A Hon, 1876. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1876-04-25 / 95. szám

önkéntes adomány rögtön egybegyűlt. Sokan adtak kenyeret a segélyteleneknek. Holnap rendkívüli váro­si közgyűlés, mely a teendőkről fog tanácskozni. A veszteség valódi mérve csak a hivatalos ada­tokból lesz kiszámítható. Most minden szó a nyomor festésére oly sze­gény, ha nem költi föl az adakozás kifogyhatatlan érzését! Segitséget, irgalmat és jó indulatot kér, esd most minden, ki hajléktalan ül vagyonánál romjai fölött. A testvér haza a testvér e időszavát még min­dig megérti, megérti most is. H. J. KÜLÖNFÉLÉK. — Uj nemes. Ő felsége személye körüli magyar minisztere előterjesztése folytán Markovits Károlynak, a főherczegi bellyei uradalom főmérnö­kének, negyvenkét évi mérnöki működése közben s jelesül a vizi védgátak és szivattyú-épitkezések kö­rül szerzett érdemei elismeréséül, saját és törvényes utódai részére, a »gátföldi« előnév használhatásának engedélyezése mellett, a magyar nemességet díjmen­tesen adományozta. — József főherczegnek legkö­zelebb magas vendégei lesznek Alcsuthon: Erzsébet főherczegné, József főherczeg nénje és en­nek leánya, Krisztina főherczegnő. A vendégek Bu­dapesten csak két napot fognak tölteni, azután Al­­csuthra mennek ahova Erzsébet főherczegnőt ifjúkori emlékek fűzik. — Kitüntetés. Nádasi József ruszpo­­lyánai postamesternek, egy embernek saját élete ve­szélyeztetése mellett a hullámokból történt megmen­téséért ő felsége az arany érdemkeresztet adomá­nyozta. — A magyar falu bécsiek felülése. Ismeretes a lapokból azon tény, hogy a bécsi községi tanács ülésén heves vita fejlett ki a fölött, váljon a német sógorok kikölcsönözzék-e egy jótékony czélra szán magyar történelmi ereklyéket, melyek jelenleg a bécsi fegyvertárban léteznek s ez is tudva van, hogy ez alkalommal a sógorok igen hevesen keltek ki a magyarok ellen. Egyet azonban a bécsi lapok telje­sen »elfeledtek« közleni, holott ezen tény a jelen szomorú viszonyok között nagyon is méltó a felem­­lítésre. Az eset következő. A fegyvertárban lévő kincsek közül különösen Mátyás király p a­­­z s a emlegettetett legjobban s annak kiada­tását minden szónok megtagadta. Szidták a magya­rokat s a kiegyezést, mint a bokrot. Midőn egy szónok felemlitette, hogy a magyarok mégis csak testvéreink, gúnyos hahota követé szavait s a vita még élénkebb lett. Kimondták még azt is, hogy Mátyás király pajzsát azért sem lehet kiadni, mert a magyarok azt nem adnák vissza. Erre felállott Hügel Ede városi tanácsos s bebizonyította, hogy ezen hősködés nevet­séges, mert oly tárgy fölött vitatkoznak , mely mint közel 30 éve nincs Bécs városa b­i­r­t­o­k­á­ban, miután Mátyás király pajzsát 1848-ban maga Bécs városa adta át testvéri érzel­me jeléül Pestnek. A nagy király pajzsát kétszáz nemzetőr szállította le külön gőzösön 1848 ápr. 15-én a magyar fővárosba s itt annak elnöke, ki magyar születésű volt, német beszédét magyarral fejezve be, átalános lelkesedést okozott. Az­óta Corvin Mátyás paizsa a maga­, nemz. múzeumban van Budapesten, s h­ogy ez tény, elegendő bizonyíték arra, hogy an a 200 főnyi nemzetőség főnöke s szónoka, mely a paizsot Pestre vitte, maga — Hügel Ede volt. Ezen az izgatott fékre esett zuhanynak, melyet azonban a­­ bécsi lapok — mint mondók — »elfeledtek« közölni az lett következménye, hogy a magyarok szidása s átalában a kupaktanácsi politizálás megszűnt, s a tanács négy­ötöd többsége kimondotta, hogy a magyar történelmi ereklyék a műzárlatra kikölcsö­nöztessenek. • — Bíróságok költözése. A budapesti kir. tvszék elnöksége közhírré teszi, hogy ezen kir. törvényszék büntető osztálya május hó 1-én a vár­beli Fortuna utczai »Fortunához« czimzett 127-ik számú házba, a Budapest I. és II. ker. kir. járásbí­róság mindhárom osztálya a várbeli úri utczai 39. számú házba, és végre a VIII. és X. kerületbeli kir. járásbíróság a soroksári és pipa utcza sarkán 13. sz.a. ház első emeleti helységeibe költözik át. A fent említett büntető osztály és kir. járásbíróságok hivatalos működéseiket és a beadványok elfogadását április 30-ig bezárólag jelenlegi, május 1-től pedig új helyiségeikben teljesítendők. — Árvaház építés. A budapesti pro­testáns »országos árvaegyesület« f. hó 28-án délután 3 órakor tartja az evang. iskolaépület dísztermében ez évi rendes közgyűlését. Az egyesületi tagok minél számosabb megjelenésre felkéretnek, miután ezen gyűlés egy új árvaház építése fölött véglegesen fog határozni. Az egyesületnek elnöke, dr. Kochmeister Frigyes ezen építésre az utolsó hónapokban már 36 ezer irtot gyűjtött.