A Hon, 1876. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1876-04-25 / 95. szám
önkéntes adomány rögtön egybegyűlt. Sokan adtak kenyeret a segélyteleneknek. Holnap rendkívüli városi közgyűlés, mely a teendőkről fog tanácskozni. A veszteség valódi mérve csak a hivatalos adatokból lesz kiszámítható. Most minden szó a nyomor festésére oly szegény, ha nem költi föl az adakozás kifogyhatatlan érzését! Segitséget, irgalmat és jó indulatot kér, esd most minden, ki hajléktalan ül vagyonánál romjai fölött. A testvér haza a testvér e időszavát még mindig megérti, megérti most is. H. J. KÜLÖNFÉLÉK. — Uj nemes. Ő felsége személye körüli magyar minisztere előterjesztése folytán Markovits Károlynak, a főherczegi bellyei uradalom főmérnökének, negyvenkét évi mérnöki működése közben s jelesül a vizi védgátak és szivattyú-épitkezések körül szerzett érdemei elismeréséül, saját és törvényes utódai részére, a »gátföldi« előnév használhatásának engedélyezése mellett, a magyar nemességet díjmentesen adományozta. — József főherczegnek legközelebb magas vendégei lesznek Alcsuthon: Erzsébet főherczegné, József főherczeg nénje és ennek leánya, Krisztina főherczegnő. A vendégek Budapesten csak két napot fognak tölteni, azután Alcsuthra mennek ahova Erzsébet főherczegnőt ifjúkori emlékek fűzik. — Kitüntetés. Nádasi József ruszpolyánai postamesternek, egy embernek saját élete veszélyeztetése mellett a hullámokból történt megmentéséért ő felsége az arany érdemkeresztet adományozta. — A magyar falu bécsiek felülése. Ismeretes a lapokból azon tény, hogy a bécsi községi tanács ülésén heves vita fejlett ki a fölött, váljon a német sógorok kikölcsönözzék-e egy jótékony czélra szán magyar történelmi ereklyéket, melyek jelenleg a bécsi fegyvertárban léteznek s ez is tudva van, hogy ez alkalommal a sógorok igen hevesen keltek ki a magyarok ellen. Egyet azonban a bécsi lapok teljesen »elfeledtek« közleni, holott ezen tény a jelen szomorú viszonyok között nagyon is méltó a felemlítésre. Az eset következő. A fegyvertárban lévő kincsek közül különösen Mátyás király p az s a emlegettetett legjobban s annak kiadatását minden szónok megtagadta. Szidták a magyarokat s a kiegyezést, mint a bokrot. Midőn egy szónok felemlitette, hogy a magyarok mégis csak testvéreink, gúnyos hahota követé szavait s a vita még élénkebb lett. Kimondták még azt is, hogy Mátyás király pajzsát azért sem lehet kiadni, mert a magyarok azt nem adnák vissza. Erre felállott Hügel Ede városi tanácsos s bebizonyította, hogy ezen hősködés nevetséges, mert oly tárgy fölött vitatkoznak , mely mint közel 30 éve nincs Bécs városa birtokában, miután Mátyás király pajzsát 1848-ban maga Bécs városa adta át testvéri érzelme jeléül Pestnek. A nagy király pajzsát kétszáz nemzetőr szállította le külön gőzösön 1848 ápr. 15-én a magyar fővárosba s itt annak elnöke, ki magyar születésű volt, német beszédét magyarral fejezve be, átalános lelkesedést okozott. Azóta Corvin Mátyás paizsa a maga, nemz. múzeumban van Budapesten, s hogy ez tény, elegendő bizonyíték arra, hogy an a 200 főnyi nemzetőség főnöke s szónoka, mely a paizsot Pestre vitte, maga — Hügel Ede volt. Ezen az izgatott fékre esett zuhanynak, melyet azonban a bécsi lapok — mint mondók — »elfeledtek« közölni az lett következménye, hogy a magyarok szidása s átalában a kupaktanácsi politizálás megszűnt, s a tanács négyötöd többsége kimondotta, hogy a magyar történelmi ereklyék a műzárlatra kikölcsönöztessenek. • — Bíróságok költözése. A budapesti kir. tvszék elnöksége közhírré teszi, hogy ezen kir. törvényszék büntető osztálya május hó 1-én a várbeli Fortuna utczai »Fortunához« czimzett 127-ik számú házba, a Budapest I. és II. ker. kir. járásbíróság mindhárom osztálya a várbeli úri utczai 39. számú házba, és végre a VIII. és X. kerületbeli kir. járásbíróság a soroksári és pipa utcza sarkán 13. sz.a. ház első emeleti helységeibe költözik át. A fent említett büntető osztály és kir. járásbíróságok hivatalos működéseiket és a beadványok elfogadását április 30-ig bezárólag jelenlegi, május 1-től pedig új helyiségeikben teljesítendők. — Árvaház építés. A budapesti protestáns »országos árvaegyesület« f. hó 28-án délután 3 órakor tartja az evang. iskolaépület dísztermében ez évi rendes közgyűlését. Az egyesületi tagok minél számosabb megjelenésre felkéretnek, miután ezen gyűlés egy új árvaház építése fölött véglegesen fog határozni. Az egyesületnek elnöke, dr. Kochmeister Frigyes ezen építésre az utolsó hónapokban már 36 ezer irtot gyűjtött. A levelező közönséggel a