Budapesti Hírlap, 1938. március (58. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-01 / 48. szám

nagykövetnek érintkezésbe lépni kormá­nyával. Tinker: összefér-e a miniszterelnöki méltósággal, hogy ilyen nem hivatalos értesüléseket kap? Chamberlain válasz helyett a következő interpelláló felé fordult. Henderson: Ki volt az a személy, aki­­nek útján a miniszterelnök értesült, hogy az olasz kormány elfogadja az angol for­mulát? Chamberlain: Ez nem közérdekű ker­ülés. Henderson: Közérdek, hogy megtudjuk, váljon a miniszterelnök informátora érintkezésbe állhatott-e vasárnap Grandi gróffal Londonban, vagy az olasz kor­mánnyal Rómában. Chamberlain: Ezen a nem hivatalos ér­tesülésen semmi sem fordult meg, tehát nem lehet közérdek. Davidson: Tudják-e a kabinet, tagjai, vagy a­ volt külügyminiszter, hogy ki volt az ismeretlen személy? Chamberlain: Nem. Shinwell: Várjon a miniszterelnök tudja, hogy ki volt az? Chamberlain: Még én sem tudom, csak sejtem. Az angol-német viszony Rathbone: Tekintettel Hitler kancellár beszédének a külföldi sajtóra vonatkozó kitételére, igéri-e a miniszterelnök, hogy a Németországgal kötendő egyezmény nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák az angol sajtó szabadságát? Chamberlain: Igen, de utalnom kell a f­ajtó külpolitikai felelősségére. Semmi sem mozdítja inkább elő a béke ügyét, mintha az összes országos sajtói önmér­sékletet és türelmet gyakorolnak külpoli­tikai kérdésekben. Attlee: őrnagy: Miért szegte meg a miniszterelnök azt a parlamenti gyakor­­latot, amely szerint a külügyminiszter az alsóház tagja? Chamberlain: Nem ismerhetem el ilyen gyakorlat fennállását, de elismerem, hogy rendes körülmények között előnyös, ha a külügyminiszter az alsóház tagja. A jelen körülmények között az ellenkező megoldás hátrányait ellensúlyozzák Lord Halifax kiváló képességei erre a hivatalra. Attlee: Tekintettel az ország közvéle­ményére, módot kérek arra, hogy az alsó­­ház ezt a kérdést tárgyalhassa. Chamberlain: Ha idejekorán befejezzük a mai­­ napirendet, az elnapolási indít­vány során vitatkozhatunk erről az ügy­ről.­­Attlee pótkérdésére kijelentette Cham­berlain, hogy az alsóházi interpellációk során személyesen fog nyilatkozni a szo­rosabb értelemben vett külügyi kérdések­ről. De Monzie az egyetemes biztonság politikájának csődjéről PÁRIZS, febr. 28. Monzie képviselő, volt miniszter feltű­nést keltő beszédet mondott egy tisztele­tére rendezett díszebéden. — A hatalmak — mondotta — annak­idején Genfet jelölték ki a békebarát­ ha­talmak szellemi fővárosául. Genf a vitatko­zások, Bécs az igazi nehézségek közép­pontja... A jövőben Franciaországnak nem szabad Genfet alibinek használnia, nem szabad azt hinnünk, hogy Genf men­tesít a cselekvés és a kormányzás kötelezett­ségei alól Nem értek egyet Floridinnal, aki B. Hé nemrégiben azt írta, hogy Franciaország­nak elsősorban gyarmatbirodalmi jövőjét s nem európai jövőjét kell szem előtt tarta­nia. Miután a Rajna mentén megnyertük a háborút, húsz évvel később nem szabad elveszítenünk a csatát a Duna mentén. A parancsuralmi államokban a jelszó „a hata­lom akarása”. Franciország jelszava a há­ború után „a kényelem akarása” volt. A győzelmet végérvényesnek tekintettük és népünk belehelyezkedett a kényelem állapo­tába. Újabb politikai monstre-bűnper kezdődik Moszkvában Fantasztikus vádak Buhharin, Rikoff, Jagoda és más szovjetvezérek ellen MOSZKVA, febr. 28. A Trockij­ és Zinovjeff-csoportok 1936- ban és 1937-ben felfedett zendülésterve után a szovjet hatóságok most újabb „nagyszabású összeesküvés” leleplezését köztik a közvéleménnyel. A hivatalos köz­lés szerint „jobboldali trockisták” akna­munkájáról van szó. Az összeesküvőket azzal vádolják, hogy — egyelőre meg nem nevezett — külföldi hatalom érdekében cselekedtek. Az összeesküvés részesei, akik most vád alá kerülnek, a Mexikóban élő Trockijon kívül a következők: Buharin, a Harmadik Internacionalé volt titkára és az Izvesztija volt főszerkesztője, akit a külföldön hosz­­szú éveken át a kommunista tanok legki­válóbb elméleti tudósaként ismertek; Ri­koff, a népbiztosok tanácsának