Csehszlovák Jog, 1938 (18. évfolyam, 9-38. szám)
1938-03-03 / 9. szám
JKošice, 1938 március 3. * UP 29. szám nemZLOVÁK JOG JOGI, ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS PÉNZÜGYI SZAKLAP Előfizetési ára 1 évre 140 Kč, félévre 70 Kč, negyedévre 35 Kč — Bíráknak, bírósági és közigazgatási tsztviselőknek fél áron. — Egyes számára 3 Kč. Szerkeszti Dr. TÄNZER HUGÓ TARTALOM: Fuchs János p. ü. főtanácsos: Illeték közkereseti társaságra vonatkozó társasági szerződés után. — Joggyakorlat: Polgári ügyek. Kereskedelmi jog. Polgári perrendtartás. Végrehajtási elv. Telekkönyvi rendtartás. Perenkívüli eljárás. *272 455 78 * Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOŠICE, ŠTÚROVA OKR. 3. Postacsekkszámi : Brno 110 444. Illeték közkereseti társaságra vonatkozó társasági szerződés után írta: Fuchs János, pénzügyi főtanácsos. (Szerző az Administrativný Vestník 1937. évi 10. számában megjelent szlovák nyelvű cikkének fordítása nb. beleegyezése folytán.) Közkereseti társaság alakul, ha két vagy több személy kereskedelmi üzletet közös cég alatt folytat és a társak egyikének sincs vagyoni betéte korlátozva. Egyetemleges és korlátlan felelősségről van szó. A társasági tagok egymás közti jogi helyzete a társasági szerződés szerint igazodik, amely tekintettel arra, hogy általa jogok alapíttatnak, a magyar, illetve osztrák illetéki díjszabás 1. §-ának A. pontja alapján a magyar illetéki díjszabás 77—89. I. B. 2 b (illetve osztrák illetéki díjszabás 91—55. B. 2 c) tétele szerint megállapított illeték alá esik. Ezen rendelkezés szerint társasági szerződések, melyekkel a felek tevékenységüket vagy vagyonukat vagy mindkettőt közös célra egyesítik, a kikötött vagyonbetétek után II. fokozat szerinti illeték alá esnek. A társasági szerződés semminemű alapszerűséghez kötve nincs és illetékjogi szempontból a 403—20. sz. kormányrendelet 6. § a. betűje, illetve 1920. évi január 7. napján kelt 31. sz. törvény 6. §-a alapján az illetékkötelezettség tekintet nélkül okirat létrejöttére áll be. A magyar illetéki díjjegyzék 77—89. tételéhez fűzött 2. jegyzet, illetve az osztrák illetéki díjjegyzék 91—55. tételéhez fűzött 2. jegyzet szerint, ha valamely kereskedelmi társaság iránt írott szerződés nem készült, a bejelentés, mely a társulat alakulásáról a kerületi bíróságnál a kereskedelmi cégjegyzékbe való bejegyzés végett tétetik, a társasági szerződésről kelt okiratnak tekintendő. Ez esetben feltételeztetik a megállapodás a közkereseti társaság alakulására előírt kellékekről, melyet a társak kifelé a kereskedelmi bírósághoz való azon beadással fejeznek ki, hogy a társaság a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezettessék, amely önálló illetékköteles ügylet az illetéki díjszabás 1. §, A. és a 403—20. kormányrendelet 6. §-ának a) pontja, illetve 31—20. számú törvény 6. §-a alapján, tekintet nélkül az okirati tanúsításra. A törvény itt lene fejezi társasági szerződés létezését és azon beadványt, amely a közkereseti társaságnak a cégjegyzékbe való bejegyzése iránti kérvényt tartalmazza, a társasági szerződésről szóló okirat pótlékának tekinti. De a társasági szerződés létrejöttéhez nem elegendő a személyek puszta megegyezése, hogy vagyonukat vagy munkájukat és vagyonukat a közös vállalatnak szentelik a kívánt cél elérése