m. kir. postaigazgatóság a következőket tudatja : Az eddigi szokás szerint nemcsak a főpostahivatalnál, hanem a budavári, továbbá a Budapest délkeleti-éjszaki és déli vaspályái postahivataloknál, nemkülönben a Budapest Lipót-, Teréz-, József-, Ferencz- és vízivárosi fiókpostahivataloknál is feladatott és rendeltetési helyükön bármi oknál fogva nem kézbesített és visszaküldött, illetőleg visszaérkezett ajánlott és közönséges térfi levelek csak a helybeli főpostahivatalnál voltak átvehetők. A levelező közönség kényelmére jövőre a fent elősorolt budapesti vaspályás vagy fiókpostahivataloknál feladott ajánlott s közönséges térfi levelek azon postahivatalnál vehetők viszsza, melynél azok feladattak. A magyar mérnök és építészegyesület ápril 22-iki egyetemes szakülésén Könyves Tóth Mihály egyesületi tag bemutatta saját találmánya kézi kőfuró gépeit, s előadást tartott a kőfuró gépek s a vettetésekről. Találmánya a bécsi mérnök- és építészegyesületben is bemutattatván, tetszésben részesült, mint amely leggyakoribb módon fejte meg az egyesület elnöke Schmidt F. építészeti tanácsos azon óhaját, hogy a magas építményeknél a faragott köveket felhúzó svéd szerkezet elhelyezéséhez szükséges lyukak fúrására egy alkalmas könnyen hordozható fúrógép szerkesztessék. De sokkal fontosabb e találmány bányákban gazdag hazánkra nézve nemzetgazdasági szempontból. Előadó ugyanis az életből vett példákkal bebizonyította,hogy"a sulyok fúrásánál,mely a kőfúrásánál átalános bevett szokás — a felhasznált emberi erő kilencztizedrésze hiában fecséreltetik el, mert oly nagy ütésre átalában nincs szükség, s mert a sulyokfurás erőműtanilag hátrányos. Az erőműtan követelményeinek csak a lökőfuró felel meg, mely helyes elven a sűrített léggel hajtott kőfurógépek szerkezete alapszik, s a gépi erőnek ezen helyes felhasználása az oka a gyors előhaladásnak, nem a felhasznált erő nagysága, miután az nincsen perczenként két annyi sem, mint a mennyit az ember a sulyokfurásnál ki szokott fejteni, mint azt a természetből vett adatokkal be is bizonyította s bizonyságul felhozta azon tényt is, hogy mind a st.-cenisi , mind a st.-gotthardi alagútban gyorsabb előhaladást eszközöltek a gépek féllöktávollal dolgozva, mint egész erővel. A sűrített léggel hajtott kőfuró gépek átlag 7-szer oly gyors előhaladást mutatnak, mint a sulyokfúrás, de — a berendezési tőkét számításba sem véve is — 2-szer olyan drága. A munka e folytonos drágasága s a berendezési tőke nagysága az oka, hogy a gépek csak is nagyobb műveknél alkalmaztatnak. Eladó találmánya következtében 2-szer oly gyors előhaladás lehetséges körülbelől félévnyi kiadás mellett, mint a sulyokfúrásnál. Találmánya egy egyszerű lökőfuró, mely ugyanazon elveken alapszik, a fúró forgatását ép úgy automatice végzi mint a sűrített léggel hajtott kőfuró gépek, csakhogy emberi erő által löketik előre, nincs szükség sem légsűrítő gőzmozdonyra, sem hosszú légvezetékekre, a berendezési tőke átalában igen csekély. Kezeléséhez még tanult bányász sem kell, bármely munkás rögtön dolgozhatik vele. Ezen tulajdonsága teszi gazda szempontból oly kitűnővé. A bécsi új tanácsház építészeti terén e hó elején az ottani mérnök és építész egyesület elnöke, több tagja és a cs. k. genie comité előtt egy kísérlet tartatott, hol e kézi kőfúró géppel neuhauser i gránitban 8 perez alatt 7 centimétert, mannersdorfi lajta mészkőben 7 perez alatt 21 centimétert fúrt, két napszámos váltakozva. Ez egyszerű olcsó s mégis erőműtanilag minden követelményeknek megfelelő magyar találmány, épen egyszerűsége miatt oly életrevaló, — elárusítása az egész continensen be is van vezetve az ösmeretes dynamit árus Mahler Eschenbacher által Bécsben, darabja 80 forint, Könyves Tóth mérnök előadása találmányán kívül is igen érdekes volt, s értekező megmutatta, hogy az alagútépítészet elméletében is oly fokon áll, hogy hazánkfia Bécsben bátran fölléphetett, s az átalános elismerést meg is érdemelte. _Sikertelen házmotozás. A fővárosi rendőrségnek az utóbbi években számos játékbarlangot s egyes esetekben a játékkészüléket s a játékasztalon levő pénzt is sikerült elkobozni. Ez elkobzások által azonban az ismert játékbarlangok egyátalában nem pusztíttattak ki, csak a játszókat ösztönzte az különös elővigyázati rendszabályokra, mint pl. jól betanított örök, távirdajelzések felállítására stb. Egy nagyban működő játékbankot gyanítottak a többek közt P. Józsefnél a megyeház utcza 2. sz. alatti házban s a rendőrség főnöke nemrég magasabb helyről utasítást kapott, hogy az itt levő játékbankot valami módon pusztítsa