Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1961 (68. kötet = Új folyam 6. kötet)

1961 / 7-8. sz. - SZERÉNYI SÁNDOR: Tudományos életünk néhány időszerű kérdéséről

Tudományos életünk néhány idő szer­­t kérdéséről* SZERÉNYI SÁNDOR I. Az emberiség történelme nem ismer olyan korszakot, amelyben a tudomány és a technika olyan rohamosan fejlődött és olyan fontos szerepet játszott volna, mint napjainkban. Különösen áll ez a szocialista országokra, amelyekben tőkés érdekek már nem gátolják a termelőerők, a tudomány és a technika rohamos fejlődését. Marx zseniálisan előre látta mindezt, és már 1859-ben megállapította: ,,a tudomány a kommunizmusban közvetlen termelőerővé válik". Hruscsov elvtárs is a tudomány fontosságát hangoztatta az SZKP XXI. kongresszusán, amikor megállapította, hogy „a kommunizmus anyagi, technikai bázisának megteremtése megköveteli a tudomány további fejlesztését, a tudósok tevé­keny részvételét a hazánk termelőerőinek további, sokoldalú fejlesztésével kapcsolatos problémák megoldásában". A tudománynak napjainkban a politikai és kulturális életben is sokkal nagyobb szerepe van, mint korábban bármikor volt és lehetett. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a szocialista országokra, ahol nemcsak a termé­szet- és műszaki tudományoknak, hanem a társadalomtudományoknak is soha nem tapasztalt fellendülését láthatjuk. A szocialista társadalom képes természeti és emberi erőforrásainak olyan tervszerű és célszerű felhasználására, a megfelelő erők koncentrálására és mozgósítására, nagy célok elérése érdekében, melynek eredményeképpen nap mint nap szükségszerűen születnek a termelés és kultúra, a technika és tudomány újabb és újabb eredményei, bátran mond­hatjuk: lélegzet­elállító csodái. Csakis ilyen társadalmi rendszer képes a ter­melőerők soha nem tapasztalt ütemű fejlesztésére, az egész lakosság élet- és kulturális színvonalának állandó emelésére, a fizikai és szellemi munka közötti lényeges különbségek fokozatos megszüntetésére. Meggyőződhettünk róla — és a pártonkívüli, ma még velünk nem min­denben egyetértő tudósokat is meg kell győznünk arról , hogy a tervszerűség és a kollektív erőfeszítés a tudományban is győzedelmeskedik az egyéni érdekek és törekvések érvényesítésén alapuló,­antagonisztikus ellentmondásokkal terhes tőkésrendszer tervszerűtlensége felett. Hazánkban, amikor megszilárdítottuk a népi hatalmat, a proletárdikta­túrát, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezésével lényegében befejez­tük a szocializmus alapjainak lerakását, nincs és nem lehet fontosabb felada­tunk, mint a termelékenységnek olyan színvonalra emelése, amely mégha - * Részletek az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztályán, május 3-án rendezett akadémiai kommunista aktívan elhangzott beszámolóból. 1 Magyar Tudomány 1901/7—8. 393 mm «ЙОДШЙI

Next