végett, hanem azt is ki kell kötni, minő vagyonbetéteket fognak ezen célnak szentelni. Nem szükséges azonban, hogy az összes társasági tagok betétet hozzanak magukkal a társaságba, azért illeték alá esik azon szerződés is, amely szerint a tagok valamelyike a társaságba csak munkáját hozza. Az illeték kiszabásának alapját a kikötött betétek képezik, azért nem határoz, váljon a betét volt-e és minő összegben befizetve. Azon körülmény, hogy a társak a kikötött betéteket nem fizették meg, az illetékkötelezettség szempontjából jelentőség nélküli. Betét alatt az általános fogalmak szerint nemcsak pénzbeli, vagy tőkebeli, hanem minden egyéb betétet is értünk, amely oly tárgyakból áll, melyeknek valamelyes értékük van. Betét azért olyan tárgy is, melyet az egyik társasági tag a közös vállalkozásba adott, még ha fenn is tartotta tulajdonjogát, betétjog is, például használati jog és ingatlan is lehet betét. Ezen ingatlanról az 1918. évi XI. tc. 65. §-ának szabálya, illetve az osztrák illetéki díjjegyzék 91—55. számú tételéhez írt 4. számú jegyzet speciális szabálya rendelkezik, amely azt mondja, hogy a társasági betét értékétől, ha ingatlanokból áll, nem iratik elő fokozatos illeték, hanem százalékos ingatlanátírási illeték. Ha a társaság alakításánál vagy új társtag belépésénél mint társasági betét ingatlan hozatik be, értéke után ingatlanátírási illetéket kell megfizetni. Ezen rendelkezés feltételezi társaság alakítását társasági szerződés által, vagy ezen szerződés megváltoztatását újabb társasági tagok belépése által úgy, hogy az ingatlannak, amely ily módon a társaságra átruháztatik, társasági betét jellege van. Vagyis a társasági szerződés utáni illeték, még ha ingatlan is vizetik be, nem vagyonátruházási illeték, hanem társasági betét utáni illeték, vagyis vagyonadó. A társasági szerződés utáni illeték a betétekben megtestesült gazdasági erőt veszi illeték alá és így azon hasznot éri el, amely a betéteknél keletkezik. Az illeték kiszabásának alapját illetőleg különbség van ingó és ingatlanbetét között. A társaság alakulásánál ingó betéteknél az illeték kiszabásának alapját a kikötött vagyonkerétek nettó összege teszi, vagyis a behozott ingótárgyak értéke a rajtuk tapadó terhek levonása után. Ingatlanok behozatalánál a társaság tulajdonába az ingatlanilletéket, tekintet nélkül a terhekre kell kiszabni, vagyis az ingatlanok nyers értéke után. Például a társaságba behoznak egy vállalatot, melynek vagyona 200.000 Kč, tartozása 100.000 Kč, aktivialdója tehát 1ú0.OOO Kč és 200.000 Kč készpénzbetétet, a 11. fokozat alapján 300.000 Kč érték után 3000 Kč illeték iratik elő, vagyis az összérték után és nem külön mindegyik rész után. Ha ezenfelül 300.000 Kč értékű ingatlanok vizetnek be, melyeket kizárólag 100.000 Kč tartozás terhel, a tartozások nem jönnek számításba és kirovatik 300.000 Kč összeg után vagyonátruházási illeték a 403—20. sz. törvény 2. § b) betűje alapján, még ha rokonok közti átruházásról is van szó, 7%, vagyis 21.000 Kč összeg erejéig, együttvéve tehát Kč 24.000. Nem szükséges, hogy a megállapodás napján a tartozások likvidek legyenek, a tartozás fennállása és leszámíthatósága az illetékszak szempontjából is az általános jogszabályok értelmében döntendő el, melyek szerint a kötelezettség mint tartozás jellege szempontjából