­­ A levelező közönséggel a m­. kir. postaigazgatóság a következőket tudatja : Az eddigi szokás szerint nemcsak a főpostahivatalnál, hanem a budavári, továbbá a Budapest délkeleti-éj­­szaki és déli vaspályái postahivataloknál, nemkülön­ben a Budapest Lipót-, Teréz-, József-, Ferencz- és vízivárosi fiókpostahivataloknál is feladatott és ren­deltetési helyükön bármi oknál fogva nem kézbesí­tett és visszaküldött, illetőleg visszaérkezett ajánlott és közönséges térfi levelek csak a helybeli főpostahi­vatalnál voltak átvehetők. A levelező közönség ké­nyelmére jövőre a fent elősorolt budapesti vaspályás vagy fiókpostahivataloknál feladott ajánlott s közön­séges térfi levelek azon postahivatalnál vehetők visz­­sza, melynél azok feladattak.­­ A magyar mérnök és építész­­egyesület ápril 22-iki egyetemes szakülésén Könyves Tóth Mihály egyesületi tag bemutatta sa­ját találmánya kézi kőfuró gépeit, s előadást tartott a kőfuró gépek s a vettetésekről. Találmánya a bécsi mérnök- és építészegyesületben is bemutattatván, tetszésben részesült, mint a­mely leggyakoribb mó­don fejte meg az egyesület elnöke Schmidt F. építé­szeti tanácsos azon óhaját, hogy a magas építmé­nyeknél a faragott köveket felhúzó svéd szerkezet el­helyezéséhez szükséges lyukak fúrására egy alkalmas könnyen hordozható fúrógép szerkesztessék. De sok­kal fontosabb e találmány bányákban gazdag ha­zánkra nézve nemzetgazdasági szempontból. Előadó ugyanis az életből vett példákkal bebizonyítot­ta,hogy"a sulyok fúrásánál,mely a kőfúrásánál átalános bevett szokás — a felhasznált emberi erő kilenczti­­zedrésze hiában fecséreltetik el, mert oly nagy ütésre átalában nincs szükség, s mert a sulyokfurás erőmű­­tanilag hátrányos. Az erőműtan követelményeinek csak a lökőfuró felel meg, mely helyes elven a sűrí­tett léggel hajtott kőfurógépek szerkezete alapszik, s a gépi erőnek ezen helyes felhasználása az oka a gyors előhaladásnak, nem a felhasznált erő nagysága, miután az nincsen perczenként két annyi sem, mint a mennyit az ember a sulyokfurásnál ki szokott fej­teni, mint azt a természetből vett adatokkal be is bi­zonyította s bizonyságul felhozta azon tényt is, hogy mind a st.-cenisi , mind a st.-gotthardi alagútban gyorsabb előhaladást eszközöltek a gé­pek féllöktávollal dolgozva, mint egész erővel.­­ A sűrített léggel hajtott kőfuró gépek átlag 7-szer­­ oly gyors előhaladást mutatnak, mint a sulyokfúrás, de — a berendezési tőkét számításba sem véve is — 2-szer olyan drága. A munka e folytonos drágasága s a berendezési tőke nagysága az oka, hogy a gépek csak is nagyobb műveknél alkalmaztatnak. Eladó találmánya következtében 2-szer oly gyors előhaladás lehetséges körülbelől félévnyi kiadás mellett, mint a sulyokfú­­rásnál.­­ Találmánya egy egyszerű lökőfuró, mely ugyanazon elveken alapszik, a fúró forgatását ép úgy automatice végzi mint a sűrített lég­gel hajtott kőfuró gépek, csakhogy emberi erő által löketik előre, nincs szükség sem légsűrítő gőz­mozdonyra, sem hosszú légvezetékekre, a beren­dezési tőke átalában igen csekély. Kezeléséhez még tanult bányász sem kell, bármely munkás rögtön dol­­gozhatik vele. Ezen tulajdonsága teszi gazda szempont­ból oly kitűnővé. A bécsi új tanácsház építészeti terén e hó elején az ottani mérnök és építész egyesület elnö­ke, több tagja és a cs. k. genie comité előtt egy kí­sérlet tartatott, hol e kézi kőfúró géppel neuhauser­ i gránitban 8 perez alatt 7 centimétert, mannersdorfi lajta mészkőben 7 perez alatt 21 centimétert fúrt, két napszámos váltakozva. Ez egyszerű olcsó s még­is erőműtanilag minden követelményeknek megfele­lő magyar találmány, épen egyszerűsége miatt oly életrevaló, — elárusítása az egész conti­­nensen be is van vezetve az ösmeretes dynamit árus Mahler Eschenbacher által Bécsben, darabja 80 fo­rint, Könyves Tóth mérnök előadása találmányán kí­­vül is igen érdekes volt, s értekező megmutatta, hogy az alagútépítészet elméletében is oly fokon áll, hogy hazánkfia Bécsben bátran fölléphetett, s az átalános elismerést meg is érdemelte. _Sikertelen házmotozás. A fővárosi rendőrségnek az utóbbi években számos játékbarlangot s egyes esetekben a játékkészüléket s a játékasztalon levő pénzt is sikerült elkobozni. Ez elkobzások által azonban az ismert játékbarlangok egyátalában nem pusztíttattak ki, csak a játszókat ösztönzte az különös elővigyázati rendszabályokra, mint pl. jól betanított örök, távirdajelzések felállítására stb. Egy nagyban működő játékbankot gyanítottak a többek közt P. Józsefnél a megyeház utcza 2. sz. alatti ház­ban s a rendőrség főnöke nemrég magasabb helyről utasítást kapott, hogy az itt levő játékbankot valami módon