Vörös Zászló, 1989. június (41. évfolyam, 128-153. szám)
1989-06-14 / 139. szám
Napirenden a szántóföldeken Az összes idénymunkák gyors, jó minőségű elvégzése Sűrűn szemerkél az eső. Anynyira sűrűn, hogy alig egy perc alatt a ruha egészében lesz vizes. Duda Virgil, a sighisoarai Egységes Agráripari Tanács főmérnöke zordnak véli a mai reggelt. No, nem azért, mert az eső mellé a szél is társult, hanem azért, mert a föld ragad a kapához, a mezőgazdasági gépek kerekeihez. A tanács területén levő gazdaságok vezetői már hét óra előtt értesítették, hogy még nem indulhatnak kapálni. Várni kell, amíg eláll az eső. Pedig sok a tennivaló ezekben a napokban. .. — Jól meggondolt szervezési és műszaki intézkedéseket kell alkalmaznunk ahhoz, hogy az összes idénymunkákat időben elvégezzük — mondja a főmérnök. •— Pártunk főtitkára az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén világosan megfogalmazott elvárásokat, útmutatásokat adott. Feladataink teljesítését az említettek szellemében végezzük. A növényápolási munkálatokkal mostanig jól haladtunk. 211 hektáron termesztünk a tanácsban cukorrépát. A gépies kézikapálást már háromszor végeztük el. A 3 000 hektáros szemes kukoricánk 2 050 hektáron már megtörtént az első gépi, míg 1 390 hektáron a második gépi kapálás. Ugyancsak e növényfajtáknál 2 909 hektáron végeztük először a kézi gyomirtást, és 414 hektáron a másodikat. De jutott kézi- és gépi erő a 360 hektáros krumpliterületre is. Háromszor jártak már a kultivátorok ezeken a parcellákon. Az első kézikapálással is végeztünk. Jelen pillanatig 290 hektáron irtottuk ki a gyomokat kézikapával. Természetesen e munkálatot, amint lehet, folytatjuk. Értékelnünk kell a községi néptanácsok által mozgósított ingázók segítségét. Naponta többszáz ipari dolgozót látni haszonnövénytermő földeken dolgozni. Elismerést kívánnak a nagy kultúrákban dolgozó mezőgépészek is. 23 kultivátorral tisztítjuk a sorok közeit a gyomoktól. Mindenféle szempontból elismerést érdemelnek a munka fő előmentele szempontjából a sighi^parai, az apoldi, saschizi és dane^i gazdaságok. S ha már az értékeléseknél tartunk, akkor azonnal marasztaljuk el az archita i és a nade^i gazdaságok vezető tanácsait, a■hol bizony a munka megszervezése, a munkaerő mozgósítása nem megfelelő, és egyáltalán meg kell értetnünk velük, hogy nem várhatnak mindig a segítségre, a hibákat ne magyarázzák, hanem küszöböljék ki hozzáállásuk, felelősségérzetük fokozása révén is — mondotta Duda Virgil. Továbbá a főmérnök nem titkolta, hogy saját munkájuk sem volt hibamentes. Röviden: 5 548 hektár természetes kaszálójuk van. E területről mostanig csupán 1 320 hektárt kaszáltak meg, 950 tonna szénát sikerült elraktározniuk, a tervezett IX 371 tonnával szemben. Pedig hát 5 nagyteljesítményű kaszálógéppel, 13 gépi kaszával rendelkeznek. Az ok: elsősorban saját szervezési hibájuk. Másodsorban: e munkálatok lebonyolításában nagyon visszahúzta a tanácsot az albesti-i gazdaság, ahol a mezőgépészeti részleg dolgozói a tervükben szereplő parcelláik csupán 2 százalékán kaszáltak. (hilyen) Viág profetór/ai,hávasaf/eUk( AZ RKP MURE) MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Pártunk főtitkára több alkalommal is rámutatott arra, hogy ■minden területen fokozni kell a rendet és erősíteni a fegyelmet, hisz csak így valósíthatók meg a munkaközösségekre háruló gazdasági-társadalmi feladatok. Különösen fontos ez az olyan termelő egységekben, ahol az év eltelt időszakában nem sikerült az előirányzatokat teljesíteni. Megyénkben ezek közé tartozik az IMATEX is, amely sajnos, már több éve a kullogok közt szerepel. Az áldatlan helyzet felszámolása érdekében az év elején elhatározták