Szózat, 1925. december (7. évfolyam, 272-294. szám)
1925-12-01 / 272. szám
2 A nyugdíjasok szervezetei nagygyűlésen tiltakoztak a kormány mostoha elbánása miatt Törvények szabályozzák a nyugdíjasok jogigényeit — Magánjogi igényeket is támaszthatnak az állammal szemben A nyugdíjasok egyeteme nem kapható baloldali szélsőségekre , , A SZÓZAT tudósítójától —* A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségében csoportosult nyugdíjasok, özvegyek és árvák szakbizottsága, a Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetsége, a Nyugdíjasok Országos Szövetsége és a Nyugdíjas Főv. Tisztviselők Egyesülete vasárnap délelőtt tíz órakor tartotta Neményi Imre nyug.államtitkár elnöklésével országos nagygyűlését. A nagygyűlés viharosnak ígérkezett és éppen ezért csak azokat bocsátották be a terembe, akik arcképes igazolványokkal rendelkeztek. Bár az elnökség nagy óvatossággal kezelte a kérdést, mégis az izgalmas jelenetek egymást követték és megtörtént az, hogy az ügyeletes rendőrtiszt és a gyűlés elnöke megvonták a szót egy szónoktól A megnyitó beszédet Neményi Imre mondotta. Kifejtette, hogy a nyugdíjasok jogait törvény biztosítja és ezért ők nem is kérnek egyebet, mint törvény tiszteletet, a törvények igazságos végrehajtását az egyenlő elbánás elve alapján. A státusrendezés különbséget tesz nemcsak a ténylegesek és a nyugdjasok között, hanem még a nyugdíjasok közt is kategóriákat állít fel. Ez az elbánás jogtalan és igazságtalan, miért is sürgeti, hogy emeltessék a nyugdíjasok ellátása a tényleges fizetés nívójára. Ezután határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. Egyenlő elbánást követelnek a nyugdíjasok A határozati javaslat kimondja, hogy a nyugdíjasok, özvegyek és árvák a nagygyűlésükön elszomorodva, a legmélységesebb keserűséggel állapítják meg, hogy a 7000. 1925. M. E. számú rendelet az érdemes régi nyugdíjasokat, özvegyeket és árvákat a törvényesen szerzett munkájuk által megszolgált és tételes törvények által biztosított jogaiktól fosztotta meg és ezzel az intézkedéssel a nyugdíjasoknak háromféle kategóriáját létesítette. Felemeli tiltakozó szavát az ellen, hogy a becsületes és lelkes munka teljesítése után nyugdíjasainak, özvegyeinek és árváinak jogai a jelenben bármiféle ok alapján elhomályosíttassanak. Az országos nagygyűlés azt is keserűséggel állapítja meg, hogy amikor az államháztartás bevételeinek többletében a nyugdíjasok, özvegyek és árvák szintén hozzájárultak a jobb ellátás lehetőségéből, az egyforma elbánás elvének igazságaiból mégis önkényesen kizáratnák. A súlyos sérelmeket szenvedett nyugdíjasok, özvegyek és árvák készek ugyan a magyar haza jobb jövője érdekében a tényleges szolgálatú közalkalmazottakhoz hasonlóan továbbra is tűrni, szenvedni és nélkülözni, de a nemzeti becsület által diktált igazság alapján egyforma elbánást, egyforma igazságot kérnek és elválnak. Mit kívánnak a nyugdíjasok A határozati javaslat a következőket kívánja: 1. Járuljon az országos nagygyűlés küldöttségileg é főméltósága a Kormányzó elé azon kérelemmel, hasson oda, hogy a nyugdíjasok, özvegyek és árvák az igazságnak és az egyforma elbánás elvének alapján megkaphassák az őket törvény szerint megillető arányban az ellátmányokat. 2. Forduljon az országos nagygyűlés feliratilag a magyar nemzetgyűléshez, tárja ott fel a nyugdíjasok, özvegyek és árvák szenvedett sérelmeit és adjon kifejezést azon való mélységes keserűségének, hogy élő törvényekben biztosított, megszolgáltan kiérdemelt munkának gyümölcsitől és szerzett jogaiktól a nyugdíjasok, özvegyek és árvák megfosztottak. 