A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-09 / 32. szám
2 HÉT Következő számunk tartalmából: Reszeli Ferenc: ARATÁSI RIPORT Zolczer János: KOPPENHÁGAI BICIKLIK ÉS ... Soóky László: AGYAGGALAMBOK HÚZNAK FÉLMAGASAN ... dr. Blaskovics József: A TÖRÖKKOR VÉGNAPJAI I. Németh Gyula: EGY OSZTÁLY TÍZ ÉV UTÁN Ozogány Ernő: AZ ÉLET VÉDELMÉBEN Címlapunkon F. Rakovský felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában: 815 85 Bratislava, ul. Csalmády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686. főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Krát Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Úgyszólván minden nap hallhatjuk a rádióban, olvashatjuk az újságokban, hogy a mai világban mennyire fontos a takarékosság. Takarékoskodnunk kell a villannyal, a vízzel, papírral, fával stb. Amiről eddig nem nagyon írtunk és nem hangoztattuk, esetleg csak orvosi körökben volt róla szó, az a gyógyszerekkel való takarékosság. Hallhatjuk a nap minden órájában a megszokott szövegeket hogy: fáj a fejem..., nincs egy tablettád..., ideges vagyok..., nincs egy nyugtatod..fáj az epém... adj egy Bilagitot stb. Ismerős szövegek ezek, megtanultuk, hogy egyedül gyógyítjuk magunkat vagy az ismerősök, kollégák segítenek bajunkon különféle gyógyszerekkel, ahelyett hogy felkeresnénk az orvosunkat és vele beszélnénk meg a dolgot így aztán olyan helyzetek adódnak, hogy egyik ismerős ajánl ilyen gyógyszert a másik olyan tablettát és az így beszerzett orvosság halmozódik a lakásunkban, lejár a szavatossági idejük és értéktelenek lesznek. Nem beszélve arról, hogy némely gyógyszer mértéktelen fogyasztása kábító hatású és használata szokássá válhat Valljuk be őszintén, hogy kevés olyan háztartás van, ahol ne lenne egy külön fiók vagy szekrény tele különféle gyógyszerrel. Érdekes statisztikai adatokhoz jutottam. A nálunk használatos gyógyszerek háromnegyed része itthon gyártott több mint 20 %-át szocialista államokból és kb. 5 %-át kapitalista államokból hozzák be. A csehszlovák gyógyszeripar 80 fajta gyógynövényt dolgoz fel és minden harmadik gyógyszer gyógynövény-kivonatot is tartalmaz. A felmérések azt bizonyítják, hogy a gyógyszerek 40 %-át nem használják ki teljesen, vagyis, hogy nem szedik be az előírt adagot 25 %-át pedig másképpen szedik, mint ahogy azt az orvos előírja és az analgeticák 70 %-át orvosi előírás nélkül szedik be. 1955-től 230%-kal nőtt a gyógyszerfogyasztás hazánkban. A fenti adatokból egyértelműen kitűnik, hogy többet kellene foglalkozni a sajtóban a gyógyszerekkel való takarékossággal. Egyrészt azért mert a lakásokban hosszabb ideig felhalmozott gyógyszerek egy idő után többet árthatnak, mint használnak, másrészt az elfekvő gyógyszerek értéktelenek és esetleg még segíthettek volna olyanokon akiknek valóban szükségük van rá. Végül még szeretném megírni, hogy ha valamilyen oknál fogva tablettáért nyúlunk, gondolkozzunk el, hogy nem lehetne-e másképpen segíteni bajunkon, pihenéssel, sétával a friss levegőn vagy más természetes gyógymóddal, és eszünkbe juthatna az is, hogy a gyógyszer a betegeknek való. Az a tény se legyen közömbös, hogy szocialista rendszerünkben a gyógyszer minimális térítéssel beszerezhető de azért nem szabad pocsékolni, takarékoskodjunk vele! Hétvégi leve! 1 . Qa Zie ác/ HÍVÓSZÁMOK Csak egy telefon! — ez a szolgáltató üzemek egyik leggyakoribb reklámmondata. A szerelő másnap vagy jön, vagy nem; gyorsaságát tisztessége és nemegyszer az anyag- s alkatrészellátás