volt elnöke és volt közlekedésügyi népbiztos; Kresz­­tinszkij volt külügyi helyettes népbiztos, Rakovszkij volt londoni, majd párizsi szov­jet nagykövet; Szeszonoff volt berlini nagy­követségi tanácsos, Jagoda volt belügyi népbiztos, a múlt év vége óta letartózta­­tásban lévő. Rosengolz volt külkereskedelmi népbiztos, Ivánoff, Csemo és Grinko ma­gasállású szovjettisztviselők, a különböző tartományok helyi pártszervezeti titkárai­nak és az egyes szovjetállamok volt ta­nácselnökeinek egész sora. A letartóztatott és vád alá helyezett személyiségek között van négy orvos is, köztük­ Levin, a­­.Kreml- klinikájának or­vosa.­­ A letartóztatásokról kiadott közlemény megállapítja, hogy a vád alá helyezett sze­­mélyek egész eddigi pályafutásuk alatt elárulták a szovjet ügyet és 1918, tehát a bresztlitovszki békeszerződés megkötése óta összeesküdtek a kommunista államrend­szer és a szovjet kormány ellen. A közlemény azzal vádolja a vád alá he­lyezett egykori szovjetvezéreket, hogy meggyilkolták Kirolfot, a leningrádi párt titkárát és eltették láb alól Maxim Gor­­kijt, az ismert nevű írót, a „szovjetbiroda­­lom legnagyobb írói büszkeségét, akit a négy letartóztatott orvos bűnös kezelése ölt meg. Az új szenzációs per március másodi­­kán kezdődik a szovjetunió legfelső kato­nai törvényszéke előtt. A hivatalos közlemény szerint az össze­esküvők célja a következő volt: 1. Kül­­földi államok szovjet­ellenes támadásának provokálása; 2. Ukrajna, Fehéroroszor­szág, Georgia, Aszerbe­jdzsán és a távol- keleti teng­er­part menti szovjetállamok el­szakítása; 3. a szovjet kormány megbukta­­tása, a kapitalista rendszer és a polgári (burzsoá) uralom visszaállítása. Az összeesküvés élén a vád szerint maga Trockij Leó állott. Az összeesküvők meggyilkolták Kujbi­­seffet, az állami tervgazdasági bizottság igazgatóját és Mensinszkit, a cseka volt főnökét. Levin, Kardkoff, Vinovgradoff és Pletk­­off orvosok résztvettek a gyilkossá­­gokban. Az összeesküvők, akik annak ide­­jén már, meg akarták o­m Lmint is, gyil­kossági tervet szőttek Sztálin és Suverd­­ioff, a központi végrehajtób­izottság jelen­legi­­elnöke ellen.’ 'na“'1 ’ ‘ ^ Románia új alkotmányát ünnepélyesen kihirdették BUKAREST, febr. 28. A királyi palota tróntermében Mihály trónörökösnek, a kormány valamennyi tagjának, továbbá a legfelsőbb bíróság tagjainak, a hadsereg főparancsnokainak és törvényhozó tanács tagjainak jelenlété­­­­ben vasárnap délben folyt le az új román alkotmány ünnepélyes kihirdetése. Miron Cristea pátriárka miniszterelnök felolvasta a népszavazás eredményéről szóló hivatalos jelentést s a kormány nevében kihirdetés végett a király elé terjesztette az új alkotmányt. A kormány tagjai ünnepélyesen esküt tettek az új alkotmányra, majd Károly király emelkedett szólásra. — Az új román alkotmányt — mon­­dotta — a nemzet követelményei tették szükségessé. Érett megfontolás előzte meg elhatározásomat, amelyhez kikértem mind­azoknak a tanácsát, akik atyámmal, Fer­dinand királlyal együttműködtek a mai Románia megalkotásán. A román nép, amelynek véleményét megkérdeztük, nagy lelkesedéssel járult hozzá az új alkot­mányhoz s ez a lelkesedés szívemet őszinte örömmel töltötte el. A miniszterelnök a király beszédére adott válaszában hangsúlyozta, hogy ez a népszavazás megsemmisítette a választási hidrát, amely az ország rovására széthú­zást vitt a nép közé. Károly király a pátriárka szavaira újabb beszéddel válaszolt. — Ezen a szilárd alapon állva — mon­­dotta a király — együtt akarok működni valamennyi igazi hazafival annak érde­kében, hogy Románia gazdag és erős le­gyen. Utamon eltökélt szándékkal haladok tovább. Mindenekelőtt biztosítom a köz­ügyek terén a tiszta és becsületes munkát A mai nap megnyitja a jövő Romániájá­­nak kapuját, amely a haladás és nyuga­­lom útjának kezdetét jelenti. Az ünnepség után Cassulo apostoli nun­­cius a diplomáciai testület nevében fejezte ki szerencsekívánatait. Mielőtt nyári szabadságáról döntene 15 percet szánjon a NAPOS LONDONI RM­­ABMII tanulmá­nyozására, Budapesttől­­ Budapestig, 7 napos ellátással, vízum­mal és Hamburgtól 50 napos egyéni