pusztítsa ki. Ez azonban közönséges uton nem volt lehetséges s azért a rendőrségnek először pontosan informáltatni kellett magát a mellékkörül­ményekről, hogy olyan támadást lehessen kombinál­ni, mely mellett minden elővigyázati rendszabály da­czára észrevétlenül lehessen a házba nyomulni. Az említett ház keskeny, kétemeletes épület, melynek egész berendezése igen kedvező lehet, a tilos játékra. Földszint vendéglő van, s ezzel szemközt egy magá­nos szoba bejárata, melynek lakója csak éjjel van otthon, az udvarban lúgos van, mely a vendég­lőhöz tartozik. Az első és második emeletet P. József birja bérben, s szabadságában áll a lépcső vas ajtaját elzárni. Ha valaki ez ajtóhoz vagy a lépczőhöz közeledik, ezt az első emeleten egy táviró készülék azonnal jelzi s egy betanított su­­hlancz az ajtóhoz siet, hogy azt az adott jelre, ha t. i. jóbarát akar bemenni, kinyissa. E berendezés foly­tán az első emeleten levők minden meglepetéstől biz­tosítva vannak. Kitudták, hogy a játék P.-nél 8 óráig tart, s ettől 10 óráig vacsorálnak s a játékot azután ismét folytatják, s igy e megközelithetetlennek lát­szó hely megrohanása esti 3­,8-ra határoztatok, s csakhamar a következőleg ki is vitetett. Egy rendőr­biztos fél 8-kor egy létrával s minden szükséges sze­rekkel ellátott kéményseprővel a szóban levő házba ment, hogy ott állítólag azzal valami munkát végez­tessen Ezeket kis távolságban még 3 biztos s pol­gári ruhába öltözött 6 rendőr követte, kiknek meg­bízatása volt a megyeház-utczában egyenként sétál­ni s szükség esetén az adott jelre elősietni. Midőn a biztos a kéményseprővel a szóban levő házhoz meg­érkezett, azt mondá a füstfaragónak, hogy mivel még hosszabb utjuk is van, tán jó volna előbb egy pohár bort magukhoz venni. A kéményseprő elfogadható­nak találta ez ajánlatot, s létráját az említett ház bejárata mellett a falhoz támasztotta, s a rendőrrel elment a kocsmába. A­mint ezek elmentek, a­­ biztos azonnal elősietett, s a kéményseprő lét­ráját észrevétlenül az udvarban levő lugashoz támasztották. A biztosok ketteje a létrán felmá­szott az első emelet folyosójára, a harmadik lent maradt. Az első emeleten a konyhaajtó nyitva volt; a biztosok a konyhán keresztül az étterembe nyo­multak, hol 12 személyre terített asztal állt. Ismét a biliárd-szobába mentek, hol három ismert úr billar­­dozott. Az innét nyíló szobában a háziúr három más­sal »kalabriast« játszott. E szoba mellett van még egy hálószoba s a konyha mellett egy cselédszoba. — Időközben még több rendőr is feljött a lépcsőn s a lakás kijáratát eláltották. P. e »rabló«-támadáson nagyban indignálódott s­katagorice kijelenté, hogy ő játszik, s lakásában sem tiltja azt el, de oda semmiféle fiatal ember be nem bocsáttatik, csupán az ő szemé­lyes ismerősei. A rendőrök felszólították P.-t, hogy a roulette-játékot adja elő, különben házmotozást tar­tanak. — Mivel P. azt állítá, hogy ilyen játék nála nincs, a rendőrök a lakásnak minden zugát kimotoz­ták, a padlást is, padlókat, falakat megkopogtatták, rejtett fiókokat kerestek — de mind hiába, roulette vagy más ilynemű hazárdjátékhoz való készüléket nem találtak. A különben sikerült meglepetés így egészen sikertelen maradt s a rendőrök eredményte­lenül voltak kénytelenek visszavonulni. P. úr, mint a »P. Lloyd« írja, lakásának e megrohanásáért a be­lügyminiszternél panaszt tett, láthatik e nyelvtan, mert e nyelven ez az első ily fajta tankönyv s igen nagy hiányt pótol. E most megjelent vend-magyar nyelvtan kiegészítéséül leg­közelebb részletes példánytár fog megjelenni. Szük­ség van: magyarok történetére, természetrajzra számtanra vend nyelvi­e.— Az iskolában használt könyvek kemény kötéssel vannak ellátva . Az orsz. kisdedóvó egyesület év­könyve a múlt évről megjelent. Összeállította P. Szathmári Károly. Az évi jelentés hosszas álta­lános bevezetés után 198 jelenleg létező intézetet so­rolóiel : kimondja, hogy a kisdednevelő intézetek szá­ma 2 év alatt 25­/0-al (hó) növekedett. A gyermek­­kertésznőképezdében az 1874/I­­ tanévre a I. osztály­ba 24, a II. osztályba 26, tehát összesen 50 növen­dék volt, valamennyien nők. Az intézetben fennállása óta (1837) soha sem volt ily nagy czim. Az összes kiképzés­ szerint volt 443 növendék, kik közül inté­zeti állomást nyert 188, 1865. óta nők is, kik 3 év óta kizárólag uralkodnak a téren. Az orsz. cholera árvaházban volt 30 növendék, az egyesület száz­házi óvodájában 60. Az egyesület bevétele volt a múlt évben 47,676 ft 66 kr, kiadás 25,083 ft 87 kr, maradvány 22,592 ft 79 kr. Az alapitó tagok száma 323, a rendes tagoké csak 193, pártoló tagoké 33. Az egyesület külön képzőintézeti épületet építtetett, mely már az őszszel lakató állapotban leend.