A Hon, 1871. december (9. évfolyam, 277-301. szám)

1871-12-01 / 277. szám

választó jegyzőkönyvi blanketta megküldessék. Gulner Gyula felolvasta a készített jegyzőköny­vet s a közgyűlés elfogadta. A választó elnö­köknek tetszésére bizatik,hogy e jegyzőkönyvet elfogadni akarják-e vagy nem. Szőnyegre került az ujkécskei és a hevesme­gyei inokai határokban törvényellenesen emelt víztöltetek tárgyában kiküldött küldöttség je­lentése, mely a gátak lerontását javasolja.­­ A megyei közgyűlés elfogadja a bizottság javas­latát, és minthogy Heves megye is érdekelve van e határozat által, a megye erről átiratilag értesít­tetni fog. Olvastatik az ügyészi véleményes jelentés Nagy-Szál és Cselcse puszták visszakebelezése tárgyában. E puszták 1848-ig Pestmegyéhez tar­toztak ; akkor azonban Nógrádmegyéhez kap­csoltattak. A főügyész a puszták visszakebelezé­­sét peres után is érvényesíteni javasolja. A köz­gyűlés elfogadja az ügyész véleményét. A solti járás főszolgabírójának jelentése a községi számadások megvizsgálása tárgyában tudomásul vétetett. Folytatása reggeli lapunkban. Az olasz parlament megnyitása. A táviró meghozta az olasz király trónbeszé­dének szövegét. A parlament megnyitásának körülményeiről írják Rómából: Szép, napfé­nyes idő volt, a boltok zárvák, az egész város sétál. A Quirinás-tértől egész a Piazza de Santi Apostoli­ ig, a San Romualdo tértől a Corson át egész a Piazza Colonnáig beláthatlan tömeg hul­lámzik, m­rt erre vonulnak át az udvari kocsik Először jött Margit herczegné, s utána hét kocsi kíséretével. A kamarában a herczegné az elnök jobboldalán fekvő, közönségesen a diplomatá­kénak nevezett karzaton foglalt helyet. A balról eső karzaton volt a diplomatiai test, ott volt a brazíliai császári párt, Brassier de s. Simon gr. Uexküll br., Portugal, Belgium, Holland, a Svájcz, az Észak-amerikai Egyesült Államok, Dánia, Svédország képviselői, s Zalusky gróf és de Sayve marquis, az előbbi Austria-Magyar­­ország, az utóbbi Francziaország ügyvivője. A többi karzatok is túl voltak árasztva. 20000-en kértek jegyet, de a karzatok csak 1200 egyént fogadhattak be. E közben megindult a király a quirinál-palo­­tából ágyudörgés és a hullámzó néptömeg foly­tonos éljenzaja közt. A király oldalán Humbert herczeg ült s a zárt kocsiban szemben vele Son­­nar és Castillingo tábornokok. — A római lovas nemzetőrség egy kis csapata s egy svadron ki­rályi vértes kisérte a kocsit. — A király kocsija után jöttek Cariglan herczeg, Doria herczeg, mint a királyi palota praefectje stb. Megérkez­vén a gyűlésbe, a király a parlament által han­goztatott háromszoros erviva hangjai közt a trón­­ra ült, jobbján Humbert herczeg, Carignan lg, és az udvari főtisztek. A ministerek díszruhá­ikban, s a senatus s a követi kamra két oldalt foglalt állást. A parlament által képezett féli öv­ben vegyest álltak a senatus s a követi kamra tagjai s kiváltságuk szerint, itt is, mint az ud­varnál, egyszerű fekete Izakban jelentek meg. Miután a király felolvasta az ismeretes trón­­beszédet, rögtön elhagyta a termet, s az elnök minister az ülésszakot megnyitottnak jelentette ki. Az egész czeremónia csak 20 perczig tartott. A király fogadtatása visszamenet és oly szívé­lyes és lelkes volt, mint jövet. Rossel és Ferré kivégeztetése. A „Gaulois“ a versaillesi elítéltek utolsó órái­ról a következőket írja : Esti 11 óra van, többé már nem órák , de ta­lán másodperczek szerint kell mérni Rossel és Ferré életét. És ők tudják ezt, vagy legalább gyanítják.­­ A kegyelmezési bizottság, miután rendíthetlen határozatát kimondta, vasárnap 4 órakor elhagyta Versaillest ; elnöke Martel a Normendie-ba megy. Rossel atyja lépéseket tett nála,melyek a fennforgó körülmények közt mind­két félre kínosak valónak ; a szerencsésen csa­lád minden erőfeszítést megtett, s erőfeszíté­sei mindenütt rokonszenvre találtak, de csak is rokonszenvre. Rosselnek erélyes és nyugodt ha­tározottsága egy perezre sem tagadta meg magát s ez is sokat tett arra, hogy a könyörület minden műve lehetetlenné vált. Mintegy hat nap előtt a következőket írta Thiersnek : „Tudom , hogy azon fáradoznak, hogy valamely kitérő után-mó­­don megtartsák