Akadémiai Közlöny, 1970 (19. évfolyam, 1-20. szám)
1970-01-15 / 1. szám
I. 1.§ A munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet kiegészül a következő 16—31. §-okkal, a 16. §-a pedig 32. §-ra változik: ,,16. §. A részesedési alapról rendelkező 17—29. §-ok, valamint a veszteséges gazdálkodás esetén végrehajtandó alapbércsökkentésről szóló 30—31. §-ok hatálya kiterjed minden vállalatra és trösztre, amely a nyereségadózásról és a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről szóló pénzügyminiszteri rendelet értelmében részesedési alap képzésére jogosult. A részesedési alap 17. §. A nyereségérdekeltség, valamint az anyagi ösztönzés hatékonyságának fokozása, a munkaeredményekhez és teljesítményekhez jobban igazodó személyi jövedelemarányok kialakítása, a vállalathoz való hűség és a kedvezőtlen munkakörülmények anyagi elismerésének érvényesítése céljából a részesedési alapot a következők szerint kell felhasználni: 1. A részesedési alap felhasználásának általános szabályai 18. §. (1) A felhasználható részesedési alapot a közvetlen anyagi ösztönzés, a meghatározott rendeltetésű pénzbeni juttatások és a nem pénzbeni részesedés fedezetét szolgáló részekre kell felosztani. A szükséghez képest részesedési tartalék is képezhető, illetőleg a részesedési alap meghatározott hányada a fejlesztési alapba helyezhető. (2) A kollektív szerződésben kell meghatározni a felhasználható részesedési alap felosztásának feltételeit, az (1) bekezdésben említett részek arányát, ezeknek a felhasználható részesedési alap nagyságától függő változásait. (3) Tröszt keretében működő vállalatok tekintetében a tröszt az illetékes szakszervezeti szervvel egyetértésben határozza meg a tröszt központja és az egyes vállalatok felhasználható részesedési alapjának mértékét. (4) Egyesülés és közös vállalat esetében az alapító vállalatok a szakszervezet vállalati szerveivel egyetértésben határozzák meg az egyesülés saját szervezete, illetőleg a közös vállalat felhasználható részesedési alapjának mértékét. 19. §. (1) A részesedési alapból közvetlen anyagi ösztönzés címén a következő pénzbeni kifizetések teljesíthetők: a) prémium, b) jutalom, c) nyereségprémium és nyereségjutalom, d) év végi részesedés, e) újítási díj és a kiemelkedő műszaki teljesítményekért járó pályázati díj, prémium, illetőleg jutalom. (2) A részesedési alapból meghatározott rendeltetésű pénzbeni juttatások címén a következő kifizetések teljesíthetők: a) a lakásépítő akció átvállalt dolgozói hozzájárulása vagy annak megelőlegezése [3/1969. (I. 24.) PM —ÉVM—MüM számú 1. 9. §], b) tanulmányi ösztöndíj, c) segély, d) az építőiparban és az építőanyagiparban a fagyszünet idejére fizethető díjazás. (3) A részesedési alapból a nem pénzbeni részesedés a következő célokra használható fel: a) a kedvezményes üzemi étkezéshez nyújtott hozzájárulás, b) a gyermekintézmények céljára nyújtott hozzájárulás, c) szociális, kulturális, sportcélok és üdülés támogatásának költségei, d) az állami gazdaságok területén adott természetbeni juttatások ellenértéke. 20. §. (1) A kollektív szerződésben kell meghatározni a 19. § (1) bekezdése szerint közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló rész felhasználásának elveit és rendszerét, valamint a 19. § (2)—(3) bekezdésében foglalt tételek egymás közötti arányát vagy összegét. (2) A segélyekre, valamint szociális, kulturális, sportcélokra és üdülésre jutó rész felhasználásának módjáról a szakszervezet vállalati szerve határoz a vállalat vélemtményének előzetes kikérése után [Mt. 13. § (4) bek.]. E rész terhére hozzájárulás adható más szerv által vagy más szervvel közösen fenntartott szociális, kulturális stb. intézmény alapításához vagy fenntartásához. (3) A 19. § (1) bekezdés a)—d) pontjában felsorolt juttatások együttes összege a tárgyévi mérleg szerinti éves bérköltség huszonöt százalékát nem haladhatja meg. Ha a tárgyévben ennél nagyobb összeg áll rendelkezésre, és azt a 19. §-ban említett egyéb célokra nem használják fel vagy nem viszik át a fejlesztési alapba (18. §), részesedési alapban képzett tartalékként korlátozás nélkül átvihető a következő évre. (4) A (3) bekezdésben említett keretbe nem számít be a ,,Kiváló Vállalat” és az ,,MISZOT elnökség Vörös Vándorzászló” kitüntetéssel egyidejűleg a vállalatnak adott jutalomkeret, valamint a „Kiváló Dolgozó” címmel, a miniszteri és az ennél magasabb kitüntetéssel, továbbá a szocialista brigád elismeréssel és kitüntetéssel együtt járó jutalom. 21. §. (1) A felhasználható részesedési alapból a következő évre átvitt összeg veszteséges gazdálkodás esetén is felhasználható. (2) A részesedési alap közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló részéből — a 23. § (3) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve — előleg vagy kölcsön nem adható. 22. §. A 19. § (1) bekezdésének a)—d) pontjai szerinti juttatások fedezetére szolgáló keretet a vállalat nagyobb egységei között a vállalat eredményeihez való hozzájárulás vagy az egység eredményes munkáját kifejező más tényezők (például: AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1970. január 15