helyzete is szabályozza. Csak egy telefon! — és a Bizalom Vonalának keresztelt „telefondoktor" negyed óra alatt meggyőz: szerelmi ínségben ne ugorjunk ki az ablakon. Csak egy telefon! — és a tűzoltólaktanyában megszólal a riasztócsengő. Nappal a riasztást követő hatvanadik, éjjel a kilencvenedik másodpercen belül bevetésre kész egység indul — és a többi már nem csak a mi dolgunk. Szlovákiában évente több ezerszer, csupán Bratislavában több százszor riasztják a tűzoltókat. A statisztikák tanúsága szerint az utóbbi években nő a lakástüzek száma. Vajon mi lehet ennek az oka? — A tragikus esetek vizsgálati tapasztalatait összegezve határozottan állítható, hogy a lakástüzek zöme emberi felelőtlenség, mulasztás és mindenekelőtt az alapvető tűzvédelmi előírások figyelmen kívül hagyása miatt következett be — mondja J. Moravský százados, csapatparancsnok. — A lehetséges veszély alábecsülése szintén gyakran ad okot az oltásra. Pusztán könnyelműségből sokan nem tudatosítják például, hogy minden anyagnak megvan a gyulladáspontja, s így a tűz fellobbanásához nem feltétlenül szükséges a szikra, vagy a nyílt láng. Elég, ha megfelelő mennyiségű hősugárzás nyomán izzani, égni kezd a fa, a műanyag, a textília, a papír, egyszóval az olyan anyag, amelyik könnyen lángra kaphat. A sugárzó hő tehát éppen olyan veszélyes lehet, akár a nyílt láng! — Mi idézi elő a legtöbb lakástüzet ? — Az imént említett könnyelműség. Nálunk közszájon forognak olyan történetek, hogy civil el se hinné. Például: a családi házból kiköltözve lomtárat csinálnak a panellakásból és az idős házaspár csak egy szűk folyosót hagy magának az ágyig. Előfordul, hogy valaki benzinben mos, és felteszi a kályhára melegedni! Nem hinné, hogy milyen felelőtlen emberek vannak ... Vagy itt van például az ittasság. Részeg az illető, s lefekvés után az ágyban dohányzik. A lakástüzekben meghalt személyek fele hal meg így. Az egyre szaporodó lakástüzek okait kutatva kiderül: a fűtő- és tüzelőberendezések szabálytalan használata szintén komoly veszélyforrás. Sokan ugyanis ahhoz sem veszik a fáradságot, hogy figyelmesen végigolvassák az újonnan vásárolt tüzelőberendezéshez mellékelt használati utasítást, a tüzeléstechnikai tanácsokat tartalmazó prospektust. Ezt mi sem bizonyíthatja jobban, mint hogy az idei kemény télen — szlovákiai viszonylatban — a szokásosnál is gyakoribb volt az ilyen okból származó lakástűz. Szomorú példák sora bizonyítja, hogy a túlfűtött radiátorra lógó műanyag függöny, a túlhevített gázkonvektor, az ágy közelében bekapcsolt hősugárzó, s a rossz illesztés mentén kipattanó szikra egyaránt bajt okozhat. A tűzoltók — elsősorban idei tapasztalataik alapján — külön figyelmeztetnek a főképpen vidéken használatos olajkályhák veszélyeire. Arra, hogy a begyújtáshoz soha nem szabad könnyen gyulladó folyadékot, benzint, alkoholt használni, de a kályha feltöltése is veszélyeket rejthet magában, ha nem tölcsérrel vagy csőrös kannával végzik. Lényeges szabály az is, hogy soha nem szabad olajat tölteni égő, izzó kályhába. Persze, ha a tüzelő- és fűtőkészülékek által okozott tüzekről beszélünk, feltétlenül szólnunk kell arról is, hogy e berendezések karbantartásának színvonala — különösen faluhelyen — még igencsak javításra szorul. Mert hiába akar valaki szerelőt hívni, a szándék önmagában kevés, ha a mester csak hosszú idő elteltével érkezik a helyszínre!... Száz szónak is egy a vége: minden lakásban vannak pótolhatatlan értékek is. Folytatás a 4. oldalon 150!