életemet. ” A bizottságnak s a köztársaság elnökének e szándékért legmelegebb köszönetemet kell kifejeznem. De megrendíthet­­len elhatározásom, hogy életemet szégyen árán nem váltom meg. Ha tehát önök az élettel együtt a nem degredálást is ki nem eszközük, úgy ve­gyék inkább életemet, be­vallom önnek, sohasem tudnék annak megbocsátani,a­ki rám kimondja a degradatiót, a­melyet nem tudok elviselni. Őszin­teségem nem sértheti meg elnök urat; jobb hogy ha nincs köztünk félreértés. Rossel és Ferré a sorsot, mely reá vár, már azon formaságok egyikéből sejthették, melyek a fogságban elkerülhetlenek. A börtönőr polgári állásuk szabatos meghatározását kérte tőlük, a­miből sejthették, hogy haláluk közeleg. Rossel mindjárt meg is tette rendelkezéseit: azon öltö­zéket vette elő, melyet szabad korában viselt; tiszta inget, fekete­­ frakkot, mellényt, nadrágot. „Lássa ön, — mondta papjához — ha majd in­gemet kinyitom, hogy így szóljak, ide lőjetek, úgy legalább saját ingem lesz az, s nem a fog­házé.“ Azután átadta a papnak, Pássá urnak, „Metz védelme és a harcz a végrőig”czimü művé­nek egy példányát ily feliratolással: „Pássá The­odor urnak, református papnak, hála és barátság jeléül. L. Bőssel.“ Magáról a kivégeztetésről a „Figaro“ írja a következő részleteket: Tegnap reggel 11 órakor Versailles mailje,a mint ép a municipális tanács­ban elnökölt, az igazságügyminister­ egy küldöt­tétől arra nézve kerestetett meg, hogy adjon en­gedélyt a Saint-Louis temetőben, a kivégzettek számára rendelt helyen, három sír ásására. A kegyelmezési bizottság határozata foganatosítá­sára ez volt az első lépés. E bizottság szombati ülésében elhatározta, hogy az igazság Rosselre, Ferrére és Bourgeoisra nézve érvényesíttessék. Bourgeois sergeant volt a 45. sor­ezredben s a 2-ik hadbíróság dezer io és a fölkelésben való részvétel miatt halálra ítéltetett. Legelőször tudta meg, hogy halála órája ütött, mert nem azon fogságban volt, a hol Rozséi és Ferré, s már reggel 4 órakor elhitték onnét, hogy együtt legyen azokkal, kiknek sorsában osztozik. Nyugodt volt, s csak egy szivart kért az útra. Rossel még jól aludt, midőn védője, Al­bert Joly szobácskájába lépett, hogy megmondja neki a szomorú hírt. Kétszer kellett nevén szó­­litnia. „zoh, ön az ?“ szólt Rossel végre, felis­mervén ügyvédét, „tehát ma reggel lesz?“ — „Fájdalom igen,“ felelt Joly.“ — „Ha már meg kell lenni!“ kiáltott Rossel egy tekintettel az ég felé. Azután kérte a fogházigazgatót, hogy hadd elmélkedjék egy perczig ; midőn azonban kije­lentették neki, hogy többé nem maradhat magá­ra, gyorsan öltözködni kezdett. Midőn észrevette, hogy Joly megindulásából nem tud magához tér­ni, ezen szavakkal ölelte át őt : „Bocsássa meg barátom, hogy ily szomorú dolgot bíztam önre, s imádkozzék értem.“ Aztán hosszabban beszélt a protestáns lelkészszel.— Ferré midőn ugyan­erre nézve nyilatkoztak előtte, gyorsan felugrott ágyáról s az épen belépő Folley abbénak igy szólt: rögtön rendelkezésére állok, hisz van időnk ; enge­dje meg, hogy előbb felöltözzem , s zavartalan nyugalommal szivarra gyújtott,s öltö­zékére annyira aprólékos és figyelmes gondot for­dított, hogy a mellett egy félóránál többet töl­tött. A mellett őreivel s ápolóival csevegett, szi­varokat ajándékozott nekik, s folyton saját sze­mélyével foglalkozott, csak szemidegeinek con­­vulsiv rángása s egy-egy elejtett összefüggéste­len szó árulta el, mi van belsejében. —^Bourge­­ois pedig, a­kinek külön czellát adtak, enni kért, ivott és dohány­zott. Hat órakor egy csapat vértes és egy dandár csendőr foglalt állást a fogház előtt; három egészségügyi kocsi őrizet alatt előállt s csakha­mar megnyíltak a ház ajtai. Legelőször Rossel lépett ki, szilárd léptekkel; balján a pap s jobb­ján egy csendőr volt, a ki karjára rövid lanczot csatolt. Fekete, alacsony szövet kalapot­ viselt s szemén lorgnon volt. Azután jött Bourgeois, fején sapkával s szivarral szájaban, mellette­ Folley abbé; végül jött Ferré, kis termetével alig látsz­ván ki két csendőr közül. A három kocsi megin­dult, s gyorsan a Sartory-i mezőre ért,hol Merlin ezredes vezénylete alatt nagyszámú csapat volt négyszögben felállítva. 