Vörös Zászló, 1989. június (41. évfolyam, 128-153. szám)

1989-06-14 / 139. szám

Napirenden a szántóföldeken Az összes idénymunkák gyors, jó minőségű elvégzése Sűrűn szemerkél az eső. Any­­nyira sűrűn, hogy alig egy perc alatt a ruha egészében lesz vi­zes. Duda Virgil, a sighisoarai Egységes Agráripari Tanács fő­mérnöke zordnak véli a mai reg­gelt. No, nem azért, mert az eső mellé a szél is társult, hanem azért, mert a föld ragad a ka­pához, a mezőgazdasági gépek kerekeihez. A tanács területén levő gazdaságok vezetői már hét óra előtt értesítették, hogy még nem indulhatnak kapálni. Várni kell, amíg eláll az eső. Pedig sok a tennivaló ezekben a napok­ban. .. — Jól meggondolt szervezési és műszaki intézkedéseket kell alkalmaznunk ahhoz, hogy az összes idénymunkákat időben el­végezzük — mondja a főmérnök. •— Pártunk főtitkára az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak legutóbbi ülésén világosan megfogalmazott elvárásokat, út­mutatásokat adott. Felada­taink teljesítését az említettek szellemében végezzük. A nö­vényápolási munkálatokkal mos­­tanig jól haladtunk. 211 hektá­ron termesztünk a tanácsban cu­korrépát. A gépi­es kézikapá­lást már háromszor végeztük el. A 3 000 hektáros szemes kukori­cánk 2 050 hektáron már megtör­tént az első gépi, míg 1 390 hektáron a második gépi kapá­lás. Ugyancsak e növényfajták­nál 2 909 hektáron végeztük elő­ször a kézi gyomirtást, és 414 hektáron a másodikat. De jutott kézi- és gépi erő a 360 hektáros krumpliterületre is. Háromszor jártak már a kultivátorok eze­ken a parcellákon. Az első kézi­kapálással is végeztünk. Jelen pillanatig 290 hektáron irtottuk ki a gyomokat kézikapával. Ter­mészetesen e munkálatot, amint lehet, folytatjuk. Értékelnünk kell a községi néptanácsok által mozgósított ingázók segítségét. Naponta többszáz ipari dol­gozót látni haszonnövénytermő földeken dolgozni. Elismerést kí­vánnak a nagy kultúrákban dol­gozó mezőgépészek is. 23 kulti­­vátorral tisztítjuk a sorok közeit a gyomoktól. Mindenféle szem­pontból elismerést érdemelnek a munka fő előmentele szempont­jából a sighi^parai, az apoldi, saschizi és dane^i gazdaságok. S ha már az értékeléseknél tar­tunk, akkor azonnal marasztal­juk el az archita­ i és a nade^i gazdaságok vezető tanácsait, a­­■hol bizony a munka megszerve­zése, a munkaerő mozgósítása nem megfelelő, és egyáltalán meg kell értetnünk velük, hogy nem várhatnak mindig a segítségre, a hibákat ne magyarázzák, ha­nem küszöböljék ki hozzáállásuk, felelősségérzetük fokozása révén is — mondotta Duda Virgil. Továbbá a főmérnök nem tit­kolta, hogy saját munkájuk sem volt hibamentes. Röviden: 5 548 hektár természetes kaszálójuk van. E területről mostanig csu­pán 1 320 hektárt kaszáltak meg, 950 tonna szénát sikerült elrak­tározniuk, a tervezett IX 371 ton­nával szemben. Pedig hát 5 nagy­teljesítményű kaszálógéppel, 13 gépi kaszával rendelkeznek. Az ok: elsősorban saját szervezési hibájuk. Másodsorban: e mun­kálatok lebonyolításában nagyon visszahúzta a tanácsot az albesti-i gazdaság, ahol a mezőgépészeti részleg dolgozói a tervükben sze­replő parcelláik csupán 2 szá­zalékán kaszáltak. (hilyen) Viág profetór/ai,hávasaf/eUk( AZ RKP MURE) MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Pártunk főtitkára több alka­lommal is rámutatott arra, hogy ■minden területen fokozni kell a rendet és erősíteni a fegyelmet, hisz csak így valósíthatók meg a munkaközösségekre háruló gazdasági-társadalmi feladatok. Különösen fontos ez az olyan ter­melő egységekben, ahol az év eltelt időszakában nem sikerült az előirányzatokat teljesíteni. Megyénkben ezek közé tartozik az IMATEX is, amely sajnos, már több éve a kullogok közt szerepel. Az áldatlan helyzet fel­számolása érdekében az év ele­jén elhatározták