ki. Ez azonban közönséges uton nem volt lehetséges s azért a rendőrségnek először pontosan informáltatni kellett magát a mellékkörülményekről, hogy olyan támadást lehessen kombinálni, mely mellett minden elővigyázati rendszabály daczára észrevétlenül lehessen a házba nyomulni. Az említett ház keskeny, kétemeletes épület, melynek egész berendezése igen kedvező lehet, a tilos játékra. Földszint vendéglő van, s ezzel szemközt egy magános szoba bejárata, melynek lakója csak éjjel van otthon, az udvarban lúgos van, mely a vendéglőhöz tartozik. Az első és második emeletet P. József birja bérben, s szabadságában áll a lépcső vas ajtaját elzárni. Ha valaki ez ajtóhoz vagy a lépczőhöz közeledik, ezt az első emeleten egy táviró készülék azonnal jelzi s egy betanított suhlancz az ajtóhoz siet, hogy azt az adott jelre, ha t. i. jóbarát akar bemenni, kinyissa. E berendezés folytán az első emeleten levők minden meglepetéstől biztosítva vannak. Kitudták, hogy a játék P.-nél 8 óráig tart, s ettől 10 óráig vacsorálnak s a játékot azután ismét folytatják, s igy e megközelithetetlennek látszó hely megrohanása esti 3,8-ra határoztatok, s csakhamar a következőleg ki is vitetett. Egy rendőrbiztos fél 8-kor egy létrával s minden szükséges szerekkel ellátott kéményseprővel a szóban levő házba ment, hogy ott állítólag azzal valami munkát végeztessen Ezeket kis távolságban még 3 biztos s polgári ruhába öltözött 6 rendőr követte, kiknek megbízatása volt a megyeház-utczában egyenként sétálni s szükség esetén az adott jelre elősietni. Midőn a biztos a kéményseprővel a szóban levő házhoz megérkezett, azt mondá a füstfaragónak, hogy mivel még hosszabb utjuk is van, tán jó volna előbb egy pohár bort magukhoz venni. A kéményseprő elfogadhatónak találta ez ajánlatot, s létráját az említett ház bejárata mellett a falhoz támasztotta, s a rendőrrel elment a kocsmába. Amint ezek elmentek, a biztos azonnal elősietett, s a kéményseprő létráját észrevétlenül az udvarban levő lugashoz támasztották. A biztosok ketteje a létrán felmászott az első emelet folyosójára, a harmadik lent maradt. Az első emeleten a konyhaajtó nyitva volt; a biztosok a konyhán keresztül az étterembe nyomultak, hol 12 személyre terített asztal állt. Ismét a biliárd-szobába mentek, hol három ismert úr billardozott. Az innét nyíló szobában a háziúr három mással »kalabriast« játszott. E szoba mellett van még egy hálószoba s a konyha mellett egy cselédszoba. — Időközben még több rendőr is feljött a lépcsőn s a lakás kijáratát eláltották. P. e »rabló«-támadáson nagyban indignálódott skatagorice kijelenté, hogy ő játszik, s lakásában sem tiltja azt el, de oda semmiféle fiatal ember be nem bocsáttatik, csupán az ő személyes ismerősei. A rendőrök felszólították P.-t, hogy a roulette-játékot adja elő, különben házmotozást tartanak. — Mivel P. azt állítá, hogy ilyen játék nála nincs, a rendőrök a lakásnak minden zugát kimotozták, a padlást is, padlókat, falakat megkopogtatták, rejtett fiókokat kerestek — de mind hiába, roulette vagy más ilynemű hazárdjátékhoz való készüléket nem találtak. A különben sikerült meglepetés így egészen sikertelen maradt s a rendőrök eredménytelenül voltak kénytelenek visszavonulni. P. úr, mint a »P. Lloyd« írja, lakásának e megrohanásáért a belügyminiszternél panaszt tett, láthatik e nyelvtan, mert e nyelven ez az első ily fajta tankönyv s igen nagy hiányt pótol. E most megjelent vend-magyar nyelvtan kiegészítéséül legközelebb részletes példánytár fog megjelenni. Szükség van: magyarok történetére, természetrajzra számtanra vend nyelvie.— Az iskolában használt könyvek kemény kötéssel vannak ellátva . Az orsz. kisdedóvó egyesület évkönyve a múlt évről megjelent. Összeállította P. Szathmári Károly. Az évi jelentés hosszas általános bevezetés után 198 jelenleg létező intézetet sorolóiel : kimondja, hogy a kisdednevelő intézetek száma 2 év alatt 25/0-al (hó) növekedett. A gyermekkertésznőképezdében az 1874/I tanévre a I. osztályba 24, a II. osztályba 26, tehát összesen 50 növendék volt, valamennyien nők. Az intézetben fennállása óta (1837) soha sem volt ily nagy czim. Az összes kiképzés szerint volt 443 növendék, kik közül intézeti állomást nyert 188, 1865. óta nők is, kik 3 év óta kizárólag uralkodnak a téren. Az orsz. cholera árvaházban volt 30 növendék, az egyesület százházi óvodájában 60. Az egyesület bevétele volt a múlt évben 47,676 ft 66 kr, kiadás 25,083 ft 87 kr, maradvány 22,592 ft 79 kr. Az alapitó tagok száma 323, a rendes tagoké csak 193, pártoló tagoké 33. Az egyesület külön képzőintézeti