71­. órakor Merlin jelt adott. A harsonák megszólaltak, s a szomorú menet helyére ért. Az elitéltek szilárd léptekkel szálltak ki a kocsikból s kíséretükkel azon hely felé mentek, a­hol a háro­m kivégzési jelvény fölállítva volt. Nesztelen csönd uralkodott az egész nagy síkon, midőn a három ítélet felolvas­­tatott. Most Rossel újabb halasztásra ad okot. Azt szánja, hogy maga parancsolhassa a „tü­zet.“ Midőn ezt megtiltják neki, egy jelenlevő s vele jóbarát parancsnokot akar látni s vele utolszor kezet szoritni. Figyelmeztetik arra, hogy ezzel csak ok nél­kül hosszabbítja társainak halálfélelmét; ezt be­­látja, mert gyorsan kalapját s felöltőjét leveti, s szemeit bekötteti. De Creuitz parancsnok eltá­­vozik onnan, az altisztek leeresztik kardjaidat s a csapat tüzel. Rossel mintha villám találta vol­na, egész hosszában elterül hátával a földön. A sereg sebésze odalép s konstatálja, hogy csak hulla már. Bourgeois és Ferré ellenben egy ka­tonától kapták a kegyelem-lövést, s Ferrét csak az utolsó lövés találta fején halálosan. Ezután a csapat­­ mind eldefil­roztak a hullák előtt. Ros­­set s Ferré tetemét családja reklamálta, s így csak Bourgeois találta a Saint-Louis temetőben végső nyughelyét. Krajczár : az insbruckiban 13—16 kr ; a prá­gaiban 13s/io—156/io kr; a lembergiben 8*110 — HVio kr; a krakkóiban 77/u — 112/io kr ; a zá­raiban 8­3 io—116/i­o kr; a budaiban 99/io—128/io kr; a pozsonyiban 107/io — 138/io kr; a kassai­ban 89/io—12 kr; a nagyszombatiban 9—i0 — 126/io kr; a n.-szebeniben 92/io— 109/io kr,a zágrábiban 86/io—116/io krt fejenkint. Nemzeti színház. Deczember 1-én adatik : „Juius Caesar.“ Szomorujáték 6 felv. Különfélék. — Egy pesti constábler vi­selt dolgai. A kigy­ötéren több hónapon át egy magas, izmos constábler állt, kit a kapi­tányság Szabó Sándor néven ismert és ki az esti órákban széles mellét mindig rendjelekkel di­szitette fel, melyek azonban egyszerűen csak értéktelen ólom ü­nnepély-izmek voltak. Múlt hó 3-án a derék constábler négy napi szabadság időt kért, hogy családi figy­ekben Világosra utaz­hassák. Minthogy azonban a határidő lejártával nem tért vissza, végül köröztetése rendeltetett el.­­ Néhány hét előtt Becskerekre érkezett, hol constabler egyenruhájában páváskodott. Itt egy vendéglőbe ment és jól evett ivott. Ne­msokára megjelent egy pandúr, ki gyanús sze­mekkel nézte a constablert, de hogy tisztába jöjj­ön,szóbeszédbe ereszkedett vele és ekkor bizal­mas után megtudta a constablertől, hogy ő a hi­res Ráday grófnak előreküldött biztosa, egy óra múlva Ráday is Becskereken lesz. A pandúrnak nem kellett több, sietett a szolgabiróhoz, ki azon­nal kiöltözködött díszruhába és több tisztviselő­vel és pandúrral kiállt az országútra, hogy a k. biztosi, ünnepélyesen fogadják. Türelmetlenül várakoztak, míg végre a vendéglőbe kül­dötték a pandúrt, hogy hrja elő Ráday előhírnökét, de ez roszat sejtve már rég el­inalt a vendéglőből. A rászedett tisztviselők arra a város minden irányában, ki lovon, ki ko­csin keresésére indultak a kalandor szökevény­nek, kit Becskerek határában utal is értek és le­tartóztatták. Sok hamisított bizonyítványt, ha­mis pecsétet és a pesti kapitányságtól egy ha­misított szabadságlevelet találtak nála, mely Záva névre szólt. Az igy lépre került konstabler bevalló, hogy Zava­­az igazi neve, és magyar Szabó nevét csak azért vette föl, hogy biztosab­ban kapjon állomást. Zava most itt ül a fenyítő­­törvényszéknél és várja elitéltetését. — A „nőképző-je­gyzet“ deczember 5-én d. e. 10 órakor elnök választása tárgyában a „Tigris“ szálloda nagy termében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tisztelt tagok és a ne­velésügy baráti ezennel meghivatnak. — A kegyes tanitórendiek pesti főgymnasiuma dalárdája deczember 2-án Somhegyi Xav. Ferencz, a ma­gyar kegyes tanitórend főnöke tiszteletére, mint névünnepe előestélyén, a gymnasium nagyter­mében változatos mű­sorozatu zeneestélyt rendez. — A honvédség köréből. József főherczeg ő kir. fensége, mint a honvédhadsereg főparancsnoka a f. hó 17-én Szathmáron elhunyt Szilányi-Sztojkovits Péter honvédalezredes és dandárparancsnok helyébe a 12. honvéddan­dár