visszautazó jeggyel ImdAfllác&ilff ■ Julius 23,3i Augusztus 7, 15, 22, 29 HHBHHBHKEBHBHB Szeptember 5, 12, 19 Ne sajnálja a fáradságot és kérjen prospektust. Utazási Iroda, VIII., József-krt 5. Tel.: 14­44-00­215 Magyar papot és tanítót tartóztattak le Arad megyében BUKAREST, febr. 28. A Curentul jelentése szerint az arad­­megyei Székudvar község római katolikus lelkészét, Steger Gyulát letartóztatták. Azzal vádolják, hogy az iskolában a tanu­lók előtt állítólag olyan kijelentéseket tett, amelyekkel áthágta volna a politizálási ti­lalmat s románellenes magatartásit tanú­sított volna. Hasonlóképpen letartóztatták még Kardos György kisjenői ügyvédet és egy halimágyi tanítót is ugyancsak a fenti vádak alapján. Jassy­ban egy vasúti fékezőt a hatóságok 1938 MÁRCIUS 1. KEDD Mit nyújt az ANTENNA képes rádióhetilap 6 fillér.«? A világ legfrissebb rádió­ eseményeit ér­dekes, hű tudósításokban. Színes, érdekes rádióriportokat. Izgalmas rádiós­ történeteket. Tárgyilagos műsorkritikát. A legtökéletesebb, áttekinthető világ­műsort. Gazdagon díjazott rejtvényversenyeket. A legtökéletesebb kapcsolásokat. Képes rádió­film és színházi híradót. KAPHATÓ MINDENÜTT. Az ANTENNA tek. Kiadóhivatalának,­­ * BUDAPEST Vm., József-körút 5. Szíveskedjenek az Antenna egy szá­mát mutatványként az alanti címre megküldeni. név pontos lakcím letartóztattak, mert véleményt mondott az alkotmányról. Szatmár megyében bezárták a magyar kulturális egyesületeket SZATMÁR, febr. 28. Szatmár vármegyében román sovinisták feljelentést tettek Coman Simion román ezredes vármegyei prefektusnál s a fel­jelentésiben azzal vádolták meg egyes köz­­ségek magyar közművelődési egyesületeit, hogy azok tiltott politikai gyűléseket tar­tanak. A román prefektus anélkül, hogy kivizsgálta volna, helytál­ln­ak-e a feljelen­tések, egyszerűen felfüggesztette az összess közművelődési egyesületek működési enge­délyét. Szatmáron a román csendörség a prefektus rendeletebre lepécselte a Polgári Társaskör helységeit, beszüntették a ma­gyar dalárda, a l­egényegyleti énekkar és a Hildegárda-énekkar próbáit is, betiltották a falvak kultúregyleteinek működését. Az érdekelt kisebbségi körök eljártak ez ügy­ben a vármegyei prefektusnál, aki azzal igyekezett megnyugtatni a küldöttséget, hogy csak átmeneti intézkedésről van szó s az új alkotmány életbeléptetése után „ha más ok nem merül fel” újra engedélyezik majd a közművelődési egyesületek létezé­sét. Az ostromállapot rendeletei BUKAREST, febr. 28. A tegnap­­szentesített alkotmány életbe, lépett. Az új alkományra a köztisztvise­lőik és a hadsereg, valamint a tartalékos tisztek is a napokban fogják letenni az esküt. Az alkotmány szentesített szövege a hivatalos közlöny mai számában már meg is jelent. Az új alkotmány értelmében a buka­resti II. hadtest parancsnoksága az ost­romállapotról és a sajtóellenőrzésről már kiadott rendeleteket a következőkben mó­dosítja: a hadbíróság hatáskörébe tartoz­­nak az állambiztonság ellen elkövetett bűn­tettek és vétségek, a magánosok által a bíráskodó hatóságok, vagy bírósági hatá­rozatok ellen elkövetett bűntettek és kihá­gások, a kultuszügyi kihágások, a közrend elleni bűntettek és kihágások, politikai természetű bűntettek és kihágások, ame­lyek közveszélyt idéznek elő s végül az ál­lami és magánhitel elleni kihágások. A módosító rendelkezés előírja azt is, hogy fegyvert csak azok tarthatnak ma­guknál, akiknek a hadtestp­arancsnokság adott fegyverviselési engedélyt, de ezeket is kötelezi arra, hogy engedélyüket felül­vizsgálás céljából bemutassák. Csak a hadsereg tényleges tagjai, valamint azok az állami alkalmazottak, akiket arra a tör­vény felhatalmaz, viselhetnek egyenruhát és jelvényeket. Mindennemű gyülekezés, gyűlés, felvonulás, vagy tüntetés — bár­­milyen jellegű legyen is az — csak a had­­testparancsnokság előzetes engedélyével tartható meg. Sajtóellenőrzés alá tartozik mindennemű közlemény, még a rádión le­adott hírek is, az előadások és a látvá­nyosságok tárgyai. A nyomdák csak a cen­zúrahivatal jóváhagyása, után nyomtathat­­nak, kivéve az irodalmi, tudományos és oktató könyveket.

Next