épületet építtetett, mely már az őszszel lakató állapotban leend. A középkor történetét nagyobb műben akarja megírni P. Szathmáry Károly. E mű első füzete következő czimmel jelent meg: »Az emberi nem fejlődésének története. Rész.Középkor. Első kötet. Első füzet« E czimből látható, hogy szerző, daczára a szokatlan kezdetnek, az egyetemes történelmet öleli fel, terve szerint oly terjedelemben, hogy maga a középkor három 20—25 éves kötetben két füzetet számítva egy kötetre jelenjék meg. A jelen füzet a nagy terjedelmű bevezetésen kívül — mely főkép irodalomtörténeti , bibliographiai szempontból érdekes — a népszindalásról, a honfoglalás, a hűbériség, a középkori fejedelmi hatalom fogalmait fejtegeti. Szerző, mint maga írja, teljesen realistikus iránya, s ezen álláspontját igyekszik is megtartani. Különben a jelen füzetből — melynek nagy része Aigner »Könyves házá«-ban jelent meg — még a munkáról, sőt annak beosztásáról sem szólhatunk részletesen. A bevezetés társalgó kedélyes hangon van írva: magában a szövegben is kerülve van a tudományos modor. Legérdekesebb a jelen füzetben a kútfők s segédkönyvek jegyzéke, habár sajnálni lehet, hogy szerző itt nem ragaszkodott ahhoz, hogy e művet kezdők számára írja s oly kevéssé válogatja meg a lényegest a lényegtelentől, hogy mig p. Leckyt, Littrét, Baurt annyi más nevezetes irót, kik csaknem kútfőknek tekinthetők, egészen mellőz, mig a két Humboldtot a középkori történelemirók első rangú tekintélyei között sorolja föl. P. Szathmáry Károly műve előfizetést is hirdet. A három kötetnek, mely a középkort fogja tárgyalni, előfizetési ára 5 frt, bolti ára 6 frt leend. Irodalom. — Nagyszabású könyvészeti szakmüvet ad ki Kerbeny K. M. e czim alatt : »A magyar nemzeti és nemzetközi irodalomnak könyvészete 1441—1876.« E nagy mű tizenkét szakfüzetben fog megjelenni magyar nyelven, de német jegyzetekkel. A füzetek czimei : 1. A magyar irodalom a világirodalomban. (300 idegen nyelvre fordított mü czime.) 2. A világirodalom és Magyarország. (Mintegy háromezer idegen nyelven irt munka Magyarországról.) 3. A világirodalom a magyar irodalomban (Mintegy kétezer magyar nyelvre fordított mű czime.) 4. A magyar költészetnek könyvészete. (Mintegy 1500 czim.) 5. A magyar drámai irodalomnak könyvészete. (Mintegy 500 czim.) 6. A magyar regényirodalomnak könyvészete. (1200 czim.) 7. A magyar történeti irodalomnak könyvészete. (2000 czim.) 8. A magyar népisme-irodalomnak könyvészete. (1500 czim.) 9. Bölcsészet, szépészet, művészet, nyelvészet. (Mintegy 600 czim.) 10. A magyar jogtudomány irodalomnak könyvészete. (1000 czim.) 11. A magyar hittudományi irodalomnak könyvészete. (2000 czim.) 12. A magyar vegyes irodalomnak könyvészete. (1000 czim.) Mind a 12 füzetből kizárvák az egyenes iskolakönyvek. — Vend-magyar nyelvtan jelent meg legközelebb Szabó Imre szombathelyi püspök költségén az ő hatósága alatt álló vendajku iskolák használatára. Szerkesztette Augustich Imre. Vas- és Zalamegyében van 25 kath., 7 prot. felekezeti és 11 községi és állami vendajku iskola. A tanonczok száma évenként 5.200. Somogymegyében a nagyatádi kerületben szintén van több vend község közel 5000 lélekszámmal. Ezek iskoláiban is tanít Hivatalos közlemények. Zimán Kálmánnak, a honvédség nyugdíjas állományába véglegesen áthelyezett főhadnagynak, a czimzetes századosi jelleget adományoztatott. Az igazságügyminiszter Lukácsy Antal budapesti dijnokot ugyanoda járulnokká nevezte ki. A közoktatásügyi miniszter a szepsiszentgyörgyi felső népiskolához ideiglenes énektanítóul segédi minőségben kinevezett Nagy Istvánt állomásán végleg megerősítette. A pénzügyminiszter a beszterczebányai kateszeri kerületbe katasteri pótbiztosokká: Zubovits István b -gyarmati lakost és telekkönyvi tisztet, Gyürki Vincze körmöczi lakost és tiszteletbeli szolgabirót, és Sulyán Sándor Leszt vezei lakost és magánrmérnöksegédet, — a kassai katasteri kerület szobránczi becslejárásába Csuha Sándor, cs. k. tengerész kapitányt és unghmegyei császlói földbirtokost nevezte ki járási becslőbiztossá. A pénzügyminiszter Vincze László Ilod oszt. pénzügyi titkárt I-ső oszt. pénzügyi titkárrá nevezte ki. A „Hon“ magántávsürgönyei. Konstantinápoly, ápr. 24. A nagyhatalmak képviselői mindnyájan azon tanácsot adtak a portának, hogy ne kezdjen Montenegro ellen semmit, és megígérték a pacificationalia kísérletek folytatását. A porta tudomásul vette a mondottakat, azonban katonai előkészületeit nem szakítja félbe. Róma, ápr. 24. A lapok jelentése szerint Nigra szentpétervári követté neveztetett ki, s Conti által fog helyettesittetni. Barthaloni Konstantinápolyba neveztetett ki követnek. Páris, ápr. 24. Montaubanban Pages (alkotmányos) választatott meg a bonapartista Loqueyssie ellen. — Megcáfolják azon hírt, hogy Isabella Christina Aranjuezben vett volna tartózkodást. Bécs , ápril 25. (Megnyitás.) Hitelrészvény 135.3/2. Angol-Magyar—.