A ple­náris határozatai ismételten bi­zonyítják azt is, hogy a pár határozottan síkraszáll a törté­nelmi hűség szigorú tiszteletben tartásáért, az igazság, a szocia­lista etika és méltányosság vé­delmében, ami garancia arra hogy a plenárisan elítélt tényei soha nem ismétlődhetnek meg. Nicolae Ceaușescu elvtárs­­ kommunista harcosok tevékeny­­ségének értékelésével kapcsolat­ban hangsúlyozta, hogy minden személy elbírálásakor maximális tárgyilagosságra van szükség, az kell szem előtt tartani, hogy az illető az adott időben mit tett a munkásmozgalom, a nép ügyé­nek érdekében. E követelményei figyelembevételével igyekszünk elemezni Stefan Forik kommu­nista harcos tevékenységét. 1892. május 9-én született a Brassó megyei Tatrang község­ben. A líceum elvégzése után, a fizika-matematika fakultás hallgatója volt Budapesten. A diploma megszerzése után 1919 szeptemberében tért vissza az országba, s azonnal bekapcsoló­dott a fellendülőben lévő forra­dalmi mozgalomba. 1921-ben tagja lett a Román Kommunista Pártnak, felelős pártmunkával bízták meg, fon­tos publicisztikai tevékenységet fejtett ki a Munkás, a Fáklya és a Világosság szerkesztőjeként 1927-ben beválasztották a Mun­kás-Paraszt Blokk vezetőségébe. Az illegalitás nehéz éveiben for­radalmi tevékenységéért több­ször letartóztatták és elítélték. Stefan Foria tagja volt a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának, Titkárságának, s 1940-ben kinevezték az RKP KB főtitkárává. Ezt­ a­ funkciót 1944. április 4-ig töltötte be. . A sziguranca által a kommu­nisták­­soraiban 1940—1944 kö­zött eszközölt letartóztatások okainak — az illegalitás körül­ményei között kellőképpen nem dokumentált — kivizsgálása nyo­mán felmerült egyes feltételezé­sek alapján Stefan Forint azzal gyanúsították, hogy a burzsoá­­földesúri sziguranca ügynökeként áruló tevékenységet fejtett ki. A pártkomisszió tüzetes vizs­gálataiból , amely elemezte az RKP KB irattárában lévő doku­mentumokat, a Titkos Hírszerző Szolgálat és a sziguranca szervei által végzett vizsgálat megállapí­tásait, azoknak a volt rendőrök­nek a nyilatkozatait, akik a kom­munisták ellen tevékenykedtek , valamint a Stefan Fori?sal a háború éveiben együtt dolgozó személyek által a komissziónak tett közlésekből kitűnik: alap­talan az a vád, hogy Stefan Foi­i? a sziguranca besúgó ügynöke lett volna. A vizsgálatok megmutat­ták, hogy a Román Kommunista Párt egyes aktivistáinak letar­tóztatása a katonai-fasiszta dik­tatúra időszakában nem Stefan Foria valamely áruló cselekede­tének tulajdonítható, hanem a pártba befurakodott provokáló elemek akciójának, valamint an­nak, hogy egyes pártkáderek megszegték a konspirációs sza­bályokat. Az 1968. áprilisi plenáris rá­mutatott: „Foria tevékenységében komoly hiányosságok és súlyos hibák voltak, amelyek egyes nem pártos munkamódszereinek és e­­gyes negatív jellemvonásainak tulajdoníthatók, és amelyek egyes pártszervezetek frakcionálódásá­­hoz és dezorganizálódásához, a konspiráció egyes szabályainak megszegéséhez vezettek. Ezért a plenáris ülés úgy véli, hogy 1944. április 4-én szükséges volt Fercn elmozdítása az RKP KB főtitkári tisztségéből, hogy bizto­sítani lehessen a párt akcióegy­ségét, harci és mozgósító képes­ségét. A plenáris ülés azonban úgy véli, hogy Stefan Forik hiányos­ságai és hibái nem szolgáltat­hattak politikai vagy jogi okot megtorló intézkedések alkalma­zására vele szemben...