parancsnokává ideiglenes minőségben a nagyká­rolyi 44. honvédzászlóalj parancsnokát, Sztankó Sámuel h­onvédalezredest nevezte ki. A Szath­máron állomásozó zászlóalj parancsnokságát időközben az ottani legidősb kapitány viseli. — A katonai élelmezési pénz deczem­ber hóra a birodalomban következőleg állapíttatott meg : a bécsi felügyelőségi kerület­ben 14 — 143/io kr; a lincziben 124/io—156/io kr ; a brünniben 124|10—148/io kr ; a grácziban 9s/io—138/io kr ; a triesztiben llo/io — 146/io Ma a nagy komlóban Bakonyi dal társulata által adatik a „Szép Galathe­a“. A szünete­ket Bunkó Feri népzenéje tölti be. Hivatalos kőltemények. Ő felsége repenyei Barac Jenőt, horvát- szlavón országos kormány igazságügyi osztályának osztály­­tanácsosát, a zágrábi hétszemélyes tábla létszámon kívüli ülnökévé nevezte ki.­­ A pénzügyminiszter Tusa Gyula fogalmazó-gyakornokot a pozsonyi pénz­ügyigazgatósághoz II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá, Papp Sámuel adóhivatali ellenőrt, adószedővé. Zsolnay Sámuel, Schneider Gergely és Selmeczy Géza adó­hivatali tiszteket ellenőrökké nevezte ki. A „H­u n“ tárgsiigön­yei. Bécs, decz. 1. A „Vaterland“ úgy hallja, hogy Metternich herczeg nem azért kérte elbo­­csáttatását, mintha a diplomatiai pályáról le akarna lépni; a bg. egyelőre csak Francziaor­­szágból akar eltávozni, hol a bonapartista izga­tások nagyon lábra kaptak. Metternichs családja egyelőre Olaszországba megy. — Lyonból jelen­tik, hogy a katonaságnál Napoleon melletti tün­tetések fordultak elő. Bécs, dec. 1. Az 1864-ki sorsjegyek mai hú­zásának eredménye: sorozat nyerő­szám nyer. frtot 3171 19 250,000 2­382 32 25,000 127 96 15,000 2338 29 10,000 A többi kihúzott sorozatok ezek :1251, 1638, 2367. Prága, nov. 30. A német egylet örömmel üd­vözli az Auersperg-ministeriumot. Reméli a val­lás felekezeti törvények keresztül­vitelét, óhajt­ja, hogy a hivatali hatalmukkal visszaélő papok megbüntetésére vonatkozólag törvényjavaslat terjesztessék elő. Berlin, dec. 1. Az országgyűlés tegnapi ülé­sében megkezdődött a vita a katonai budget felett. Delbrück elnök kinyilatkoztató, hogy a kétévi átalány-mennyiség — tekintettel a poli­tikai helyzetre, nem fogadható el; kiemeli azon fontosságot, hogy Németországnak 1874-ben, midőn a franczia hadikártérítés utolsó részlete le fog fizettetni, és úgy fel kell szerelve lennie, mint ma, mert a franczia népben a megtorlás­nak erős áramlata uralkodik, mely legfelebb az utolsó részlet lefizetése után kitörhet. Igaz ugyan, hogy a franczia kormány távol áll ezen áramlat­tól, és togálisan azon van, hogy a szerződések megtartassanak, azonban a rázkódásoknak vége Franczia­országban nem határozható meg.­­ Miután Roon hadügyminiszter hasonló érte­lemben beszélt, a két évi átalány-összegre­­vo­­natkozó indítvány 190 szóval 84 ellen elvette­tett, és a három évi átalány-összeg 150 szóval 134 ellen elfogadtatott. Róma, nov. 30. A brazíliai császár néhány bibornokon kívül a pápánál és az olasz király­nál meghitelezve lévő diplomatiai testületet fo­gadta. Az olasz kormány Japánba, Birmába és Siómba rendkívüli követségeket küld, kereske­delmi szerződések kötése végett. Brüssel, nov. 30. A ministerium ellen újabb demonstratiók, valamint ellen demonstratiók tör­téntek. Számos polgárőr a puska agyát felfordit­­va hordja. — A tömeg a király palotája felé vonult. London, nov. 30. A bank a discontót 4°/0- ról 3­­2 %-ra szállitá le. Bécs , dec. 1. (Megnyitás) Hitelintézeti részvény 320.20. Napoleonhol 9.28 Vz. Lom­bar­­dok 203.70. Angol-Ausztriai 286.50 Tramway —.—. Galiczia —.—. Bécs,,december 1. (Előbörze.) Hitelrészvény 319.80 Északi vasút 2130.50. Államvasut 394. - . Lombardok 203.70. 1860­ ki 101 25.1864 iki —.—. Magyar jutalomsorsjegy-----. Napole­ondor 9.28 y2. Magyar hitelrészvény 130—. Ga­licziai 260.—. Angol-Ausztriai 286.25. Franczia osztrák —.—. Tramway 233.50. Magyar föld­hitelintézet 138.50. Páris, nov. 30. (Zárlat.) 3% járadék 56.75. 40* °/p járadék 82.—. Olasz járad. —. - . Credit mob. 223.— Lombard 445.—. Allamvas. 872.— Koronajószági záloglevelek. — Ausztriai kötvé­nyek —.