A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-02 / 31. szám

Zöld erdőben, zöld mezőben... A harasztok vagy más néven az edé­­nyes spórás növények (Pteridophyta) a virágtalan növények legmagasabb fejlődési szintet elért törzse. Őseik már a földtörténet korai időszaká­ban, 400 millió évvel ezelőtt megje­lentek, s a karbon korban (350 millió éve) a föld növényvilágának legfon­tosabb elemét alkották. (A karbon kori harasztokból képződött a kőszén is.) Ma körülbelül 11 — 12 000 fajuk él, ebből Közép-Európában 52 talál­ható. A harasztok rendszertani fel­osztása még ma sincs végérvénye­sen lezárva, különösen sok a vitás kérdés a valódi páfrányok (Polypodi­­idae) alosztálya körül. Ezért elképzel­hető, hogy a struccpáfrányt egyes könyvek a páfrányfélék (Polypodi­­aceae) családja címszó alatt tárgyal­ják, más könyvekben viszont egy részletesebb felosztást követnek, s ott a hölgypáfrányfélék (Athyriaceae) családjába sorolják be. A kérdés el­döntését bízzuk a szakemberekre, mi pedig vegyük közelebbről is szem­ügyre ezt a lenyűgöző szépségű és méretű harasztot. Magassága eléri a 120—150 centimétert, de kedvező körülmények között embermagassá­gúra is megnő és buja állományai alakulnak ki. Mint a páfrányok általá­ban, a struccpáfrány is a nedves, laza szerkezetű, tápanyagokban gazdag talajokat kedveli, s különösen az égerfákhoz vonzódik. Jellemző rá a heterofillia, ami annyit jelent, hogy kétféle levelet hajt: meddő levelei (felvételünkön csak ezek láthatók) zöld színűek és jóval hosszabbak; tölcsér alakú bokrétában veszik kö­rül a később kialakuló, a strucc fark­tollára emlékeztető (innen a növény neve) sporofillumokat, más szóval sporangiumos leveleket, amelyeken a növény szaporodását biztosító spó­rák képződnek. A sporofillumok sö­tétbarna színűek, hosszuk rendsze­rint nem éri el az 50 centimétert. A spóraérés ideje: június—augusztus. A spórákból az ún. előtelep fejlődik ki, amelyen kialakulnak az ivarszervek. A női ivarszervben (archegonium) képződő mozdulatlan petesejthez a férfi ivarszervben (antheridium) kép­ződő ostoros hímivarsejt csakis úsz­va, tehát a víz közvetítésével juthat el. (A hímivarsejt mozgását serkentő anyagot az almasavat az archegoni­um termeli.) A megtermékenyítést követően létrejön az embrió, amely az előtelephez kapcsolódik. Az új páf­rány megkezdi életét A struccpáfrány viszonylag kevés helyet terem. Közép-Európában vé­dett. LACZA TIHAMÉR Valter Bistika felvétele 492 11

Next