“ 1944. augusztus 23 után Fori?t önkényesen letartóztatták, 1946 nyarán pedig, bírósági eljárás és ítélet nélkül, megölték. A plenáris ülés határozata Stefan Fori?t post mortem po­litikailag rehabilitálta s forra­dalmi tevékenysége értékelése jeléül és emlékének megőrzésére földi maradványait A Nép és a Haza Szabadságáért, a Szocializ­musért Vívott Harc Hőseinek Emlékművénél helyezték el. STELIAN POPESCU, a Párttörténeti Múzeum osztályfőnöke A kapa mellett a kaszára is sor került (Folytatás az 1- oldalról) var 50 hektár lóhere, 20 hektár bal­tacím, 10 hektár zabosbükköny, 30 hektár csalamádé és a takarmány­rozs után termesztett silókukorica biztosítja majd a szükségletet. Nem kevesebb, mint 750 szarvas­­marha nyári ellátásának gondja nehezedik a radnóti állattenyésztők vállára. Legelőjük mintegy 260 hek­tárnyi­­ kielégítő zöldtömeg-termést ígér, de távolról sem annyit, hogy elegendő takarmányt biztosítson az egész állománynak. Az elképzelé­sek szerint ugyan a tenyésznöven­­dékeket és a nagy hozamú fejőste­heneket a jászolból takarmányoz­­zák egész nyáron át, azonban az állomány többi része is póttakar­mányra szorulhat. Miből biztosít­ják mindezt? Az eddigi számbavé­tel szerint sokkal kevesebből pró­bálják ezt megoldani, mint a ma­­darasiak. A 18 hektár zöldtakar­mánynak szánt árpa kaszálását, fel­etetését megkezdték már, amit a legelők egy részéről lekaszált zöld­tömeggel egészítenek ki. Ezt köve­tően még 10 hektár lucernát is e célra irányoztak elő. A későbbiek folyamán 50 hektár lóhere, 20 hek­tár csalamádé-kukorica áll majd az állattenyésztők rendelkezésére. Ha nagyon megszorulnak, 15 hektárnyi legelőrészt öntözhetnek is s az ár­pa után csalamádét termeszthetnek, de még akkor sem mondhatjuk, hogy elegendő zöldtömeget bizto­sítanak az állatállománynak a nyá­rára. Éppen ezért jó lenne, ha még most, a tényleges legeltetés meg­kezdése előtt ismételten átnéznék, felkutatnák tartalékaikat, hogy majd a nyári hónapokban ne okoz­zon fejfájást az állatok jó ellátása. Megyei bajnokságok Kézilabda. Vasárnap kezdődtek meg a férfi kézilabda-csapatok részére kiírt megyei bajnokság küzdelmei. Az eredményekből: Lemnarul — Otelul 24—9, Vointa Segesvár — Vointa Erdőszent­­györgy 34—6, Chimia — Chimica Târnaveni 17—19, Victoria Se­gesvár — Pedagógiai Főiskola 14—15. Röplabda. A megyei bajnok­ság XI fordulójának eredményei­ből: Lemnarul —­ Voinfa Tirná­­v­eni 1—3; Constructorul — lu­­dasi Cukorgyár 3—0; Of­elül ro?u — Chimia 3—1. A bajnok­ságban a Voinfa Tirnáveni vezet 20 ponttal, második a Pedagógiai Főiskola 19 ponttal. Kosárlabda. A férficsapatok részére kiírt kosárlabda-bajnok­ságban: Energia Radnót — IMF 40—124, Posta — Pedagógiai Főiskola 36—88. Az iskolások minősítő bajnok­ságában: Bolyai Líceum — Voinia 32—47 (lányok), régens 2. sz. Líceum­­— Bolyai Líceum 38—33 (fiúk). Asztalitenisz. A IX. forduló mérkőzéseinek eredményei: Voin­ta Régen — Vointa Erdőszent­­györgy 9—1; Energia Gyulakuta — Poligrafia 9—3; Fulgerul — Lemnarul 2—9. A X. forduló: Infratirea — Vointa Régen 9—1; Progresul — Otelul 9—0; Co­­mertul — Energia 9—6; ILMC — Lemnarul 9—2. A bajnokságban a marosvásárhelyi Progresul ve­zet. Sakk Az országos egyéni sakkbajnokság egyik elődöntőjét Marosvásárhelyen bonyolítják le. A versenyen Bucu­­resti-i, Galati-i, temesvári, Sucea­­va-i, sepsiszentgyörgyi és marosvá­sárhelyi sakkozók vesznek részt. Eddig öt forduló mérkőzéseit fe­jezték be. Az első helyet Dumitru Ghizdaru (Universitatea Bucure?ti) foglalja el 3,5 ponttal. 2—4 helyek: Edgar Nacht (ITB), Valeriu Adam és Nebojsa Vijjin (Medicina Te­mesvár) 3 ponttal, 5. Mihai Ghindu (ITB), 6—7 Nicolae Juncu (Mu­­re?ul), Teodor Scridon (Sepsiszent­­györgy) 2 pont. A Davis-kupában Románia—Svájc 5-0 , Románia teniszválogatottja beke­rült a Davis-kupa következő for­dulójába. A román teniszezők 5—0 arányban győztek a svájci váloga­tott ellen a fővárosi Progresul pá­lyán. íme a két utolsó eredmény: Petre Murmureanu — Fredy Blatter 6—2, 6—2, 6—1, Ion Tiriac — Michel Burgener 6—3, 6—2, 2—6, 6—0. A román csapat legközelebb az Irán—Egyiptom mérkőzés győztesé­vel kerül szembe. A mérkőzést május 10 és 12 között bonyolítják le Teheránban. (Agerpres) Az ifjúsági futóverseny országos döntője Brailan vasárnap bonyolították le az Ifjúsági Mezei Futóverseny or­szágos döntőjét. Az ország összes megyéi képviseltették magukat ezen a rangos vetélkedőn, amelyen a négy korcsoportban több mint 600 ifjú állt rajthoz. A versenyt rövid ünnepség vezette be, amelynek ke­retében a municípium polgármestere üdvözölte a résztvevőket. Megyénket ezen a viadalon 12 sportoló képviselte, s ketten közü­lük dobogóra kerültek. A 17—19 éves lányok korcsoportjában 1000 m-es távon elsőnek Aurelia Filpi­­san, a régeni 2. sz. Líceum tanu­lója ért célba, s így országos baj­noki címet nyert. Ugyanebben a korcsoportban a fiúk 2 000 m-en versenyeztek. Megyénk képviselője, Stefan Smidt, a segesvári Nicovala dolgozója a második helyen vég­zett. (CZERÁN ANDRÁS) A marosvásárhelyi győztek a pécsi Az Egyetemi sportcsarnokban nagy érdeklődés közepette bonyolí­tották le a Medicina és a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (Magyar NK) vívói közti találkozót. A két csapat vívói mind a négy fegyver­nemben mérkőztek. A találkozók érdekesek voltak és főleg a férfi tőrözők és a kardvívók folytattak nagy harcot a győzelem megszerzé­séért. Részletes eredmények: női tőr Medicina — PEAC 14—2, a maros­vásárhelyi csapat győzelmeit Lucia Briscan (4), Orbán Zsófia (4), Szap­­lonczai Zsuzsa (4) és Szőcs Judit (2) szerezték. A vendégek részéről Bogotin Ibolya és Regőczy Rita voltak eredményesek. Férfi tőr Medicina — PEAC 9—7. Győztek: Szabó Zoltán (3), Décse István (2), Dienes Sándor (2), Radu Vinerea­­nu (2), illetve Puskás Tamás (3), Vető Ferenc (2), Bokrétás Csaba (2). Párbajtőr: Medicina — PEAK 13—3. Győztek: Domjanschitz István (4), Huszár Ernő (3), Pongrácz Antal (3), Domjanschitz Béla (3), illetve Herczfeld István (2), Radnai Béla. Kard: PEAC — Medicina 8—8 (ta­lálatarány 63—62). A pécsiek győ­zelmeit Herczfeld István (3), Danka Sándor (3), Puskás Tamás és Bok­rétás Csaba érték el, míg a Medi­cina részéről Décse József (3), Ser­­ban Dezső (3) és Ion Prundar (2) voltak eredményesek. főiskolás vívók kollegáik ellen Főiskolások versenye A főiskolás bajnokságok zóna­döntőinek lebonyolítása után szép mérleget készíthet a marosvásárhe­lyi Egyetemi Központ. Három csa­pata jutott be az országos döntő­be, és több atlétája elérte a döntő versenyeken való indulásra fel­jogosító eredményszintet. Nagyváradon a főiskolás röplab­da-csapatok zónadöntőjén a maros­vásárhelyi lányok az első, a fiúk a második helyen végeztek. , Brassóban a főiskolás női kosár­labda-csapatok zónaversenyén a marosvásárhelyi Pedagógiai Főisko­la csapata az első helyen végzett. Nagybányán, ahol a férfi kézi­labdázók mérkőztek a döntőbe ju­tás jogáért, a marosvásárhelyi fő­iskolások újból jól szerepeltek és az első helyen végeztek. A maros­­vásárhelyi főiskolások teljes csapat­tal vesznek részt a Craiován meg­rendezésre kerülő főiskolás judo bajnokság döntőjén, az atléták j jövő hét végén Bucurestiben megrende­zésre kerülő versenyén Nagy József, Dósa Csaba, Veress Ibolya, Pome­­tescu Mariana, Rezi Árpád indul­nak a marosvásárhelyi főiskolások képviseletében. (TIMBUC? DUMITRU) A C divízióban VIITORUL—PROGRESUL NASZÓD 2—0 (1—0) A találkozót Tirnaveniben játsz­­ták le, mivel a marosvásárhelyi nagypálya gyepszőnyegét javítják. A Viitorul ezen a mérkőzésen job­ban játszott, mint a legutóbbi ta­lálkozókon, mind játéktechnikában, mind az akciók gyorsaságában fe­lülmúlta ellenfelét. A találkozó túl­nyomó részében a marosvásárhelyi csatárok és a Progresul védelme közti harcnak lehettünk tanúi. Már az első percekben formás támadá­sokat épített a vásárhelyi együttes, s a 15. percben Máthé révén a ve­zetést is megszerezte. Még két-há­­rom tiszta gólhelyzete volt a vá­sárhelyi csapatnak, de a döntő pil­lanatban hiba csúszott be a kivite­lezésbe. A második félidőben a Progresul védelme keményen ját­szott, de így sem tudta megakadá­lyozni a gólhelyzetek kialakulását. Máthé az 51. percben hagyott ki egy nagy helyzetet, az 57. percben azonban szépített, és az Ignat által előre ívelt labdát védhetetlenül vágta a hálóba, beállítva a mérkő­zés végeredményét. A Viitorul leg­jobbjai ezen a mérkőzésen Moldo­van, Máthé, Cerghizan, Végh és Ignat voltak. (G. B.) DERMATA KOLOZSVÁR—CHIMICA TIRNÁVENI 0—1 (0—1). UNIRE­A ALBA IULIA—CFR SEGESVÁR 2—0 (1—0) A mérkőzés eredménye nem tük­rözi a játék képét. A segesvári csa­pat jobb volt ellenfelénél, de mi­vel az eredménynél a gólok számí­tanak, kénytelen volt vesztesként elhagyni a játékteret. Az