­­ A középkor történetét nagyobb műben akarja megírni P. Szathmáry Károly. E mű első füzete következő czimmel jelent meg: »Az emberi nem fejlődésének története. Rész.Középkor. Első kötet. Első füzet« E czimből látható, hogy szerző, daczára a szokatlan kezdetnek, az egyetemes történelmet öleli fel, terve szerint oly terjedelemben, hogy maga a középkor három 20—25 éves kötetben két füzetet számítva egy kötetre jelenjék meg. A je­len füzet a nagy terjedelmű bevezetésen kívül — mely főkép irodalomtörténeti , bibliographiai szem­pontból érdekes — a népszindalásról, a honfogla­lás, a hűbériség, a középkori fejedelmi hatalom fo­galmait fejtegeti. Szerző, mint maga írja, teljesen re­­alistikus iránya, s ezen álláspontját igyekszik is megtartani. Különben a jelen füzetből — mely­nek nagy része Aigner »Könyves házá«-ban je­lent meg — még a munkáról, sőt annak be­osztásáról sem szólhatunk részletesen. A beve­zetés társalgó kedélyes hangon van írva: magá­ban a szövegben is kerülve van a tudományos mo­dor. Legérdekesebb a jelen füzetben a kútfők s se­gédkönyvek jegyzéke, habár sajnálni lehet, hogy szerző itt nem ragaszkodott ahhoz, hogy e művet kezdők számára írja s oly kevéssé válogatja meg a lényegest a lényegtelentől, hogy mig p. Leckyt, Litt­­rét, Baurt annyi más nevezetes irót, kik csaknem kútfőknek tekinthetők, egészen mellőz, mig a két Humboldtot a középkori történelemirók első rangú tekintélyei között sorolja föl. P. Szathmáry Károly műve előfizetést is hirdet. A három kötetnek, mely a középkort fogja tárgyalni, előfizetési ára 5 frt, bolti ára 6 frt leend. Irodalom. — Nagyszabású könyvészeti szak­müvet ad ki Kerbeny K. M. e czim alatt : »A magyar nemzeti és nemzetközi irodalomnak könyvé­szete 1441—1876.« E nagy mű tizenkét szakfüzet­ben fog megjelenni magyar nyelven, de német jegy­zetekkel. A füzetek czimei : 1. A magyar irodalom a világirodalomban. (300 idegen nyelvre fordított mü czime.) 2. A világirodalom és Magyarország. (Mint­egy háromezer idegen nyelven irt munka Magyaror­szágról.) 3. A világirodalom a magyar irodalomban (Mintegy kétezer magyar nyelvre fordított mű czi­me.) 4. A magyar költészetnek könyvészete. (Mint­egy 1500 czim.) 5. A magyar drámai irodalomnak könyvészete. (Mintegy 500 czim.) 6. A magyar re­gényirodalomnak könyvészete. (1200 czim.) 7. A ma­gyar történeti irodalomnak könyvészete. (2000 czim.) 8. A magyar népisme-irodalomnak könyvészete. (1500 czim.) 9. Bölcsészet, szépészet, művészet, nyelvészet. (Mintegy 600 czim.) 10. A magyar jogtudomány iro­dalomnak könyvészete. (1000 czim.) 11. A magyar hittudományi irodalomnak könyvészete. (2000 czim.) 12. A magyar vegyes irodalomnak könyvészete. (1000 czim.) Mind a 12 füzetből kizárvák az egyenes iskolakönyvek. — Vend-magyar nyelvtan jelent meg legközelebb Szabó Imre szombathelyi püspök költségén az ő hatósága alatt álló vendajku iskolák használatára. Szerkesztette Augustich Imre. Vas- és Zalamegyében van 25 kath., 7 prot. feleke­zeti és 11 községi és állami vendajku iskola. A ta­­nonczok száma évenként 5.200. Somogymegyében a nagyatádi kerületben szintén van több vend község közel 5000 lélek­számmal. Ezek iskoláiban is tanít­ Hivatalos közlemények. Zimán Kálmánnak, a honvédség nyugdíjas állomá­nyába véglegesen áthelyezett főhadnagynak, a czimzetes századosi jelleget adományoztatott. Az igazságügyminisz­ter Lukácsy Antal budapesti dijnokot ugyanoda járulnokká nevezte ki. A közoktatásügyi miniszter a szepsi­szent­­györgyi felső népiskolához ideiglenes énektanítóul segédi minőségben kinevezett Nagy Istvánt állomásán végleg megerősítette. A pénzügyminiszter a beszterczebányai kateszeri kerületbe katasteri pótbiztosokká: Zubovits Ist­ván b -gyarmati lakost és telekkönyvi tisztet, Gyürki Vincze körmöczi lakost és tiszteletbeli szolgabirót, és Su­lyán Sándor Leszt vezei lakost és magánrmérnöksegédet, — a kassai katasteri kerület szobránczi becslejárásába Csuha Sándor, cs. k. tengerész kapitányt és unghmegyei császlói földbirtokost nevezte ki járási becslőbiztossá. A pénzügyminiszter Vincze László Il­od oszt. pénzügyi titkárt I-ső oszt. pénzügyi titkárrá nevezte ki. A „Hon“ magántávsürgönyei. Konstantinápoly, ápr. 24. A nagyhatalmak képviselői mindnyájan azon tanácsot adtak a portá­nak, hogy ne kezdjen Montenegro ellen semmit, és megígérték a pacificationalia kísérletek folytatását. A porta tudomásul vette a mondottakat, azonban ka­tonai előkészületeit nem szakítja félbe. Róma, ápr. 24. A lapok jelentése szerint Nigra szentpétervári követté neveztetett ki, s Conti által fog helyettesittetni. Barthaloni Konstantinápolyba neveztetett ki követnek. Páris, ápr. 24. Montaubanban Pages (alkot­mányos) választatott meg a bonapartista Loqueyssie ellen. — Megc­áfolják azon hírt, hogy Isabella Chris­tina Aranjuezben vett volna tartózkodást. Bécs , ápril 25. (Megnyitás.) Hitelrészvény 135.3/2. Angol-Magyar—.