Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1973 (80. kötet = Új folyam 18. kötet)
1973 / 12. sz. - HÍREK - A Szegedi Biológiai Központ avatása
Október 11-én ünnepélyesen átadták rendeltetésének az MTA Szegedi Biológiai Központját. Az új intézet nagy előadótermében megtartott avató ünnepségen megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Erdey-Grúz Tibor, az MTA elnöke, a tudományos és állami élet számos vezető személyisége. Jelen volt Győri Imre, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke, Sipos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára, Biczó György, a szegedi tanács elnöke. részt vett az ünnepségen V. L. Kretovics akadémikus a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, T. Korzybski professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia, F. Jung professzor, az NDK Tudományos Akadémiája, C. S. Stolczev főtitkárhelyettes, a Bolgár Tudományos Akadémia, Z. Devide akadémikus, a Jugoszláv Tudományos Akadémia képviseletében, valamint az MTA elnökének meghívására hazánkban tartózkodó M. Nicolescu, a Román Tudományos Akadémia elnöke. Az ünnepségen megjelent Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus, az MTA tiszteleti tagja, az Egyesült Államok Woods Hole-i izomkutató intézetének igazgatója, továbbá A. C. J. Burghers, az UNESCO Project párizsi igazgatója és L. N. Bloch, az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Alapja (UNDP) európai képviseletének igazgatóhelyettese. A vendégeket Erdey-Grúz Tibor elnök köszöntötte. Megnyitó beszédében megemlékezett arról a fejlődésről, amely 1944. október 11-e, Szeged város felszabadulása óta következett be hazánk életében, s amelynek egyik eredménye a tudományos kutatómunka nagyarányú kibontakozása. Kiemelte, hogy az új kutatóközpont további nagy lendületet fog adni a korszerű biológia hazai művelésének. Számottevő új vívmányokat — hangsúlyozta — manapság már egyetlen tudományágazat sem érhet el elszigetelten. Ezért a Szegedi Biológiai Központ működéséhez is szükséges, sőt nélkülözhetetlen sokféle szakember, sok dimenzióban összeszövődő tevékenysége, sok tudományágazat integrálódása azon fő problémakörök kutatásában, amelyek a központ fő feladatait alkotják. A komplex jellegű kutatásokat és a különféle ágazatok integrálódását a közös célok érdekében elősegíti az, hogy a központban négy kutatóintézet koordinált együttműködése valósulhat meg. Ez azonban nem elégséges. Hatékony együttműködést kell kialakítani más kutatóintézetekkel az Akadémia keretében és ezen kívül is. Különösen fontos a kapcsolat további erősítése és bővítése a kémiai kutatásokkal, már csak azért is, mert az országos távlati tudományos kutatási terv két fő iránya — az életfolyamatok szabályozásának a mechanizmusa, valamint a biológiailag aktív vegyületek kutatása — egyaránt nagy feladatokat ró a kémiai és a biológiai kutatásokra. Az akadémiai kutatóintézményekkel, valamint az egyetemi tanszékekkel az együttműködés kiépítésére és további erősítésére azért is nagy gondot kell fordítani, mert ez elősegítheti az ipari és a mezőgazdasági intézményekkel való együttműködést is. Mindennek nem okvetlenül szerződésekben, hanem a konkrét munkában, eszmecserékben, kölcsönös tanácsokban és bírálatokban kell megnyilvánulnia. Az érdemi kutatási együttműködés más intézményekkel jelentékeny tényező az Akadémia azon felelősségének érvényesítésében, amely alapszabályaink szerint az alapkutatás tekintetében országosan reá hárul. Az Akadémia bízik abban, hogy a Szegedi Biológiai Központ működése hatékonyan fogja előmozdítani az Akadémia országos felelősségének érvényesülését az alapkutatás területén és ezzel is hozzá fog járulni ahhoz, hogy a tudomány az ember javát szolgálja hazánk határain belül és azon kívül. Erdey-Grúz Tibor akadémikus után Láng István, az MTA főtitkárhelyettese mondott rövid beszédet, melyben az építkezés öt és fél évvel korábbi megkezdésének történetét ismertette. Az elmúlt öt és fél év alatt — mondotta — nem csak az épületek nőttek ki a földből, hanem egy kollektíva is összekő- HÍREK A Szegedi Biológiai Központ avatása