3. Mutasson rá az országos nagygyűlés arra a súlyos következmények csíráját magában hordó káros hatásra, ami abból fakad, ha a felsőbbség a törvények által biztosított jogoknak figyelmen kívül hagyása által, a törvények erejébe vetett erős hitet és szalárd bizalmat a tömegekben megingatja. 4. Járuljon az országos nagygyűlés küldöttsége a miniszterelnök úr elé s kérje fel őt arra, hogy f. év december havában kezdődő genfi népszövetségi tanács előtt eszközölje ki azt is, hogy a súlyos anyagi gondok között roskadozó becsületes és hűséges magyar középosztály nyugdíjasai, özvegyei és árváinak részére a szentesített többszörös törvények által biztosított megélhetési ellátások szintén folyósíttassanak. A magyar törvények rendelkezései szerint ugyanis a megszolgált munka után a nyugdíjasoknak, özvegyeknek és árváknak, a magyar állammal, mint munkaadóval szemben magánjogi igényei állanak fenn. A magyar állam pedig nemzeti becsületből a magánjogot tiszteletben óhajtja tartani. 5. A nyugdíjasok, özvegyek és árvák elesett, elhagyatott helyzetében az országos nagygyűlés elvárja a jelenleg egységes eljárásra tömörült nyugdíjasok szervezeteitől, hogy a további együttműködés kifejlesztése és fenntartása által a kellő lépéseket idején megteszi és addig folytatja, míg a nyugdíjasok, özvegyek és árvák igazságos ügye diadalra nem jut, vasutasok előnyére lehet. Eddig ennek a felettesség részéről éppen az ellenkezője történt. Walter Ottó úgy véli, hogy amit nem akarnak az illetékes körök megadni, arra ráfogják, hogy azt nem engedik Génfben. Veress Sándor felszólalása után Ujfalusy István nyugtábornok határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint mondaná ki a közgyűlés, hogy a nyugdíjasok valamennyien csatlakoznak a szociáldemokrata párthoz. Erre óriási felháborodás tört ki, amely csak akkor csendesedett el, amikor agyagfalvi Hegyi Sándor rendőrtanácsos Ujfalusi tábornoktól megvonta a szót, azzal az indokolással, hogy a nagygyűlés nem pártpolitikai szervezkedéssel foglalkozik. Tardy Gyula felszólalása után Krompecher Jenő ny. tábornok a NyUKOSz nevében hangoztatta, hogy az abban tömörült katonatisztek nem értenek egyet Ujfalusy felszólalásával. Báli József, Kossányi Havas Rezső és Gruber Ödön felszólalásai után Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő hangoztatta, hogy nem tudna hinni az ország feltámadásában, ha azt látná, hogy a kormány közömbösen tud elhaladni egy olyan fontos és fájdalmas kérdés mellett, mint a nyugdíjasoké. Juhász és Balogh Béla felszólalásai után Walter Ottó olvasta fel a soproni nyugdíjasok átiratát. A határozati javaslat egyhangú elfogadása után a nagygyűlés a Himnusz hangjai mellett ért véget. kat a sérelmeket, melyek a státusrendezési kormányrendelet következményei. övele a NYUKOSz teljesen egyetért, Ujfalussyvalazonban nem. A polgári nyugdíjasok részéről elhangzott szélsőségesebb kifakadásokra a NYUKOSz-nak nincs mit megjegyeznie. Felemlítem még, hogy Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő is felszólalt, ő azonban beszéde elején hangoztatta, hogy nem mint exponált politikus, hanem mint nyugalmazott százados és mint a NYUKOSz tagja beszél a sérelmek orvoslásáért. Felháborodás a szocialisták felé orientálódó nyugalmazott tábornok miatt Elsőnek Kossinszky Viktor ny. postatanácsos szólt hozzá a határozati javaslathoz, majd pedig Javornitzky Jenő, a Kamsz vezértitkára hivatkozott arra, hogy már egy évtizeddel ezelőtt sürgették a nyugdíjasok ügyének rendezését. Akkor meg is alkották a tizenkettes törvényt, de ennek a jó hatását nem