— M. hitelrészv. 112.3/1. Lombard 89.3/«. Municipalbank —.—. Általános Épitő­bank —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-es —.—.Napoleon d’or —.—. Magyar földhitel—.—. Angol-osztrák 56.­/«. Franco-Magyar —.—. Al­­lamvasp. —.—. Uniobank —.—. Angol épitő­ban­k 1860-as —.—. Bécs, april 25 (Előbörze.) Hitelrészvény 134. '/1­—. Angol-Magyar —.—. Magyar hitelrészv. 111. 80. Lombard 89.'/2 Municipalbank —.—. At al. épitőbank —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-es —.—. Napoleond’or 978.—. Magyar földhitel 42.3/*. Angol-osztrák 56.— Franco-Magyar —.—. Al­­lamvasp. 268.—. Unio­bank 54.—. Angol épitő­bank —.—. 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente Frankfurt, april 24. (Kezdet.) Váltóárf. Bécsre—.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-ra 99.1/4. Évjáruléki papír —.—. Lombardok 73.111. Magyar sorsjegy —.—. Osztrák hitelrészv. 111.*/,. Osztrák államvasp. részvény 224.1/3. 1864-es —.—. Évjáruléki ezüst —.—. Galiczisi —. Győr grfi.cn Berlin, april 24. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 147.—. Ezüst-jöved. —.—. 1860-as —. —. Bécs —.—. Romániai —.—. Államvasut 450.—. Papirjövedék —.—. Hitelsorsjegy —.—. 1864-es —.—. Hitelrészvény 223.—. Magy. sorsjegy —.—. Páris, april 24. Liszt 61.—, 61.25, 63.—. Répaolaj 76.—, 76.50, 77.50, 80.50. Lenolaj 67.25, 67.—, 67.50, —. Szesz 47.—,47.50, 49.50. Czukor finomított 138.— Hamburg, april. 24. Búza 204—, 206. '/2. rozs 147.—, 149.*/2. Olaj 61—, 59.'/2. szesz 33 34—, 36.­* Köln, april 24. Búza 20.15, 20.70. Rozs 14 85, 14.90. Olaj 32.50, 32.30, -.—. Antwerpen, april 24 A petróleum üzlete. 27.— frank. Stettin, april 24. Búza 205.50, 209.—. Rozs 143 —,147.50. Olaj 61.—, 61.—. Szesz 44 50,44 20 44.20. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A német nemzetgazdasági congressus idei szept. havában tartandó gyűlését a német vasutak megvásárlását az állam által is tárgyalás alá akarja vonni, és e czélból Dr. Böhmert dresdai tanárt bízta meg egy indokolt előterjesztés szerkesztésével. Böhmert már is közzé tette azt, hogy megbízatásának hírére a birodalom minden részéből számos emlékiratot kapott, iparkam­ráktól, vasúti igazgatóságoktól, más testületektől és egyesektől. Közleményéből kitűnik, hogy Böhmert úr eleve már állást foglalt a kérdésben, és pedig a kormány előterjesztése ellen. Egyebekben figyel­meztet, hogy épen e kérdés nagyon alkalmas arra, hogy az egységes birodalmi törekvéseket pártolók soraiban is szakadást idézzen elő. A túlságos mérsék­let — így szól a körirat vége — melyet a porosz állam intézetei eddig még a nemzet elleneivel szem­ben is tanúsítottak, jusson érvényre e nagyfontossá­­gú kérdésnél is. A békülékenység szava az erőstől a gyengéhez a benső birodalmi politikának egy oly győzeleme volna, mely ép oly dicső s tán üdvösebb lehetne, mint a birodalmi kanczellár által kivívott győzelmek a birodalom külpolitikájában voltak. — Az ezüst árkelet-pótlék 1. évi má­jus havára 3­0­0-kal állapíttatott meg. — Az országos magyar gazdasági egyesület álattenyésztési füzeteket ad ki, mely­nek első füzete most jelent meg. Tartalma a hazai gulyák ismertetése s kezdeményezés országos törzs­könyv és magyar nyájkönyv életbeléptetésér­e. A fü­zet 100 nagy nyolczadrét oldalra terjed s két rész­ből áll. A hazai gulyákról szóló részt Tormai Béla szemle bizottsági tag, a törzskönyv és nyájkönyvről szóló részt Morócz István egyesületi titoknok állítá össze. Érdekesnek tartjuk a vállalat előszavát a kö­vetkezőkben közölni: Az orsz. magyar gazdasági egyesület úgy lévén meggyőződve, hogy a mezei gazdaság fejlődésével az álattenyésztés fontossága mindinkább előtérbe lép, állattenyésztési osztályainak első feladatául: az or­szágban létező tenyészanyag felismerését, összeírá­­sát és világlatban tartását tűzi ki, mely feladat meg­oldására elhatározta: 1. Kebelében országos törzskönyvet nyitni, mely az egyesület államtenyésztési osztályai által újabban átdolgozott alapszabályok s kezelési mód szerint az országban tenyésztett kétségtelen tiszta vérü állatokra vonatkozva, e tiszta vérü tenyészdék hivatalos anyakönyveül szolgáland; elhatározta az egyesület egyszersmind 2. ezen országos törzskönyv létesítésén kivül az ország összes állattenyésztésének statisztikai képét is akkép összeállítani, hogy abból kitűnjék, hogy az or­szág minden egyes vidéke miféle állatokat tenyészt s ezeknek mely fajait sikerrel, oly magyar nyájkönyv ki­adatását is eszközölni, mely függetlenül a fennebbi törzskönyvtől és a tiszta vér hiteles bizonyítékától, hivatva lesz összes állattenyésztési va­gonunk tettle­ges állapotát ábrázolni, felsorolva az egész ország minden egyes vidékének sikerültebb tenyésztését, juhnyáját, gulyáját, csirázatát, ménesét, sertés­­nyáját, mely e czélból gazdáink által bejelentetik, továbbá. 