A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-09 / 32. szám

2 HÉT Következő számunk tartalmából: Reszeli Ferenc: ARATÁSI RIPORT Zolczer János: KOPPENHÁGAI BICIKLIK ÉS ... Soóky László: AGYAGGALAMBOK HÚZNAK FÉLMAGASAN ... dr. Blaskovics József: A TÖRÖKKOR VÉGNAPJAI I. Németh Gyula: EGY OSZTÁLY TÍZ ÉV UTÁN Ozogány Ernő: AZ ÉLET VÉDELMÉBEN Címlapunkon F. Rakovský felvé­tele A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­zor Kiadóvállalat gondozásában: 815 85 Bratislava, ul. Cs­­almády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Tele­fon : 336-686. főszerkesztő-helyette­sek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesz­tő: Krát Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfi­zetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské t­ačiarne n. p., Ko­šice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesí­­tő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdeté­sek: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. In­dex: 492 11. Úgyszólván minden nap hallhatjuk a rá­dióban, olvashatjuk az újságokban, hogy a mai világban mennyire fontos a takaré­kosság. Takarékoskodnunk kell a vil­lannyal, a vízzel, papírral, fával stb. Amiről eddig nem nagyon írtunk és nem hangoztattuk, esetleg csak orvosi körökben volt róla szó, az a gyógyszerek­kel való takarékosság. Hallhatjuk a nap minden órájában a megszokott szövege­ket hogy: fáj a fejem..., nincs egy tablettád..., ideges vagyok..., nincs egy nyugtatod..fáj az epém... adj egy Bilagitot stb. Ismerős szövegek ezek, megtanultuk, hogy egyedül gyógyítjuk magunkat vagy az ismerősök, kollégák segítenek bajun­kon különféle gyógyszerekkel, ahelyett hogy felkeresnénk az orvosunkat és vele beszélnénk meg a dolgot így aztán olyan helyzetek adódnak, hogy egyik ismerős ajánl ilyen gyógyszert a másik olyan tablettát és az így beszerzett orvosság halmozódik a lakásunkban, lejár a sza­vatossági idejük és értéktelenek lesznek. Nem beszélve arról, hogy némely gyógy­szer mértéktelen fogyasztása kábító ha­tású és használata szokássá válhat Vall­juk be őszintén, hogy kevés olyan háztar­tás van, ahol ne lenne egy külön fiók vagy szekrény tele különféle gyógyszer­rel. Érdekes statisztikai adatokhoz jutot­tam. A nálunk használatos gyógyszerek háromnegyed része itthon gyártott több mint 20 %-át szocialista államokból és kb. 5 %-át kapitalista államokból hozzák be. A csehszlovák gyógyszeripar 80 fajta gyógynövényt dolgoz fel és minden har­madik gyógyszer gyógynövény-kivonatot is tartalmaz. A felmérések azt bizonyít­ják, hogy a gyógyszerek 40 %-át nem használják ki teljesen, vagyis, hogy nem szedik be az előírt adagot 25 %-át pedig másképpen szedik, mint ahogy azt az orvos előírja és az analgeticák 70 %-át orvosi előírás nélkül szedik be. 1955-től 230%-kal nőtt a gyógyszerfogyasztás hazánkban. A fenti adatokból egyértelműen kitű­nik, hogy többet kellene foglalkozni a sajtóban a gyógyszerekkel való takaré­kossággal. Egyrészt azért mert a laká­sokban hosszabb ideig felhalmozott gyógyszerek egy idő után­ többet árthat­nak, mint használnak, másrészt az elfek­vő gyógyszerek értéktelenek és esetleg még segíthettek volna olyanokon akik­nek valóban szükségük van rá. Végül még szeretném megírni, hogy ha valamilyen oknál fogva tablettáért nyúlunk, gondolkozzunk el, hogy nem lehetne-e másképpen segíteni bajunkon, pihenéssel, sétával a friss levegőn vagy más természetes gyógymóddal, és eszünkbe juthatna az is, hogy a gyógy­szer a betegeknek való. Az a tény se legyen közömbös, hogy szocialista rend­szerünkben a gyógyszer minimális térí­téssel beszerezhető de azért nem szabad pocsékolni, takarékoskodjunk vele! Hétvégi leve! 1 . Qa Zi­e ác/­ HÍVÓSZÁMOK Csak egy