Aradi Friss Ujság, 1923. március (5. évfolyam, 48-74. szám)

1923-03-01 / 48. szám

mw—mmmm tu: i — ^C5 £ 2I k6SIS53l _y ^’CSSSSU •£ mmI V . é v f o l y a m . 4 8 . s z á m T E L E F O N : 5 0 3 i v ^ j . _____________ . . ^Tí^4” *gWp<ik SMM W‘ A SSESfíSAJí ti.iéb.. * W -at»»’ 1-50 ieu. JWMT —^ --------------------------i—>■»» ,M1 ,jr,r------­i?.n4ÄÄ »ílim liráiifo «IM ilr w»l "’■' '.rTM •tr.Alexi (Salac-utca), IsilSwIi» Jk||§7 «mmm i&wOir ijösttlí toKbSmi /w mlmm * reJelös. */erire*zt£; ÄT'triiÄ waj SJV íVjjB mmr BPjW IWIIÜjK^MMj^B^^^a^^gSiBMBMMHMWg IHRM9MÍ ., ---r-r-m n ti .... nmmn Távirati jelentések. A világháború 1912-ben kezdődött és még ma is tart. A francia kormány megerősíti a megszálló csapatokat. Pár­is. Polinca­r­é miniszterelnök, aki a hadviselt tartalékos­­ tisztek egyesület­ének elnöke volt, ezt a tisztet letette és levélben ment­te­tte ki magát nagy elfoglaltsá­­gfát vívl. Azt írja az ogersüíe­ mek, hogy Franciaország nem engedi m­agát kitűzött írtjától eltéríteni, a Ru­hr­­­e­r­ü­­le­ten ki fog­­ tartanni, mert ki kell tartania, akármibe kerül is. A tartalékos titsztek egyesülete a miniszter­elnök helyébe Lefébre volt hadü­gymiinisz­ert választotta meg elnökévé. Eb­ből az alkalom­ból közgyűlés volt, amelyen Le­­fébre székfoglaló beszédet tartott és többek között a következőket mondta: —■ Sajnos, nem lehet arra gon­dolni, hogy a béke, vagy jobban mon­djon a fegyverszünet örökös lesz. A háború nem 1914-ben kez­dődött és nem­ 1918-ban vég­ződött. Valóságban a háború 1912-ben a Balkánon indult meg és azóta felAonosan tart. A Ruhr-terü­let megszállása is háborús rend­szabály, ha ne­m­ fo­lyik is vér. Paris: Marcel hindin az Echo de Paris-ban beszélgetést közöl a korhiány egyik vezető tagjával, a­ki­ nem nevez meg, de könnyű ráismerni, hogy a hadügyminisz­terről van szó. A közvéleményt ugyanis erősen felizgatta, hogy a hadügyi kormány néhány évjárat tartalékot mozgósítani kíván. A meginterjúvolt miniszter szerint döntés még nem orient, de a kormány el van tökélve, hogy nemcsak otthagyja a megszállott területen az ott­­levő csapattestet, hanem meg is fogja erősíteni. Hozzátette a miniszter, hogy a n­­émet nagyiparosokat felelőssé kell tenni a kormány mulasztá­saiért s nekik kell a zálogokat szolgá­ltarniok azoknak a fizeté­seknek a biztosítására, amelyek- Franciaország, joggal • tart Egy bizottság vizsgálja felül az aradi lakáskatasztereket. Ne háborítsák a lakókat. A város vezetőségének az intéz­kedésére néhány héttel ezelőtt la­kásvallomást követeltek mindenki­től Aradon. A vallotm­ársi ívek be­érkeztek, de már az ívek futólagos áttekintésébő­l megállapították, hogy hogy nagyon sok olyan lakó van Aradon, aki nem tudja bebizo­nyítani, hogy jogos úton ke­­rü­lt a lakáshoz. Az érvényben lévő rendeletek ér­telmében a jogtaanul vagy sza­­bástalan módon elfogult lakások birtokosait nemcsak pénzbüntetés­re lehet ítélni, hanem a bizottság ki is lakot­ta­that­ja a lakás jogtalan bir­­talóit. :uszts­­ág tag­te­lnöke, a