a vállalatveze­tőség lecserélését. Az azóta el­ért eredmények alátámasztják döntésük helyességét, mert az új vezetőknek sikerült új irányítási­­szervezési stílust meghonosítani­uk. A dolgozók tanácsa, a vállalat­beli politikai és tömegszerveze­tekkel együtt hathatós intézke­déseket foganatosított Már elöl­járóban meg kell említenünk, hogy a múlt évhez viszonyítva árutermelési feladatuk 45 száza­lékkal nőtt. És erőfeszítéseik mél­­tányolására azt sem hallgathat­juk el, hogy továbbra is szak­ember­hiánnyal küszködnek — kezdve a fémforgácsoló szak­munkásoktól el egészen a közép- és felsőfokú végzettségű műszaki és gazdasági szakemberekig.­ E­­gyebek mellett ez is nagyban be­folyásolta a terv egyes mutatói­hoz viszonyított öthónapi lema­radást. Gyakorlatilag csak két fő mutatónál sikerült megvalósíta­niuk, illetve túllépniük előirány­zataikat: egyik a beruházások — több mint­ öt százalékkal volt nagyobb —, a másik pedig a cserealkatrészek gyártása, ahol a többlet 13,8 százalékos. A hiá­nyosságok mellett el kell ismer­nünk, hogy óriásit léptek előre a múlt év hasonló időszakához viszonyítva: árutermelésük 33,5 százalékkal nagyobb. S ami fon­tosabb, a fizikai mutatók látvá­nyos emelkedésének lehetünk ta­núi: a könnyűiparnak 73 száza­lékkal több gépet gyártottak, 32 százalékkal nőtt a cserealkatrész (vásárhelyi) (Folytatás a 3. oldalon) a pártfőtitkár feladatmeghatározó ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEN Erősíteni a fegyelmet minden munkaközösségben! XLI. évfolyam 139 (11575) sz 1989. június 14,szerda Ára 50 báni Nicolae Ceaugescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Ü­ZENETE a Mihai Eminescu tiszteletére rendezett szimpózium alkalmából A Román Kommunista Párt Központi Bizott­sága, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csa és kormánya, valamint a magam nevében forró hódolatunkat fejezzük ki Mihai Eminescu, a nagy költő iránt, aki halhatatlan művével megénekelte a román népet, e nép múltját, jelenét és jövőjét, s úgy vonult be örökre az egész nemzet tudatába és az egyetemes kultúra kincsestárába, mint a társadalmi és nemzeti igazságosságot, Románia szabad, méltó és független érvényesülését célzó ragyogó eszmények és törekvések képviselője. Az emlékszimpózium, amellyel a tudományos és kulturális dolgozók tisztelegnek Mihai Eminescu nemzeti költő emléke előtt, erőteljes ösztönzést jelent az összes hazai irodalmi és művészeti alko­tóknak, hogy egész munkásságukat — nagy elődjük ragyogó példáját követve — a nép, a nép forra­dalmi vívmányainak fejlesztése, a szocializmus és a kommunizmus építése, Romániának a civilizáció és a haladás mind magasabb csúcsaira való eme­lése szolgálatába állítsák. Népének költőjeként, Mihai Eminescu, úgy él az utókor emlékezetében, mint a hazája földjéhez, a néptömegek jobb életre való törekvéseihez szív­­vel-lélekben ragaszkodó művész, akit foglalkoztat­tak korának, a nemzeti lét védelmezéséért és érvé­nyesítéséért vívott küzdelemnek nagy horderejű problémái, hiszen ezek kiapadhatatlan forrást je­lentettek ragyogó művéhez. Mihai Eminescunál senki nem járult hozzá nagyobb mértékben a román nyelv szépségének, a fejlődés törvényes megértési szellemének érvénye­sítéséhez. Milyen szépen hangzanak ma is A csil­lagig című vers zseniális sorai: „A csillagig, mely este kel,/ Az út oly véghetetlen,/ Hogy ezredévek múlnak el,/ Míg fénye ide lebben“. Eminescu művében halhatatlanná tette a nem­zeti történelem legdicsőbb eseményeit, a méltó éle­tet és szabadságát bármi áron védelmezni kész román nép mély hazafiságát. Milyen ragyogóan csendülnek fel a méltóságteljes szavak, amelyekkel Mircea cel Mare — a Harmadik levél című vers­ben — kifejezte a román nép elhatározását, hogy megvédi szabadságát és függetlenségét! „Én — a népem szegénységét, gondjait, mint őre, védem.../ Minden cserje és folyócska — s ami mozdulhat a réten —/ Mind csupán nekem barátom — míg neked ellenfeled". Becsülve az összes népeket és az általuk te­remtett értékeket, Eminescu gyűlölte azokat, akik elszakadtak a néptől és az idegenek szolgálatába álltak. Könyörtelenek, de mélységesen jogosak, a legtisztább hazafiságból fakadóak Doina című ver­sének sorai: „Ki idegent szeret és véd:/ Kutyák rágják össze szívét!