—. Uj kölcsön 9192. Frankfurt, nov. 30. (Esti zárl.) Váltóárf. Bécsre Osztrák hitelrészvény 319.75 Hogyan legyen nekünk télen is munkát biztositó gyáriparunk? Saját házi körömből, de némi utazás után tett széttekintések alapján s folytonos tanulmányo­zás útján mindenkép azt tapasztalom , hogy a gyárakat kormány­támogatás nélkül gyarmat­országban felállítani igen nehéz, és kivétel nél­kül föntartani alig lehet. Mert nálunk a belfogyasztási szükségletek ki­elégítése annyira összeesik a munkáshiánynyal, hogy a legnagyobb czikkereslet épen azon hóna­pokban van, mikor legnagyobb a munkáshiány. Már pedig egy nagyobbszerű gyár úgy meg nem él, hogy ha 9 hónapig azért dolgozik, hogy a 3 hónapi vásárnak eleget tegyen. A jól kiterjedt üzlet, a­mely józan számításra van alapítva, legalább minden két hónapban, legfölebb min­den három hónapban megfordítja tőkéjét. Erre van alapítva a hitelművelet, a pénzérték. Ezért nálunk, mint mindenütt, kivitelre van szükség. Hogy kivitelünk legyen, ehhez olcsó és töké­letes czikkek előáll­­ása szükségeltetik, ezekhez műszerek, gépek és olcsó munkaerő kell; mon­dom, hogy ez utóbbihoz folytonos munkálkodás a főtényező, s a munkáshiány bajának az egyéb rokonléteken való kellő orvoslata. Ám, itt van a bajok kölcsönös kutforrásának összekötő csator­nája, a­melyen a gyógyszer is elvezethető. De visszatérve állításom elejére, hogy ily kö­rülmények között a gyáripar felvirágoztatására kormánysegély kell; hogy félre ne magyaráztas­sam, sietek kijelenteni, hogy olyan badar gon­dolatom nincs, miszerint a kormánytól azt köve­teljem, — a­mit már ugyan megtett , hogy bu­kófélben levő c­égeknek­­országos pénzből köl­csönt nyújtson. Komoly, életre való gyárosoknak nem ez kell. Nekünk a kormány által munkák kellenek. Nekünk mindazon munkák kellenek, a­mit a magy. kormány és a közkormányzat hazánkban szükséges. Kellenek mindezen munkák tiszta megrontatlan­­akban,hajhászók s árleejtő ipar­lovagok elhalászati közbejötte nélkül, első kéz­ből, a­hol becsületes munka­bér, illetőleg ár mellett, becsületes munkára jogosan kötelezve vagyunk. Ezt elérheti a kormány rendes nyilvá­nos utón, ha az árleejtéshez ugyanazon szakma hazai gyárosai bocsájtatnak. Ide s­em kell kéz­alatti munka kiadás. Tette-e ezt a magyar kor­mány ? Nem ! Sőt ellenkező történik min­denütt. Például a honvédek felruházásánál, ha még bár tíz, sőt húsz százfolival magasabban is,miért nem adatott a vállalkozás az erre összegyűlt hazai iparosok kezébe? A legnagyobb gyárakat igen gyakran az egyenes kormánymegrendelések szülték, sőt saját körömből beszélve, azt kell tapasztalnom, hogy egyenesen támogatott kötélgyárak emel­kedtek fel ; ott van a két gyár, az egyik a bécsi Vogel-féle, hol az udvar és a bécsi kormány tá­mogat, s ott van az Olmütz melletti Steipe féle gyár, a­hol az összes birodalmi dohángyárak fel­vonó hevederei is méreg­drágán alku nélkül ké­szülnek. De ez az én szűk köröm, ne beszéljünk erről, így van ez minden Üzletnemben. S miként vagyunk gépeinkkel, a­melyekre szükségünk van, évekig keressük őket, angolban és Amerika gépgyárosai után járva. Begitenek­e 58 25 58 35 58 25 68 36 67 75 67 85 67 70 67 80 288 — 289 — 288 — 239 — 03 76 91 — 101 25 101 50 115 — 110 — 120 50 121 — 2135 —2140 — 212 50 213 50 181­­182 — 259 50 260 — Felelős szerkesztő : JÓKAI MÓR. *°/o 5% 6°/o BÉCSI TŐZSDE November 30. Államadósságok (100 irts.) jEgység. papír k. máj.—nov. 5% 1 H „ k. febr.—aug. 5% I _ ezüst k. jan.—jan. 5% „ „ apr.—oct. 5°/o­­Oszt. ért. visszafizetendő (•/») 5% 1839-iki egész sorsjegy ....­­ . » egy515d 11854-ki 860 frtos 1860-ki 500 „ [ 1860-ki 100 „ ! 1864-ki 100 „ Államjószág záloglevél 180 frt. Földtehermentesítési kötvény. Horvát-tótország................................ Erdélyországi...................................... Teln­esi bánáti ... . . . . . Ugyanaz 1867- ki sors..................... Magyarországi..................................... . 1867-t ki....................... Egyéb kölcsönök. Duna szabályozási...................... . .M. vasúti kölcsön 120 o. é ft. sz. 5% Magyar jutalomkölcsön...................... Török jut. 400 ft. 180 befsz . . . Részvények. Angol-osztr.­bank 200 frtos ez. 45% Angol-magyarbank 200 frt. ez. 40% Oszk­. földhitelintéz. 