a vállalatvezetőség lecserélését. Az azóta elért eredmények alátámasztják döntésük helyességét, mert az új vezetőknek sikerült új irányításiszervezési stílust meghonosítaniuk. A dolgozók tanácsa, a vállalatbeli politikai és tömegszervezetekkel együtt hathatós intézkedéseket foganatosított Már elöljáróban meg kell említenünk, hogy a múlt évhez viszonyítva árutermelési feladatuk 45 százalékkal nőtt. És erőfeszítéseik méltányolására azt sem hallgathatjuk el, hogy továbbra is szakemberhiánnyal küszködnek — kezdve a fémforgácsoló szakmunkásoktól el egészen a közép- és felsőfokú végzettségű műszaki és gazdasági szakemberekig. Egyebek mellett ez is nagyban befolyásolta a terv egyes mutatóihoz viszonyított öthónapi lemaradást. Gyakorlatilag csak két fő mutatónál sikerült megvalósítaniuk, illetve túllépniük előirányzataikat: egyik a beruházások — több mint öt százalékkal volt nagyobb —, a másik pedig a cserealkatrészek gyártása, ahol a többlet 13,8 százalékos. A hiányosságok mellett el kell ismernünk, hogy óriásit léptek előre a múlt év hasonló időszakához viszonyítva: árutermelésük 33,5 százalékkal nagyobb. S ami fontosabb, a fizikai mutatók látványos emelkedésének lehetünk tanúi: a könnyűiparnak 73 százalékkal több gépet gyártottak, 32 százalékkal nőtt a cserealkatrész (vásárhelyi) (Folytatás a 3. oldalon) a pártfőtitkár feladatmeghatározó ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEN Erősíteni a fegyelmet minden munkaközösségben! XLI. évfolyam 139 (11575) sz 1989. június 14,szerda Ára 50 báni Nicolae Ceaugescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének ÜZENETE a Mihai Eminescu tiszteletére rendezett szimpózium alkalmából A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és kormánya, valamint a magam nevében forró hódolatunkat fejezzük ki Mihai Eminescu, a nagy költő iránt, aki halhatatlan művével megénekelte a román népet, e nép múltját, jelenét és jövőjét, s úgy vonult be örökre az egész nemzet tudatába és az egyetemes kultúra kincsestárába, mint a társadalmi és nemzeti igazságosságot, Románia szabad, méltó és független érvényesülését célzó ragyogó eszmények és törekvések képviselője. Az emlékszimpózium, amellyel a tudományos és kulturális dolgozók tisztelegnek Mihai Eminescu nemzeti költő emléke előtt, erőteljes ösztönzést jelent az összes hazai irodalmi és művészeti alkotóknak, hogy egész munkásságukat — nagy elődjük ragyogó példáját követve — a nép, a nép forradalmi vívmányainak fejlesztése, a szocializmus és a kommunizmus építése, Romániának a civilizáció és a haladás mind magasabb csúcsaira való emelése szolgálatába állítsák. Népének költőjeként, Mihai Eminescu, úgy él az utókor emlékezetében, mint a hazája földjéhez, a néptömegek jobb életre való törekvéseihez szívvel-lélekben ragaszkodó művész, akit foglalkoztattak korának, a nemzeti lét védelmezéséért és érvényesítéséért vívott küzdelemnek nagy horderejű problémái, hiszen ezek kiapadhatatlan forrást jelentettek ragyogó művéhez. Mihai Eminescunál senki nem járult hozzá nagyobb mértékben a román nyelv szépségének, a fejlődés törvényes megértési szellemének érvényesítéséhez. Milyen szépen hangzanak ma is A csillagig című vers zseniális sorai: „A csillagig, mely este kel,/ Az út oly véghetetlen,/ Hogy ezredévek múlnak el,/ Míg fénye ide lebben“. Eminescu művében halhatatlanná tette a nemzeti történelem legdicsőbb eseményeit, a méltó életet és szabadságát bármi áron védelmezni kész román nép mély hazafiságát. Milyen ragyogóan csendülnek fel a méltóságteljes szavak, amelyekkel Mircea cel Mare — a Harmadik levél című versben — kifejezte a román nép elhatározását, hogy megvédi szabadságát és függetlenségét! „Én — a népem szegénységét, gondjait, mint őre, védem.../ Minden cserje és folyócska — s ami mozdulhat a réten —/ Mind csupán nekem barátom — míg neked ellenfeled". Becsülve az összes népeket és az általuk teremtett értékeket, Eminescu gyűlölte azokat, akik elszakadtak a néptől és az idegenek szolgálatába álltak. Könyörtelenek, de mélységesen jogosak, a legtisztább hazafiságból fakadóak Doina című versének sorai: „Ki idegent szeret és véd:/ Kutyák rágják össze szívét!