reket íei­lv­ ózsgálja ,, Uj­­ iai lesznek .a lakáshivT rendőrség, sziguranca. " katonaság, birs­ág egy-egy kiküldöttje, a ház­­tulajdonosok és a lakók szövetsé­gének egy-egy kiküldöttje. Ez a bizottság fogja a felülvizsgálás nagy min­k­áját végezni és dönteni oly esetekben amikor úgy véli, hogy valaki jogtalanul lakik egy lakásban. Ez a bizottság fogja megállapítani, hogy mely lakré­szek elrekvirálhatók. Az Aradi Lakók Szövetsége szin­tén részt vesz delegátusa útján eb­ben a fontos munkában. A lakók szö­vetségének titkára, Zeiner Olisz­láv ör. ü­gyvéd munkatársunknak a következőket mondotta: “­ Az aradi lakók is elküldik képviselőjüket abba­ a bizottságba, amely a lakáskataszteri felülvizs­gálatra­ nézve az érvény­ben lévő törvényes rendelkezések az irány­adók. Ezek pedig nagyon szigorúak már hiszen a törvény szerint kila­koltatások is történhetnek, embere­ket, családokat megfoszthatják la­kásaiktól azért mert nem szabály­­szerű, törvényes rom­ák között ju­tottak a lakáshoz. Az Aradi Lakók Szövetsége ebben a bizottságban a m­éltányosssági álláspontot fogja képviselni. Oda fog hatni, hogy senkit se tegyenek ki a lakásaiból, ha mért .­­van s Mihályfakiqs módom is jutott lakásához, mert hisz ezzel a rettentő fokra hágott lakáshiányt nem lehet megszüntetni és néhány csal­ád az utcára kerül. Mi a kö­zönség nyugalmát és békéjét akar­juk megóvni a lakáskérdésben és ezért szives örömest együttmun­­kálkodunk a többi intézmények képviselőivel azért hogy az aradi lakáskataszter végre egy komoly, mindenre kiterjedő, pontos felvilá­­­gositást nyújtó bázis legyen, hogy szélhámossal van dolga és ezért őrizetbe heyezte és a curu­csi határrendőrségen tartotta másna­pig, mert úgy sejtette, hogy bizo­nyára fogják keresni. Másnap a belügyminisztériumtól tényleg táv­irat érkezett a határrendőrségre, hogy várjon Negunica átlépte-e a határt és ha iránié, azonnal tartóz­tassák le és küldjék Bucurestibe. A távirat egészen kétségbeejtette a letaróztatott embert. Mindenáron menekülni akart a hatóság elöl és ezért megpróbálta megvesztegetni az inspektort. Előbb százezer, majd háromszázezer lejt ígér neki, végül felajánlott a nála levő pénzből egy fé milliót, ha szabadon engedik. Marinescu inspektor az esetről jegyzőkönyvet vetetett fel és va­­vasárnap este a gyorsvonattal két csendőr és Mangia Vazul komiszá­­­rius kíséretében a szélhámost útnak indíttatta Bucuresti felé. A kom­i­­szárius most érkezett visssza Bucu­­restiből és elmondotta, hogy útköz­ben őt is meg akarta vesztegetni Negurica és neki háromszázezer lett, a csendőröknek pedig szintén nagyobb pénzösszeget ajánlott fel. Kiderült róla azt is, hogy több szél­hámosságot követett el, így szerez­te a pénzt, amellyel menekülni akart. í Hajlandó már a német kormány a franciákkal tárgyalni. Paris. A francia sajtó berlini tu­dósítói fölkapták a B. Z­ am Mit­tag szenzációs közlését Harding elnök állítólag készülő interven­ciójáról és utánajártak, hogy mi­lyen, a német álláspont. A Ji. urnai