telefon! — ez a szolgáltató üzemek egyik leggyakoribb reklám­mondata. A szerelő másnap vagy jön, vagy nem; gyorsaságát tisztessége és nemegyszer az anyag- s alkatrészellá­tás helyzete is szabályozza. Csak egy telefon! — és a Bizalom Vonalának keresztelt „telefondoktor" negyed óra alatt meggyőz: szerelmi ínségben ne ugorjunk ki az ablakon. Csak egy telefon! — és a tűzoltólak­tanyában megszólal a riasztócsengő. Nappal a riasztást követő hatvanadik, éjjel a kilencvenedik másodpercen be­lül bevetésre kész egység indul — és a többi már nem csak a mi dolgunk. Szlovákiában évente több ezerszer, csupán Bratislavában több százszor ri­asztják a tűzoltókat. A statisztikák tanú­sága szerint az utóbbi években nő a lakástüzek száma. Vajon mi lehet ennek az oka? — A tragikus esetek vizsgálati ta­pasztalatait összegezve határozottan állítható, hogy a lakástüzek zöme em­beri felelőtlenség, mulasztás és minde­nekelőtt az alapvető tűzvédelmi előírá­sok figyelmen kívül hagyása miatt kö­vetkezett be — mondja J. Moravský százados, csapatparancsnok. — A le­hetséges veszély alábecsülése szintén gyakran ad okot az oltásra. Pusztán könnyelműségből sokan nem tudatosít­­ják például, hogy minden anyagnak megvan a gyulladáspontja, s így a tűz fellobbanásához nem feltétlenül szük­séges a szikra, vagy a nyílt láng. Elég, ha megfelelő mennyiségű hősugárzás nyomán izzani, égni kezd a fa, a mű­anyag, a textília, a papír, egyszóval az olyan anyag, amelyik könnyen lángra kaphat. A sugárzó hő tehát éppen olyan veszélyes lehet, akár a nyílt láng! — Mi idézi elő a legtöbb lakástüzet ? — Az imént említett könnyelműség. Nálunk közszájon forognak olyan törté­netek, hogy civil el se hinné. Például: a családi házból kiköltözve lomtárat csi­nálnak a panellakásból és az idős há­zaspár csak egy szűk folyosót hagy magának az ágyig. Előfordul, hogy vala­ki benzinben mos, és felteszi a kályhára melegedni! Nem hinné, hogy­ milyen felelőtlen emberek vannak ... Vagy itt van például az ittasság. Részeg az ille­tő, s lefekvés után az ágyban dohány­zik. A lakástüzekben meghalt szemé­lyek fele hal meg így. Az egyre szaporodó lakástüzek okait kutatva kiderül: a fűtő- és tüzelőberen­dezések szabálytalan használata szin­tén komoly veszélyforrás. Sokan ugyan­is ahhoz sem veszik a fáradságot, hogy figyelmesen végigolvassák az újonnan vásárolt tüzelőberendezéshez mellékelt használati utasítást, a tüzeléstechnikai tanácsokat tartalmazó prospektust. Ezt mi sem bizonyíthatja jobban, mint hogy az idei kemény télen — szlovákiai vi­szonylatban — a szokásosnál is gyako­ribb volt az ilyen okból származó lakás­tűz. Szomorú példák sora bizonyítja, hogy a túlfűtött radiátorra lógó mű­anyag függöny, a túlhevített gázkonvek­tor, az ágy közelében bekapcsolt hősu­gárzó, s a rossz illesztés mentén kipat­tanó szikra egyaránt bajt okozhat. A tűzoltók — elsősorban idei tapasztala­taik alapján — külön figyelmeztetnek a főképpen vidéken használatos olajkály­hák veszélyeire. Arra, hogy a begyújtás­hoz soha nem szabad könnyen gyulladó folyadékot, benzint, alkoholt használni, de a kályha feltöltése is veszélyeket rejthet magában, ha nem tölcsérrel vagy csőrös kannával végzik. Lényeges szabály az is, hogy soha nem szabad olajat tölteni égő, izzó kályhába. Persze, ha a tüzelő- és fűtőkészülékek által okozott tüzekről beszélünk, feltétlenül szólnunk kell arról is, hogy e berende­zések karbantartásának színvonala — különösen faluhelyen — még igencsak javításra szorul. Mert hiába akar valaki szerelőt hívni, a szándék önmagában kevés, ha a mester csak hosszú idő elteltével érkezik a helyszínre!... Száz szónak is egy a vége: minden lakásban vannak pótolhatatlan értékek is. Folytatás a 4. oldalon 150!

Next