Unirea góljait a 42. percben Gheorghiu, a 90. percben pedig Buda lőtték. A CFR az első félidőben valósággal beszorította ellenfelét annak térfe­lére, de a jobbnál jobb helyzeteket sem tudta értékesíteni. Ebben az időszakban a CFR Várna révén A csoport éllovasa, a Chimica ezen a találkozón a képességeihez mért játékot nyújtott, és bár csak egy góllal, de győzött a Dermata ellen. Ez az idegenben szerzett győ­zelem megszilárdítja a Chimica vezető pozícióját. A győztes gólt Sárdi lőtte a 20. percben. A má­sodik félidőben a Chimica növel­hette volna előnyét, de Kusch és Solomon biztos gólhelyzetben hibáz­tak. (A. G.) értékesítetlenül hagyott egy 11-est. A 25. percben Boian lövése a kapu­fáról pattant vissza, ezt megelő­zően a 20. percben a kapufáról visszapattanó labdát várná, ahe­lyett, hogy a hálóba továbbította volna, érthetetlenül leállította. Sze­retném megjegyezni, hogy az utób­bi időben Vajna közömbösen, lel­kesedés nélkül játszik, nem követi az edző utasításait. Magatartása meg kellene gondolkoztassa a csa­pat vezetőit. (I. T.) A marosvásárhelyi íjászok két új országos csúcsa Az elmúlt hét végén bonyolítot­ták le a Vointa sportklub rendezé­sében a Buksa-Kelemen emlékver­senyt. A város 50 legjobb íjászá­nak vetélkedője jó eredményeket hozott. A speciális ijakkal való ver­senyben a férfiaknál a Posta (Vass, Györfi, Kászoni) együttese győzött 2722 ponttal, megelőzve a Voinfát és a Sánátateat. Egyéniben Helt­­man József (Voinfa) került az első helyre 976 ponttal. Ebben a ver­senyben a 4. helyet elfoglaló Be­nedek Zoltán (Mureșul) a 70 m-es távolságról végzett lövéseknél 267 ponttal új országos csúcsot állított fel. A régi csúcsot Kászoni Tivadar tartotta 259 ponttal. A nők verse­nyét Orosz Rozália (Posta) nyerte 843 ponttal, Dézsi Mária és Szabó Piroska (mindkettő a Muresultól) előtt. A rövid távon lebonyolított verseny eredményei: férfiak 1. Ba­rát József (Voinfa), 2. Szentgyörgyi István (Voinfa), 3. Kovács Jenő (Voinfa). Nők: 1. Nemes Olga (Posta) 662 pont, új országos csúcs (régi 651 pont), 2. Karpelesz Éva (Sänätatea) 659 pont, 3. Aurica Fanfareta­(Sänätatea). Lányok:­­Ko­vács Ida (Mure?ul), 2. Tatár Anna (Mure?ul), 3. Szombat Mária (Posta). Fiúk: 1. Kedei László (Voinfa), 2. László Károly (Muresul), 3. Far­­czádi István (Voinfa). (I. P.) A megyei labdarúgó-bajnokságban Ez a forduló is az otthon ját­szó csapatok fölényét domborította ki. Egyetlen csapatnak, a marosvá­sárhelyi Ofelulnak sikerült döntet­lent elérnie Gyulakután. A vendé­gek a góllövésben se jeleskedtek. A forduló mérkőzésein esett 22 gól­ból mindössze 4 fűződik a nevük­höz. A táblázat élén álló szovátai csapatnak sikerült növelnie elő­nyét, most már 3 ponttal vezet a második helyet elfoglaló együttes előtt. A forduló mérkőzéseinek e­­redményei: Muresul Ludas — Glo­ria 4—0; Energia Gyulakuta — Olejul Marosvásárhely 3—3; Medve­te Szováta — Avintul Régen 1—0; Energia Radnót — Lemnarul Ma­rosvásárhely 2—0; Cukor­gyár Ma­rosvásárhely — Voinfa Nyárádsze­­reda 2—0; Comertul Dermagant — Voinfa Régen 3—1; Otelul Régen — Tractorul Sármás 1—0; Ciocanul — Sticla Voinfa 2—0. A bajnokságban a szovátai Medvetó vezet 35 pont­tal, a második helyet a ludasi Mu­­resul foglalja el 32 ponttal, ugyan­ennyi pontja van, de rosszabb a gólaránya a harmadik helyen lévő marosvásárhelyi Otelulnak. A se­reghajtók a Cukorgyár 17, a gyula­­kutai Energia 16 és a régeni Vointa 15 ponttal. A MUNICÍPIUMI LABDA­RÚGÓ-BAJNOKSÁGBAN Marosvásárhely municípium labdarúgó-bajnokságának ered­ményei: Ilefor—Voinfa 6—0; Automure?—Süketnémák 1—0; Chimia—Közüzemek 3—0; Mu­­reșul Keresztúr—Infr­ ofirea 5—1; Voinfa Szentkirály — Fulgerul Marosszentgyörgy 2—1. Kézilabda A női A divíziós bajnokság ke­retében a Mure?ul csapata Bucu­­re?tiben a Rapiddal mérkőzött, és 15—8 (8—7) arányban vereséget szenvedett. A Mure?ul jól kezdett és a 7. percben már 3—1-re veze­tett, de ezután átengedte a kezde­ményezést ellenfelének, amely a 15. percben magához ragadta a veze­tést. A vásárhelyi csapat legered­ményesebb játékosa Soós Rozália volt, aki 4 gólt szerzett. A B divíziós bajnokság kere­tében a segesvári Voința női csa­pata Temesváron mérkőzött és jó játékkal 12—8 arányban győzött az Universitatea II. együttese ellen. Az ASA férfi kézilabdázói az enyedi Mureșult látták vendégül és 32—16-ra győztek. A mérkőzésnek barátságos jellege volt, mivel az ASA B divíziós csapata ebben a fordulóban nem játszott, ugyanis ellenfelét, a Chimia Turnu Magu­­relet kizárták a bajnokságból. Kosárlabda VOINTA — SANATATEA SZAT­­MÁR 60—55 (20—29). A B divíziós férfi kosárlabda­bajnokság két jó képességű együt­tesének a találkozója nagy küzdel­met hozott. A mérkőzés túlnyomó részében a vendégek vezettek, de a hajrában a helyiek bizonyultak jobbaknak és biztosították győzel­müket. Elek Márton edző csapata ezzel a szép győzelemmel búcsú­zott a helyi közönségtől az idei bajnoki évadban. A csapat leg­eredményesebb játékosai Csömör, Héjas és Bárczi voltak. ★ A női B divíziós kosárlabda­bajnokság keretében a Vointa Sep­­siszentgyörgyön játszott és biztosan 83—50 arányban győzött a helybeli Stiinta ellen. A Pedagógiai Főiskola csapata Kolozsváron az Universi­­tateaval mérkőzött és 34—33 arány­ban vereséget szenvedett. (C. ALBU) Röplabda MEDICINA—„U“ KOLOZSVÁR n—3. A B divíziós női röplabda­bajnokság utolsó szakaszában első vereségét szenvedte a Medicina. A kolozsvári együttes, a találkozó győztese, jó játékával igazolta, hogy megérdemelten pályázik az A divízióba való jutásra. A játszmák eredményei: 15—2, 15—11, 15—4. (S. Á.) 3 A PRONOSPORT 1972. MÁJUS 7-I VERSE­NYÉNEK EREDMÉNYEI 1. Sp. Studentesc—Pro­gresul Buc. 4—1 1 2. Progresul Braila— Melaiul Buc. 0—2 2 3. Politehnica Gr.— F. C. Galați 2—2 x Nyereményalap: 439.490 lej. 4. CFR Temesvár—Poli­tehnica Temesvár 1—1 x 5. Vulturii Lugoj—C.S.M. Regita 0—1 2 6. Bologna—Atalanta 1—1 x 7. Juventus—Cagliari 2—1 1 8. Mantova—Lanerossi 0—1 2 9. Milan—Napoli 3—0 1 10. Roma—Catanzaro 4—0 1 11. Sampdoria—Inter. 0—0 x 12. Varese—Fiorentina 1—1 x 13. Verona—Torino 0—0 x

Next