— M. hitelrészv. 112.3/1. Lombard 89.3/«. Municipalbank —.—. Általános Épitőbank —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-es —.—.Napoleon d’or —.—. Magyar földhitel—.—. Angol-osztrák 56./«. Franco-Magyar —.—. Allamvasp. —.—. Uniobank —.—. Angol épitőbank 1860-as —.—. Bécs, april 25 (Előbörze.) Hitelrészvény 134. '/1—. Angol-Magyar —.—. Magyar hitelrészv. 111. 80. Lombard 89.'/2 Municipalbank —.—. At al. épitőbank —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-es —.—. Napoleond’or 978.—. Magyar földhitel 42.3/*. Angol-osztrák 56.— Franco-Magyar —.—. Allamvasp. 268.—. Uniobank 54.—. Angol épitőbank —.—. 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente Frankfurt, april 24. (Kezdet.) Váltóárf. Bécsre—.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-ra 99.1/4. Évjáruléki papír —.—. Lombardok 73.111. Magyar sorsjegy —.—. Osztrák hitelrészv. 111.*/,. Osztrák államvasp. részvény 224.1/3. 1864-es —.—. Évjáruléki ezüst —.—. Galiczisi —. Győr grfi.cn Berlin, april 24. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 147.—. Ezüst-jöved. —.—. 1860-as —. —. Bécs —.—. Romániai —.—. Államvasut 450.—. Papirjövedék —.—. Hitelsorsjegy —.—. 1864-es —.—. Hitelrészvény 223.—. Magy. sorsjegy —.—. Páris, april 24. Liszt 61.—, 61.25, 63.—. Répaolaj 76.—, 76.50, 77.50, 80.50. Lenolaj 67.25, 67.—, 67.50, —. Szesz 47.—,47.50, 49.50. Czukor finomított 138.— Hamburg, april. 24. Búza 204—, 206. '/2. rozs 147.—, 149.*/2. Olaj 61—, 59.'/2. szesz 33 34—, 36.* Köln, april 24. Búza 20.15, 20.70. Rozs 14 85, 14.90. Olaj 32.50, 32.30, -.—. Antwerpen, april 24 A petróleum üzlete. 27.— frank. Stettin, april 24. Búza 205.50, 209.—. Rozs 143 —,147.50. Olaj 61.—, 61.—. Szesz 44 50,44 20 44.20. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A német nemzetgazdasági congressus idei szept. havában tartandó gyűlését a német vasutak megvásárlását az állam által is tárgyalás alá akarja vonni, és e czélból Dr. Böhmert dresdai tanárt bízta meg egy indokolt előterjesztés szerkesztésével. Böhmert már is közzé tette azt, hogy megbízatásának hírére a birodalom minden részéből számos emlékiratot kapott, iparkamráktól, vasúti igazgatóságoktól, más testületektől és egyesektől. Közleményéből kitűnik, hogy Böhmert úr eleve már állást foglalt a kérdésben, és pedig a kormány előterjesztése ellen. Egyebekben figyelmeztet, hogy épen e kérdés nagyon alkalmas arra, hogy az egységes birodalmi törekvéseket pártolók soraiban is szakadást idézzen elő. A túlságos mérséklet — így szól a körirat vége — melyet a porosz állam intézetei eddig még a nemzet elleneivel szemben is tanúsítottak, jusson érvényre e nagyfontosságú kérdésnél is. A békülékenység szava az erőstől a gyengéhez a benső birodalmi politikának egy oly győzeleme volna, mely ép oly dicső s tán üdvösebb lehetne, mint a birodalmi kanczellár által kivívott győzelmek a birodalom külpolitikájában voltak. — Az ezüst árkelet-pótlék 1. évi május havára 300-kal állapíttatott meg. — Az országos magyar gazdasági egyesület álattenyésztési füzeteket ad ki, melynek első füzete most jelent meg. Tartalma a hazai gulyák ismertetése s kezdeményezés országos törzskönyv és magyar nyájkönyv életbeléptetésére. A füzet 100 nagy nyolczadrét oldalra terjed s két részből áll. A hazai gulyákról szóló részt Tormai Béla szemle bizottsági tag, a törzskönyv és nyájkönyvről szóló részt Morócz István egyesületi titoknok állítá össze. Érdekesnek tartjuk a vállalat előszavát a következőkben közölni: Az orsz. magyar gazdasági egyesület úgy lévén meggyőződve, hogy a mezei gazdaság fejlődésével az álattenyésztés fontossága mindinkább előtérbe lép, állattenyésztési osztályainak első feladatául: az országban létező tenyészanyag felismerését, összeírását és világlatban tartását tűzi ki, mely feladat megoldására elhatározta: 1. Kebelében országos törzskönyvet nyitni, mely az egyesület államtenyésztési osztályai által újabban átdolgozott alapszabályok s kezelési mód szerint az országban tenyésztett kétségtelen tiszta vérü állatokra vonatkozva, e tiszta vérü tenyészdék hivatalos anyakönyveül szolgáland; elhatározta az egyesület egyszersmind 2. ezen országos törzskönyv létesítésén kivül az ország összes állattenyésztésének statisztikai képét is akkép összeállítani, hogy abból kitűnjék, hogy az ország minden egyes vidéke miféle állatokat tenyészt s ezeknek mely fajait sikerrel, oly magyar nyájkönyv kiadatását is eszközölni, mely függetlenül a fennebbi törzskönyvtől és a tiszta vér hiteles bizonyítékától, hivatva lesz összes állattenyésztési vagonunk tettleges állapotát ábrázolni, felsorolva az egész ország minden egyes vidékének sikerültebb tenyésztését, juhnyáját, gulyáját, csirázatát, ménesét, sertésnyáját, mely e czélból gazdáink által bejelentetik, továbbá. 