200 frt. ez. 40% S­eresk. és iparhitelintézet 160 frtos Alt. m. hitelint. 200 frt. 40% befsz. Tries­ti keresk. bank 500 frt . . . Pesti keresk. bank 500 frt... . Oszt. discontobank 200 fr 140% befiz. Alsó-ausztr. leszámitolóbank 500 frt Franco-osztr. bank 200 frt e. 30% bef.­­­in agy. bank 200 frt e. 30% bef. Pénz Áru 75 50 76 50 78 — 78 50 77 — 77 60 79 25 79 73 78 50 79­­95 75 96 25 109 — 109 26 99 50 100 — 67 00 6­­90 e. 286 30 287­­99 30 100 — 320 80 321 — 131 75 132 — 980­­— 132 25 132 50 98 — 98 50 i£. Ipar és két generalb. 200 ft 30% bef Keresk. bank Bécsben 200 ft. 00% „ Osztr. jelzálogbank 200 ft. 25% „ Osztr. nemzeti bank......................... Osztr. egyesületi b. 200 ft. 40% „ Ált. forgalmi bank 200 ft. 60% „ Bécsi bankegyest­let 200 ft. 40% „ Ált. fiumei (n.-várad-eszéki) 200 ft. e. Cseh nyugati vasút 300 ft.................. Cseh északi vasút 150 ft.................... Osztr Dunagőzh. társaság 500 ft pp. Erzsébet vasút 200 ft­ pp...................... „ linz-budweisi vasút 200 ft. e. ff n tf 200 p­p. 104 Ferdinand északi vasút 1000 ft. pp. Ferencz-József vasút 200 ft. e. . . Pécs-barcsi vasút 200 ft. e. . . . Galicz­ Károly-Lajos vasút 200 ft . Grátz-köflachi vasút 200 ft. . . . Kassa-oderbergi vasút 200 ft. . . Lemberg-csernov.-jassyi v. 200 ft. e. Triesti Lloyd 500 ft. pp. . . . Magyar Lloyd Pesten 200 ft. . . . Osztr. északnyugati vasút 200 ft. e Pozsony-nagyszombati vasút I. kib » « n H- Wb Rudolf vasút 200 ft. e......................... Erdélyi vasút 200 ft. ......................... Államvasút 200 ft. p............................ Sz.-fehérvár-györ-gráczi.................... Déli vasút 200 ft................................... Déli ász. ném. összek. v. 200 ft. p. Suez társaság 500 frank . . . . Tiszai vasút 200 ft.......................... Bécsi tramway................................... M. gan­éziai.................................... Magy. észak-keleti vasut 200 ft. e. Magyar keleti vasút 200 ft. e. . . Salgótarjáni kőszén 100 ft. . . . Securitas v. bszt. 300 ft..................... Első osztr.-magy. c­ukorgyár 200 ft Záloglevelek (100 frtos). Ált. oszt földhitel 5% e. . . n * . 5% .............. Pénz Aru 214 — 210 -95 -98 -815 -817 — 101 — 188 50 192 60 193 -245 — 647 -185 — 185 50 145 -145 50 260 1­02 81 50 624 — 690 -246 -240 50 211 -211 50 189 50 190 — 109 25 109 76 409 — 411 -221 25 221 7? 104 75 165 56 176 -178 50 393 — 394 — 202 — 202 20 254 50 255 50 233 — 233 — 160 50 161 50 163 25 183 75 120 — 126 26 138 60 i i i 5 1 1 104 50 104 75 86 50 86 75 Nemzeti bank 5% p. p..................­­ . 5%.......................... Magyar földhitel int. 5% % . . . „ jövedékjegy 8»/„ „ keresk. bank..................... „ jelzálogbank 0% . . . Elsőbbségi kötvények. (100 frtos). A los­­­üainei 5­00 e. é ... Csen szaki pálya 5% e. e. é. ii nyugati pálya 5% o. é fi­n n 1869 5% e o. é Dm­agonhajózási társ. 5% pp. Erzsébet pálya 5% PP................... n­n 5% 0 o ó. . . , ii 1862 kib 5% e o é I. „ 1870 kib. 51/e o é Ferdinand északi vasút 5% p. p. . n­n n 5% 0. ó. . h » » 5% «• o. é. Ferencz­ József pálya 5% e. o. 6 Pécs-barcsi 5% e. o. ó................... Galicz. Károly Lajos 5% e. o. é. . v * * II kib. 5% e o.á Kassa-oderbergi.................................... Lemb.-csemov.-jassyi I. kib.5%e o é • « » II.kib.5%e.o.é. ff n fi III.kib.5%e.o.á. Osztr. Lloyd 5% p. p......................... Osztr. északi pálya 5% e. o. é. . Budapesti lánczhid 8% o. é. . . . Rudolf pálya 5% e. o. é.................... n „ 1809. kib. 5% e. o. és I. erdélyi vasút 5% e. o. é. . . . Állam vaspálya (500 ft. dbonként) . „ n 1807. kib. (500 ft. db.) Déli vaspálya (500 ft. db.). . n n 5*/0 ** °* o. . . h „ 1870—74.0%(500f.db.) n „ 1875—76.8%(500f.dbv _ n­ 1877—78.0%(500f.db.) Dél-éesak ném. összek. 5% o. é. a i a 5% o. é. Tiszai vasút 6% o. é...................... Magyar keleti vasút 5% o. é. Pénz Áru Pénz Áru 88 9° 89 20 Magánsorgj­egyek. S 1 50 10 —— — Keresk. hitelintézet 100 frt . . . 189 60 190 —— — —.Clary 40 frt pp...................................... 30 — 38 ~ 84 50 84 75Danagázhajózási 100 frt pp. . . . 