tudósítója táviratozz­a lapjának, hogy illetékes berlini politikai kö­rökben megvan a hajlandóság a tárgyalásokra, d­e magaik a kor­mány tagjai egymás között még nem­ állapodtak­­ meg. Azok a mi­niszterek, akik­­ kezdettől fogva ellenezték a békés tárgyalásokat, most azt vallják, hogy a dolog természetésnél fogva Németor­szágnak kellene kérnie az inter­venciót s az csak úgy vezethetne sikerre, ha a kéréssel egyenesen a francia kormányhoz vagy a jó­vá­t­éte­l­i b­i­z­otlt­sá­gh­o­z ford­ulh­árn­ak, ez pedig rossz­ vért szülne,­­mert olyan színe volna, mintha a né­metek kapitulálni akarnának. A Petit Parteien berlini tudó­sí­tója ezt távlatozta: Amerika in­te­rvemeós terveivel kapcsolatb­an a mérsékelt német álláspont hívei azt tartják, hogy helyes volna javaslatokat tenni az antant kor­mányainak vagy a jóvátételi bi­zottságnak, de természetesen csak olyan feltétel alatt, ha a né­­­m­et ajánlatot Amerika és a szö­vetséges­­ kormányolk között­ tár­gyalások előznék meg, amelyek reményt engednek arra, hog­y a német javaslatoknak sikerü­k is lesz. Angol kék könyv jelent meg a londoni és párisi jóvátételi tárgyalásokról. London. Tegnap ke­k könyv je­lent meg, amely sok érdekes rész­letet tartalmaz a jóvátétel és a szövetségesközi adósságok ügyé­ben folytatott londoni é­s párisi ér­tekezletről. A párisi értekezleten tudvalévően a szövetségesek ut­jai szétváltak é­s Franciaország külön akcióra szánta­­ rá magát a Ruhr-vidiákon. Poincaré ez alka­lommal a következőiket mondotta: Fr­ancia­országban sok helyütt látni a bor­bélyok üzleteiben ezt a felírást. Holnap ingyen borotválunk. Ez a ..holnap“ azonban­­ sol­asem kö­vetkezik el. így vagyunk .mi a büntető rend­szabályokkal, ame­lyeket a végtelenségig halogatunk Bdinar Law így érvelt: Vagy lefoglalja öin azt, amire kezét ráteheti­, vagy módot ad a német hitelnek arra, hogy meg­erősödjék Mussolini igy nyilatkozatit: — Ha Britannia az olasz adós­ság megfizetését kívánja, ez nem­csak az olasz gazdaságot érinti súlyosan, de valószínűleg a brit gazdaságot is. Olaszország mere­dek lejtő szélén van és Britanniá­­nak kell segítségére sietnie. A DovriLby­ streeten tartott ta­nácskozások alkalmával Poincaré élénken tiltakozott Lloyd George azon ál­lása ellen, hogy a francia nemzet még csak gondolna te Né­metország bármelyik részének m­e­gszállására. Szenzációs valutacsempészési kísérlet az arad—curticii határon. Másfélmilló értékben lefoglalt valuták. Az elmúlt hét péntekén szenzá­­­­ciós valutacsempészetet hiúsított meg Marinescu Virgil, a curtici­i határrendőrség kiváló és nagym­­ 1­dású főnöke. Marinescu innispektor az Orient Expresszel kiutazott Clu­béb­a és az után egy elegánsan öl­tözött fiaalember tűnt fel neki, aki gy­an­úsan alkudozott a határállo­más előtt az expressz egyik kalau­zával. Mikor a vonat Curticin meg­állt, Marinescu igazolásra szólítot­ta fel a fiatalembert aki ekkor még gyanisabbá vált, úgy hogy a ha­tárrendőrség főnöke leszállította podgyászaival együtt a vonatról és