/ Házát a tűz hamvassza el,/ Népét bitang szél szórja el!" Eminescu alkotásaiban tükrözte a nagy társadalmi harcokat, a proletáriátus, a munkásság szerepét, a Császár és proletár című versének legendássá vált soraiban egységes harcra szólít fel a régi rendszer ellen: „Törjétek össze, vesszen e nyers, kegyetlen rendszer./ Mely mindent kétfelé oszt: itt úr, ott nincstelen!/ Ha az, ki egyszer meghalt, elég bért már sosem nyer:/ Hadd kapja meg e földön jogos részét az ember, —/ Itt mind, de mind egyenlő, testvéries legyen". Milyen szorosan kapcsolódik Eminescu alkotásához, országunk jelenéhez és jövőjéhez, milyen ragyogó és felemelő a haza földje iránti szeretete! „Áldott hon, román hon, mit kívánjak néked,/ Szerelmetes ország, ékes, dicső föld?/ Győzhetetlen fegyvert, hű kart, biztos vértet,/ Nagy múltadhoz méltó tündöklő jövőt!... Ezt kívánom néked, szép Romániám“. Eminescu e forró kívánsága napjainkban teljesen megvalósult szabad és független szocialista hazánkban, ahol a nép — összetörve a nyers, kegyetlen rendszert, örökre felszámolva a kizsákmányolást és elnyomást — szoros egységben, pártunk vezetésével saját szocialista és kommunista jövőjét építi. A román nép nagyon büszke arra, hogy az ország felszabadulása óta eltelt években és főleg a IX. pártkongresszus után —, amely a minden területen végbement mély forradalmi átalakulások időszakát avatta fel — Románia ragyogó eredmé- NICOLAE CEAUȘESCU (Folytatás a 3. oldalon) Mihai Eminescu emlékszimpózium a fővárosban A Mihai Eminescu-centenárium alkalmából kedden a Román Atheneumban emlékszimpóziumot szervezett a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács és Románia Szocialista Köztársaság írószövetsége. Június derekán, a hársfavirágzás idején a legkülönbözőbb korú és foglalkozású fővárosi és az ország minden tájáról jött emberek adtak találkozót egymásnak a nemzeti költő szobra által őrzött impozáns épület kupolája alatt, hogy tisztelegjenek Mihai Eminescu munkássága és élei* (Folytatás a 3. oldalon) Az emlékszimpózium részvevőinek távirata Nicolae Ceausescu elvtárshoz Igen szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! A Mihai Eminescu centenáriumának szentelt emlékszimpózium részvevői meleg és lelkes hódolatukat fejezik ki önnek, igen szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a román nemzet hősei közötti nagy hősnek, az illusztris párt- és országvezetőnek, a mai világ ragyogó személyiségének, a román nemzet szabadságáért, függetlenségéért és prosperitásáért küzdő lánglelkű harcosnak, kinyilvánítva, egész népünkhöz hasonlóan az írók, a tudósok, a kulturális és művészeti dolgozók megkülönböztetett tiszteletét, határtalan szeretetét és forró háláját az Ön példamutató és lankadatlan tevékenysége iránt, amelyet a haza felvirágoztatásának, a romániai szocialista és kommunista társadalmat tudatosan, hűségesen építő új ember formálásának szentel. Ugyanakkor mély tiszteletünket, megkülönböztetett elismerésünket és nagyrabecsülésünket fejezzük ki Elena Ceausescu elvtársnő, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének első helyettese, a Tudomány és Oktatásügyi Ország A MIHAI EMINESCU CENTENÁRIUMÁNAK SZENTELT EMLÉKSZIMPÓZIUM RÉSZVEVŐI (Folytatás a 3. oldalon)