Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1983 (90. kötet = Új folyam 28. kötet)
1983 / 9. sz. - TUDOMÁNYOS ÉLET - KALÁSZ HUBA: Beszámoló a budapesti nemzetközi kromatográfiai konferenciáról
egyike azoknak, akik a HPLC elvét kidolgozták. Horváth professzor alkotta meg a hidrofób kromatográfia összefoglaló elméletét és először alkalmazta a fordított fázisú nagynyomású folyadékkromatográfiás vizsgálatokat (RP-HPLC) aminok, aminosavak és oligopeptidek analízisére. Beszámolójában érintette azokat a trendeket is, amelyek szerint az analitikai célú készülékeken preparatív elválasztásokat is is lehet végezni HPLC módszerrel, valamint a módszer alkalmazását analitikai elemzéseknél és fizikai állandók mérésénél. Egon Stahl professzor (Universität des Saarlandes, Saarbrücken, NSZK) retrospektív előadásában vázolta a rétegkromatográfia alkalmazása, illetve néhány további fejlődési irány lehetőségét. Nabuoki professzor (Gimma University, Maebashi, Japán) fehérjék molekulaméretének HPLC gélkromatográfiás meghatározását mutatta be. A nagy pontossággal, 25—36 perc alatt kivitelezhető módszer részben összehasonlítási alapot teremt az elektroforetikus módszerekkel végezhető meghatározásokhoz, másrészt azonban lehetőséget ad eltérő detektálási módszerek (UV elnyelés, fényszórás stb.) alkalmazásához. A rövid idő alatt történő meghatározás módot nyújt asszociációk, kötések és kötődések lefutásának követésére. Gottfried Glöckner professzor (Technische Universität, Dresden, NDK) a polimerek HPLC elválasztásáról, V. A. Pasechnik (Nagytisztaságú Vegyületek Intézete, Leningrád, Szovjetunió) fehérjék HPLC vizsgálatáról tartott előadást. Az első nap délutáni ülésein két „panelvitára" került sor, melyek egyikében a kromatográfiás állófázisok szintéziséről számolt be A. Kettrup professzor (Universität-GH Padeborn, NSZK). A másik szekcióban Nikolaus Seiler professzor (Centre de Recherche Mereu International, Strasbourg, Franciaország) tartott bevezető előadást „Poliaminok és származékaik mint a tumorok növekedésének jelzői" címmel. A konferencia második napján Pungor Ernő akadémikus (BME Általános és Analitikai Kémiai Tanszék) az elektrokémiai detektálás kromatográfiás lehetőségeit mutatta be. A. N. Wulfsen (Szemjakin Intézet, Moszkva, Szovjetunió) a nukleotidok analitikai és preparatív elválasztásáról számolt be, H. J. Issaq (Frederick Cancer Research Facility, Frederick, USA) pedig a kromatográfiás körülmények optimalizálásának lehetőségeit vázolta. Ekkor került sor két további, a planáris kromatográfiát bemutató előadásra. E. S. Qankina (Nagymolekulájú Vegyületek Intézete, Leningrád, Szovjetunió) a nagy felbontóképességű rétegkromatográfiánál használható szorbensekről és lemezekről, e sorok írója pedig a túlnyomásos rétegkromatográfiáról, annak helyéről, lehetőségeiről és továbbfejlődésének irányairól számolt be. Mintegy hatvan posztert mutattak be a konferencia résztvevői eredményeikről, módszereikről és azok alkalmazásáról. A poszterek megvitatása után, a második napon is két plenáris ülés volt. Az egyik a gázkromatográfia eredményeit mutatta be és vitatta meg, a másik a gyógyszerekkel, metabolitokkal és a természetes szerves vegyületek tisztításával foglalkozott. Ezt Magyar Kálmán professzor (SOTE Gyógyszerhatástani Tanszék) bevezető előadása nyitotta meg, mely két csatlakozó referátummal együtt a deprenil szervezetbeni sorsát, kötődését és metabolizmusát tárgyalta. A további beszámolók is a gyógyszerekkel, azok farmakológiai és farmakokinetikai vizsgálatával, illetve a biológiailag aktív anyagok izolálásának lehetőségeivel foglalkoztak, kihangsúlyozva a kísérletek során használt kromatográfiás módszereket. A konferencia harmadik napja L. S. Ettre (Perkin-Elmer Corp. Norwalk, USA) és Ervin sz. Kováts (Ecole Polytechnique Federale de Lausanne, Svájc) professzorok elméleti tárgyú előadásaival kezdődött, majd M. Lederer (Ecole Polytechnique Federale de Lausanne, Svájc), J. L. Reichell (University of Oslo, Norvégia) és Varga János (Yale University, New Haven, USA) professzorok tartottak beszámolókat a peptidek és származékaik analitikai és preparatív elválasztásáról és azok jelentőségéről az orvostudomány és a biológia egy-egy meghatározott területén. Nagy János (SOTE Gyógyszertani Intézete) az ioncserés rétegkromatográfia analitikai alkalmazásait tekintette át, különös tekintettel a Fixion 50 X 8 réteg felhasználásáról hidrolizátumok, szöveti extraktumok és testnedvek közvetlen (előtisztítás nélküli) vizsgálatánál. A konferencia utolsó ülésszakán G. L. Biagi (University of Bologna, Olaszország) professzor tartott beszámolót a vegyületek hatása és szerkezete közötti összefüggés (QASR) alkalmazásáról, C. L. Rudd (DIME'S Group, Mountain View, USA) pedig a számítógépek alkalmazásának lehetőségeit ismertette. Az ülésszakon elhangzó további referátumok és hozzászólások is a kromatográfia és a komputerizálás kapcsolatáról szóltak. A konferencia elnöke, Dévényi Tibor és H. J. Issaq szavai zárták a háromnapos rendezvényt.