3. kiterjesztő az egyesület működését arra is, hogy az országban létező tenyészanyagról magán a helyszínen gyűjtsön adatokat s e végre sike­rült a szarvasmarhatenyésztési szakosztálynak né­hány buzgó tagjában, nevezetesen Benkő Dá­niel, Berzeviczy Egyed, Nagy György, Szendrey Ignácz, Tormay Béla s Zlamfil Vilmos urakban a hazai gulyák és tenyészdék ismertetésére a keresztül­vitel egyöntet­űsége végett szemlebizottságot nyerni; úgyszintén a juhtenyésztési szakosztály részéről a hazai juhtenyésztés térképének előkészítése, tehát a helyszínesítés kérdésének megoldása végett felszólítá­sok intéztettek adatok gyűjtésére arról, hogy az illető vidéken, a határok megnevezésével, mily talaj és egyéb helyi viszonyok közt miféle juhfaj s tapasztalás szerint mily eredményei tenyésztetik ? — valamint gondoskodott az egyesület a ménesek helyszínén való megtekintésére s a törzskönyvezés czéljából szüksé­ges osztályozásra kiküldendő szakegyén megbízása iránt is. A szemlebizottság a hazai gulyák szemléjét megkezdvén, 1875-ik évi mártius 31-kén tartott köz­gyűlés elhatározta, hogy a becses és tanulságos is­mertetéseket az egyesület a szükséges rajzok­kal világítva önálló »Állattenyésztési Füzetekben« adja ki. Kimondatott az is, hogy az »Országos Törs­­könyv« és a »Magyar Nyájkönyv« évenkint közzé­­tétessék. Az »Állattenyésztési Füzetek« első számá­ra Benkő Dániel, Szendry Ignácz, Tormay Béla és Zsamár Vilmos szemlebizottsági tagok által a sándori, illetőleg a kiskomáromi, zala­apáthi-i, keszt­helyi mezőhegyesi és zsombolyai magyar fajú gulyák­ról, s a szőlősgyöröki kiállítás alkalmával a vidéki marhákról összegyűjtött adatok alapján az anyag Tormay Béla úr által összeállítva elkészült, s az út a törzskönyvezés és »Magyar Nyájkönyv« életbelép­tetésére eddig történt kezdeményezéssel együtt a je­len I. Füzetben adatik át a t. gazdaközönségnek. — Leszállitott gabnatrifa Magyar­­országból Bajorországba. Említve volt, hogy a szállítási díjtételek gabnára nézve Magyarországból Délnér­etországba Bajorország kivételével máj. 1- től fogva életbeléptettettnek. Most az illető osztrák magyar vasúti igazgatóságok saját kezdeményezésük folytán közelebb azon határozatot hoztak, miszerint hasonló kedvezményeket fognak engedélyezni azon búzaszállítmányokra nézve is, melyek Magyarország­ból Bajorországba mennek. A »P. Lt.« erre vonatko­zólag megjegyzi, hogy ezen engedmények annyival inkább méltánylást érdemelnek, mivel az egyes gab­­naneműek díjtételei a vasutaknál most már meglehe­tősen szerény mértékre vannak reducálva, és megkö­zelítik a Bécsből nyugatra menő vasutak díjtételeit, melyek a Gácsországon átmenő román és orosz­­országi búza szállítására vonatkozólag engedélyez­tettek. Ez­által a magyar búza versenyképeseb­bé tétetik az oroszországi búzával Bajorország­ban és szerencsére alaptalan lesz azon félele­lem, a­mitől tartani lehetett, mintha a Magyar­­országból származott búza szállítása jelentékenyen drágább lenne az Oroszországból és Moldva-Oláh­­országból származó búzához képest. S az újabb tarifaleszállítások folytán lehetővé fog tétetni az, hogy a Dunafejedelemségekből származó búzának Magyarország legyen a gyálhelye. A »P. Lt.« eloszlat­ni igyekszik tehát az aggodalmakat, melyek a ma­gyarországi búza versenyképessége tekintetében fel­merültek. Azonban megjegyzendő, hogy mindaddig, míg az oroszországi és dunafejedelemségi búza szál­­lítási dijtétele Gácsországon át csak csekély ösz­­szeggel alacsonyabb is, mint a magyarországi búzára nézve megszabott díjtétel, még mindig ok van arra, hogy a versenynél Magyarország háttérbe szorítása miatt panaszt emeljünk. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. A. Államadósság 1őOfrt. Egységei Járadék, jegyekben máj.—nov » b » febr.—aug. » „ ezÜstben jan.—Jul. » » . n april—oct. Sorsolással 1889-ből egész sorsj. p. p. . „ 1839-ből ötöd „ „ . . , 1854-ből 250 frtos . . i 1860-ból 500 „ 5%„ J . » 1860-ból 100 „ 5°/0b . . „ 1864-ből 100 „ .... . Qomot járadékjegy 42 lira...................... Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5% . Osztr. kincstári jegyek 5%...................... . 5 pro. 5 pre 5 pro 5 pre B. Földtehermentes. 100 frt p. Csehországi 5% ................................................. Bukovinai 5 %........................................... Bácsországi . ................................................. Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% . Horvát,tótországi 5%...................................... Morvaországi Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tiroli Temesi Bánság 1* 1” ° n 5% 1, 5% Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal . . Magyar 5%............................................................ n 1867-diki sorsolási záradékkal . . .. Más közkülcsün­ök. Duna szabályozási 5% 100 frtos .... Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5°­ . . Gömöri záloglevél 5% 150 frt...................... Magyar nyeremény 100 frt............................ *» »» 50 frt ..... . Magyar kincstári utalvány 1873 10 L 6% , 1874-ki 10 L. 6%............................ , kölcsön 1871. 30 mii............................. , 1873-iki 54 mii. 5°/0 ...................... „ szőlődézsma-váltság 100 frtos. . . Pest városi 6%....................................................... Török vasúti 400 frank................................. a a 145 frank befsz............................. D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. „ Bécsi bankegylet 100 frt .................................. Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 . . Magyar földhitelintézet 200 frt. . . • • Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt.......................... Magyar ált. hitelint. 200 frt................................. Pesti kereskedelmi bank 500 frt....................... Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt . . Franco-osztrák-magy. 600 frank 50% . . . Franco-osztrák 160 frt............................... Adva 62 25 62 25 65 35 65 35 228 — 222 - - 101 — 104 75 109 — 124 — 21 50 138 — 96 50­ 100 — 82 50 81­­ 90 — 83 — 98 75 100 — 96 — 97 — 96 50 67 50 95 — 99 — 68 - 68 — 68 — 68 — 99 — 92 50 68 67 94 75 15 75 55 75 36 — 49 — 42 50 134 70 113 — 630 — 10­75 Tartva 02 50 62 50 65 55 65 lef 230 - 224 — 102 —1 105 25 H 9 50 124 50 22 —1 138 5 ! 97 —1 83 50, 82 ~| 92 —1 83 50 99 25 101 — 97 50, 69 — 96 —­ 70 —­ 69 — 70 - 70 -99 5 | 93 —1 68 50, 67 5'1 95 — 16 25 56 — 37 -“d 43 - 134 80 113 50 635 — 13 -Franco-magyar 200 frt . . . . Haza életbiztositó és hitel 200 frt . Magy. ált. mounicipalis 200 frt 40% , Magy. jelzálogb. 200 frt 30% . . . Osztr. nemz. bank............................ Unicbank 200 frt 70% .... E. Közlekedési vállalatok részvénye Alföld-fiumei pálya 200 frt........................... Albrechtpálya 200 frt...................................... Duna-drávai 200 ................................................ Dniester 200 ...................................................... Osztrák du­­n­agőzhaj­ózási társulat 500 p. p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p........................... Eperje- tarnovi 200 frt..................................... Ferdinand északi pálya 1000 frt ezü­st. • Ferencz-József pálya 200 frt ezüst . . • Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . • . • Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. ... Kassa-oderbergi pálya 200 frt .... Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt . • Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . . Osztrák-északnyugati 200 frt...................... „ „ (Lit. B.) 200 frt . . Rudolf pálya, 200 frt...................................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst • • • Állampálya 200 frt p. p.................................. Déli pálya 200 frt ....................................... Tiszai pálya 200 frt....................................... Bécsi Tramway 200 frt................................. Magyar-gácsországi első pálya 200 frt • „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . . „ keleti­ pálya 200 frt............................. „ nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt .. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% . . „ 33 éves visszafizetés 5% . . Cseh jelzálogb. 5%.................................. Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás . . . „ o. é. 5%............................ Magyar földhiteltársulati 34 év 51/1% . „ földhitelintézet 1­5%%....­­ 6% arany...................... n kereskedelmi bank 23 év . . , Jelzálogbank 5%%........................ Adva Tartva 32 — 849 — 304 — 08 — 1755 — 130 — 183 25 90 - 122 — 306 128 — 106 50 90 - 269 50 89 50 195 — .09 — 95 —1 32 50 99 — 33 — 851 — 95 — 306 119 176*­ 130­­ 183 1 91 123 308 129 107 1­91 27* 90 196 110 1­6 33 1001­­0­6. Elsőbbségi kötvények: Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% . . . Albrechtp. 800 frt 5% ..*..•••• Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5% .... Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p . . . , ii 300 frt e. 5% . . . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt , „ „ 1862-iki....................................... „ || 1869-iki........................................ n , 200 frtps.................................. Eperjes-tarnovi 300 frt...................................... Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. . . * „ * 100 frt o. o. « 100 ff *°0 » 800 ff 300 IL klb. . . . in. „ . « « ív. . . . Kassa oderbergi 200 frt...................................... Lembergi-ezern.-jassyi pálya 800 frt ezüst . . . » » I­­Wb. 1865 . . . . n. , 1867 . . . , m. , 1868 . IV. 1879 Ferencz József Pécs-barcsi Károly-Lajos ezüst 5% ezüst 1801 300 103 - 88 50 90 50 90 75 94 - 89 — 79 50 87 75 100 96 — 92 — 93 — 89 50 63 50 75 — 80 75 66 — 89 90­­ 96 1 83 - 83 15 80 -64 - 61 51 6O 75 83 25 87 — 92 50 69 — 97 50 94 - 90 -61 69­ 76 - 81 2 67 -Adva Tartja Osztrák- Lloyd 5% p. P. Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% Rudolf pálya, 800 frt, 6%...................................... s 1869 .................................................. I, 1872 .................................................. Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . . . . • Állampálya 500 frank 8%.................................. „ 1867-iki 3%.................................. „ 200 frt 5%........................................ Déli vasút Januar—juli „ april.—okt. 30/o 500 fr. 3% 500 , 5% • • 6% 500 fr. 6% 600 200 frt ez. g 1875—1876 „ 1877—1878 Tiszavidéki....................... . . 5% Tramway 22 év kisor......................fi°/o Magy-­gácsországi 200 frt .. . 5% Magy. északkeleti 300 frt. . . 5% Magyar keleti 300 frt . . 5% Magy. keleti II. kib. 300 frt . . 5% Magyar nyugati 200 frt . . 5% I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt................................. Clary 40 frt p. p. . . . . . . Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% Innsbrucki városi 20 frt . . . . Keglevich 10 frt ............................ Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt . Buda város köles. 40 frt . . . . Pálffy 40 frt p. ....................................... Rudolf-alapitvány 10 frt...................... Salm 40 frt p. p. Salzburgi dijsorsj. 20 frt ... . St. Genois 40 frt. p. p...................... Stanislau városi 20 frt...................... Triest város 100 p. p. 4*/.% . . . . 50 p. p. 40 . Waldstein 20 frt p. p............................ Windischgrittz 20 frt ...................... Váltók (három hóra): Amsterdamra 100 frt hollandi .... *% Augsburgra 100 bir. márk............................**/o Berlin 100 bir. márk......................................*% Boroszló 100 bir. márk.................................— Brüssel 100 frs....................................................3*/,%, Frankfurti 100 bir. márk............................4*/p Hamburgra 100 b. márk...................................*% Londonra 10 font sterling............................2*/3 Lyonia 100 frank............................................1 Milano 100 lira.................................................. 5 Marseille 100 frank................................ . 1% Müncheni 100 ft. d. .........................................4°/0 Páris 100 frank ............................................4% Péter­vár, 100 rubel ..........................................GV/°/p Zürich 100 frank sy.% Pénzek árfolyama. Cs. arany........................... 20 fokos arany...................... Sovereign ...................... Orosz imperiale . . . Mária­ Terézia-tallér . . Ezüst....................................... Egyleti tallér...................... Porosz pénztári utalvány 85 50 63 75 148 50 111 25 111 25 92 57 75 55 — 149 — 27 — 95 25 19 25 15 14 75 29 — 28 25 13 — 37 — 16 50 26 75 28 67 50 21 75 22 50 101 50 59 70 59 70 59 70 122 75 48 40 5 78 9 78— 12 — 105 90 86 — 79 — 76 50 75 50 62 25 111 75 111 75 92 50 80 75 64 — 58 25 56 — 149 50 28 — 95 75 19 75 15 25 29 50 28 75 13 50 37 50 17 10 27 50 19 — 117 — 58 50 22 — 23 — 102 — 59 85 59 85 69 85 10 3 25 5 80 9 80 12 15 106 — Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytá­rsulat nyomdájában, Budapest, barátok­ tere­­Athenaeum-épület 7. sz. 1876.

Next