bekisértette a határrendőrség hi­vatalába. Itt az idegen igazolta, hogy ő Negunica Miklós bertgyáros és jelenleg Bucuretstib­ I akar Bécs­be utazni Kihallgatták mindjárt azt a kalauzt is, akivel a vonaton olyan­­ hosszasan tárgyalt és a kalauz be­vallotta, hogy őt arra kérte a fia­talember, hogy a nála lévő idegen valutákat vegye magához, amig a határon átmennek és ezért nagybb pénzbeli jutalmat fog kapni. Ezután Neguricát megmotozták és a gyanú most valósággá bizo­nyosodott. Zsebeiben és csomag­jaiban másfélmillió lej értékben dol­lárokat, bankot és holandi pénze­ket taáltak. Negunica a pénzre azt mondta, hogy ő Calaras városban, amely a egátbeli Jelomica megyé­­ben van, egy nagyobb bőrgyár tu­lajdonosa és most bevásárlás vé­gett utazik Bécsbe. A határrendőr­­főnök azonban most már tudta. Fényképészek! Amit! Olcsó lemezek és papírok BLOCH fotócikkek szaküzletében, Arad. Buliivardu! Regina Maria (Andirás&Hér) )B i LEGTARTÓSABB LEGGAZDASÁGOSABB ÉGŐ AfilETES •c* Fájdalom nélkül. Parisból jelenítik: Dr. Vaohiet, a pszicho­fiziológiai intézet tanára, feltíi. v«f1 !•: llő ki­fedezés­érő! szá­méi; , i­ a t.ru,j.ss/0! géaj/y a.iii­reis skugigiersuor tabanalfyJBlaX vallja magát s az:; állitja, • hogy szuggeszitió segítségével ,teljesen eltüntetheti a szülési fájdalm­­al. Arra már többször volt pél­da, — mondja többek közt — hogy a szülő nőst hipnotizálták s a hipnotikus álomban hozta vi­lágra gyermekiét, természetesen fájdalom nélkül. Ez a hipnotizálás teljesen felesleges. A szuggerálás segítségével éppen olyan, eredmé­nyeket lehet elérni. Több izlltem szuggeráltam a fájdalomnélkü­liisé­­geit vajúdó asszonyoikinak s ezek attól a pillanattól fogva fájdalom n­él­kül szültek. Különben is a fáj­dalom igen relativ fogalom. Ré­­geb­ite kevésbbé voltaik érzlékenyek az emberek. Így a civilizáció ala­csony fokán élő asisz­­ony m­ég ma is inkább viseli a szülés kínjait, minthogy fogfájást szenvedjen el. Minél magasabb fokú a civilizá­ció, annál nagyobb é­s érzéke­nyebb a fájdalomra való reagálás. A szuiggeszitió, vagy Ina job­bani tetszik, a rábeszélés, a minimum­ra csökkent­heti a fájdalom­ érzé­sét. Dr. Wachet megemlékezett még Tu-Se-Ka-Ri japán­ filozó­fusról, aki ugyancsak rábeszélés segítségével tetszés szerint hatá­rozta meg a születendő gyermek nemét. Ez a filozófus 1942 ilyen eseteit ír le s ebből 1908 esetben sikerült neki­ fiút vagy leányt „szuiggerálni.“ Dr. Wachet nyilat­kozatai erős vitát keltettek a szak­sajtóban. Egy spanyol cirkáló kapitánya őrü­ltségi rohamában ágyúztatni akarta a szultáni palotát. Londonból jelentik­: A lapok a következő konstantinápolyi táv­iratot közlik: A kikötőben horgo­nyoz egy spanyol cirkáló is annak kapitánya parancsot adott, hogy ágyúzni kell a kalifa palotáját. A tisztek rögtön észrevették, hogy a parancsnok megőrült s úgy tet­­­t­t­, mintha­­ ké­sz­ül­ődn­ének az ágyúzásra s közben a parancsno­kot csellel­­ lecsalták kabinjába, a­hová bezárták. Nemsokára holtan találták a hajófülkében, L m i

Next