/ Házát a tűz hamvassza el,/ Népét bitang szél szórja el!" Eminescu alkotásaiban tükrözte a nagy társa­dalmi harcokat, a proletáriátus, a munkásság sze­repét, a Császár és proletár című versének legendássá vált soraiban egységes harcra szólít fel a régi rendszer ellen: „Törjétek össze, vesszen e nyers, kegyetlen rendszer./ Mely mindent kétfelé oszt: itt úr, ott nincstelen!/ Ha az, ki egyszer meg­halt, elég bért már sosem nyer:/ Hadd kapja meg e földön jogos részét az ember, —/ Itt mind, de mind egyenlő, testvéries legyen". Milyen szorosan kapcsolódik Eminescu alko­tásához, országunk jelenéhez és jövőjéhez, milyen ragyogó és felemelő a haza földje iránti szeretete! „Áldott hon, román hon, mit kívánjak néked,/ Szerelmetes ország, ékes, dicső föld?/ Győzhetetlen fegyvert, hű kart, biztos vértet,/ Nagy múltadhoz méltó tündöklő jövőt!... Ezt kívánom néked, szép Romániám“. Eminescu e forró kívánsága napjainkban tel­jesen megvalósult szabad és független szocialista hazánkban, ahol a nép — összetörve a nyers, ke­gyetlen rendszert, örökre felszámolva a kizsákmá­nyolást és elnyomást — szoros egységben, pártunk vezetésével saját szocialista és kommunista jövőjét építi. A román nép nagyon büszke arra, hogy az ország felszabadulása óta eltelt években és főleg a IX. pártkongresszus után —, amely a minden területen végbement mély forradalmi átalakulások időszakát avatta fel — Románia ragyogó eredmé- NICOLAE CEAUȘESCU (Folytatás a 3. oldalon) Mihai Eminescu emlékszimpózium a fővárosban A Mihai Eminescu-centenárium alkalmából kedden a Román Atheneumban emlékszimpóziumot szervezett a Szocialista Művelő­dési és Nevelési Tanács és Ro­mánia Szocialista Köztársaság írószövetsége. Június derekán, a hársfavirág­zás idején a legkülönbözőbb korú és foglalkozású fővárosi és az ország minden tájáról jött em­berek adtak találkozót egymásnak a nemzeti költő szobra által őr­zött impozáns épület kupolája a­­latt, hogy tisztelegjenek Mihai Eminescu munkássága és élei* (Folytatás a 3. oldalon) Az emlékszimpózium részvevőinek távirata Nicolae Ceausescu elvtárshoz Igen szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! A Mihai Eminescu centenáriumának szentelt emlékszimpó­­zium részvevői meleg és lelkes hódolatukat fejezik ki önnek, igen szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a román nemzet hősei közötti nagy hősnek, az illusztris párt- és ország­vezetőnek, a mai világ ragyogó személyiségének, a román nem­zet szabadságáért, függetlenségéért és prosperitásáért küzdő lánglelkű harcosnak, kinyilvánítva, egész népünkhöz hasonlóan az írók, a tudósok, a kulturális és művészeti dolgozók megkü­lönböztetett tiszteletét, határtalan szeretetét és forró háláját az Ön példamutató és lankadatlan tevékenysége iránt, ame­lyet a haza felvirágoztatásának, a romániai szocialista és kom­munista társadalmat tudatosan, hűségesen építő új ember for­málásának szentel. Ugyanakkor mély tiszteletünket, megkülönböztetett elisme­résünket és nagyrabecsülésünket fejezzük ki Elena Ceausescu elvtársnő, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első mi­niszterének első helyettese, a Tudomány és Oktatásügyi Ország A MIHAI EMINESCU CENTENÁRIUMÁNAK SZENTELT EMLÉKSZIMPÓZIUM RÉSZVEVŐI (Folytatás a 3. oldalon)

Next