97 50 Keglevich 10 frt pp.............................. 14 — 10 — Budai 40 frt p. ............................... 3­0 -13­ Fálffy 40 frt pp................................. 28 -29 — Rudolf alap í(j frt o. é.................. 14 50 15 50 92 90 93 10Salm 40 frt pp....................................... 42 -43-101 40 101 70Szt.-Genois 4Ö frt pp. .... 31 50 39 50 93 50— Stauislai városi 20 frt o. é. ... 26 — 27 — 92 92 75Triesti 100 frt pp.................................. •20 50 121 60— 74 — „ 50 frt o. é......................... 59 -00 " — — — —Waldstein 20 frt pp......................... 29 — 23 — 95 -95 50Wlndischgrätz 20 frt pp. . . z4 — 25 — 94 — 94 26 102 192 60 90­­90 60 Váltók (3 hóra): 86 60 87 50 10­4 50 105­­Amsterdam 100 hol. frt 5% . . . 98 30 98 50 100 10 100 30Augsburg 100 d. n. fit. 41/.. . 98 76 98 85 90 50 90 75Berlin 100 tallér 5­7, . . ._ — 101 —Bor­oszló 100 tallér 5% , . . .______ 100 50 100 75Brüssel 100 fit 2% /0 . . . . ______ 92 35 92 50Mainai Frankfurt 100 d. n. frt. 4 , 98 80 99 — 79 25 79 60Hamburg 100 markhauce 4% . . . 86 85 87 — 89 50 90 50London 10 font sterling 5% . . . 116 90 117 10 84 25 84 75Lyon 100 frank 2*/­ % . . . . _ _ — — — --Milano 100 uj ltra 5% . . . . . ...__ 10® — 100 15Marseille 100 frank 2*/„.................... ___ — — München d. u. frt. 4% % . . . . _ _ , _ 90 75 91 10Paris 100 frank 2'/*% . 45 25 45 30 90 75 91 10Sz.-Pétervár 100 rubel 0'/, »/„... 91) 20 90 50Bukarest (81 nap látot ) 100 pl. plus! _____ _ 135 — 135 50Konstantin . . .100 t8. ,— — 111 25 111 75 93­­93 20 Péntek. 229 — 231 — 231 —232 —Császári arany.................................... 5 59 5 57 — —— „ „ teljes súlya . . .­­ _— — 20 frankos arany......................... . 9 28 9 29— — —Crosz imperial...............................___ — — — —Mária Terézia tallér......................... ____ - - _ 80 90 87 10Egyesületi tallér ............................ — — 100. v. Amerikai 1882-re 97.3/8 Osztrák államvasuti részvény 391.—. 1860 as 87.25. Lombardok 201. 75. Galicziai 260 50. Évjáradék ezüst 57.7/8 Erzsébet —. —. Frankfurt, nov. 30. (Zárlat.) Váltóárfolyam 1859-ki­s metalliqes —.—. Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi me­talliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.— Amerikai 1828 ig 97.3/8. Osztr. hitelrészv. 319 25. Osztrák államvasut 394.50. 1854-ki sors­je­gyek 77.—. 1864-ki 141.75. 1860-ki 87.75. Fe­rencz­ József vasút —.—. Lombardok 202.50 Galicziai 260.—. Papirjáradék 49.50. Ezüstjá­radék 57.7/8. Osztr. bankrészvény 831.—. Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —. Győri—.—.— Gömöri 78.50. Pária , nov. 30. Liszt nov. 86.—, decz. 86 —, táv. 86.75. Répaolaj nov. 115.75, decz. 115 75, táv. 115.50 113 — Lenolaj nov. 100.50, dec. 100. —, táv. 99.50. Szesz nov. 56.—, decz. 56. —, táv. 58. - . Finomított czukor 148—. 88 */2h. i. 813‘A Olaj h. 157/16, h. i. Köln, nov. 30. Búza h. Rozs h. 524.—, h. i. 61. - . 147/ 2 o • Stettin, nov. 30.Búza h. 66 -82, h.i. 806/«. rozs h. 49—523/*, h. i. 543/., olaj b. 28, h.i. 28. szesz h. 22 y2, b. i. 212/3. Hamburg, nov. 30. Búza nov. 156, tavaszra 165. Rozs nov. 112, táv. 115— . Olaj nov. 30—, májusra 29—. Szesz nov. 30‘/2, nov. 30—, apr. —máj. 27—. Antverpen, nov. 30. A petroleum üzlete erős 46 ’/2. Borossió, nov. 30. Ruza 103, rozs 70, zab 33, olaj h. 145/«, h. i. 14’/i2, szesz 22'/2, 22 7/,2. 22 V«—. New-York, nov. 30. Liszt 685. Nyomatik a kiadó-tulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvény társulat nyomdájában (ezelőtt Emich G.) Barátok tere 7. sz. 1871. bennünket a ránk nézve idegen követségek, se­gítik a bécsit, a Vogelleket és Steipeket. Lenyűgözött államviszonyaink terhét érzi a magyar gyáripar, még születésének bölcsőjében miként lehet ez nagygyá? Azt az tudj­a,a­ki min­deneket lát. .. S ha azért kétségbe nem esve, a nehéz idők súlya alatt tovább küzdünk, hol van azon jo­gunk teh­át, hogy alkotmányos kormányunk az égbe kiáltó idegen bűnök ellen felhozott pana­szunkat meghallgatni volna általunk sürgethető. Elhangzik a pusztában minden szó ? s azután azt akarják, hogy Magyarország növekedő köz­­terhét oly könnyen viselje, mint a lajthántási rész, a­mely a sok százados kormánytámasz folytán fölénk emelkedett! ? Így tehát földművelő barátunk és iparosok gyárosok csak beszéljünk sok szépet és igazat, gyülésezzünk, írjunk és csatázzunk az eszmék terén, míg a napok szépen egymásután leáldoz­nak felettünk, s unokáinknak hagyunk egy jól felhivatalozott gyarmatországot, a­hol csak­ugyan nagy szükség lesz a jó törvényhozás és igazság­szolgáltatás, mert a jogos panasz örö­kös és örökre orvosolatlan marad.