élvezhették, mert jött a háború — szanálás — és státusrendezés, melyek mind csak hátrányt jelentenek a nyugdíjasok részére. Vitéz ölbey Till Sándor ny. tábornok, a nyugdíjas katonatisztek, özvegyek és árvák érdekében szólalt fel. Ifj. Gonda Béla kiemelte, hogy a vasutasok szolgálati pragmatikájának egy pontja kimondja hogy azt megváltoztatni csak a Fölmászott a Turul-madár tetejére és öngyilkos akart lenni . A SZÓZAT tudósítójától . Ma a délelőtti órákban a FerencTóasas-híd vasállványain egy ember kúszott felfelé s nemsokára el is érte a turulmadár oszlopának kiugró részét, amelyen tovább kúszott felfelé a vasmadárra. Az Ügyeletes rendőrőrszem azonnal értesítette a tűzoltókat, akik tolólétrável vonultak ki, hogy a kúszó embert a turulmadár, tetejéről leszedjék. Eközen az illető már el is érte a vasmadarat és a kíváncsi nézők nagy csoportja állta körül a jelenetet, mikor a rövidesen megérkezett tűzoltóknak hosszas munka után sikerült a vastraverzeken csúszó dühöngő embert veszélyes helyzetéből kimenteni. Vitéz Bolonyay István és Bereczy József tűzoltók kötelet fontak a derekára és így kényszerítették leszállásra. Bevitték a dunai kapitányságra, ahol igazolás után kiderült, hogy Mendelovits Izidor 21 éves kereskedősegéd és nagy nyomorában öngyilkos akart lenni, azonban, amikor már a Turulmadárra ért, elvesztette bátorságát. A rendőrségen azonban hangoztatta, hogy továbbra is öngyilkos akar lenni, mert nem tudja az életet elviselni. Miután nem sikerült szándékáról lebeszélni, az életuntakvédő irodájába utalták. A NYUKOSz nem ért egyet Újvatassy ny. tábornok felszólalásáva! A nagygyűlésen elhangzott szélsőséges felszólalásokról véleményt kértünk Krompecher Jenő nyugalmazott tábornoktól, a NYUKOSz országos alelnökétől, aki munkatársunk előtt a következőket mondotta: — A NYUKOSz semmiesetre sem azonosítja magát Ujfalussy István tábornokkal, aki felindultságában a nagygyűlésen azt az eszmét vetette fel, hogy a nyugdíjasok csatlakozzanak a szociáldemokrata párthoz. Én a NYIKOSz nevében tiltakozásomat már a nagygyűlésen is bejelentettem, amit országos elnöki dő a legteljesebb helyesléssel vett tudomásul. A NYUKOSz hivatalos szónoka a nagygyűlésen vitéz ölbei Till Sándor nyugalmazott tábornok volt, aki vázolta a nyugdíjas katonatisztek, valamint az özvegyek és árvák helyzetét. Továbbá azo 1925. december 1., kedd ENYHÜL A HIDEG — A Meteorológiai Intézet jelentése. A Hazánkban az utóbbi 24 óra leforgása alatt havazás nem volt. Az előző nap leesett hőréteg meghaladja a 10—20 centimétert az egész országban, Veszprémből 30 centimétert jelentettek. A hőmérséklet süllyedt, főleg a keleti részeken —10 fok alá esett. Ma reggel Sopronban —2, Budapesten —6, Szombathelyt —6, Keszthelyi —7, Pécsett —3, Kecskeméten —14, Szegeden —6, Turkevén —10, Debrecenben —9 és Egerben —5 fok volt C szerint. Budapesten a ma déli hőmérséklet —0,6 fok C volt. Prognózis: Egyelőre még hideg és túlnyomóan száraz, később csapadékra hajló idő és enyhülés valószínű. — Látta már „A Magyar Alaszony“ divatképeit? BSaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAa| LEGJOBB SORSJEGY A Diák-sorsjegy. Az első főnyeremény: 12 vagyon búza, melynek értéke bármely takarékpénztárban a szokásos 88%-os kamatozás mellett éli 37.000.000 , és emellett a tőke megmarad. Ezenkívül 1598 nagy értékű nyereménytárgy összesen ► 2.000.000.000 kor, értékben I Egy sorsjegy ára: 5000 korona. Húzás már 3 hét múlva 1925 december 20-án. I Míndenki vegyenDiák sorsjegyeül Sorsjegyek mindenütt kaphatók. Sorsjegy iroda, Budapest V, Vécsey utca 4. Tel. 91-28.