3. kiterjesztő az egyesület működését arra is, hogy az országban létező tenyészanyagról magán a helyszínen gyűjtsön adatokat s e végre sikerült a szarvasmarhatenyésztési szakosztálynak néhány buzgó tagjában, nevezetesen Benkő Dániel, Berzeviczy Egyed, Nagy György, Szendrey Ignácz, Tormay Béla s Zlamfil Vilmos urakban a hazai gulyák és tenyészdék ismertetésére a keresztülvitel egyöntetűsége végett szemlebizottságot nyerni; úgyszintén a juhtenyésztési szakosztály részéről a hazai juhtenyésztés térképének előkészítése, tehát a helyszínesítés kérdésének megoldása végett felszólítások intéztettek adatok gyűjtésére arról, hogy az illető vidéken, a határok megnevezésével, mily talaj és egyéb helyi viszonyok közt miféle juhfaj s tapasztalás szerint mily eredményei tenyésztetik ? — valamint gondoskodott az egyesület a ménesek helyszínén való megtekintésére s a törzskönyvezés czéljából szükséges osztályozásra kiküldendő szakegyén megbízása iránt is. A szemlebizottság a hazai gulyák szemléjét megkezdvén, 1875-ik évi mártius 31-kén tartott közgyűlés elhatározta, hogy a becses és tanulságos ismertetéseket az egyesület a szükséges rajzokkal világítva önálló »Állattenyésztési Füzetekben« adja ki. Kimondatott az is, hogy az »Országos Törskönyv« és a »Magyar Nyájkönyv« évenkint közzététessék. Az »Állattenyésztési Füzetek« első számára Benkő Dániel, Szendry Ignácz, Tormay Béla és Zsamár Vilmos szemlebizottsági tagok által a sándori, illetőleg a kiskomáromi, zalaapáthi-i, keszthelyi mezőhegyesi és zsombolyai magyar fajú gulyákról, s a szőlősgyöröki kiállítás alkalmával a vidéki marhákról összegyűjtött adatok alapján az anyag Tormay Béla úr által összeállítva elkészült, s az út a törzskönyvezés és »Magyar Nyájkönyv« életbeléptetésére eddig történt kezdeményezéssel együtt a jelen I. Füzetben adatik át a t. gazdaközönségnek. — Leszállitott gabnatrifa Magyarországból Bajorországba. Említve volt, hogy a szállítási díjtételek gabnára nézve Magyarországból Délnéretországba Bajorország kivételével máj. 1- től fogva életbeléptettettnek. Most az illető osztrák magyar vasúti igazgatóságok saját kezdeményezésük folytán közelebb azon határozatot hoztak, miszerint hasonló kedvezményeket fognak engedélyezni azon búzaszállítmányokra nézve is, melyek Magyarországból Bajorországba mennek. A »P. Lt.« erre vonatkozólag megjegyzi, hogy ezen engedmények annyival inkább méltánylást érdemelnek, mivel az egyes gabnaneműek díjtételei a vasutaknál most már meglehetősen szerény mértékre vannak reducálva, és megközelítik a Bécsből nyugatra menő vasutak díjtételeit, melyek a Gácsországon átmenő román és oroszországi búza szállítására vonatkozólag engedélyeztettek. Ezáltal a magyar búza versenyképesebbé tétetik az oroszországi búzával Bajorországban és szerencsére alaptalan lesz azon félelelem, amitől tartani lehetett, mintha a Magyarországból származott búza szállítása jelentékenyen drágább lenne az Oroszországból és Moldva-Oláhországból származó búzához képest. S az újabb tarifaleszállítások folytán lehetővé fog tétetni az, hogy a Dunafejedelemségekből származó búzának Magyarország legyen a gyálhelye. A »P. Lt.« eloszlatni igyekszik tehát az aggodalmakat, melyek a magyarországi búza versenyképessége tekintetében felmerültek. Azonban megjegyzendő, hogy mindaddig, míg az oroszországi és dunafejedelemségi búza szállítási dijtétele Gácsországon át csak csekély öszszeggel alacsonyabb is, mint a magyarországi búzára nézve megszabott díjtétel, még mindig ok van arra, hogy a versenynél Magyarország háttérbe szorítása miatt panaszt emeljünk. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. A. Államadósság 1őOfrt. Egységei Járadék, jegyekben máj.—nov » b » febr.—aug. » „ ezÜstben jan.—Jul. » » . n april—oct. Sorsolással 1889-ből egész sorsj. p. p. . „ 1839-ből ötöd „ „ . . , 1854-ből 250 frtos . . i 1860-ból 500 „ 5%„ J . » 1860-ból 100 „ 5°/0b . . „ 1864-ből 100 „ .... . Qomot járadékjegy 42 lira...................... Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5% . Osztr. kincstári jegyek 5%...................... . 5 pro. 5 pre 5 pro 5 pre B. Földtehermentes. 100 frt p. Csehországi 5% ................................................. Bukovinai 5 %........................................... Bácsországi . ................................................. Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% . Horvát,tótországi 5%...................................... Morvaországi Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tiroli Temesi Bánság 1* 1” ° n 5% 1, 5% Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal . . Magyar 5%............................................................ n 1867-diki sorsolási záradékkal . . .. Más közkülcsünök. Duna szabályozási 5% 100 frtos .... Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5° . . Gömöri záloglevél 5% 150 frt...................... Magyar nyeremény 100 frt............................ *» »» 50 frt ..... . Magyar kincstári utalvány 1873 10 L 6% , 1874-ki 10 L. 6%............................ , kölcsön 1871. 30 mii............................. , 1873-iki 54 mii. 5°/0 ...................... „ szőlődézsma-váltság 100 frtos. . . Pest városi 6%....................................................... Török vasúti 400 frank................................. a a 145 frank befsz............................. D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. „ Bécsi bankegylet 100 frt .................................. Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 . . Magyar földhitelintézet 200 frt. . . • • Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt.......................... Magyar ált. hitelint. 200 frt................................. Pesti kereskedelmi bank 500 frt....................... Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt . . Franco-osztrák-magy. 600 frank 50% . . . Franco-osztrák 160 frt............................... Adva 62 25 62 25 65 35 65 35 228 — 222 - - 101 — 104 75 109 — 124 — 21 50 138 — 96 50 100 — 82 50 81 90 — 83 — 98 75 100 — 96 — 97 — 96 50 67 50 95 — 99 — 68 - 68 — 68 — 68 — 99 — 92 50 68 67 94 75 15 75 55 75 36 — 49 — 42 50 134 70 113 — 630 — 1075 Tartva 02 50 62 50 65 55 65 lef 230 - 224 — 102 —1 105 25 H 9 50 124 50 22 —1 138 5 ! 97 —1 83 50, 82 ~| 92 —1 83 50 99 25 101 — 97 50, 69 — 96 — 70 — 69 — 70 - 70 -99 5 | 93 —1 68 50, 67 5'1 95 — 16 25 56 — 37 -“d 43 - 134 80 113 50 635 — 13 -Franco-magyar 200 frt . . . . Haza életbiztositó és hitel 200 frt . Magy. ált. mounicipalis 200 frt 40% , Magy. jelzálogb. 200 frt 30% . . . Osztr. nemz. bank............................ Unicbank 200 frt 70% .... E. Közlekedési vállalatok részvénye Alföld-fiumei pálya 200 frt........................... Albrechtpálya 200 frt...................................... Duna-drávai 200 ................................................ Dniester 200 ...................................................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p........................... Eperje- tarnovi 200 frt..................................... Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst. • Ferencz-József pálya 200 frt ezüst . . • Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . • . • Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. ... Kassa-oderbergi pálya 200 frt .... Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt . • Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . . Osztrák-északnyugati 200 frt...................... „ „ (Lit. B.) 200 frt . . Rudolf pálya, 200 frt...................................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst • • • Állampálya 200 frt p. p.................................. Déli pálya 200 frt ....................................... Tiszai pálya 200 frt....................................... Bécsi Tramway 200 frt................................. Magyar-gácsországi első pálya 200 frt • „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . . „ keleti pálya 200 frt............................. „ nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt .. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% . . „ 33 éves visszafizetés 5% . . Cseh jelzálogb. 5%.................................. Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás . . . „ o. é. 5%............................ Magyar földhiteltársulati 34 év 51/1% . „ földhitelintézet 15%%.... 6% arany...................... n kereskedelmi bank 23 év . . , Jelzálogbank 5%%........................ Adva Tartva 32 — 849 — 304 — 08 — 1755 — 130 — 183 25 90 - 122 — 306 128 — 106 50 90 - 269 50 89 50 195 — .09 — 95 —1 32 50 99 — 33 — 851 — 95 — 306 119 176* 130 183 1 91 123 308 129 107 191 27* 90 196 110 16 33 100106. Elsőbbségi kötvények: Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% . . . Albrechtp. 800 frt 5% ..*..•••• Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5% .... Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p . . . , ii 300 frt e. 5% . . . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt , „ „ 1862-iki....................................... „ || 1869-iki........................................ n , 200 frtps.................................. Eperjes-tarnovi 300 frt...................................... Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. . . * „ * 100 frt o. o. « 100 ff *°0 » 800 ff 300 IL klb. . . . in. „ . « « ív. . . . Kassa oderbergi 200 frt...................................... Lembergi-ezern.-jassyi pálya 800 frt ezüst . . . » » IWb. 1865 . . . . n. , 1867 . . . , m. , 1868 . IV. 1879 Ferencz József Pécs-barcsi Károly-Lajos ezüst 5% ezüst 1801 300 103 - 88 50 90 50 90 75 94 - 89 — 79 50 87 75 100 96 — 92 — 93 — 89 50 63 50 75 — 80 75 66 — 89 90 96 1 83 - 83 15 80 -64 - 61 51 6O 75 83 25 87 — 92 50 69 — 97 50 94 - 90 -61 69 76 - 81 2 67 -Adva Tartja Osztrák- Lloyd 5% p. P. Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% Rudolf pálya, 800 frt, 6%...................................... s 1869 .................................................. I, 1872 .................................................. Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . . . . • Állampálya 500 frank 8%.................................. „ 1867-iki 3%.................................. „ 200 frt 5%........................................ Déli vasút Januar—juli „ april.—okt. 30/o 500 fr. 3% 500 , 5% • • 6% 500 fr. 6% 600 200 frt ez. g 1875—1876 „ 1877—1878 Tiszavidéki....................... . . 5% Tramway 22 év kisor......................fi°/o Magy-gácsországi 200 frt .. . 5% Magy. északkeleti 300 frt. . . 5% Magyar keleti 300 frt . . 5% Magy. keleti II. kib. 300 frt . . 5% Magyar nyugati 200 frt . . 5% I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt................................. Clary 40 frt p. p. . . . . . . Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% Innsbrucki városi 20 frt . . . . Keglevich 10 frt ............................ Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt . Buda város köles. 40 frt . . . . Pálffy 40 frt p. ....................................... Rudolf-alapitvány 10 frt...................... Salm 40 frt p. p. Salzburgi dijsorsj. 20 frt ... . St. Genois 40 frt. p. p...................... Stanislau városi 20 frt...................... Triest város 100 p. p. 4*/.% . . . . 50 p. p. 40 . Waldstein 20 frt p. p............................ Windischgrittz 20 frt ...................... Váltók (három hóra): Amsterdamra 100 frt hollandi .... *% Augsburgra 100 bir. márk............................**/o Berlin 100 bir. márk......................................*% Boroszló 100 bir. márk.................................— Brüssel 100 frs....................................................3*/,%, Frankfurti 100 bir. márk............................4*/p Hamburgra 100 b. márk...................................*% Londonra 10 font sterling............................2*/3 Lyonia 100 frank............................................1 Milano 100 lira.................................................. 5 Marseille 100 frank................................ . 1% Müncheni 100 ft. d. .........................................4°/0 Páris 100 frank ............................................4% Pétervár, 100 rubel ..........................................GV/°/p Zürich 100 frank sy.% Pénzek árfolyama. Cs. arany........................... 20 fokos arany...................... Sovereign ...................... Orosz imperiale . . . Mária Terézia-tallér . . Ezüst....................................... Egyleti tallér...................... Porosz pénztári utalvány 85 50 63 75 148 50 111 25 111 25 92 57 75 55 — 149 — 27 — 95 25 19 25 15 14 75 29 — 28 25 13 — 37 — 16 50 26 75 28 67 50 21 75 22 50 101 50 59 70 59 70 59 70 122 75 48 40 5 78 9 78— 12 — 105 90 86 — 79 — 76 50 75 50 62 25 111 75 111 75 92 50 80 75 64 — 58 25 56 — 149 50 28 — 95 75 19 75 15 25 29 50 28 75 13 50 37 50 17 10 27 50 19 — 117 — 58 50 22 — 23 — 102 — 59 85 59 85 69 85 10 3 25 5 80 9 80 12 15 106 — Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában, Budapest, barátok tereAthenaeum-épület 7. sz. 1876.