­­De azért mégis tegyünk, mert a tespedés ha­lál ; zörgessünk a kormány ajtaján ; ha ez zárva, zörgessünk ablakán, hogy rendezze a munka­kérdés azon oldalát, a­mely kezébe van adva mint segédforrásaink birtokosának. Mindenek fölött ne tágítsunk követeljük,hogy a hazai gyáripart a magyar kormány ismerje el itthon levő saját testvérének, a­melynek ér­deke az ő érdekével, vagy akarom mondani a haza érdekével azonos, így majd csak időjártával a munkás kérdés is meg lesz áldva. Bakay Nándor, kötélgyáros. Közgazdasá­si vegyes. — A nemzetközi távirdai szö­vetségbe Oroszország is belépett. Az orosz ázsiai távirdai hálózat Werkhne Udinsktól a meridiántól, a Csendes tenger partjáig terjed. A harmadik távirdai körre nézve, azaz ázsiai Oroszország említett távirdai huzataira nézve, a szabályszerű díj 16 frank (4 frt 40 kr.) S egy sürgöny feladása az osztrák-magyar területről a harmadik orosz távirdai körbe eső bármely ál­lomásra 40 frank (16 o. é. ezüst ft). A szövetségi vonalak ezen forgalmának megnyitása még nincs elrendelve, de az valószínüleg már az év lefor­gása előtt megnyílik. Kivonat a „Bp. Közlöny“ ből' Árverések: Kis-Paczalon (Kraszna) decz. 19-én Szalánczy László beltelke és külső földjei. — Bezenyén (Mosony) decz. 23-án Hiermann György ’/» telke.— Csornán (Sopron) decz. 19-én Csír Juli­anna telekjárandósága. — Sárosszéken (Vas) decz. 11 én Rozner Ferencz háza és telke. — Zilah­on decz. 22-én Meszeri Józsefné ingatlanai. — Győrö­kön (Arad) január 3-án Román Nika és Vaszilie háza és földje. — Táczon (Fehér) decz. 20-án Kis János zsellérsége. Árkelet a pesti börzén. Magyar vasúti kölcsön 109.75—110.—. Magyar sorsjegy-kölcsön 100.——100.60 Bordása mamegváltási kötvény 74.50—75.— Páca harca casut 179.—­.—180.—. Alföld-fiumei 185 —.—186 — Északkeleti 164.—.—110.—. Magyar keleti 125.— —127.—.. Pesti közúti 309.— .—311.—. Budai 93.— ICO.—. Bécsi Tramway 229.—.—231.—. I. magyar biz­­tonbitó 765.—.—770.—. Haza 115.—. 117.—. Pesti bizto­sító 260.—.—260.—. Asio 295.—.—300.—. Pannónia viszonbiztositó 448.—.—450.—. Hunnia 189.—.—190 — Angol-magyar bank 99.—.— 99.50. Magyar általános 130.26.—130.50. Franczia-magyar 97.75.—98.—. Pesti népbank 68.—.—70.—. Pesti kereskedelmi 683.—.— 880.—. Budai 193.—.—195.—.­Pesti iparbank 490.—.—3­500.—. Terézvárosi iparbank 28.—.—23.50.. Pesti taka­­rékpénztár 3476.—.—3500. — . Budapesti fővárosi 191. —.—193.—. Terézvárosi 46.—.—46.50. Külvárosi 91.—. 96.—. Ferencz-Józsefvárosi 56.—.­ 57.—. Árpád gőz­malom —.—.—150.—. Blumféle —.—140.—. Con­cordia 38­.—.—400.—. Király 250.—.—370.—. Luizs 109.—.—110. Molnár és sütők 156.—.— ISO. -.Unió 185.—.—195.—. Victoria 160.—.—170.­—. I. budapesti 470.—.—490.—. Pannónia 420.—.—450.—. Hengerma­lom 660.—.—670.—. Budai gyártelep 60.—.—65.— Erzsébet 110.—.—115.—. I. magyar serfőzde 560.—.— 660.—. Király 67.—.—70. -. Hajóhitel 96.—.­98.­­I. magyar gőzhajó 65.—.—70.—. Országos 33.—.—35 —. Magyar Lloyd 67.—. — .68—. Fent-bécsi vontató 57. —.—69.—. Flora szappangyár 63. -.—56.—. Gyarati út fonalgyár 130.—.—132.—. I. magyar bőrgyár 110.—. —115. — . I. magyar szeszfinomitó 190.—.—110.—. Új­pesti —.—.-------.—. Gschwim­fém­ gyár 206.—.—2,7. —. Salgótarjáni kőszénbánya 138.—.—140.—. Pestfiu­mei hajógyár 26.— .—35.—. Alagút 112.—.—114.—. Drasche téglavető 137.—.—138 Athenaetmn könyvnyo­m­­da 178.—.—180.—. Ganzféle vasöntöde 286.—.— 290.— Üveg —.—.—.—. Vendéglő 157.-.—158.—. Waggon gyár 60—.—.65.—. Gyapjúmosó —.—.- .—.—. Magyar záloglevelek 6'A«/» 89.—.—90.—. Napoleond’or 9.28— 9.30— Arany 5.64-5.66—. Ezüst 117.—.—118.—. Po­rosz tallér 1 7­4—— 1.75-----.Frankfurt 99 —.—99.50—. Hamburg —.—m. bank 86.50—87.—. London 10 font sterling 117.76—118.26. Pária 100 frank 45.-.­.40.26

Next